Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-08-13 / 32. szám
1955. augusztus 13. lalálkozó a meseszép betléri kastélynál „Mesében sem lehet szebbet találni.. — Igen, talán annak a tornai kislánynak a szavaival lehet legtalálóbban jellemezni azt a gyönyörű helyet; a sokszázéves terebélyes tölgyekkel, és szinte egekbenyúló, haragoszöld fenyőkkel szegélyezett betléri kastélyt, ahol vasárnap a rozs- nyói. szepsi, tornaijai és rimaszombati járás fiataljai találkoztak. Éjszaka esett az eső, a reggel is borús volt, mégis már a korai órákban zsongott a kis falu. Az állomáson bányászzenekar várta, s üdvözölte a vonattal érkező falusi és városi fiatalokat. A park, — melynek a közepén büszkélkedik sudár tornyaival a kastély — a falu túlsó végétül az erdőig nyúlik. Ezer csodálnivaló van itt. Az ember, aki először jár erre, szinte azt sem tudja hóm nézzen; a különös szorgalommal gondozott sokszínű virágoságyakat ámulja-e, amelyek a hófehér kaviccsal burkolt utacská- kat kísérik, avagy a vízesést-e, vagy a szűzleány szobrát, amint körülötte három sugárban tör magasba a víz, s majd aláhullva a vízinövényekkel körülnőtt medencében hullámzik. A kastélyon túl egy néger szolga szobra, majd feljebb a halastó, s még feljebb a végtelen fenyves, s kristálytiszta patakocskái bűvölik el az idegent. A kastély most múzeum. Valamikor az Andrássy grófok tivornyája volt, ahová, — de még a parkba sem — egyszerű ember a lábát sem tehette be. — így emlékeznek erre a betléri parasztemberek. És íme ma, fiatal munkások és parasztok találkozója ez a hely, ez az úri hely, és innen üzenik a varsói világifjúsági találkozóra, hogy fiatalok, világ fiataljai, jól fogjatok kezet, szabadságunkra, és szent jogainkra jól vigyázzatok! S innét, ebből a mesebeli, miamikon grófi kertből, üzenik kívánságukat is a még rabságban nyögd népek fiataljainak, hogy mielőbb ők is szabadok legyenek, hogy mielőbb a gyarmati tájakon is isko- l ban tanuljon a gyermek, hogy a betegnek kórház épüljön, — hogy az ember ember legyen már végre az égéi. földgolyón. A találkozó a park felső részén, a futball-válya mögött készített amfiteátrumban zajlott le. A megnyitó beszéd után, délután egy óráig kul- túrfellépések voltak. Nehéz lenne valamennyi kidtúrcsoportról és minden számról külön beszélni. EgyrOl-más- ról azonban feltétlenül kell. A betléri fiatalok, — akik ugy-e vendéglátók voltak — kétségtelenül jól megállták ezt a tisztségüket. Lá- nvaik, akik kelet-szlovákiai népdalokat adtak elő, szép, helybeli népviseletben léptek fel. Komikus jelenetük, — s habár lényegtelen, és elavult tartalmú volt, — megnevettette a közönséget. A tornai fiatalok magyar népdalokkal és táncokkal reprezentálták a szepsi járás ifjúságát. Méghozzá; jól reprezentálták. Meg kell említenünk még azt, hogy az egész együttesük alig tizenöt-tizenhat éves lányokból állt. Engem, személy szerint, a rima- szombati CSISZ-tagok fellépése és a Csemadok rozsnyói tagjainak a szereplése érintett legkellemesebben. A rimaszombatiak egy hosszú Já- nosík-tárgyú tánc jelenettel léptek fel. A táncmozdulatok, és az egész kombináció ügyes volt. A tartalom mély. A Csemadok rozsnyói csoportjának a fellépése vitathatatlanul a legjobbak egyike volt. Férfi szólóénekesük, zenekaruk, de táncegyüttesük is hosszú tapsra bírta az egész közönség ' Különösen a kurucz-nóták voltak szépek. Délután, — miután megkóstoltuk az illatával egész erdőt betöltő, jól paprikázott gulyást, és megízleltük a fák alatt elterülő bódékban árult borokat — sportműsor következett. És azután tánc, mulatság, este tábortűz, és újra tánc, jókedv. — Egyszóval minden úgy, ahogyan elképzeltük, és elképzelte az a sok-sok fiatal. Összegezve: a betléri ifjúsági lalálkozó, amelyet a rozsnyói titkárság rendezett, sikerült, jó volt! Jó volt, de nem hibátlan. És érdemes errOl is néhány szóban beszélnünk. * Elsősorban is egy szörnyű kétnyelvű plakát. Kis plakát, sötétzöld alapon, fekete betűkkel. Ha még az erdO színét is akarta visszatükrözni az az alap, szerintem még iga is elhibázott az a színkombináció. A nyelvezete, a nagyobb! Szégyenemben meg sem eml'tem azt a tizenkét helyesírási hibát, nem, nem így, így: alapvető hibát, amit már a nyolcéves iskola harmadik-negyedik osztályában sem írnának úgy! Nem. tudom kit hibáztassak, a rozsnyói nyomdát-e, vagy kit? Mindenesetre nagy tanulság: a jövőben ilyen botrányos dolognak nem szabad megtörténnie! Nem hiszem, hogy Rozsnyón ne akadna egy tanító, aki nagyon szívesen elolvasná a plakát szövegét, mielőtt az még a nyomdába kerülne. A magyar konferáíókhoz lenne egy megjegyzésem. Vidéken egyre gyakrabban hallok olyan nyím-nyámos, affektáló magyarsággal konferálni. Tévedés ne essen, nem a tisztánhang- zású szép magyar beszéd ellen szólok, nem, a világért sem. Hanem az olyan úrhatnám nyafogás ellen, amire itt Betlérben, egy falusi gyerek szájából hallottam egy találó megjegyzést is: a macskanyávogást se’ bírom, de ez meg egyenesen tönkretesz. Azt hiszem, aki gondolkozik ezen, lát és hall, egyetért velem. Sz~rvezési hibák még mindég voltak. Nem a rozsnyói járási titkárság, inkább a másik három járás titkárságainak a részéről. Hiányoztak a vendégszereplő járási labdarúgó csapatok is. Pedig megígérték, hogy jönnek Betlérbe... De még így is, — és ezt ismétlem — a találkozó jó volt, méltó volt a varsói nagy találkozóhoz. KARDOS ISTVÁN BUÜS LÁSZLÓ JELENTI KOMÁROMBÓL: Kedves rovatvezető elvtárs. Itt mellékelek egy rövidke kis cikket, a mi harcos életünkről. Az elvtársak nagyon örültek, hogy cikkünket közölték az Cj Ifjúságban. Megkértek, hogy írjak arról, hogyan készülünk kultúrbrigádunkkal falusi dolgozóink szórakoztatására. így kezdi levelét Buús elvtárs. Nálunk a komáromi járásban lassan befejeződnek az aratási és cséplési munkák. Gép- és traktorállomásunk üzemi CSISZ-szervezete rendkívüli vezetőségi gyűlésre jött össze, ahol megtárgyaltuk a traktorosok és a brigádközpontok munkaeredményeit. CSISZ-tagságunk főcélja most a gabona gyors betakarítása. Ezért üzeMAJERSZKY MÁRTON, KATONA LEVELEZŐNK ÍRJA: A napokban egységünk megnézte az „Egyszerű hős” című szovjet filmet. Másnap a kiképzés szünetében élénken vitáztak katonáink a film tartalmáról. Remsik tizedes az egység agitátora, megragadta az alkalmat és a kiképzés után film-vitára hívta össze a katonákat. A főtéma a Nagy Honvédő Háború katonáinak hősiessége volt. Remsik tizedes különösen a szovjet katonák hősiességét és szocialista hazafiasságukat emelte ki. Gyakran rendezünk hasonló vitadélutánokat és mondhatjuk, hogy katonáink lelkesedéssel vesznek részt ezeken az összejöveteleken. Katona bajtársaink sokat merítenek Remsik elvtárs szavaiból, aki rendszeres beszámolókat tart hazánk iparának és mezőgazdaságának fejlesztéséről és^mind- arról, ami körülöttünk és a nagy világban történik. Amikor arról beszél, hogy gyárainkban és üzemeinkben dolgozóink egyre fokozzák az iparcikke!. előállítását, és arról, hogy szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkon egyre többet ad a föld, sohasem mulasztja el hozzáfűzni, hogy nekü a néphadsereg tagjainak szilárdan őrt kell állnunk dolgozó népünk békéje fölött, jól fel kell készülni a haza megvédésére. Meg kell tanulni a katonai tudományt, segíteni kell azokat a bajtársakat, akik kissé elmaradnak a tanulás és a harci kiképzés terén. Katonáink lelkesedéssel olvassák Fagyéjev: „Ifjú gárda”, Polevoj: „Egy igaz ember” és a többi szocialista hazafiasságra nevelő szovjet müveket. mi szervezetünk vezetősége úgy határozott, hogy kultúrbrigádot alakít, amely faluról-falura jár és színes kultúrműsorral szórakoztatja majd a falvak dolgozóit. Ezzel egyidejűleg kiértékeli ' a brigádközpontok eddigi munkáját és a legjobb brigádot jutalomban részesíti. Könyvjutalomban részesítjük a legjobb traktoristákat. SIPOS BÉLA BRIGÁDVEZETŐ ÍRJA KIRÁLYHELMECRŐL: Zúgnak a gépek a királyhelmeci határban. Kombájnok, önkötözőgépek zúgásától, fiatalok vidám kacagásától hangos a táj. A hullámzó búzatáb- Iák egyre fogynak a gépek után és a ringó búzák helyén gazdag keresztek hosszú sorai ékeskednek. Jó a termés, öröm az aratás. A kalászosok legnagyobb részét gépek vágják, csak ott aratnak kézi kaszával, ahol a gépeket nem lehet használni. Több mint 200 felsőiskolás nyújt segítséget a királyhelmeci járásban a nyári munkák idején. Az elmúlt vasárnap az V. Világifjúsági Találkozó tiszteletére külön műszakot szerveztek. A brigádosok tiszta keresete 28— 36 koronáig terjedt, amelyet a VIT- alapra ajánlottak fel. Már teljes ütemben folynak a cséplési munkák. Néhány állami gazdaságban és szövetkezetben már elcsépelték az őszi árpát. A perbenyíki állami gazdaság dolgozói az őszi árpából 29 mázsás hektárhozamot értek el. A fiatal brigádosok lelkesen dolgoznak a nap égető tüzében és a napi nyolc óra helyett 12—13 órát is vál- lálnak. Munka után sportolással, tánccal és olvasással töltik szabad idejüket. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ LEVELÉBŐL: A Földművelés- ügyi Minisztérium Vörös zászlaját az elmúlt év utolsó negyedévének teljesítményeiért az aranyosmarőti gépes traktorállomás kapta meg. Az első félévben azonban a zselízi gépes traktorállomás mutatkozott jobbnak. így június harmincadikén az aranyosmarőtiak ünnepélyes keretek között átadták a zászlót a zselízi gépes traktorállomásnak. A versenyzászló átadása után az ara- nyosmaróti gép- és traktorállornás CS1SZ vezetősége megvitatta, hogyan lehetséges jobb eredményeket elérni, hogy a versenyzászló ismét visszakerüljön. Horcsin Mária így beszél a szervezet munkájáról: „Üzemi szervezetünk már egyszer elnyerte a CSISZ Központi Bizottságának oklevelét. Az elismerő oklevelet akkor kaptuk, amikor gépállomásunk elnyerte a vörös zászlót. Ennek elismeréséül kapta üzemi CSISZ-szervezetünk az elismerést, mert a sikerekben CSISZ-szer- vezetünknek is nagy része volt. Ez kötelez minket is. Mindent elkövetünk, hogy minél előbb visszanyerjük a zászlót. A mai sikerek már is reményekre jogosítnak, például a tarlóhántásban mi vezetünk kerületi méretben.” Az aranyosmarőti gép- és traktorállomás legjobb brigádközpontja a néveri, amely az aratás térvét a zászló átadásáig 102,7 százalékra, a tarló- hántás tervét 106,2 százalékra teljesí- ! tette. A forró nyári munkák idején a község kis pionírjai állandóan friss vizet hordtak a traktorosoknak és amikor a gépállomás versenygyőztese a néveri lett virágcsokrokkal köszöntötték Csapó Jánost és a többi traktorost. A pionírok őszinte lelkesedése mélyen meghatotta a traktorosokat és még elszántabban indulnak harcba, hogy minél előbb visszaszerezzék a Földművelésügyi Minisztérium Vörös zászlaját. PLACHY LAJOS ÍRJA CSALLÖKÖZ- ARANYOSRÖL: Az aratási és cséplési munkákban kiváló eredményt értek el a csalló- közaranyosi traktorosbrigád CSISZ- tagjai. Bállá János és Molnár János traktorosok 200 sOt 220 százalékra teljesítették napi tervüket kötözűgé- pükkcl. A cséplésnél Mácsik Mihály és Ferenczi Géza gépkezelő emelkedtek ki teljesítményükkel. A napi 73 mázsa norma helyett 183 mázsát csépeltek el egy műszakban. A gép mellett szorgalmaskodik Borsos Sándor, Csajdik Anton és Sztankó Pavel, akik felváltva hordják a pelyvát. Pap Lajos az idősebb munkásokkal veszi fel a versenyt a kéveadásban. A nyári nap forró, égető tüzében lovas kocsi járja körül a határt. Na- rancsik Margit, CSISZ-tag, az aratási és cséplési munkák megkezdése el Ott vállalta, hogy az egész határban nap mint nap ellátja a dolgozókat sörrel, limonádéval, cigarettával és dohánynyal. Felajánlását becsületesen teljesíti ás a szövetkezeti tagok és a traktorosbrigád tagjai hálásak is ezért. A csallóközaranyosi szövetkezet kertészete szép jövedelmet biztosít az EFSZ-nek. A szövetkezetben tizenkét fiatal dolgozik, akik példaképül szolgálnak a szövetkezet valamennyi dolgozójának. így például a tervezett 3.000 darab karalábé helyett 15,000 darabot, 7,500 darab saláta helyett 16.000 darabot, 10 mázsa kelkáposzta helyett 50 mázsát termeltek ki. Ezek a lelkes fiatalok átlagban 400 százalékra teljesítik tervüket. Különösen kiválik Osváth Magda, Gazso- lics Irén, Károly Mária és Fehér Mária. A kertészetnek szilárd S'fdséget nyújtanak a szünidőre hazaérkezett felsőiskolások. Székely László, Nagy József, Hranyo Mihály és a két Hra- bovszky fiú két nap alatt 12 mázsa uborkát szedett le. A csallóközaranyosi szövetkezeti tagok a legnagyobb elismeréssel beszélnek a CSISZ-tagokról. RAVASZ LÁSZLÓ TUDÓSÍTÁSA Az ekecsi fiatalok elhatározták, hogy a nagy nyári munkák idején, kü- nösen aratás alatt brigádmunkával segítik az EFSZ-t. Eddig a CSlSZ-ta- gok több mint 8 hektár területen összehordták a kévéket és éjjel is dolgoztak, kitisztítottak hatszáz mázsa árpát és azonnal beszállították a földműves rak- társzövetkezetbe. A munkából legjobban Németh Róbert, a CSISZ ekccsi alapszervezetének elnöke, Incédi Erzsébet, Szabó Emília, Csóka Emília, Bereznai Irén és Nagy Géza, a helyi nemzeti bizottság elnöke vették ki részüket. A helybeli sportegyesület Nagy Károly kezdeményezésére szintén csatlakozott a fiatal CSISZ-tagok- hoz. A sportegyesület tagjai szintén sokat segítettek az EFSZ-nek. Ebből láthatjuk, hoay ha jól működő tömegszervezetek vannak a faluban, akkor azok elősegítik a szövetkezet további fellendítését is. Kedves olvasóink! Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy ne küdljenek szerkesztőségünkbe aláíratlan leveleket. A névnélküli leveleket nem közöljük. A napokban J. 2. jelzéssel kritikai tartalmú levelet kaptunk tornaijai bélyegzővel. A cikk írója kéri, hogy közöljük írását, amelyben Sajógömör község életével foglalkozik. Kérjük a cikk íróját, írja meg a nevét és lakcímét, mert enélkül cikkét nem közölhetjük. A SZERKESZTŐSÉG
