Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-07-02 / 26. szám
1955. július 2. 5 Az évezredes büszke Prága nagy ünnepe V Ünnepi, díszben van a száztoinvú Prága. Az (isi város minden utc-áián nyüzsög a nép. Naponta ezer meg .ezer vendéget hoz a fővárosba befutó vonatoK, autóbuszok, gépkocsik ' és repülőgépek egész tömege. A tornaünnepélvek történetében hazánk területén még nem volt ilven esemény, sem méreteiben, szépségében, sem lelkesedésében, mint az arany Prágában most lezajló mindén eddigit felülmúló torna díszszemle,, az I. Országos Spartakiád A strahovi magaslaton. Prága fölött befejeződtek az előkészületek. Nagy munka,, hazafias áldozatkészség és meleg szeretet jellemezte ezeket az előkészületeket. Nem is csoda, hiszen nincs kisebb do'ogról szó., mint egv nép hálájának, békeakaratának és életvágvának jelképes kifejezéséről, felszabadulásának és építő munkájának 10. éves évfordulója állaiméból Mii ven nagy munkáról, áldozat készségről és 'el keséd ésr’M volt szó az élőké - szülötténél? Ügv véljük, hogv itt a számok beszélhetnek és igazolhatnak a legtöbbet. Az a néhány- százezer tornász a köztársaság minden részéből, aki el akart jutni a spartakiád színhelyére. Ehhez, természetesen sokszáz kü'önvo- natra volt szükség A vendég százezrek élelméről és ellátásáról kellett gondoskodni. Itt arra kell gondolnunk. hogy százezerszámra kell a kenyeret, zsem'vét. kiflit sütni. tonnaszámra szállítani a lisztet, húst, zöldséget. gyümölcsöt s mindent, amire ennvi rengeteg embernek szüksége van. Száz meg száz éjjeli szállást kellet elkészíteni, hogy ez a nagy tömeg kenyeresen. egészségesen és megelégedetten lakjon. Prága, az évezredes, mesés szépségű főváros, most mintha teljesen megfiatalodott volná. Nemcsak a házakat javítgatták, festették és szepítgették. újjá, nemcsak az utcák ragyognak a tisztaságtól, nemcsak a terek vannak ünnepi díszben. Az emberek fiatalodtak meg. A városba érkezett néhány százezer fiatal, akik az első napokon mutatták be hosszú hónapok gyakorlatainak eredményét, és most érdeklődve és kíváncsian járják a vendéglátó város minden zugát, csodálják az emberi alkotás minden nagy művét, építkezéseket, hidakat, szobrokat, festményeket, kiállításokat. De nem ezekre gondolunk, amikor az ezeréves város megifjo- dásáról beszélünk. Az emberek fiatalodtak meg ezekben a napokban. Nem lehet ráismerni a főváros lakosságára. A munkatempó nem lassult e napokban. Sőt, a lázas Részülődések éppen e napokban érték el a tetőfokot. Az emberek arcán örömteli várakozás sugárzik. Sehol nem lehet másról hallani, mint arról, hogyan zajlottak le a tegnapi vagy a tegnapelőtti tornamutat- vánvok és vajon milyen lesz a holnapi meglepetés. A villamosok százai szállítják a tornászokat és vendégeket a stadionig. A strahovi stadion kieptése is óriási feladat volt. Most a spartakiád napiáiban láthatjuk. hogy ezek a nagv előkészületek nem voltak hiábavalók. Óramű pontossággal közlekednek a vonatok, villamosok, trolibuszok és külön-autóbuszok. Tökéletesen működik a nagv embertömeg ellátása. A színházak. koncertek, mozik, éttermek, szórakozóhelyek, a legjobb műsorokkal várják a közönséget és mindenütt olyan vendéglátás és baráti mosoly fogadja a spartakiád részvevőit, amilyenre eddig még valóban nem volt példa. Egyszóval: nagy ünnep van a fővárosban és ezen az ünnepen részt vesz közvetlenül vagy közvetve az egész csehszlovák nép. Fordítsuk most érdeklődésünket a külföldi vendégek felé. Egymásután érkeztek a pályaudvarra és a ruzini repülőtérre a különböző külföldi küldöttségek. A Szovjetunióból, a Kínai Népköztársaságból, a népi demokratikus országokból. Vendégek a tengerentúlról, nyugatról, közel,- közép- és távol-keleti területekről, a világ minden részéről, minden nép fia képvise'teti magát valamilyen módón. Hivatalosan, vagy rokoni kapcsolatok révén, érdeklődésből és az óhaza megtekintésének vágyából sok-sok külföldi. vendég vesz itt részt a spartakiád nagy találkozóján. — A vendégeket igaz szeretettel fogadja köztársaságunk népe. Nemcsak azért, mert ezzel is jelképezni akarja igazi békevágyát. hanem azért is, mert be akarja bizonyítani, hogy őszintén óhajtja a baráti együttműködést minden békeszerető néppel, Egyben pedig büszkén bemutatja a külföldi vendégek előtt tíz boldog esztendő munkájának, építő szorgalmának és a szocializmus vívmányainak hatalmas seregszemléjét. K. L. Mit mondanak a külföldi vendégek a felvonulásról A felvonulást az emelvényről néhány száz külföldi vendég nézte végig. Arra a kérdésünkre, hogy mi tetszett a menetben a legjobban, BORISZ PO- LEVOJ író, a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének képviselője, a következőket mondta: „Prágában nem először vagyok, láttam itt már májusi felvonulást is. De amit most, az I. Országos Spartakiád alkalmából láttam, az felülmúlja a legmerészebb elképzeléseket is. Lapjuk útján testvéri üdvözletemet tolmácsolom a mai manifesztál ció részvevőinek, minden egyes fiúnak és leánynak meg szeretném szorítani a kezét. Ez sajnos lehetetlen volna, ezért kérem, ezúton tolmácsolja legbarátibb üdvözletemet.” PAUL PLATEN, a Berliner Zeitung szerkesztője, így nyilatkozott: „A mai prágai légkört csak azzal a hangulattal hasonlíthatom össze, amely 1951-ben a Világifjúsági Találkozón uralkodott. A menetelő csoportokból erő, egészség és az a tudat sugárzott, hogy övék az egész világ. Engem főleg az a határtalan ragaszkodás hatott meg, mellyel a fiatalok nemzeteik vezető személyiségeit körülveszik. Felejthetetlen órák voltak.” WALTER KRAYKOM, a Német Demokratikus Köztársaság Szakszervezeteinek vezetője- „A mai szemle megmutatta a csehszlovákiai ifjúság hatalmas erejét és felkészültségét. Erről a béke manifesztációról sokat beszélünk majd otthon." , VU GUANÓ T1EP, a vietnami sportifjúság küldötte: „Még nem láttam ilyen hatalmas és szép, manifesztációt. Gazdag tapasztalatokra teszek szert és hazámban értékesíteni akarom ő- ket.“ P. TESUALDO, uruguayi író és pedagógus: „Gyönyörű lát*- vány volt, csodálatosan szép volt a sportifjúság szemléje, a lelkesedés magával rántott, tolmácsolja a legszívélyesebb üdvözletemet.” Pillanatok a külföldi vendégekkel PAUL LIBAUD, a Nemzetközi Röplabda Szövetség elnöke Prágán keresztül utazott. Csak néhány órái tartózkodott itt és így nyilatkozott: „Sajnálom, hogy csak egv fellépést láttam, a legnagyobb lelkesedéssel távozom, egészen egyedülálló sportünnepség, ilyet még egv ország és egy város sem látott. A legjobban tetszett nekem a munkaerőtartalékok fellépése. Azt hittem, hogv a tornászok már hosszú évek óta készülnek a spartakiádra. Nem ■ is akartam elhinni, hogv ezek a fellépések egy fél év intenzív munkájának az eredménye. Szinte hihetetlen. Nagyon meghatott a fiatalok lelkesedése, ezekről valóban elrnond- - hatjuk, hogy kezükben van a boldog jövő.” UDAJ SAKAR, a leghíresebb indiai táncművész a következő lelkes szavakban fejezte ki őszinte csodálatát: „Figyelemmel ' (sértem az ujjongó fiatalok felvonulását, hányán vannak? Milyen nagy a hazátok? Hiszen ez hihetetlen és felfoghatatlan, sokat fogok erről beszélni Indiában.” SZIN-BOM-EN elvtárssal találkoztam. Koreából jött. az Iskolaügyi Minisztériumban a testnevelési szakosztály vezetője és Kim-gin-asz elvtársnővel, aki tanárnő egy pedagógiai intézetben. Nem győzik megcsodálni gyönyörű fővárosunkat. Hogy mi tetszik nekik nálunk a legjobban? A közönség és a tornászok közötti mélységes kapcsolat. Két óra Puro Martodipuro úrral Szemben velem mosolygós ember ül. Bemutatkozunk. A \ spartakiádra jött kormányunk meghívására Dzsakartából. Pu- \ ro Martidupuro úr igen rokonszenves ember és készséggel beszél magáról és távoli országáról. Indonézia küldöttje és hazájában a Művelődésügyi Minisztérium sportosztályát vezeti. Sok érdekeset tudok meg tőle. Kicsit úgy tűnik, mintha a földrajz tanárom előadását hallgatnám messzi tropikus országoktájairól. Indonézia — mondja — néhány' ezer szigetországa. Ezeken a tropikus Szigeteken 80 millió ember él. Évszázadokon keresztül holland gyarmatosítók zsákmányolták ki a föld kincseit és az indonéz népet. Legérdekesebb azonban mégis az, amit Bandung városáról mesélt. Ez a város két méierrel fekszik magasabban a tenger színénél, és nincs a világon hely. ahol Bandungról ma már ne tudnának. A vendég nagy elragadtatással nyilatkozott Prágáról. Tetszésének úgy adott kifejezést, hogy minden utcasarkot lefényképezett, és minden legkisebb műalkotást megcsodált. Miután a fővárost már ily módon alaposan megismerte, közösen meglátogattuk a Nemzeti Képtár szoborkiállítását Zbraslavon. Az elegáns, fehér nyolchengeres Tátra kényelmes üléséből kémlelve figyelte a nyílegyenes utat és az aszfaltút két oldalán zöldelö erdőt. Talán felidézték benne hazája buja őserdejének képét. Talán ez juttatta eszébe azt is, hogy a legidősebb fia az őserdőben folytatott felszabadító harcokban esett el. ----Észre sem vettük és gépkocsink a zbraslavi kastély elé érkezett. Tüzetesen végignéztük Myslbek, Stursa, Marátka, Kafka, Spaniel és a többi nagy cseh szobrász halhatatlan alkotásait. Indonéz vendégünk mindentől el volt ragadtatva és hozzáfűzte, hogy náluk Báli szigetén nagyon értékes fafaragásokat látni, csakhogy a népművészet igazi kincseit még sajnos nem 'gyűjtötték össze. A zbraslavi látogatás élmény volt számára. Az én számomra a hazafelé tartó út volt érdekes. Nem kérdeztem, ő kezdett beszélni. Nem udvariasságból, vagy kötelességből, hanem őszintén és igazat beszélt. A spartakiádrál. Bejárta a fél világot, de ilyen nagy lendületű és hatalmas méretű vállalkozást még nem látott sehol. Tiszta lelkiismerettel elmondta, | hogy ilyen nagyszerű sportünnepélyt és ilyen lelkes hangú- g latot csak olyan népnél lehet tapasztalni, amely bízik a jö- | nőjében, hisz egy szebb és jobb társadalomban, érti és tu- g datában van életerejének. Ezért van ízig-vérig áthatva bé- g kevággyál, életakarással és építő lendülettel. Itt azonban g nemcsak sokat látott, hanem tapasztalt is. Meg van róla g győződve, hogy a csehszlovák testnevelés példája nyomán g hazájában is olyan erős, munkaképes és lelkes ifjúságot ne- g veh mint a csehszlovák fiatalság. g Befejezésül csak annyit: ha megkérdezném a spartakiád g összes vendégeit, mi a véleményük erről a nagy sportünne- g pélyröl, az m meggyőződésem, hogy mindegyikük ugyanezt g mondaná és még kifejezné azt a kívánságát, hogy hazájában | is ilyen nagyszerű eredményeket szeretne látni nemcsak a g sport terén, de a munka, a haladás és az emberi jólét sík- g ján is. = KLEIN LÁSZLÓ I A múlt hét világpolitikai eseményei három város «eve körül csoportosultak Ezek: San Francisco, Helsinki és Moszkva. Az 1955. év világtörténelmi krónikájában ez a három városnév maradandó jelentőségű lesz. San Franciscóban az ENSZ tíz éves fennállásának ünnepi ülésszaka kezdődött. Helsinki- bán a minden eddiginél egyet emesebb, átfogóbb, béUe-világ- találkozó kezdte és folytatta tanácskozásait, Moszkvában pedig június 22-én N. A. Bulganym, a Szovjetunió Minisztertanácsa nak elnöke és Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke aláírták közös nyilatkozatukat. Molotov a „hidegháború“ befejezésének lehetőségeiről San Franciscóban Eisenhower, amerikai elnök nyitotta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének az alapokmány a'áírá- j sának 10. évfordulója alkalmából összehívott jubileumi tilés- i szakát. Az ülésszak jelentőségéhez hozzájárul, hogy azon ; részt vesz a négv nagyhatalom külügyminisztere, akik tár- I gyalásokat kezdtek a július 18.-án Genfben kezdődő hé«gy- : hatalmi kormányfői értekezlet előkészítéséről. A jubiláns ; ülésszak fontosságát tovább növelte Molotov szovjet külügy- í miniszter nyilatkozata. A nyilatkozat kiemelkedő része az a ; hét pontból álló program, amely a hideg háború megsziin- j tetésének feltételeit tartalmazza: • 1. az ENSZ közgyűlésnek a háborús. propaganda megszünj tetőséről szóló határozatát végre kell hajtani valamennyi or- | szagban; j _ 2. megállapodást kell teremteni a nagyhatalmak között az \ idegen területen fekvő katonai támaszpontok megszüntetér I séiöl: I 3. ki kell bontakoztatni az atomerő békés felhasználását | szolgáló munkát, egybekötve a műszakilag kevésbé fejlett I országoknak nyújtandó segítséggel; I 4. csekély ideiglenes kontingenseken kívül ki kell • vonni | a megszálló csapatokat Németország területéről és szigorúan | korlátozott helyi rendőrségi kontingenseket kell létesíteni; i 5. a szuverenitás és a terü'eti sérthetetlenség elveinek meg- ! felelően rendezni kell a megoldatlan távol-keleti kérdéseket; | 6. meg kel! szüntetni minden olyan hátrányos megkülön| böztetést, amély akadályozza a széleskörű gazdasági együtt- ! működést és a nemzetközi kereskedelem fejlődésit; | 7. széleskörű küldöttségcsere és az idegen forgalom fej! lesztése útján ki kell terjeszteni a nemzetközi kulturális | kapcsolatokat. | A nyilatkozat az ENSZ feladataival kapcsolatban hangsú- | lyozta, hogy megérett a nemzetközi kereskedelem fejlesztését | szolgáló gazdasági világértekezlet összehívásának kérdése, | A „hideg háború” megszüntetése lehetővé tenné a fegy- ! verzet .általános, csökkentését és az atomfegyver betiltását. | A legutóbbi szovjet tervezet minden változtatás né'kül tar- ! talmazza a hagyományos fegyverzetre vonatkozó összes amc- I rikai, angol, francia és kanadai javaslatokat. A "szovjet ki»- ! mány az atomfegyver kérdésben is lépéseket , tett a nyugati | országok felé. Éppen ezért a Molotov-nyilatkozat joggal hang- ! súlyozta, hogy most — az Egyesült Államokon és más nyu- ! gáti államokon van a sor. Béke világtalálkozó Helsinkiben ÄPÄX IS»*! s# ? Helsinki központja. Az oszlopsorral díszített épület Finnország képvlselöhá za. A múlt héten a finn fővárosban Joliot-Curie professzor, a Béke Világtanács elnöke megnyitotta az 1955. évi ..béke világtalálkozót. Mintegy 2500, a legkülönbözőbb népréteseket., csoportokat és felfogásokat képviselő küldött- és megfigyelő nagy figyelemmel hallgatta a megnyitó beszédet. , valamint a belga anyakirálynénak, Mexikó volt köztársasági elnökének és a francia nemzetgyűlés díszelnökének a kongresszushoz intézett üzeneteit. Az eddigi tanácskozások során a legkülönbözőbb országok képviselői fejtették ki nézetüket a népek béke mozgalmának feladataira1. A szovjet nép üdvözletét Kornyejcsuk, a neves író adta át. Hatszáz millió kínai nevében Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke szólalt fel. Utána megkezdték munkájukat a béke világtalálkozó munkabizottságai is, ■ fl Bulganyin-Hehru nyilatkozat A világpolitika nagyjelentőségű dokumentuma született meg a múlt héten: a Kremlben Bulganyin szovjet és Nehru indjai miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat kétségtelenül hatalmas befolyást gyakorol majd mind Ázsiában, mind az egész világon azzal, hogy. igen nagy súlyt fektet a különböző társadalmi rendszerű államók békés egvmás- mellettélésének öt alapelyére. A moszkvai béke-okmány egyben az egymásmellettéléS elveinek gyakorlati példáját^ szolgáltatja a Szovjetunió és India baráti együttműködésinek körvonalazásában. Ennek az együttműködésnek jellemző pé'- dája, hogy a szovjet kormány segítségével kohómű épül Indiában. A nyilatkozat nemzetközi -politikái > kérdésekről szóló résza- | nek különös figyelemreméltó pontjai:. a kit miniszterelnök reménye, hogv lehetséges lesz békés eszközökkel kielégíteni a Kínai Népköztársaságnak -Tajvanra vonatkozó törvényes jogait: . az a'"kívánságuk, hogy a- Kínai Népköztársaságnak; meg kell adu: jogos helyét az ENSZ-ben; az a megállapításuk, hogy minden államot, amely megfelel az alapokmány feltételeinek fel kell venni a világszervezetbe; felhívásuk a genfi egyezmények’ betartására, az indokínai választások megtartására; végül az a közös véleményük, hogy a' legutóbbi szovjet leszerelési javaslatok a béke ügyéhez való lényeges hozzá- jártóást jelentenek. Az indiai miniszterelnök szovjetunióbeli tartózkodás áriak kimagasló eseménye volt az a nagygyűlés, .amelyet a moszkvai Dynamo-stadiónban rendeztek a szovjet-indiai barátság jegyében, s amelyen beszédet mondott Nehru és Bulganyin ís. Nehru moszkvai tárgyalásai során meghívta N. A. Bülga- nyint. látogasson el Indiába. N. A. Bulganyin Nehru búcsúztatásakor kijelentette: „Örömmel fogadom el ezt a meghívást és élni fogok vele nagy népeink javára.”