Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-29 / 4. szám

8 mm wmmmmrnm 1955. január 29. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökséoének törvényerejű rendelete a Szovjetunió és Németország hadiállapoténak megszüntetéséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az alábbi törvényerejű rendeletet adta ki a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről : — 1941 június 22-én a hitleri Németország hitszegő támadásának következtében a Szov­jetunió hadiállapotba került Németországgal. A szovjet nép — a Hitler-ellenes koalíció népé­vel együtt — önfeláldozó harcával szétzúzta a hitleri agresszorokat és felszabadította Európa népeit, köztük a német népet is a fasiszta le­igázás alól. Az 1945-ben megtartott potsdami értekezleten megszabták Németország, mint egységes, békeszeretö és demokratikus állam további fejlődésének útjait, és megerősítették, lioqy békeszerződést kell kötni Németország­gal. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége rendellenesnek tartja, hogy bár a Németország elleni hadműveletek megszűntetése óta körül­belül tíz esztendő telt el, Németország még mindig ketté van szakítva és nincs békeszer­ződése, a német nép pedig más népekhez vi­szonyítva, továbbra sincs egyenjogú helyzet­ben. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak, Angliának és Franciaországnak Nyu- gat-Németország remiltarizálására és agresszív háborús csoportokba való bekapcsolására irá­nyuló politikája, amely a londoni és párizsi egyezményekben jutott kifejezésre, megaka­dályozta, hogy létrejöjjön a szükséges meg­állapodás Németország egységének békeszeretö és demokratikus alapokon való helyreállításá­ról, megakadályozta továbbá, hogy békeszerző­dést kössenek Németországgal. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság között a szuverenitás és az egyen­jogúság elveinek elismerésén alapuló kölcsö­nös baráti kapcsolatok erősítését és fejleszté­sét szem előtt tartva, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának véleményét figye- lembevéve és mind Kelet-, mind Nyugat-Né- metország lakosságának érdekeit számításba véve a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége jelen törvényerejű rendeletében kimond­ja: 1. A Szovjetunió és Németország közötti ha­diállapot megszűnik és köztük békés viszony j létesül i 2 Hatályát veszti minden olyan jogi korlá­tozás, amely a háborúval kapcsolatban kelet- ! kezeit az ellenséges állam polgárainak tekin­tett német állampolgárokra vonatkozóan. 3. A Németországgal való hadiállapot meg­szüntetésének kinyilvánítása nem változtat Né­metország nemzetközi kötelezettségein és nem érinti a Szovjetuniónak azokat a jogait és kö­telezettségeit. amelyek a négy hatalomnak e- gész Németországra vonatkozó fennálló meg­állapodásaiból folynak. K VOROS1LOV a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke N. PEGOV a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955. január 25.-------­---------------------------­Mire alkalmasak az angol egyetemek? Aki nem tudja: Elolvashat­ja azokból a dokumentumok­ból, amelyeket most ástak ki a hitlerista levéltárakból. Seibert SS-parancsnok pon­tos ember volt: emlékiratot adott ki az Anglia megszállá­sát követő teendőkről. Az alapos menetrendben szere­pel Nelson-emlékoszlop Ber­linbe szállítása, a Britisch- múzeum kirablása, különös tekintettel a Rubens- és Rem- brandt-képekre, melyek szer­zői „germánok”. Ezután figyelemreméltó be­kezdés következik: „SS-csapatok elhelyezésére az angol egyetemek és kollé­giumok (Oxford. Cambridge, Eton. Harrow és a többi) ki­válóan alkalmasak. Nagy sportpályák, alvó- és társalgó helyiségek, előnyös fekvés.’’ Akárcsak a szállodai pros­pektusok! Éppen csak az a bibi. hogy Seibert úr és tár­sai rendszerint a vendég­látókkal szokták megfizettet­ni a számlát V __________________________ Mint az Associated Press washingtoni tudósítója jelenti Eisenhower ebben az üzenetében kongresszusi felhatalmazást követel arra, hogy felhasználhassa az Egyesült Államok fegy­veres erőit abban az esetben, ha szükségessé válik „For- móza és' Pescadores szigetek” úgynevezett „biztonságának“, másszóval Tajvan sziget, továb bi amerikai megszállásának biztosítása. Eisenhower üzenete hemzseg a Kínai Népköztársaság ellen irányuló ellenséges kirohanásoktól Kairóban már negyedik napja tart az Arab Ligához tar­tozó államok miniszterelnökeinek értekzelete a török-iraki szövetségről. Az értekezlet zát t ajtók mögött folyik. Az egyiptomi sajtó felszólítja az értekezlet részvevőit, hogy ítéljék el a török-iraki megegyezést. Az AILGumhuria című lap a többi között ezeket írja vezércikkében „Az arab népek elítélik a török-iraki egyezmén yi és követelik, hogy kormá­nyuk szigorúan semleges politikái folytasson.” Costa Ricából érkezett jelentések szerint az Amerikai Ál­lamok Szervezetének kiküldött vizsgálóbizottsága közölte hogy kedd reggel óta megszűnt a Costa Rica és Nicaragua határain létesített semleges óvezet. A Costa Rica-i csapatok bevonultak a semleges övezetbe és megkezdték a semleges övezetben meghúzódott intervenciós csapatok felszámolását. barátai n k Asztalos Ágnes, a Magyar küldöttség tagja, a DISZ együt­tes első aszisztensnője már többször járt Csehszlovákiában. 1950-ben résztvett a Magyar Állami Dal- és Tánc-együttes fellépésén Ostravában és elő­zőleg'még mint az ifjúsági e- gyüttes tagja is néhányszor vendégszerepeit nálunk. Szíve­sén gondol vissza ezekre a sze­replésekre. Amikor az állami e- gyüttes a bratislavai vár amfi­teátrumában fellépett, nagy vi­har kerekedett. Az együttes azonban nem zavartatta magát,' folytatta műsorát, a’ nézőközön­ség a zivatar ellenére is helyén maradt és élvezettel nézte vé­gig a ropogós csárdásokat, mi­közben ütemesen tapsoltak a tánchoz. Ostravában Vycpájekéktöl ti­tokban három népi táncot ta­nultak el. Amikor bemutatták a közönség el volt ragadtatva a kellemes meglepetéstől. Vyc- pálekék a közönség soraiból a- zonnal ott termettek a szín­padon és lelkes ünnepeltetés közepette együtt táncoltak Az­óta már sok magyarországi né­pi együttes sajátította el eze­ket a táncszámokat. *** Élénk, alacsonynövésű 14 é- ves fiú Karol Böhm, Mödling- bö! jött el hozzánk, vésnökta­nuló. „Mi bizony már régen készültünk erre a konferenciá­ra. Mi az üzemben külön cso­portot alkottunk és megbeszél­tük, hogy milyen ajándékot készítünk a konferencia tiszte­letére. Ausztria térképét vés­tük fémbe, reméljük, hogy o- lyan örömmel fogadják, mint amilyen szeretettel mi készí­tettük ezt az ajándékot.“ *** Balog Elemér, a bukaresti fesztivál-díjat nyert cimbalosa még nem járt Bratislavában, de két évvel ezelőtt találkozott egy bratislavaival, mégpedig a mi Lúcnica együttesünk cim­balmosával, ákivel a hallgatód ság körében élénk vitába bo­csátkozott és kicserélték ta­pasztalataikat. „Mit gondoltok?“ — meg­találom én őt Bratislavában? — „Szívesen versenyre kelnék ve­le.“ *** Walter Hanat, egy szállító­cég dolgozója ezt mondta- „A konferenciára nem jöttem el üresen, kerületünkből ezeröt­száz aláírást hoztam magam­mal. Udvözlik a konferencián­kat és velünk együtt a világ­békét akarják. Hisszük, hogy a konferencia megerősíti közös harcunkat. Küldöttségünk tag­jai közül csak kevesen élték át a háború borzalmait és csak az idősebbek elbeszéléseiből tudják, hogy mi a háború. Ez a konferencia majd megmutat­ja nekik, hogy mit vesztenének, hacsak egy pillanatra is meg­feledkeznének a béke védelme- zéséről.“ *** Borszi József, 29 éves tata­bányai bányász, még sose volt Csehszlovákiában.1 Ellenben már találkozott a mi bányászaink kai, mégpedig a Nováky—Tata­bánya között lezajlott bányász­versenyen. Ma személyesen új­ból találkozott velük a bratis­lavai konferencián. *** A kékinges és FŐJ jelvényes 16 éves Erika Weinert varró­lány és a tanonciskolát láto­gatja. Mit mond ö a konferen­ciáról ? „Örülök, nagyon örülök, hogy eljöhettem hozátok, bizonyáré nagyon, de nagyon szép lesz." Simon István, fiatal magyar költő, a „Tanú vagyok“,' „Éj­jeli lakodalmasok”, „Virágzó napok“ és az „Elégtelen” című verseskötetek szerzője. Szabó Pállal, az ismert magyar íróval Csehszlovákián keresztül Ber­linbe utaztak. Vasárnap érkez­tek Prágába és nem tudtak pénzt váltani. A pincéreknél is megpróbálkoztak, de eredmény­telenül. Akor aztán egy isme­retlen idősebb ember odajött hozzájuk és elmondta, hogy mint asztalosmester valamikor Magyarországon dolgozott, szí­vélyesen meghívta Szabó Pálé- kat és megvendégelte őket. *** Rudolf Urbitsch azt ígéri, hogy Füsendorfban majd min­denkinek beszámol a konferen­ciáról és csehszlovákiai tapasz­talatairól és megnyeri a béke­tábor számára azokat is, akik ma még ingadoznak. VEN B2.UELA C.tKAHO Filho az ár ellen úszik Pedro és a Sztálin-út Rio de Janeiro a világ egyik legszebb és legmodernebb városa, felhőkarcolóival, pazar szállodáival és elegáns villanegyedeivel. fizetni — mesélte egyik brazil barátunk. — Mi a kávé hazájában nem engedhetjük meg magunknak, hogy kávét igyunk, olyan drá­ga itt a kávé, ezért többnyire csak teázunk. Szegény Indió A portugálok rablóexpedíciói óta nem sok változás történt, csak a módszerek mások, de az eredmény ugyanaz: egy teljesen kirabolt ország, ahol a lakossá­got becsapják és kiszipolyozzák. A termőföld négy százalékát művelik asak meg, a többi még őserdő és a harmincötmillió bra­zil paraszt közül tízmilliónak nincs egy talpalatnyi földje sem. A szegény nincstelenek a városokba hiizódnak és alkalmi munka után néznek. A paraszt­asszonyok és a falusi munkások feleségei mégcsak nem is tud­ják, hogy szülészeti klinikák is léteznek. A mór megtette kötelességét és ... Braziliában már régen nem létezik demokratikus szabadság. A munkások azonban már meg­találták az útját annak, hogy a rendőrterror ellenére is elérjék céljaikat. Nemcsak, hogy nyíl­tan sztrájkolnak, hanem minden nap különböző időben 10—15 perces muhkaszüneteket tarta­nak. Mire értesítik a rendőrsé­get. újból elindítják a gépeket. Az utóbbi évben több mint egymillió munkás vett részt a sztrájkmozgalomban. Húsz év óta most először ünnepelték meg a május elsejét díszes ke­retek között. Az amerikai külügyminiszté­rium feszült figyelemmel kíséri a brazíliai fejleményeket. Var­gas elnöktől azt követelték, hogy oszlassa fel a parlamentet és ál­lítson fel diktatúrát. Vargas azonban nem volt hajlandó ele­get tenni a parancsnak és ön- gyilkosságot . követett el. — Az Egyesült Államok azt remélik, hogy Filhoban. az elnökhelyet­tesben megfelelő alanyra talál­tak. De Filko se állítja meg az áradatot. Délamerika legnagyobb országa elindul és előbb vagy utóbb kiharcolja szabadságát. Pedro S.. egy brazil nyom­dász beszélt nekünk arról, hogy milyen is egy brazil munkás éle­te „havonta 3.200 cruzeiroszt I keresek” — mondta. Ez a leg- 1, több. amit Brazíliában el lehet j érni. Szobakonyhás lakásomért 1200 cruzeiroszt (izetek, de I egész a város végén lakom. A Ez is Brazília! Őserdő, ahol egyes néptörzsek a legprimitívebb módon élnek. Szegények és tudatlanok — senki se törődik velük. Sokat írtak már Rio de Ja­neiro csodálatos szép fekvésé­ről. Kényelmes drótkötélpályán emelkedünk a 700 méter magas Cervevade nevű hegyre, ahon­nan letekintünk Brazília fővá­rosára. A magas modern házak között szűk utcák vezetnek. — Óriási az autóforgalom. A gyö­nyörű tengerparton nagy tíz­emeletes paloták emelkednek. A strandon tarka sátrakban hű- sülnek a szépen lesült embereks De a luxuspaloták és villa­negyedeken kívül még egy egész más Rio de Janeirót ismerünk. A meredek dombokon húzód­nak a munkásnegyedek. Mo­dern. szép épületek helyett itt nyomorúságos faházikókkal és vityilókkal találkozunk és a va­kítóan elegáns fehér öltönyök helyett piszkos rongyokba bur­kolt. sovány alakokkal és a szé­pen lesült semmittevők helyett ■■olyan embereket látunk, akik 10 és 12 órát dolgoznak, hogy valamiképpen fenntartsák ma­gukat. Kávé és drágakövek Brazíliában 400 évvel ezelőtt alapították az első portugál tar­tományokat. Az európaiak a partvidéken telepedtek le és in­nen szervezték expedícióikat az ország belsejében, hogy aranyat, drágaköveket és rabszolgákat szerezzenek. Az egykori tarto­mányokból az 1883-as rövid éle­tű brazil császárság után szüle­tett az egyesült Brazília. Nyolc és félmillió négyzetmé­teren ötvenhárommiUió ember él. Európa területe nem sokkal nagyon és tízszer annyi a la­kom. Brazília Dél-Amerika na­gyobb felén húzódik és mérhe­tetlen természeti gazdagság fe­lett rendelkezik. Csakhogy amint már az a kapitalista és tarto­mányi államokban lenni szo­kott. a dolgozó emberek nem élvezik a nagy gazdagságot. Az északamerikai kapitalisták mindent elhordanak innen. El­viszik innen a mangánunkat és nekünk drága pénzt kell érte központban négyezer cruzeirosz- ba vagy még többe kerül egy lakás, tehát ezt még a legjobban fizetett munkás sem engedheti meg magának. Sok mindenről le kell mondanom, csakhogy fenntartsam a kis lakásomat. — Olyan lakásról, mint amilyet a Sztálin-úton láttam, mégcsak álmodni sem merek. Minden nap négy kilométert kell gyalog meg­tennem, míg munkahelyemre eljutok. Megkérdeztük tőle, hogy hol lakik az olyan munkás, 1.200 cruzeiroszt keres. — Azt nem is lehet elképzelni — fe­leli. A termelésben olyan nagy hiá­nyok mutatkoznak hogy a vál­lalkozók kénytelenek eleget ten­ni a munkások követelményei­nek. Az Egyesült Államok tart­hatatlan nyomást gyakorolnak az országra. Az északamerikai monopóliumok szánt-szándéklcal leszállítják a brazil kiviteli.ára­kat és a behozott gépek és kész­áru árát emelik.' Nemcsak a munkásság szenved, hanem a paraszt, a kávéültetvényes és a gyáros is. Az országban egyre nő az gntiimperiaiista szellem. A nemzeti önállóságért vívott harcban Brazília értelmisége élénken kiveszi a részét. Leg­jobb képviselőik, mint például Jorge Amado, az író és Branco Fialho, a brazil , női mozgalom vezetőnője, a világbéke mozga­lom jelentékeny harcosai. Az egész világon ismerik Luis Car­los Prestesf. i Brazília Kommu­nista Pártjának vezetőjét, ' akit munkások és parasztok, a .re­mény lovagjának” nevezik. i n f\ urau->*f^< 1 'Z',1 Kaucsuk Kakaó li’l,l,'il.l Gyapof llílHI Gabona \))))ÍA Ólai ovunv (H) Meinlem (s) Arany © Vas ©Gy emáni /

Next

/
Oldalképek
Tartalom