Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-15 / 41. szám
1955. október 15. .13 Gondolkodó kezek műve Ez az újfajta textilgép fordulópontot jelent a textilgépek történetében. Üj csehszlovák gépek a bmoi csehszlovák gépipari kiállításon. Képünk egy sarokfelverő-gépet mutat be, melyet csakis Csehszlovákiában gyártanak. A gép egy műszak alatt 2000 pár cipőre veri fel a sarkat. A bratislavai vasúti körzet újabb EUGEN VRBA Egyre több sikert értünk el Az elmúlt hónapban bányászaink minden részlegen szép eredményeket értek el. A szocialista munkaverseny által sikeresen emeijük a termelést és a legjobb szlovákiai bányákhoz tartozunk. Az eredményteljes bányásznap után kampányt indítottunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére és számtalan kötelezettségvállalást tettünk. A verseny eredménye máris megmutatkozott. A szeptember havi tervet 104,8 százalékra teljesítettük. Az üzemi terv teljesítésében a bukovci falbontók érték el a legnagyobb sikert, akik 117 százalékra teljesítették a normát. A Donbasz szovjet szénkombájn kitűnő segítőtársnak bizonyult. A Slatinka tárnában Molnár József, Fáid József és Kapinaj Mihály munkacsoportjai teljesítették a részlegtervet. A dolinái részleg is tervbevette a feladatok teljesítését. A szeptemberi tervet 124.3 százalékra teljesítették. Hovorka Juraj munkacsoportja már eddig is túllépte a normát és most 150 százalékra teljesítették a tervet. Benőik Géza munkacsoportja pedig 166,4 százalékra teljesítette a tervet Versenyre hívták a gyorsaságáról ismert Maláchovski-munkacsoportot. Eddig a bukovcaiak vezetnek, a dolinaiak pedig visszamaradtak, mert a Malachovski-munkacsoportot nehéz utolérni. A legnagyobb napi termelés terén Pupala Tamás helyezkedett el, aki 125 százalékra teljesítette,: a tervet. A Háj-tárnában Pupala József vezet, 98,7 százalékra teljesíti a normát. Slatinkán jól dolgozott Ján Vilham, ott a műszak 106 százalékos''eredményt ért el. A munkaversenyben résztvesznek a Kékkői Szénbányák dolgozói, mindnyájan nagyon igyekeznek és a legnagyobb napi termelést akarják elérni. MIRO ÜLIK J A bolgár élelmiszerek kiállításán Október első napjaiban ért véget Prágában a bolgár élelmiszerek kiállítása. A kiállításnak eredetileg szeptemberben kellett volna befejeződnie, de az érdeklődés nagysága miatt meghosszabbították. A kiállítást közel 200 000 ember látogatta meg. A kiállítás a prágai Melantrich palotában volt, a Vencel-téren. A kiállítás nem volt nagy, de érdekességével értékes élményt nyújtott a kiállítás látogatóinak. A kiállítás csak az élelmiszerekkel- foglalkozott és kár, hogy nem mutatott rá a bolgár termelés világhírű árucikkére, a dohányra. A különböző élelmiszerfajták közt ott látjuk a dobrudzsai rizstől a baklanázs különböző vállfájáig a világhírű bolgár kertészet és élelmiszeripar minden A vasutasok üdvözlik az októberi évfordulót A naptár dolgozóinkat a közeledő november 7-ére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára emlékezteti. Munkahelyeinken mindenütt új kötelezettségvállalásokkal köszöntik a nagy évfordulót. A bratislavai vasúti körzet dolgozói 252 össz- üzemi, 1.471 kollektív és 1.297 egyéni kötelezettségvállalást tettek. A vállalások teljesítése több mint kétmillió megtakarítást eredményezett eddig. A vasúti forgalom lebonyolításában szép eredményeket értek el. Lényegesen csökkent a teherkocsik késési ideje is. A részleggyorsaságot 100.1%-ra emelték és lényegesen kevesebb a berekesztett útvonalak „zárna. A nehéz tehervonatok összeállítását 130%- ra teljesítettük. Hasonló eredményeket értek el más részlegeken is. Mint ahogy mondani szokás — evés közben jön meg az étvágy — hasonlóképpen elmondhatjuk, hogy az elért sikerek még nagyobb sikerekre ösztönöznek. A bratislavai vasúti körzet újabb csodáját. Láttunk itt pompás gyümölcsöket, gyümölcsízeket, lekvárokat és szirupokat, még rozsszirupot is, ami Bulgáriában nagyon kedvelt. A terem sarkában a bolgár húsneműek csábítottak, közepén pedig a nagyszerű bolgár szőlő volt lugasszerüen kiállítva. A falakat ötletes rajzok és grafikonok díszítették, melyek szemléltetően mutattak rá a bolgár élelmiszer- ipar fejlődésére a felszabadulás után. 1939 óta 1954-ig a bolgár konzerv- gyártás húszszorosára emelkedett. A nemrégiben lezárult kiállítás értékes bizonyítéka volt annak, hogy a bolgár nép milyen hatalmas eredményeket ért el a felszabadulás óta. M. L. feladatokat tűzött ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38 éves évfordulója , tiszteletére már 54 összüzemi kötelezettséget, 1.049 kollektív és 1.952 egyéni vállalást tettek. Az ám berakodását éjjel 3%-al javították, vasárnap 4%-al. A javítás alatt álló vagonok számát 10%-al leszállították. Gazdaságos munkabeosztás mellett ez év harmadik és negyedik negyedében négymillió korona terven felüli megtakarítást akarnak átadni a közlekedésügyi minisztérium költségvetésének rendelkezésére. A kötelezettségvállalások teljesítésében nagy segítséget jelentenek a technikai és a szervezési intézkedések, különösen a szocialista munkaversenyek. Sokat remélnek az önálló elszámolási rendszer bevezetésétől, melyet ez év december 31-éig minden részlegen bevezetnek. A bratislavai vasúti körzet valóban alaposan készül a második ötéves tervre. Lehet, hogy furcsán hangzik — gondolkodó kezek. Valaki talán fel is vetné, hát akkor, hogy nevezzük az agy tevékenységét? Természetesen gondolkodásnak. De a bmoi kiállítás területén minden arra emlékeztet, hogy valóban nagy művészetre van szükség, hogy gondolataidat szavakba öntsed. Amikor ezt a címet adtam cikkemnek, akkor csak az egyik futó gondolatomat rögzítettem le. Sokáig szét kell nézni a pavilonok között és a kiállítás előtti térségen, ahol most a fák és virágágyak őszi színpompában ragyognak, de elsősorban természetesen alaposan szemügyre kell venni a kiállított gépeket. Egy, két, három napig is nézdegél- hetsz és még három nap se elég ahhoz, hogy végignézd a kiállítás anyagát, és felfogd ezt a hatalmas gazdagságot, melyet egész szárazon így nevezünk: a gépipar termékei. Nézed, megfigyeled a különböző gépeket, mennyi szeretet, ügybuzgalom, tehetség, ügyesség összpontosul ezekben a szerkezetekben. Nemcsak úgy érzed, hanem valahogy ki is szeretnéd fejezni, hogy itt valahogy nemcsak a kezek dolgoztak és az agyak alkottak, hanem mintha a kezek is gondolkodtak és az agyak is dolgoztak volna. Az alkotó erők egységéből nőtt fel ez a mű, ez a csodás kiállítás, amely az egész világból ide csábítja az embereket. A brnoi kiállítás távolról sem jelenti a mi fejlett gépiparunk teljes szemléjét, mert ha azt szeretnénk, hogy minden termékünk helyet kapjon a kiállításon, akkor sokkal, de sokkal nagyobb kiállítási területre volna szükség. Gépiparunk kiállításán csak azok az üzemek állítanak ki, melyek az export számára dolgoznak — a Strojexport, Kovo, Technoexport, Motokov és a Pragoexport nevű üzemek. Álljunk csak meg néhány percig a világ térképe előtt. Csehszlovákiából sűrű hálózat indul ki az egész világba, szemléltető módon megmutatja, hogy gépiparunk termékeit hová szállítjuk. Látjuk, hogy szállítunk Brazíliába, Argentínába, Írországba, Kolumbiába. Peruba, Luxemburgba, Marokkóba, Ausztráliába. Ott a földeken a Zetoraink és más gépeink dolgoznak. Elképzeljük magunknak, hogy például Olaszországban hogyan dolgozik t e- gyi- és a petróleumipar, magunk előtt látjuk az emelőrudakat, a vízerőművek berendezéseit, a víz- és gőzturbinákat, kazánokat — ki tudná felsorolni őket. Igen, a világ nagy és nincs olyan hely széles e vjlágon, ahová ne jutnának el a mi/gépeink és ne hirdetnék a csehszlovák munkások és műszaki dolgozók dicsőségét. * A kiállítást uralja a fehér pavilon, melyet, ipar-palotának neveznek. A kiállított gépek közül különösen a Ká-112-6 jelzésű dinamometer ragadja meg figyelmünket, amely a Morvát Elektrotechnikai üzemek terméke. Itt látjuk az elektromotorokat, hegesztő, olvasztó szerkezeteket és elektromágneseket. Elmondhatjuk, hogy ez a csarnok örvend a legnagyobb látogatottságnak, hatalmas marósgépeket, esztergákat, fúrókat, tréseket és fa- feldolgozó gépeket látunk. De minden teremben van valami, ami különösen felhívja a látogatók figyelmét. Rendkívül érdekes a lökhajtásos szövőgép. A moszkvai kiállításon ez óriási szenzációt váltott ki. Ki tudná felsorolni a textilgépeket, az élelmiszeriparban használt felszereléseket, a konyhaberendezéseket, a hűtőkészülékeket, a fegyvereket és az elektrotechnikai cikkeket. Mennyi munkát és Jkotó erőt jelentenek ezek a gépek. Milyen sok fáradságot, munkát jelent a legkisebb alkatrész előállítása. Hány gondolat született meg az emberi agyban. míg az alaktalan anyagból a technika ilyen csodás- vívmányai megszülettek. Milyen büszkék és öntudatosak lehetünk, hogy a technikai fejlődés terén éppen a mi országunk vezet. A világ minden sarkából naponta örültem, hogy eljutok Handlovára és'egész úton arra gondoltam, vajon milyen is lehet a mai Handlova. Sokat hallottam mostanában felőle, tudtam, hogy hegyek között fekszik, szénbányái vannak és sok fiatal bányász is él ott. A legjobb azonban, ha az ember néhány napig ott tartózkodik, akkor sok mindent megtud. Rendezett szép park fogad, a parkban virágágyak, mindenütt friss zöld, csak a korom lenne kevesebb. Es bizony lehetne is, ha már itt volna a por elszívó. Milyen a mai Handlova? A felső vége még a régi Handlova, de lejjebb már ott látjuk a Szép, fiatal rendezett Handlovát. A bányász szaktanulók otthonát, új családi házakat. Ezekben a szép kényelmes házakban otthonra találtak az Idősebb és fiatalabb bányászok is. Beszédbe elegyedek azokkal az emberekkel, akik a bányában a villanytelepen és a szövetkezetekben dolgoznak. Beszélnek életükről, gondjaikról, mert az élet nem könnyű és mindenütt küzdeni kell. De harcolni akarnak azok ellen a nehézségek és hiányok ellen, amelyek itt Handlován hátráltatják a sikert. A munka győzedelmeskedik Handlován, siker koronázza és örömet szerez. Kíváncsi voltam, hogy élnek' a szaktanuló intézetben. Handlova a fiatalok városa, mindenütt fiatalokat látsz az utcákon, a moziban, amint a munkába mennek, mindig jókedvűek és frissek.. Látszik, hogy örülnek az életnek. A nagy bányákban mindenütt dolgoznak fiatalok és elmondhatjuk, hoby jól dolgoznak. Az idősebb elvtársak mindenütt jó példát mutatnak, segítik és tanítják a fiatalokat. Név járnak ide küldöttségek és az egész világ csodálatát fejezik ki. A lökhajtásos szövőgép például milyen csodálatos alkotmány. A tudósok és műszaki szakemberek már évtizedek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az eddigi elavult csónakréndszer helyett új szövőgépeket szerkesszenek. Szenzációként hatott az egész világban a hír: Csehszlovákiában rájöttek. Egy fiatal Svaty nevű mérnöknek sikerült. Hasonlóképpen megcsodálják a „Miniden” jelzésű röntgent, amely a világ legkisebb röntgene. Egyedülállók a Skoda-féle fémfeldolgozására szolgáló gépek. Itt járkálsz a hatalmas acél- óriás-szerkezetek ejőtt és szinte bosszant, hogy olyan hálátlan a világ és nem is jelöli meg, hogy kinek z agyában születtek ezek a bámulatosa^ finom, pontos szerkezetű gépezetek. Alkotóik örökké ismeretlenek, névtelenek maradnak. a Vannak olyan látogatók is, akik már ötödször, sőt tizedszer is eljöttek Szeptember 10-e óta közel 700 000 ember látogatta meg a kiállítást. A szívükhöz nőtt és nehezen búcsúznak tőle. Hiszen a kiállítás nemcsak a cseh szkjuk gépipar büszkesége, örömmel ŐSft el bennünket, hogy népünk ilyen alkotóerővel rendelkezik. És a külföldi vendégek közül bizonyára mindenki megcsodálja az alkotó tehetséget, a kultúra munkáját és hazánk technikai fejlettségét. szerint nem is tudjuk felsorolni a fiatalokat, hiszen annyian vannak. Ko- vacic Rudolf beszélt nekünk első benyomásairól. „Amikor először mentünk le a bányába, sokáig tartott míg megláttuk az első lúmpafényt. A „bazalt“-ban eltértünk a főirányvonaltól. Még egy ideig együtt mentünk a kocsikon, aztán megálltunk. Már útközben megfigyeltem a dúcolási. Eleinte bevallom, bizony féltem, de aztán munkába fogtam. Az üres csilléket oda szorítottam a falhog, a munka jól ment, alig vettem észre és máris vége volt a műszaknak — mesélte a 24 éves Rudi. Ma már az átrakodásnál dolgozik és a hgjobb dolgozók egyike. Igen ügyes és áldozatkész, szükség szerint bármikor hajlandó lemenni a tárnába. — Vagy például beszélgettünk a fiatat Milan Mogullal, aki a munkatartalékok szaktanuló intézetében a CSISZ vezetőségének elnöke. Olyan vidékrőt származik, ahol nemigen hallott a bányászatról és mégis arra határozta el magát, hogy bányász lesz. Már az iskolában elhatározta, hogy erre a pályára megy és alaposan képzett szakember lesz belőle. Szorgalmasan tanul, az iskolában szerzett elméleti tudást a munkahelyen, a bányában is érvényesíti. A fiatal bányász jó tulajdonságához tartozik az is, hogy kezdeményező a munkában és munkaversenyt indít az egyes munkahelyek között és rruinkatársaival jó barátságban vari. Dusán Adamík, Stanislav Toman és Stanislav Ulicny azok közé tartozik, akik még nem mulasztottak a munkából. A fiatal Gajdác Jankó, aki a magyarországi Békéscsabáról származik, még sohasem hiányzott. Tudja, mit jelent a kötelesség és lelkiismeretesség. Nem akarja, hogy jóhangzású nevén csorba essék. Nem akar olyan lenni, mint Bikcan, Tichy Jóska, Panik és Benő, akiket úgy látszik nem bántja az, hogy Hat vagy hét műszakot elmulasztanak havonta. Teljesen megfeledkeznek arról, hogy mivel tartoznak az ifjúsági kollektívák jó hírnevének. Míg mások dolgoznak, addig ők kerülik a munkát. így bizony nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Handlova emelje a széntermelést. — Mennyivel örömteljesebb lenne, ha ezek t a fiatal bányászokat is a példás bányászok közé sorolhatnánk. — Vajon nem örülnének-e annak, ' ha szülőfalujukban nem a rossz n\aga- viseletükről, hanem munkás iker eikröt ismernék őket. Ez csakis rajtuk múlik. Hiszen körülöttük es velük sok-sok kiváló bányász dolgozik, akiket jól ismernek, tudják róluk, hogy mindig becsületesen teljesítik kötelességüket. Megismerkedtem Handlovával, az új Handlovával, ahol olyan nagyszerű és becsületes fiatalok élnek. Természetesen még Handlován is vannak hibák. Itt megemlíthetjük a kultúráiét hiányosságait. Gazdagabb kultúréletre lenne szükség, hogy a bányászok nehéz munkájuk után kissé felfrissüljenek és kipihenjék napi fáradalmaikat. Es még valamit. Az „Üderník" nevű vendéglőben kevesebb fiatalt szeretnék látni, ahol hétköznap is hangos ordítozás, nótázás hallatszik. — Most is négy fiatalember nekidunálla magát és úgylátszik, hogy hangszálait gyakorolja. Körülülik az asztalt és egyik túlharsogja a másikat. Még jó, hogy kevés ilyen fiatalember akad Handlováp. Gondolkodóba estem, hogy vajon azoknak az eltévelyedett fiataloknak nincs-e annyi lelkierejük, hogy jó útra térjenek? Gondolom még mindég nem késő. Jobban szemügyre kell' venni eéeket a fiatalokat és helyes lenne, ha a CSISZ-szervezet többet törődne velük % és segítené őket, hogy megszabaduljanak az ital rabságától. Végigjárjuk Handlovát és látjuk, hogy mindenütt serényen folyik az építkezés. Uj otthonok emelkednek a régi pusztaság helyén és új emberek születnek, üj nemzedék születik, akiket már a mi nevelésünk alakít és csiszol: Minden csille szén újabb kerekeket indít el, kellemes meleget hoz a családi házba, és újabb gépeket hajt üzemeinkben Minden csille szén több acél olvasztását jelenti és több gyógyszer gyártását. A szén — az életet jelenti. Nehezen búcsúzom Handlovától, akkor is, hacsak öt hétig nyújtott otthont számomra. Átmeneti, de barátságos, kellemes otthont. Üjra hazamegyek, régi munkahelyemre, oda ahol a munka vár és legtöbbet tudok segíteni. LACO SOLTYS
