Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-02 / 26. szám

1955. július 2. 5 Az évezredes büszke Prága nagy ünnepe V Ünnepi, díszben van a száztoinvú Prága. Az (isi város minden utc-áián nyü­zsög a nép. Naponta ezer meg .ezer vendéget hoz a fővárosba befutó vonatoK, autóbuszok, gépkocsik ' és repülőgépek egész tömege. A tornaünnepélvek történe­tében hazánk területén még nem volt ilven esemény, sem méreteiben, szépségé­ben, sem lelkesedésében, mint az arany Prágában most lezajló mindén eddi­git felülmúló torna dísz­szemle,, az I. Országos Spartakiád A strahovi ma­gaslaton. Prága fölött be­fejeződtek az előkészületek. Nagy munka,, hazafias ál­dozatkészség és meleg sze­retet jellemezte ezeket az előkészületeket. Nem is csoda, hiszen nincs kisebb do'ogról szó., mint egv nép hálájának, békeakaratának és életvágvának jelképes kifejezéséről, felszabadulá­sának és építő munkájának 10. éves évfordulója állai­méból Mii ven nagy munkáról, áldozat készségről és 'el ke­séd ésr’M volt szó az élőké - szülötténél? Ügv véljük, hogv itt a számok beszél­hetnek és igazolhatnak a legtöbbet. Az a néhány- százezer tornász a köztár­saság minden részéből, aki el akart jutni a spartakiád színhelyére. Ehhez, termé­szetesen sokszáz kü'önvo- natra volt szükség A ven­dég százezrek élelméről és ellátásáról kellett gondos­kodni. Itt arra kell gondol­nunk. hogy százezerszámra kell a kenyeret, zsem'vét. kiflit sütni. tonnaszámra szállítani a lisztet, húst, zöldséget. gyümölcsöt s mindent, amire ennvi ren­geteg embernek szüksége van. Száz meg száz éjjeli szállást kellet elkészíteni, hogy ez a nagy tömeg ke­nyeresen. egészségesen és megelégedetten lakjon. Prága, az évezredes, me­sés szépségű főváros, most mintha teljesen megfiatalo­dott volná. Nemcsak a há­zakat javítgatták, festették és szepítgették. újjá, nem­csak az utcák ragyognak a tisztaságtól, nemcsak a te­rek vannak ünnepi díszben. Az emberek fiatalodtak meg. A városba érkezett néhány százezer fiatal, akik az el­ső napokon mutatták be hosszú hónapok gyakorla­tainak eredményét, és most érdeklődve és kíváncsian járják a vendéglátó város minden zugát, csodálják az emberi alkotás minden nagy művét, építkezéseket, hida­kat, szobrokat, festménye­ket, kiállításokat. De nem ezekre gondolunk, amikor az ezeréves város megifjo- dásáról beszélünk. Az em­berek fiatalodtak meg ezek­ben a napokban. Nem lehet ráismerni a főváros lakossá­gára. A munkatempó nem lassult e napokban. Sőt, a lázas Részülődések éppen e napokban érték el a tető­fokot. Az emberek arcán örömteli várakozás sugárzik. Sehol nem lehet másról hallani, mint arról, hogyan zajlottak le a tegnapi vagy a tegnapelőtti tornamutat- vánvok és vajon milyen lesz a holnapi meglepetés. A villamosok százai szál­lítják a tornászokat és ven­dégeket a stadionig. A stra­hovi stadion kieptése is óriási feladat volt. Most a spartakiád napiáiban láthat­juk. hogy ezek a nagv elő­készületek nem voltak hiá­bavalók. Óramű pontosság­gal közlekednek a vonatok, villamosok, trolibuszok és külön-autóbuszok. Tökéle­tesen működik a nagv em­bertömeg ellátása. A szín­házak. koncertek, mozik, éttermek, szórakozóhelyek, a legjobb műsorokkal várják a közönséget és mindenütt olyan vendéglátás és baráti mosoly fogadja a spartakiád részvevőit, amilyenre ed­dig még valóban nem volt példa. Egyszóval: nagy ün­nep van a fővárosban és ezen az ünnepen részt vesz közvetlenül vagy közvetve az egész csehszlovák nép. Fordítsuk most érdeklő­désünket a külföldi vendé­gek felé. Egymásután ér­keztek a pályaudvarra és a ruzini repülőtérre a külön­böző külföldi küldöttségek. A Szovjetunióból, a Kínai Népköztársaságból, a népi demokratikus országokból. Vendégek a tengerentúlról, nyugatról, közel,- közép- és távol-keleti területekről, a világ minden részéről, min­den nép fia képvise'teti ma­gát valamilyen módón. Hi­vatalosan, vagy rokoni kap­csolatok révén, érdeklődés­ből és az óhaza megtekin­tésének vágyából sok-sok külföldi. vendég vesz itt részt a spartakiád nagy ta­lálkozóján. — A vendégeket igaz szeretettel fogadja köz­társaságunk népe. Nemcsak azért, mert ezzel is jelké­pezni akarja igazi békevá­gyát. hanem azért is, mert be akarja bizonyítani, hogy őszintén óhajtja a baráti együttműködést minden bé­keszerető néppel, Egyben pedig büszkén bemutatja a külföldi vendégek előtt tíz boldog esztendő munkájá­nak, építő szorgalmának és a szocializmus vívmányainak hatalmas seregszemléjét. K. L. Mit mondanak a külföldi vendégek a felvonulásról A felvonulást az emelvényről néhány száz külföldi vendég nézte végig. Arra a kérdésünk­re, hogy mi tetszett a menet­ben a legjobban, BORISZ PO- LEVOJ író, a Szovjetunió Leg­felső Szovjetjének képviselője, a következőket mondta: „Prá­gában nem először vagyok, láttam itt már májusi felvonu­lást is. De amit most, az I. Országos Spartakiád alkalmából láttam, az felülmúlja a legme­részebb elképzeléseket is. Lap­juk útján testvéri üdvözletemet tolmácsolom a mai manifesztál ció részvevőinek, minden egyes fiúnak és leánynak meg sze­retném szorítani a kezét. Ez sajnos lehetetlen volna, ezért kérem, ezúton tolmácsolja leg­barátibb üdvözletemet.” PAUL PLATEN, a Berliner Zeitung szerkesztője, így nyi­latkozott: „A mai prágai lég­kört csak azzal a hangulattal hasonlíthatom össze, amely 1951-ben a Világifjúsági Talál­kozón uralkodott. A menetelő csoportokból erő, egészség és az a tudat sugárzott, hogy övék az egész világ. Engem főleg az a határtalan ragaszkodás hatott meg, mellyel a fiatalok nem­zeteik vezető személyiségeit körülveszik. Felejthetetlen órák voltak.” WALTER KRAYKOM, a Né­met Demokratikus Köztársaság Szakszervezeteinek vezetője- „A mai szemle megmutatta a cseh­szlovákiai ifjúság hatalmas ere­jét és felkészültségét. Erről a béke manifesztációról sokat be­szélünk majd otthon." , VU GUANÓ T1EP, a vietnami sportifjúság küldötte: „Még nem láttam ilyen hatalmas és szép, manifesztációt. Gazdag tapasz­talatokra teszek szert és ha­zámban értékesíteni akarom ő- ket.“ P. TESUALDO, uruguayi író és pedagógus: „Gyönyörű lát*- vány volt, csodálatosan szép volt a sportifjúság szemléje, a lelkesedés magával rántott, tol­mácsolja a legszívélyesebb üd­vözletemet.” Pillanatok a külföldi vendégekkel PAUL LIBAUD, a Nemzet­közi Röplabda Szövetség elnö­ke Prágán keresztül utazott. Csak néhány órái tartózkodott itt és így nyilatkozott: „Saj­nálom, hogy csak egv fellé­pést láttam, a legnagyobb lel­kesedéssel távozom, egészen egyedülálló sportünnepség, ilyet még egv ország és egy város sem látott. A legjobban tetszett nekem a munkaerő­tartalékok fellépése. Azt hittem, hogv a tornászok már hosszú évek óta készül­nek a spartakiádra. Nem ■ is akartam elhinni, hogv ezek a fellépések egy fél év intenzív munkájának az eredménye. Szinte hihetetlen. Nagyon meghatott a fiatalok lelkese­dése, ezekről valóban elrnond- - hatjuk, hogy kezükben van a boldog jövő.” UDAJ SAKAR, a leghíresebb indiai táncművész a következő lelkes szavakban fejezte ki őszinte csodálatát: „Figyelem­mel ' (sértem az ujjongó fia­talok felvonulását, hányán vannak? Milyen nagy a hazá­tok? Hiszen ez hihetetlen és felfoghatatlan, sokat fogok er­ről beszélni Indiában.” SZIN-BOM-EN elvtárssal ta­lálkoztam. Koreából jött. az Iskolaügyi Minisztériumban a testnevelési szakosztály veze­tője és Kim-gin-asz elvtársnő­vel, aki tanárnő egy pedagó­giai intézetben. Nem győzik megcsodálni gyönyörű főváro­sunkat. Hogy mi tetszik nekik nálunk a legjobban? A közön­ség és a tornászok közötti mélységes kapcsolat. Két óra Puro Martodipuro úrral Szemben velem mosolygós ember ül. Bemutatkozunk. A \ spartakiádra jött kormányunk meghívására Dzsakartából. Pu- \ ro Martidupuro úr igen rokonszenves ember és készséggel beszél magáról és távoli országáról. Indonézia küldöttje és hazájában a Művelődésügyi Minisztérium sportosztályát ve­zeti. Sok érdekeset tudok meg tőle. Kicsit úgy tűnik, mintha a földrajz tanárom előadását hallgatnám messzi tropikus or­szágoktájairól. Indonézia — mondja — néhány' ezer sziget­országa. Ezeken a tropikus Szigeteken 80 millió ember él. Évszázadokon keresztül holland gyarmatosítók zsákmányolták ki a föld kincseit és az indonéz népet. Legérdekesebb azon­ban mégis az, amit Bandung városáról mesélt. Ez a város két méierrel fekszik magasabban a tenger színénél, és nincs a világon hely. ahol Bandungról ma már ne tudnának. A vendég nagy elragadtatással nyilatkozott Prágáról. Tet­szésének úgy adott kifejezést, hogy minden utcasarkot lefény­képezett, és minden legkisebb műalkotást megcsodált. Miután a fővárost már ily módon alaposan megismerte, közösen meg­látogattuk a Nemzeti Képtár szoborkiállítását Zbraslavon. Az elegáns, fehér nyolchengeres Tátra kényelmes üléséből kém­lelve figyelte a nyílegyenes utat és az aszfaltút két oldalán zöldelö erdőt. Talán felidézték benne hazája buja őserdejé­nek képét. Talán ez juttatta eszébe azt is, hogy a legidő­sebb fia az őserdőben folytatott felszabadító harcokban esett el. ----­Észre sem vettük és gépkocsink a zbraslavi kastély elé ér­kezett. Tüzetesen végignéztük Myslbek, Stursa, Marátka, Kafka, Spaniel és a többi nagy cseh szobrász halhatatlan al­kotásait. Indonéz vendégünk mindentől el volt ragadtatva és hozzáfűzte, hogy náluk Báli szigetén nagyon értékes fa­faragásokat látni, csakhogy a népművészet igazi kincseit még sajnos nem 'gyűjtötték össze. A zbraslavi látogatás élmény volt számára. Az én számom­ra a hazafelé tartó út volt érdekes. Nem kérdeztem, ő kez­dett beszélni. Nem udvariasságból, vagy kötelességből, hanem őszintén és igazat beszélt. A spartakiádrál. Bejárta a fél vi­lágot, de ilyen nagy lendületű és hatalmas méretű vállalko­zást még nem látott sehol. Tiszta lelkiismerettel elmondta, | hogy ilyen nagyszerű sportünnepélyt és ilyen lelkes hangú- g latot csak olyan népnél lehet tapasztalni, amely bízik a jö- | nőjében, hisz egy szebb és jobb társadalomban, érti és tu- g datában van életerejének. Ezért van ízig-vérig áthatva bé- g kevággyál, életakarással és építő lendülettel. Itt azonban g nemcsak sokat látott, hanem tapasztalt is. Meg van róla g győződve, hogy a csehszlovák testnevelés példája nyomán g hazájában is olyan erős, munkaképes és lelkes ifjúságot ne- g veh mint a csehszlovák fiatalság. g Befejezésül csak annyit: ha megkérdezném a spartakiád g összes vendégeit, mi a véleményük erről a nagy sportünne- g pélyröl, az m meggyőződésem, hogy mindegyikük ugyanezt g mondaná és még kifejezné azt a kívánságát, hogy hazájában | is ilyen nagyszerű eredményeket szeretne látni nemcsak a g sport terén, de a munka, a haladás és az emberi jólét sík- g ján is. = KLEIN LÁSZLÓ I A múlt hét világpolitikai eseményei három város «eve körül csoportosultak Ezek: San Francisco, Helsinki és Moszk­va. Az 1955. év világtörténelmi krónikájában ez a három vá­rosnév maradandó jelentőségű lesz. San Franciscóban az ENSZ tíz éves fennállásának ünnepi ülésszaka kezdődött. Helsinki- bán a minden eddiginél egyet emesebb, átfogóbb, béUe-világ- találkozó kezdte és folytatta tanácskozásait, Moszkvában pedig június 22-én N. A. Bulganym, a Szovjetunió Minisztertanácsa nak elnöke és Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke alá­írták közös nyilatkozatukat. Molotov a „hidegháború“ befejezésének lehetőségeiről San Franciscóban Eisenhower, amerikai elnök nyitotta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének az alapokmány a'áírá- j sának 10. évfordulója alkalmából összehívott jubileumi tilés- i szakát. Az ülésszak jelentőségéhez hozzájárul, hogy azon ; részt vesz a négv nagyhatalom külügyminisztere, akik tár- I gyalásokat kezdtek a július 18.-án Genfben kezdődő hé«gy- : hatalmi kormányfői értekezlet előkészítéséről. A jubiláns ; ülésszak fontosságát tovább növelte Molotov szovjet külügy- í miniszter nyilatkozata. A nyilatkozat kiemelkedő része az a ; hét pontból álló program, amely a hideg háború megsziin- j tetésének feltételeit tartalmazza: • 1. az ENSZ közgyűlésnek a háborús. propaganda megszün­j tetőséről szóló határozatát végre kell hajtani valamennyi or- | szagban; j _ 2. megállapodást kell teremteni a nagyhatalmak között az \ idegen területen fekvő katonai támaszpontok megszüntetér I séiöl: I 3. ki kell bontakoztatni az atomerő békés felhasználását | szolgáló munkát, egybekötve a műszakilag kevésbé fejlett I országoknak nyújtandó segítséggel; I 4. csekély ideiglenes kontingenseken kívül ki kell • vonni | a megszálló csapatokat Németország területéről és szigorúan | korlátozott helyi rendőrségi kontingenseket kell létesíteni; i 5. a szuverenitás és a terü'eti sérthetetlenség elveinek meg- ! felelően rendezni kell a megoldatlan távol-keleti kérdéseket; | 6. meg kel! szüntetni minden olyan hátrányos megkülön­| böztetést, amély akadályozza a széleskörű gazdasági együtt- ! működést és a nemzetközi kereskedelem fejlődésit; | 7. széleskörű küldöttségcsere és az idegen forgalom fej­! lesztése útján ki kell terjeszteni a nemzetközi kulturális | kapcsolatokat. | A nyilatkozat az ENSZ feladataival kapcsolatban hangsú- | lyozta, hogy megérett a nemzetközi kereskedelem fejlesztését | szolgáló gazdasági világértekezlet összehívásának kérdése, | A „hideg háború” megszüntetése lehetővé tenné a fegy- ! verzet .általános, csökkentését és az atomfegyver betiltását. | A legutóbbi szovjet tervezet minden változtatás né'kül tar- ! talmazza a hagyományos fegyverzetre vonatkozó összes amc- I rikai, angol, francia és kanadai javaslatokat. A "szovjet ki»- ! mány az atomfegyver kérdésben is lépéseket , tett a nyugati | országok felé. Éppen ezért a Molotov-nyilatkozat joggal hang- ! súlyozta, hogy most — az Egyesült Államokon és más nyu- ! gáti államokon van a sor. Béke világtalálkozó Helsinkiben ÄPÄX IS»*! s# ? Helsinki központja. Az oszlopsorral díszített épület Finnország képvlselöhá za. A múlt héten a finn fővárosban Joliot-Curie professzor, a Béke Világtanács elnöke megnyitotta az 1955. évi ..béke világtalálkozót. Mintegy 2500, a legkülönbözőbb népréteseket., csoportokat és felfogásokat képviselő küldött- és megfigyelő nagy figyelemmel hallgatta a megnyitó beszédet. , valamint a belga anyakirálynénak, Mexikó volt köztársasági elnökének és a francia nemzetgyűlés díszelnökének a kongresszushoz intézett üzeneteit. Az eddigi tanácskozások során a legkülön­bözőbb országok képviselői fejtették ki nézetüket a népek béke mozgalmának feladataira1. A szovjet nép üdvözletét Kornyejcsuk, a neves író adta át. Hatszáz millió kínai ne­vében Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke szólalt fel. Utána megkezdték munkájukat a béke világtalál­kozó munkabizottságai is, ■ fl Bulganyin-Hehru nyilatkozat A világpolitika nagyjelentőségű dokumentuma született meg a múlt héten: a Kremlben Bulganyin szovjet és Nehru indjai miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat kétségtelenül hatalmas befolyást gyakorol majd mind Ázsiá­ban, mind az egész világon azzal, hogy. igen nagy súlyt fek­tet a különböző társadalmi rendszerű államók békés egvmás- mellettélésének öt alapelyére. A moszkvai béke-okmány egy­ben az egymásmellettéléS elveinek gyakorlati példáját^ szol­gáltatja a Szovjetunió és India baráti együttműködésinek körvonalazásában. Ennek az együttműködésnek jellemző pé'- dája, hogy a szovjet kormány segítségével kohómű épül Indiában. A nyilatkozat nemzetközi -politikái > kérdésekről szóló résza- | nek különös figyelemreméltó pontjai:. a kit miniszterelnök reménye, hogv lehetséges lesz békés eszközökkel kielégíteni a Kínai Népköztársaságnak -Tajvanra vonatkozó törvényes jogait: . az a'"kívánságuk, hogy a- Kínai Népköztársaságnak; meg kell adu: jogos helyét az ENSZ-ben; az a megállapításuk, hogy minden államot, amely megfelel az alapokmány feltételeinek fel kell venni a világszervezetbe; felhívásuk a genfi egyezmények’ betartására, az indokínai választások megtartására; végül az a közös véleményük, hogy a' legutóbbi szovjet leszerelési javaslatok a béke ügyéhez való lényeges hozzá- jártóást jelentenek. Az indiai miniszterelnök szovjetunióbeli tartózkodás áriak kimagasló eseménye volt az a nagygyűlés, .amelyet a moszk­vai Dynamo-stadiónban rendeztek a szovjet-indiai barátság jegyében, s amelyen beszédet mondott Nehru és Bulganyin ís. Nehru moszkvai tárgyalásai során meghívta N. A. Bülga- nyint. látogasson el Indiába. N. A. Bulganyin Nehru bú­csúztatásakor kijelentette: „Örömmel fogadom el ezt a meg­hívást és élni fogok vele nagy népeink javára.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom