Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-08 / 40. szám
4 1955. október 8. Széniparunk technikai fejlesztéséért Josef JonáS tüzelőanyagügyi miniszter a szénipari dolgozók országos értekezletén beszédében behatóan foglalkozott széniparunk technikai fejlesztésének meggyorsításéval. A Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya a csehszlovák ipa’- további technikai fejlődéséről szóló téziseikben felhívják figyelmünket arra, hogy a második ötéves terv feladatait elsősorban az új technika és technológia bevezetésével keli biztosítani. Tehát a technológia bevezetésével és a technika fejlődésével lélényegesen meggyorsíthatjuk széniparunk termelését. Ugyanis a második ötéves terv feladatait teljesíteni a tüzelőanyag-alap és a többi ipari ágazat közötti aránytalanságot felszámolni másként nem lehet, csakis a technika gyors fejlesztésével egész széniparunkban, a haladó technika és technológia érvényesítésével a szénfejtésben és a szénfeldolgozásban, a geológiai kutató munkákban, a tervezésben és az új bányák építésében. A kulcsipar államosítása óta pártunk és kormányunk állandó és következetes gondoskodást fordít a szénfejtés fejlesztésére. Ez nemcsak a tüzelőanya galap fejlesztésére és az új bányák építésére fordított magas pénzösszegekben mutatkozik meg, hanem a bányá&zfoglalkozásnak a munkabérek és a lakásépítés szempontjából való előnyben részesítésében és sok más előnyben is. A szénfejtés fejlesztését országos feladattá tették. A legutóbbi ívekben bizonyos eredményt értünk el a fejtés növelésében és a tüzelőanyag mérlegének megjav'ulásSban. Ez az eredmény azonban elsősorban a párt és a kormány intézkedéséinek és dolgozóink ,s$vekvő kezdeményezéseinek eredménye, amely megmutatkozik a szocialista versenyben a tervfeladatok túlteljesítésére irányuld kötelezettségvállalásokban. Jonáí miniszter továbbá ezeket mondotta: Most a minisztérium technikai és termelési osztályainak, a körzetek főmérnökeinek és technikai osztályának feladata, hogy rrecsak beszéljenek a gépesítésről, hanem a haladó kollektívák és bányák tapasztalatai alapján megkezdjék a szervezési munkát az új technika éa technológia fejlesztése érdekében. A technikai fejlődés programjának megvalósításában szükséges érdekeltté tenni az üzemek dolgozóinak miijél nagyobb számít, főleg a feltalálóinkat és újítóinkat. Továbbá széles alapokra kell helyezni a szocialista munkaversenyt, amely a kollektívák között folyik, a fejtési terv határidő előtt való teljesítését, azokon a munkahelyeken és üzemekben, amelyek a tervet teljesítik és túlteljesítik. Fejleszteni kell a versenyt ott is, ahol a munkahely és az üzem lemaradt a tervtel jesités- ben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletéire indított szocialista munkaverseny vezesse dolgozóinkat az idei terv egyenletes teljesítésére és túlteljesítésére, A munkahelyek fokozatosan növeljék a fejtést, a technika! bevezetéseket és csökkentsék a népgazdasággal szemben fennálló tartozásukat. Ezért ma a mérnökök és t ehnikusok a bányászokkal kéz a kézben emeljék magasabbra a technika! haladás zászlaját, mint valaha! Fejtsük ki minden technikai és szervezési tudásunkat, minden «rönkét, hogy a legmagasabb technika gyors fejlesztésével kezünkben tartsuk bányáink kapacitását, tökéletesítsük és gyorsítsuk meg a földtani kutatásokat, bányáink tervezését, építését és ífly győzelmesen megbirkózunk a szénipar lemaradásával, « népgazdaság többi ágazatainak fejlődése mögött. Uj üzem a Vihorlátban Hazánk legkeletibb részén a Vlhor- lát hegység húzódik. Az évszázados bükkfák végtelen sűrű erdőséget képeznek. Amerre csak nézünk mindenütt erdők, erdők és erdők. A sűrű erdők rengetegjében még néha farkasokkal és medvékkel is találkozhatunk. Bégebben nagy nyomorban élt itt a nép, az erdők, legelők, rétek csak szűkös megélhetést biztosítottak. A lakosságnak nem állt módjában kicsikarni valamit a természet gazdagságából. Mintha elvarázsolták volna a vidék kincseit, elbűvöltem olyan mozdulatlanságban állt még itt minden, még 1949-ben is. Akkor kezdték meg Hencovcén a faipart fejleszteni. A vihorláti pásztorokból, favágókból és parasztokból egyszeriben kőművesek, esztergályosok és betonmunkások lettek és egy hatalmas nagy- iparvállalatot kezdtek építeni. Ez a vidék, amely évszázadokon keresztül csak a nyomort Ismerte és a legnagyobb tudatlanságban élt, a legcsodálatosabb forradalmon ment keresztül. Legyőzték az akadályokat, lerázták a múlt béklyóit és új élet indult. A hatalmas erdőségek közepette köztársaságunk legmodernebb fafeldolgozó vállalata épült, ahol cellulózét, farostot termelnek. Ez a fakombinát lesz országunkban az első, ahol bükkfából nyerik a farostot. Az üzem a legmodernebben lesz felszerelve és a termelést teljesen gépesítik. Naponta sok-sok ezer köbméter bükkfát dolgoznak majd fel. Próbaképpen már november elején üzembe helyezik a celluloze-Uzemet. Nemsokára már csak úgy ontja a cellulózét, ezt az értékes nyersanyagot, melyre a mi iparunk már olyan türelmetlenül vár. Már most az építkezés ideje alatt teljesen megváltozott a vidék arculata. Az új feladatok Vihorlát népét is sokszor nehéz problémák elé állítja. Ezeket a problémákat csak akkor oldhatja meg, ha állandóan tanúinak és behozzák azt, amit évtizedeken, nem a saját hibájukból elmulasztottak. Az építkezés sok munkaerőre vár, már most kiképezik az új betonmunkásokat, esztergályosokat és szerelőket. Trencák, Toman, Haünsky, Rusinkő vezető műszaki dolgozók lelkes szakembereket nevelnek. Az üzem lelke Cervenák elvtárs, a vállalat Igazgatója. Jó előre gondoskodik munkaerőről, mert ez a hatalmas fa- kombhtát rengeteg embert foglalkoztat majd. Az építkezéstől nem mesz- sze új település keletkezik, a dolgozók minden igénynek megfelelő fürdőszobás, központi fütéses modem lakásokat kapnak. Nehéz körülmények között jött létre ez a nagy üzem, eleinte nem volt elég munkaerő, nem voltak lakások, nem volt világítás, víz és az ellátás is nagy nehézségekbe ütközött. Hosszú hónapokon keresztül nem ismertek mást, mint a munkát, gondot és megint a munkát. De tudatában vannak annak, hogy felbecsülhetetlen hatalmas müvet alkottak, amely ennek a szorgalmas, szívás népnek megélhetést és kultúrát biztosit. Ezért sikerült legyőzni a legnehezebb akadályokat is. Nemsokára már termelik a cellulózét, új munka- közösségek alakulnak, új példás dolgozók nőnek. Országunk eldugott, jelentéktelen vidékén a szocializmus hatalmas építkezései emelkednek. M. S. Mi történt a 3-as sz. tárnában Most elmondok nektek egy történetet, remélem sikerül olyan élethűen, mint ahogy azt azoktól hallottam, akik átélték. Hősei bányászok, szorgot munkásemberek, akik olyan szerények, hogy tatán meg is haragusznak érte, hogy mindezt leírom. Még márciusban történt, a föld új tavaszt lehelt, a fák rügyeztek és bő- ditóun illatoztak. A hazai verebekhez és bóbitás galambokhoz, megérkeztek a pacsirták és a seregélyek. Lehet, hogy a pacsirták dala, de lehet a gyermekek hangos játéka rázta fel Jjala igazgató elvtársat gondolataiból, amint az Ostravica partján üldögélt. Nehezen kelt Jel a ptdocskáról, hiszen tizennégy napig nyomta az ágyat és a betegség csúnyán megviselte. Most kissé szippantani akart a friss levegőből és a parton hazafelé tartott. Messzire idehallotta a tárna tompított lármáját, az ő tárnájából a „Győzedelmes február"-bál. „Egész biztos megy, egész biztos sikerül". Már egy hónapja mindig töri a fejét az utóbbi napokban, amikor betegen feküdt éjjel, nappal csak erre gondolt. „Megy, egész biztos megy". Ki kell próbálni, biztos jó lesz. Másnap a lakására hívta azokat a bányászokat, akikben a legjobban hízott. Ezekkel mindent véghez lehet vinni. Alois Gavlas, a Munka Érdemrend viselője, ismert mechanizátor, aki nemrég próbálkozott azzal, hogy a kombájnt vízszintes szérirétegekre vezesse, ő volt az első, a második pedig Bohumil Hruzík, fiatal mérnök volt. tg — No, fiúk, — lassan kezdett bele mondókájába — miközben állandóan figyelte az arcokat, vajon mit is mondanak. Lehet, hogy őrület. Nálunk még senki sem próbálkozott ezzel. •— Mit mondanátok hozzá, ha a kombájnt függőleges szénrétegekre vezetnénk? — Álló helyzetbe? — Pontosan úgy. Egy pillanatra csend állt be. Kombájnnal, függőleges rétegre! Most arra gondoltak mindnyájan, hogy milyen sok gúnyos megjegyzés és mosoly kísérte Gavlast, amikor vagy egy fél évvel . ezelőtt azzal az indítvány- nyál jött, hogy vízszintes rétegekre is használjanak kombájnt. Ez az ajánlat sikerre vezetett és most egyhangúan anélkül, hogy összebeszélték volna, ezt mondták: „Jó, megpróbáljuk a kombó.jnnal függőleges rétegeken is.“ Hr űzik mérnök úgy érezte, hogy régi vágya beteljesedik. Hazánkban még egy tárnában sem sikerült függőleges rétegekben gépekkel dolgozni. Hruzík elvtárs még az egyetemen sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel és szakdolgozatot Js írt erről. Ugy-e megpróbáljuk.. Meg' bizony, megkönnyítjük a bányászok munkáját a függőleges rétegekben is. Megkíséreljük a Dombasz- szál, meglátjuk mire megyünk vele. Másnap Hruzík mérnök kidolgozta a javaslat teóhnikai keresztülvitelét j és miközben azt a problémát akarta megoldani, hogy a Dombaszt függőleges helyzetben is használhassák, száz és száz gondolat cikkázott át az agyán. Hogyan szállítsák le a kombájnt, miképpen kell előkészíteni a szén szállítását. Hány rajzot és grafikont készített aznap? Egyre jobban, világosabban látta a megoldást, megvilágosodott az agya. Végre Gál igazgatónak is megmutatta a terveket. — Remek, Bohus barátom. Pontosan így képzeltem el én is. Csak azt sajnálom, hogy az előkészületeknél nem lehetek jelen. No, nem baj, a főmérnök majd segítségedre tesz. Hruzík mérnök másnap Dlouhy főmérnökhöz sietett. — A terv elkészült, főmérnök elv- társ. Ma már 'meg is próbálhatjuk a dolgot. Mit szólsz hozzá, a kombájnt majd függőleges rétegekben is alkalmazzuk. Hruzík mérnök szétteregeti a tervet az asztalon és a főmérnök fagyos tekintetével találkozik. — A legfontosabb a termelés, mérnök elvtárs, — hallja Hruzík. Es csak aztán jönnek a bűvészmutatványok. A tárna nem teljesíti a tervet és ti még holmi kísérletekkel megnehezítitek a helyzetet. — Miféle kísérletekkel — ellenkezik Hruzík. Hiszen egyeneseit az igazgató elvtárs utasítására kezdünk kísérletezni. — Adja nekünk írásban. Hruzík már tudja, hogy mit jelent ez a _ mondat, hányszor hallotta ezt azoktól, akik az utolsó szó jogát — „jobb időkre" teszik el. Ha sikerül a terv, özönlik a dicséret és együtt úsznak a dicsőséggel, ha pedig nem ... — Hát pedig sikerül, meglátjátok. Hruzík mérnök az üzemi műhelybe megy, az Írásbeli utasítás miatt, nemigen töri fejét, no még ma biztos u főmérnök kezében lesz. A műhelyben már előkészítették a kombájht, függő heli/zetben kötelek tartják. Most kipróbálják, hogy a kombájn állva ho- gyon működik. Nagyszerűen megy minden, csak még jobban olajozni kell a gépet. A következő héten az egész tárna tótágast áll. Mindenki izgul és mindenki tudta, hogy mikor bocsátják a Donbaszt függőleges rétegekre. Hruzík mérnök és Gavlas kombájnos most már egész megnyugodott. A főmérnök nem változtatta meg fagyos magatartását, a javaslatot a járási pártbüró is kiértékelte. — Próbáljátok meg lebocsájtani a kombájnt, elvtársak — mondták. Az utolsó gyűlésen a — büró segitség- tekre lész. A 3-as számú tárna, ahol a kombájnt függőleges rétegekben akarták kipróbálni, aznap Jele volt emberekkel. Ott volt Gál igazgató, Hruzík mérnök, Pavelka főbányász és soksok más bányász is. A tárnában a bányászok lámpákat szereltek fel, a megnyúlt árnyékok imbolyognak, messziről oízzuhatag morajlása hallatszik. Az Odera folyó medréből szivároghatott át a víz. — Most engedjétek lel Akkor aztán egyszeriben csend lett. A kedélyek megnyugodtak, mindenki feszült figyelemmel várta, hogy ml lesz. A tárna csak úgy visszhangzott a kombájn vontatásától. Most mar a szánfalhoz közeledtek. Feneketlen végtelen mélység várta, hogy oda leeresz- szék a gépet. Még egy pillanat és — most. Hruzík mérnök homlokán hideg verejték gyöngyözött. A kötelek megfeszültek, mintha meg akarnának szakadni. A kombájn kissé megingott, egyet nyekkent és végül megnyugodott. A bányászok összedugták fejüket, csak a lámpák fehér fénye nyaldosta a függő helyzetbe állított kombájnt. — No most Lojzó, most mássz le. Gavlas Alois derekára erősítette a lámpást és leereszkedett a mélységbe. Képzeljük csak el, egy negyven méter mélységbe tátongó nyílást, amely egy méter széles. Az egyik falát szén képezi, a másik oldal pedig omladozik. Az ilyen szénfaln&l máskor ülve, vagy állva darabonként fejtik a bányászok a szenet, amely aztán nagy reccsenés és roppanás közepette hűlt alá. Es most ide a bányászok helyére egy kombájnt akasztottak fel. Gavlas a kombájnos leereszkedett. — Fe..e.l, halljátok? — M .'.i tör.. .t. é .. nt? — E e. I in. .dl.. tóm .. a gép .. et. A kombájn füstjeikébe burkolózott és az első szén omladozni kezd. Ömlik a szén. Egy ára múlva Gavlas kibújik. Feketén, mintha csak a kéményből húzták volna ki, csak a szeme fehérje és a foga világít a sötétben. — Elvtársak, úgy váj ez a gép, mint az ördög. A kísérlet sikerült. A Dombasz függőleges rétegekben is remekelt. — Győzelemmel végződött a nap. Győztek az emberek és a gép. Igaz, még sok éjszakán át oirrasz- tottak a mi hőseink,. különféle aggodalmakkal küzdöttek. Attól tartót lak, hogy a kombájn a mélységbe zuhan. Négy tonna súly, az mégis csak négy tonna. Ma már hangokkal irányítják a gépet és a kombájnvezetőnek nem is kell a gépben ülni. Az osziraval Győzedelmes Február tárna bányászai már elmondhatják, hogy a kombájn teljesítménye száz százalékkal nagyobb mint volt, megkíméli a bányászokat és a munka is sokkal veszélytelenebb. A kísérletek ideje augusztus elején letelt. A kombájn most arra vár, hogy a következő napokban a ciklusos grafikon szerint teljesítse a tervet. A bányászat történetében új fejezet kezdődik. Az ember még jobban szolgálatába állítja a gépet. Lehet, hogy sorainkból nem is ér- zitek ki, hogy milyen nagy dologról van szó, mert a küzdelmet nem is lehet 'tökéletesen hűen ecsetelni. Kemény harc volt, győzelemmel végződött, megmutatták a bányászok, hogy minden megy, csak akarni kell... JIRI STANO--------------------------------------------------. * A Ami szent kötelességünk , Már nem is egész száz nap, csak kilencvenegynéhány és megkezdjük a második ötéves tervet. Valljuk be, eddig még keveset gondolkodtunk ezen a terven. „Teljesítettük á kétéves tervet" — mondták sokan közülünk, teljesítettük az első ötéves tervet — tehát miért nem sikerülne a második ötéves terv is. És rögtön hozzáfűzik: teljesítjük, természetesen teljesítjük a második ötéves tervet is. Pontosan száz nappal a második ötéves terv megkezdése előtt jelentek meg a CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának iparunk tóvábbi .technikai fejlődéséről szóló tézisei. Most már csak tudatosítani keíl önmagunkban, hogy igenis - a második ötéves terv teljesítése tisztán tőlünk függ, és a 0tézisek iráh^elvét állandóan szem előtt kell tartanunk. Minden igyekezetünket oda kell összpontosítani és oda irányítani, hogy lényegesen gyorsítsuk meg a technikai fejlődés fellendítését. Nem véletlen, hogy a tézisekben elsősorban a gépiparról van sző. Hiszen a gépipar képezi technikai fellendülésünk alapját és Így hazánk védelmi képességének biztosítása - szempontjából is jelentős szerepet tölt be. A csehszlovák gépipar termékeinek több mint felét ' külföldre szállítjuk és így nagyjelentőségű a béketábor országainak iparosítása terén is. A brünni gépkiállítást eddig több mint százezren látogatták meg és külföldi vendégeink is a legnagyobb elragadtatás hangján kijelentették, hogy a gépipar fejlesztése terén óriásisikereket értünk el. 1950 és 1955 között megkétszereződött a termelés. A mi gépko- csiainkat 112 országba szállítjuk. A CSKP Központi Bizottságának és kormányunknak téziseiben mégis többet beszélnek a hiányokról, mint a sikerekről. Kihangsúlyozzék, hogy nem termelünk többtípusú gépeket és a termelés technológiája 1950-el szemben nem változott, a termékek minősége se elég kielégítő. A részlegeken elért sikerek nem elégségesek ahhoz, hogy a gépipar színvonalát a ma és a holnap szükségleteinek megfelelően emeljük. A fiatalok, akik a gépüzemekben túlnyomó többséget képeznek, nem nézhetik tétlenül mindezt, és így a kongresszus előtti időszakban szocialista munkaversenyt indítanak, amely az idei terv sikeres teljesítését és az 1956-os év tervének előkészítését tartja szem előtt. Segítenek a munkaerkölcs megerősítésében és abban is, hogy a jobb minőségű termékek iránt állandóan növekedjen az érdeklődés. Jó minőségű árut csak az termel, aki ért a minőséghez, aki állandóan tökéletesíti magát mesterségében és állandóan továbbképezi magát. Az üzemi iskolák és az esti ipariskolák olyan kiképzésben részesítik a fiatal szakembereket, hogy azok lépést tarthatnak a technikai fejlődés követelményeivel. Tudásuk utat nyit számukra a vezető helyekre. A tézisek is azt mondják: „Bátrabban, kell vezető helyekre kiemelni a képzett és rendszerünkhöz teljesen hű fiatalokat“. Nyolc ' és tizenegyéves iskoláinkra az a feladat hárul, í hogy matematikában, fizikában, geometrikában még alaposabb kiképzést nyújtsanak, a szaktanuló otthonok tanulói pedig az érdekkörökben mélyíthetik el tudásukat. Az ifjúság használja fel ezeket a gazdag lehetőségeket. Bevezetésül a tézisekhez Bulganyin elvtárs szavait olvassuk: „A tudomány és technika, valamint az ipar terén új forradalom küszöbén állunk, amely összefügg a gőz és villamosság felfedezésével”. Most az atomkorszak elején állunk. A tézisek azt. mutatják, hogy köztársaságunk ezen a téren is mérföldes lépéseket tett előre. Melyik hasonló nagyságú kapitalista ország dicsekedhetik el azzal, hogy biztosítja a reaktorok felépítését, hogy fellendíti az izotópok használatát a tudományban, technikában és az egészségügy terén.. Ilyen kapitalista ország nem létezik. Elsősorban azért nem, mert egyik , atomhatalom” se olyan önzetlen, hogy segítséget, nyújtson. Ilyesmi- , ről a kapitalizmus farkastörvényei szerint szó sefn lehet. Ezek az uralkodók nem ismerik az önzetlenséget és a béke utáni vágyat. Kilencvenegynéhány nap múlva megkezdjük második ötéves tervünket. Ha azt akarjuk, hogy ez a terv sikerüljön, akkor minden szavunkat tetté kell kovácsolni. Ez-* most az ipari dolgozók legfőbb . feladata
