Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-07-09 / 27. szám
2 1955.' július 9. Helytállnak a fiatalok • Az ekecsi EFSZ tizenhat hektárnyi terjedelmű kertészetében húsz lány dolgozik. Tavaly is jó volt a kertészeti munkacsoport, de az idén sokkal jobb eredményeket érnek el az itt dolgozó fiatalok. Tavasszal szervezték ezt az ifjúsági munkacsoportot. Vörös Eszter, Brindzik. Lenke, Németh Teréz, Csákány Ella, megmutatták ám, hogy az ifjúsági munkacsoport képes beváltani azokat a reményeket, amelyeket a szövetkezet vezetősége, tagjai hojzájuk fűznek. ^ A csilizradványi CSISZ-szervezet veßenyre hívta ki az ekecsi - fiatalokat. A versenyt — úgy gondolják az ekecsiek — hogy meg is nyerik. Lehet, hogy igazuk lesz, mert az idén az ekecsiek öt hektár borsót ültettek és gondoznak, és legalább 48 ezer káposztapalántát, 32 ezer zeller- és -20 ezer paradicsompalántát is földbe tettek. Még a növénytermesztő munka- csoportnak is segítenek, 5 hektár cukorrépát gondoznak. A dohányföld közel van a kerthez, itt is CSISZ-tagok dolgoznak. Tizenöt hektáron palántálták el a dohányt és hat hektár cukorrépát is gondoznak. Részük volt a kukorica négyzetes vetésében is. Estenként pedig, kultúr- munkával foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy tanúinak és érdekes kultür- fellépésükkel szórakoztatják is a falu lakosságát. Az ekecsi CSISZ-szerve- zetből Lakatos Vendel, a varsói VIT küldöttje, ami szintén bizonyítja, hogy jól dolgoznak az itteni fiatalok. . A csilizradványi ifjúsági munkacsoport Fél Ilonka vezetésével dolgozik. Negyven fiatalból áll a munkacsoport és az eredmények legalább is eddig, itt s?m kisebbek, mint Ekecsen. Különösen a tavaszi munkák befejezésénél volt orpszlánrészük. Számítanak arra, hogy megnyerik a járási vándorzász- lót A'járásban vannak még máshol is jó ifjúsági munkacsoportok, például Csicsón. Füssön, Apácaszakállason. Tanyon, Mádéréten, Medvén A járásúnkban látva a fiatalok munkáját és eredményeit, elmondhatjuk, h: gy valóban kiveszik részüket a mezőgazdaság fellendítéséből. BEKE ÁRPÁD — CSISZ járási bizottság titkára, NAGYMEGYER A szövetkezetek ügye a mi ügyünk is Az aratás sikeréért A CSISZ dunaszerdahelyi alapszervezete kultúrcsoportoí és báb- színházjátszó csoportot alakított. A bábszínház minden pénteken műsort ad a helybeli mozihelyiségben, legkisebbjeink számára. Érdekes mesejátékok kerülnek a gyermekek elé. Több mint száz kis ember jön össze minden pénteken és a helyiség megtelik a vidám gyermckkacagíssal. Parányi tenyerük gazdag-tapssal ajándékozza a színjátszókat. A bábszincsoporíban különösen szép munkát végeztek: Tanbei, Patócs, Bíró, Madarász elvtársak és Víg elvtársnő. , A CSISZ-szervezet kultúrcsoport- ja szorgalmasan gyakorol, az aratási kultúrbrigádokra készülődnek. Az aratás és cséplés idején faluról falura látogatnak majd a fiatalok, hogy színes tarka műsorukkal még jobb munkára buzdítsák majd a falvak dolgozóit. Az első fellépést Hódosban rendezik meg. A kultűrcsoportból ki kel! emelnünk Érsek Rezső elvtársat, aki a csoport irányítását végzi. Érsek elvtárs már nem éppen fiatal, családos ember. A fiatalok sokat tanultak tőle és megbecsülik őt. LÖBEL ZOLTÁN Dunaszerdahely fi nemzetközi szövetkezeti nap jelentőssé0! Július 10-én ünnepeljük a nemzet- j közi szövetkezeti napot. Ezt a napot a Nemzetközi Szövetkezetek Szövetségének lS22-es évi határozata alapján tartjujc meg. Az ünnepségek célja, hogy ntegszilúrditsuk a világon a szövetkezetileg szervezett milliók tömegét, emeljük a szövetkezeti tagok öntudatát és propagáljuk a szövetkezeti gondolatot. A Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség 1895-ben keletkezett, eredetileg csak termelő szövetkezetek tartoztak hozzá. Az NSZSZ az úgynevezett „co- partnerschip” követői voltak, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak részesültek a vállalat nyereségében. 1902-ig a szövetség tagjai csak fizikai személyek voltak, és csak a manchesteri kongresszus után határozták el, hogy a szövetség tagjai csakis szövetkezeti szervezetek lehetnek. A szövetséghez jelenleg több mint százmillió szövetkezeti szervezet tartozik a világon. A kapitalista államokban opportunista elemek férkőztek a szövetség vezetésébe. A haladó szövetkezeti szövetségeket a Szovjetunió Centrosojuz nevű szövetkezeti szövetsége képviseli, Csehszlovákiát pedig a Központi Szövetkezeti Tanács. A szövetség keretén belül állandó harc folyik a haladó és reakciós erők között. Jelenleg a reakciós erők vannak túlsúlyban és a szövetség keretén belül igyekeznek megcsorbítani a szocializmust építő államok szövetkezeti szerveinek jogait. így például sikerült elérni, hogy a lengyel szövetkezeti szövetséget kizárták az NSZSZ- ből. Az NSZSZ haladó tagjainak köszönhető, hogy a nemzetközi szövetkezeti n-p a kapitalista államokban is a nemzetek közötti békés gazdasági és kulturális együttműködés jegyében zajlik le. Az idei ünnepségek jelszava: „A szövetkezeti mozgalom fellendítéséért, családaink boldog életéért, a békéért és a biztonságért az egész világon“. Nálunk a nemzetközi szövetkezeti napot hazánk felszabadításának. 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretén belül rendezik. 1955. július 9-én a nemzetközi szövetkezeti nap előestéjén a járási és kerületi városokban a nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek képviselőinek jelenlétében ünnepségeket rendeznek. Az ünnepi szónokok ismertetni fogják a nemzetközi szövetkezeti szövetség feladatát és jelentőségét és kultúrfellépésekkel gazdagítják a programot. 1955. július 10-én a szövetkezetiek béke tüntetéseket ten- deznek. Népi együttesek lépnek fel, vagy esztrád műsorok keretén belül ismert művészek szerepelnek. A falvakon kiállítással összekötött szövetkezeti vásár lesz. A nemzetközi szövetkezeti napot a városokban a termelő szövetkezetek, a falvakon az EFSZ-ek, valamint a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Arcvonal hathatós segítsége mellett a fogyasztási szövetkezetek rendezik meg. Az ünnepségek programjáról a szlovákiai fogyasztási szövetkezetek szervezete mellett működő szervező bizottság gondoskodik. A fogyasztási szövetkezeteknek Szlovákiában több mint 140.000 szervezett tagja van A szervezet hálózata minden falura kiterjed és így a maniíesztúció szervezett része mindenütt biztosítva van. ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: Seiffert Ferenc kombájnos, a bajcsi állami gazdaságban „harcolunk az elsőbbségért" jelszóval kezdte el az aratást. A CSKP Központi Bizottságának határozata az EFSZ-ek további fejlesztéséről, az aratás, az őszi munkák és a begyűjtés biztosításáról nagy feladat elé állítja a CSISZ-t is. Minden fiatalnak az eddiginél sokkal pontosabb és hatjározottabb szervezési tevékenységet kell kifejteni és fokozottabb mértékben részt kell venni a munkában. Csakis így teljesíthetjük a CSKP KB határozatát és a X. pártkongresz- szus irányelveit is. A ránkháruló feladatok elvégzése nem lesz könnyű. Minden fiatalnak tudnia kell, hogy a falusi osztáiyel- lenség ellen készülődünk és ez kemény harccal jár együtt A kulákság nem viszi olcsón a bőrét a vásárra, minden tőle telhető eszközzel védi magát, ahol csak tudja Különböző úton' módon sorainkba férkőzik, ha éppenséggel tud és rombol neki már csak erre van lehetősége, de ezzel hatalmas károkat okoz államunknak. A fiatal sokszor nem is tudja honnan fuj a szél, amikor olyan híreket hall a faluban, hogy nem érdemes a mezőgazdaságban dolgozni. Nem veszi észre, hogy az ilyen híreket a falusi osztályellenség kelti, hogy a fiatalokat eltérítse a céltudatos munkától. Mi azonban megmutatjuk, hogy becsületesen, rendületlenül a kitűzött úton haladunk és a fiatalok ezreit nyerjük meg a mezőgazdaság számára. A határvidék megműveléséhez és benépesítéséhez újra tízezer fiatalra van szükség. A CSISZ már megmutatta, hogy nagy feladatokat képes megoldani, jó példával jár elő a határvidék benépesítésénél is. A fiatalság most se maradjon le! Nagy nemzetgazdasági feladatot oldunk meg a határvidék megművelésével. Jelentkezzünk tehát a határvidékre, erőnkből bőven kitelik és vagyunk is annyian, hogy megműveljük hazánk földjét. Minden fiatal számoljon azzal, hogy az EFSZ-ek fejlesztése során az csz- tályharc még jobban kiéleződik és ellenségeink minden eszközt megragadnak arra, hogy meghiúsítsák a szocializmus építését falun. Álljunk tehát résen. Ha a fiatalok a határvidéken sikeresen végzik a munkát, altkor azzal hatalmas csapást mérnek ellenségeinkre. Ezzel azonban még nem teljesítettük a ránkháruló feladatot. A legközelebbi időben legalább tízezer falun lakó dolgozót kell megnyernünk a mezőgazdaság számára. Legyen újra a fiataloké a szó. A mezőgazdasági munka nem szégyen, mint ahogy a múltban sem voit az,fcsak azért idegenkedtek tőle az emberek, — különösen a fiatalok — mert a mezőgazdasági munkás volt a legkizsákmá- nyoltabb, a legelnyomottabb. A mező- gazdasági munkát végző, ma éppen olyan megbecsült, mint az üzemi vagy szellemi munkás. A jó szövetkezetben, állami gazdaságban, vagy a gépállomásokon munkánk után ugyanúgy megkapjuk a járulékot, jutalmat, mint a legjobb üzemben. Csak tőlünk függ, hogy a falun szép és kellemes életet teremtsünk és a városi fiatalokkal szemben ne érezzük magunkat hátrányba helyezve. A fiatalokra és elsősorban a CSISZ-re vár ez a feladat is. A CSKP Központi Bizottságának határozata kimondja az EFSZ-ek további fejlesztését és új EFSZ-ek alakítását is. Leginkább itt gyűl meg a baj a kulákokkal és az őket támogató elemekkel. Már nem vitás, hogy a fiatalok túlnyomó többsége az EFSZ mellett foglal állást. Mégis vannak még fiatalok, akik beléphetnének az EFSZ-be és mégsem teszik. Vegyük csak például a verebélyi, kékkői, vagy az ipolysági járásokat. Ott a fiatalok nagyobbrészt távoli üzemekben dolgoznak, vagy építkezésnél és csak elenyésző részben a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság itt nem érheti el azt a terméshozamot, melyet rendes körülmények között elérhetnek. Bár vannak itt becsületes magángazdálkodók, kis- és középparasztok, akik .jó! termelnek a saját földjükön. Miért nem dolgoznak a fiatalok odahaza? r,zért, mert az elaorúzódertt földparcella nem biztosít számukra olyan megélhetést, hogy fiatalos igényeiket ki tudnák elégíteni. Pedig nagy szükség lenne rájuk a faluban. Megváltoztatnák a falu életét és a mezőgazdaság nem szenvedne munkaerő hiányban. A fiatalok szívesen odahaza maradnának, ha lenne szövetkezet. Fontos tehát, hogy ahol eddig még nem alakítottak szövetkezetei szervezzék meg. Nem olyan megoldhatatlan feladat. Lehet, hogy szervezés során a fiatalok sokszor szembekerülnek saját szüleikkel, ismerőseikkel A szülők ellenállása előbb-utóbb megtörne, belátnák, hogy fiúknak vagy leányuknak igazuk van, hiszem az ő jövőjükről van szó. Sokszor nehezebb meggyőzni az ismerősöket. Mert szegről végre a kulák is „jó ismerőse” lehet a fiatalnak* hiszen egy faluban laknak, esetleg egy utcában és a János bácsi. „a ,iő kulák” néha elbeszélget a fiatal CSISZ-tagokkal. Hát hogyan folytasson harcot János bácsi ellen? Pedig íéíre kell tenni a János bácsik a „jó kulákok“ érdekeit, amikor a közösségről van szó. Minden fiatalnak tudnia kell, hogy osztályharc nélkül nem lehet szövetkezetét alakítani. Pártunk Központi Bizottságának határozata feladatul tűzi ki a falu általános kulturális színvonalának emelését is. Hogy igényeiket kielégítsük nagyobbak a termelési feladataink is. Olyan gépekhez kell értenünk, amelyeket pár évvel ezelőtt nem is ismertünk. Tisztában kell lenni a legújabb termelési módszerekkel úgy az állattenyésztésben, mint a növénytermesztésben. Mindez, de különösen a termelés fokozása szükségessé teszi, hogy többet tanuljunk és kulturáltabbak legyünk. Az okos parasztot nemigen tudták az urak becsapni, bár -hatalmi súlyuknál fogva erőszakkal húztak ki belőle mindent, csavaros eszén azonban nem jártak túl. A kevésbé okos parasztot gyakran megbélyegezték, még gúnyverseket is faragtak róla. Látjuk tehát, hogy a mezőgazdaságban dolgozó embernek mindig szüksége volt bizonyosfokú tájékozottságra és sok ismeretre, mert ennek hiányát mindig a saját bőrén érezte meg a legjobban. És ma is a zsebükön érzik meg a szövetkezeti dolgozók, ha rosszul vetették el a búzát, vagy nem végezték e! megfelelőképpen a mélyszántást 'a cukorrépa alá. Ma is fontos a tanulás, különösen a mezőgazdasági szakismeretek megszerzése. Miért ne szervezhetnének a fiatalok olyan szakelőadásokat, amelyek közvetlenül érdekelné a szövetkezet, a gépállomás, vagy az állami gazdaság dolgozóit? Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a szépirodalomról és tanulmányutak megszervezéséről sem. Tanulmányi kiránduláson sok tapasztalatot szerezhetünk és nemcsak szép dolog, hanem fontos is, hogy a paraszt végre tudja, hogy ki' volt Jilemnicky, József Attila Ady Endre és kicsoda Hecko és Veres Péter, akik az irodalom terén képviselik a falut és újságok, könyvek út- , ján küzdöttek a parasztok érd-keiért. A CSISZ-tagok hozzák rendbe a falusi kultúrotthont. legyen az valóban a falu kultúrbástyája és ha jsten- !eg nem megfelelők a vezetők, altkor állítsunk felelősségteljes vezetőket a kultúrotthonok élére. A beszéd semmit sem ér tett nélkül. Félrehúzódnak, félnek attól az embertől, aki sokat beszél és nem látják, hogy mit tesz. A falus1 emberek értékes jellemvonásához tartozik, hogy előbb a tettet, a munkát vizsgálja, azután a szónoklást, a beszédet. Helyes is, ha az üres szófecsérlő embernek egy szavát sem hiszik el. Ezért csakis az a fiatal lehet úttörő a szövetkezetek szervezésében és emelheti a falu jelenlegi kulturális színvonalét, aki példamutatóan előljár a munkában. Nagy' munka vár ránk az aratásban és az őszi munkákban. A párt Központi Bizottságának határozata is foglalkozik e munkák elvégzésével. Mi is tartsuk ezt fontosnak és úgy dolgozzunk. hogy dicséretet kapjunk érte és a szövetkezet, állami gazdaság, vagy gépállomás vezetősége örüljön annak, hogy fiatal munkásai vannak. Ha a kombájnos rosszul kezeli a gépet, akkor az osztályellenség máris azt mondja, kár szövetkezetei alakítani, mert a szövetkezet földiéin kombájn arat, sok szemet a földre szór és letiporja a kalászt. Ha egy állat elhull, akkor máris megszól d az osztályellenség,/ „lássátok pusztulnak már a szövetkezet'.állatai". Ha a cséplést nem végezzük el időben, máris rémhíreket vernek ‘djjbra,\ hogvhát „drágább lesz a kV. Sok falusi fiatal tudja, hogy a fi, un sokszor alaptalanul ilyen beszéd járja. Az aratás és az őszi munkák' idején példás jó munkával mutassuk meg az 'osztályellenségnek, hogy milyen egyenes és becsületes a mi utunk és leplezzük le az osztályellenség sötét szándékát. Ha jó munkát végzünk nemcsak államrendszerünknek segítünk ezzel, hanem mi is megbecsültebbek leszünk, jobban hisznek nekünk. A jó munkát végző fiatal bekerülhet a falu vezetőségébe is és ott nagyban hozzájárulhat faluja további fejlődéséhez. Teljesítsük a CSKP Központi Bizottságának határozatát! BAGOTA ISTVÁN 1945-ben, a nemzeti demokratikus forcadalom után, a cseh és szlovák nép felszabadított hazájában új, szabad életet kezdett építeni. , Akkor alakúit meg a Csehszlovák'Ifjúsági Szövetség is. Most, amikor ünnepélyesen megemlékezünk az ifjúsági szövetség jubilá- ris évfordulójáról, visszanézünk az eddig megtett útra. Az egységes ifjúsági szervezet gondolata már a szlovák nemzeti felkelés jdején időszerűnek mutatkozott. A szovjet hadsereg által felszabadított területen azonnal ifjúsági szervezeteket alakítottak, amelyek a közélet, különösen az építés terén élénk tevékenységet fejtettek ki. Az ifjúsági szervezetek a cseh és szlovák városokban és falvakon szinte önmagukból keletkeztek. A megalakult ifjúsági szövetségek fokozatosan helyi, járási, kerületi és központi vezetőséget alakítottak. Rózsahegyen „Tribuna mladych" néven, Bratislavában pedig „Prerod“ néven lapot indítottak. Prágában már május 9-én megjelent a Mladá fronta és felhívást intézett az ifjúsághoz, hogy szervezzenek ifjúsági szövetségeket. A Szlovák Ifjúsági Szövetség még 1945-ben körzeti konferenciát tartott Pezinokban és Dobsinán. 1945. július 5 és 7-én Radhostban összejött a Cseh Ifjúsági Szövetség is és kiértékelte eddigi tevékenységét, egyidejűleg határozatot hozott arról, hogy új központi bizottságot kell alakítani; amely majd irányítja és vezeti a szövetség munkáját.'. Hasonlóképpen mint Csehországban, Szlovákiában is, augusztus 14. 15-én konferenciát hívott össze a Szlovák Ifjúsági Szövetség és elfogadta a Szlovákia Kommunista Pártja által kitűzött feladatot, — a háború sújtotta ipar újjáépítését. Ez módot nyújtott arra, hogy az ifjúság megmutassa szeretetét és hűségét felszabadított hazája iránt. És az ifjúság valóban megértette Siroky elvtárs a CSKP zsolnai konferenciáján elhangzott felhívását, amelyben elsőrendű feladatnak az újjáépítést tekinti és az 1945-ös év végéig egy és negyedmillió órát dolgoztak le a fiatalok nemzetgazdaságunk újjáépítésének érdekében. Napról napra nőtt az alapszervezetek száma, o városok és falvak ifjúsága megtalálta a maga helyét a szövetség szervezeteiben. A reakció félelemmel és állandó figyelemmel kisérte az ifjúság sikereit. Elérkezett az ideje, hegy az ifjúság minden erejét az egységes, országos szövetségbe fogja össze. 1948 december 12-én, Bratislavában összejöttek az ifjúság szövetségei és azt a határozatot hozták, hogy megalakítják az egységes Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget. 1949. április 23-án sor kerül az egyesítő kongresszusra és az ifjúságot az egységes ifjúsági szövetségbe tömörítették. Az ifjúság aktívan kivette részét az új Csehszlovákia építésében. Brigádokat szerveztek. Például a Varin- Vrutky vonalon a fiatalok 27 413 órát dolgoztak le. 1947. év végéig felépítették az új Balaze községet. Újabb és újabb munkarészlegekre mentek segíteni. és Haburi, Mokranice, Mol- dava, Vyhne lakosait nagyban segítették. 194/ októberében a fiatalok a brigádosok országos konferenciáján újabb kötelezettséget vállaltak; fel»- építik a vasútvonalat Hronská Dúbra- va és Banská Stiavnica között. És az Ifjúsági Vasútvonal történelmi jelentőségű lett. Az Ifjúsági Vasútvonal után következtek az Ifjúsági Falu, a Szövetségi Vasútvonal, Ostrava, az Ifjúsági Duzzasztógát és az ifjúsági bánya Mlynkában. A fiatalok rhinde- nütt az építés élén álltak. Lelkes és áldozatos munkájukért a CSKP és a Nemzeti Arcvonal kormánya a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget II. kongresszusán, köztársasági Érdemrenddel tüntette ki. Ez a kitüntetés további bátorítást jglent ifjúságunk számára, amely mindenkor teljesíteni akarja azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP kitűz számára. PAEO SÁNDOR L-UArl-
