Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-18 / 24. szám

4

1955. június 18.

ny.v@tís4áL

A CSISZ Központi Bizottsága elnökségének határozata a CSISZ 1955-56-os oktatási évről

(Folytatás a

beszélik az olvasottakat. Ezeket a beszélgetéseket a kör vezetője irányítja.

Az olvasókörök havonta kétszer jönnek össze és az első összejövetelen jóváhagyott terv alapján haladnak. A terv összeállításánál szem előtt kell tartani azt a célt, hogy a résztvevők az oktatatási év folyamán megszerezzék a Fucsík-jelvényt

Az alapszervezetek vezetőségei a körök vezetésével olyan elvtársakat bíznak meg, akik már megszerezték a Fucsík-jelvényt, tanítókat, diákokat, könyvtárosokat és olyan elvtársakat, akik értenek a .könyvekhez és az ifjúság irányításához. Az olvasókörök vezetői az összejövetelekre alaposan készüljenek fel, szoros kapcsolatot tartsanak fenn a CSISZ szerveivel és rendszeresen látogassák- a szemináriumokat.

Az olvasókörök 1955. októberében kezdik és 1956. májusában a Fucsík- jelvény megszerzésére irányuló évzáró beszélgetésekkel fejezik be működésüket. A beszélgetések alapján a kör részvevői már az oktatási év folyamán megkaphatják a Fucsík-jelvényt.

A CSISZ alapszervezetei a CSISZ kerületi és járási vezetőségei az üzeni' és közkönyvtárak segítségével és az olvasókörök tagjainak hathatós segítsége mellett a fiatalok számára irodalmi estéket, olvaső-összejövete- leket, konferenciákat, valamint költői esteket és vitaestéket rendeznek az írókkal és más hasonló akciókat indítanak.

III.

Az alapfokú politikai körökről

Alapfokú politikai köröket az üzemekben, falvakon, a gép- és traktorállomásokon, az állami gazdaságokon, a hivatalokban és a nemzetbiztonsági szervek alakulataiban szervezünk. Az alapfokú politikai köröket azok számára létesítik, akik már az előző évben is látogattak olvasó köröket és a többi fiú és leány számára, akik a körökbe rendszeres tanulásra jelentkeztek.

Az alapfokú politikai körökben a fiatalok megismerkednek dicső múltúnkkal és a szocialista építés legfőbb kérdéseivel.

A következő tárgyakat veszik át:

a) Nemzeteink haladó hagyományai;

b) A boldog jövőnkért folytatott harcunk élén a CSKP áll.

c) A népi demokratikus Csehszlovákia a munkások és parasztok állama.

d) A CSISZ, a csehszlovákiai ifjúság egységes tömegszervezete.

e) A szocialista ipar fellendülése biztosítja nemzetgazdaságunk felvirágoztatását és hazánk védelmi képességét.

f) A mezőgazdasági termelés emelkedéséért — a szocialista mezőgazdaságért.

g) A Szovjetunió a nemzetek élén, harcban a békéért és az új háború imperialista uszítói ellen.

Az alapfokú politikai körök tagjai a CSISZ KB által kiadott tankönyv alapján készülnek. A propagandista az egyes tárgyakról a kör összejövetelein bevezető magyarázatot tart, ahol kifejti a főbb problémákat. A propagandistára hárul az a feladat, hogy előadása világos és értelmes legyen, összefüggjön a CSISZ tevékenységével és a szocialista építés problémáival. Az összejövetelek főleg beszélgetésből állnak, a részvevők megvitatják az átvett anyag főbb kérdéseit.

A körök a CSISZ KB által megállapított program szerint tizennégy naponként jönnek össze, kivételt képeznek a gép- és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok olvasó körei, ahol a téli évszakban egyszer hetenként jönnek össze.

Az alapszervezetek a CSISZ járási vezetősége segítségével azok közül az elvtársak közül, választják ki a propagandistát, akik az 1954/55-ös oktatási évben mint propagandisták beváltak, továbbá az olyan művelt és politikailag öntudatos elvtársak közül, akik az átvett anyagot közérthetővé tudják tenni. A propagandisták kiszemelésénél a szervezetek vezetőségei és a CSISZ járási vezetőségei segítségért a CSKP szerveihez fordulnak. A CSISZ járási vezetőségei a járási marxista-leninista tanácsadók segítségével a propagandisták számára havonta egyszer minden tárgyból szemináriumokat rendeznek. A propagandisták alaposan készüljenek és rendszeresen látogassák a szemináriumokat és szoros kapcsolatot tartsanak fenn a CSISZ szerveivel. Az alapfokú politikai körök 1955. október 15-én kezdik és 1956. május 31-én fejezik

2. oldalról.)

be működésüket. A gép- és traktorállomásokon és az állami gazdaságokon 1955. november 1-én kezdenek működni a körök és 1956. április 15-én fejezik be tevékenységüket. Az összejövetelek tervét ennek alapján kell összeállítani.

IV.

A Szovjetunió Kommunista Pártja történetével foglalkozó körökről

V

A Szovjetunió Kommunista Pártja történetével foglalkozó körökben a fiatalok megismerkednek a Szovjetunió Kommunista Pártja dicső történetével és két éven keresztül veszik át az anyagot. Ezeket a köröket az üzemekben, falvakon, hivatalokban, a gép- és traktorállomásokon, az állami gazdaságokban és a nemzetbiztonsági alakulatok szerveiben alakítják. A körök számára a CSISZ szervei és szervezetei kívánságára a propagandistákat a CSKP szemeli ki és oktatásban részesíti. A körök közvetlenül a CSKP vezetése alatt fognak dolgozni.

A CSISZ-szervezet feladata, hogy kiválasztja a hallgatókat, köröket alakítson és gondoskodjon arról, hogy a jelentkezett tagok rendszeresen látogassák az összejöveteleket és tanuljanak. A körök számát a szervek és szervezetek felemelik, hegy lehetővé tegyék azoknak a fiataloknak is, akik az 1954/55-ös oktatási év folyamán nem látogattak alapfokú politikai köröket, hogy magasabb fokú oktatáson vegyenek részt.

Azok a Szovjetunió történetével foglalkozó körök, melyek már az 1964/55-ös oktatási évben működtek, folytatják munkájukat. Mindkét évfolyam 1955. október 1-én kezdődik és a városokban 1956. május 31-én, míg a falvakon 1956. április 30-án fejezik be működésüket.

* * *

A CSISZ szervezetei az 1955/56-os oktatási évben ajánlhatják, hogy funkcionáriusaikat és CSISZ-tagjaikat, a CSKP szervezetei pártoktatásban részesítsék. A CSISZ alapszervezetek vezetőségeire hárul az a feladat, hogy az oktatási év folyamán ellenőrizze, vajon a CSlSZ-tagok látogatják-e a pártoktatást és figyelemmel kisérjék tanulmányaikat.

* * *

A magasabb fokú iskolákban és a munkaerőtartalékok szaktanulóintézeteiben a fiatalok az iskolai tanítás keretén belül sajátítják el a marxiz- mus-leninizmus alapjait, ezért ezekben az intézetekben a CSISZ-szerve- zet nem alakít alapfokú politikai köröket és a Szovjetunió történetével foglalkozó köröket sem. A CSISZ feladata, hogy az iskolában a tanulók és diákok körében elősegítse a politikai nevelést, olvasóköröket alakítson, gazdag előadási tevékenységet fejtsen ki, sétákat és kirándulásokat rendezzen.

A csehszlovák fegyveres erők alakulataiban a fiatalok a legénység és altisztek politikai oktatása folyamán i és a tisztek marxista-leninista kiképzése alatt sajátítják el a marxizmus- leninizmus alapjait. A CSISZ szervezetei a fegyveres erők fiatal tagjainak segítségére sietnek, hogy azok teljesíthessék feladataikat. A CSISZ oktatási évben a csehszlovák fegyveres erők politikai szerveinek utasítása alapján a katonai hatóságok civil tagjai is résztvesznek. A CSISZ szervei fordítsanak fokozottabb figyelmet arra, hogy -a földműves ifjúság is bekapcsolódjon az 1955/56-os oktatási évbe. (Különösen a fiatal traktorosok, az állami gazdaságok dolgozói és az állami gazdaságok brigádosai). A fiatal traktorosokat a traktoros brigádközpontokból a CSISZ falusi szervezeteinek köreibe a brigádmunka helyén lehet beosztani.

A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a kerületi és járási vezetőségek, a legnagyobb figyelemmel kisérjék a funkcionáriusok tanulmányait és biztosítsák, hogy a CSISZ funkcionáriusai és aktivistái a pártoktatási év valamelyik évfolyamába kerüljenek, vagy pedig távhallgatók legyenek. Ezek számára szemináriumokat rendeznek a munkamódszerekről, az ideológiai és szakkérdésekről.

kötelességévé tesszük a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának az ösz- szes kerületi és járási vezetőségeknek és a CSISZ alapszervezeteinek, hogy június és július hó folyamán ismertessék a fiatalokkal az 1955/ 56-os évre vonatkozó határozatokat, nyerjék meg a fiatalokat a politikai művelődésnek és biztosítsák a ’ meg- 1 alakult körök működésének megindi- 1 tását és munkáját.

Feladatunk minden nap...

Nap, mint nap növekszik a CSISZ nagy családja. Naponta több és több fiú és leány lép soraiba és így ösz- szekötik életüket, sorsukat az ifjúsági szövetséggel. A fiataljaink tízezrei szövetségünk vezetésével, fokozott aktivitással jobban akarnak- dolgozni pártunk és népünk nagy ügyéért.

Az a feladatunk, hogy hazánk minden becsületes fiatal polgárát igyekezzünk sorainkba tömöríteni. Erről nem szabad megfeledkeznie egyetlenegy alapszervezetnek és tagnak sem. Hisz a CSISZ csak úgy tudja jól végezni az ifjúság nevelését, ha annak túlnyomó többségét soraiba tömöríti és szervezi — írja pártunk központi bizottsága, a CSISZ-hez intézett levelében.

Szövetségünk tízéves fennállása óta hatalmas erővé fejlődött. Ahogy erősödött szövetségünk, úgy nőtt a tekintélye is az ifjúság és dolgozó népünk szemében. Különösen nagyon emelkedett a CSISZ tekintélye a II. kongresszusa után, amikor a Munkaérdemrend kitüntetéssel újabb harcba indult pártunk X. kongresszusa irányelveinek teljesítéséért. Pártunk és a CSISZ II. kongresszusa felhívására több ezer fiú és leány jelentkezett Szlovákiában a határvidék benépesítésére. Fokozódott tevékenységgel kapcsolódott be az ifjúság a szocialista munkaverseny kiszélesítésére és az új munkamódszerek meghonosítására irányuló mozgalomba a nehéz és a könnyű iparban. A falusi ifjúság ezrei vesznek részt a felszabadulás tízéves emlékére rendezett versenyben, a legjobb falusi CSISZ-szervezet zászlajáért. Mindezek az eredmények tovább emelik a CSISZ tekintélyét. A fokozott tevékenység a fiatal és szilárd CSISZ kollektíva nagy hatással van a szervezeten kívülálló fiatalokra.

A CSISZ-szervezetek túlnyomó többsége mái megértette, hogy a tagszerzés az nem kampányszerű feladat, hanem az elválaszthatatlanul hozzátartozik a szövetség mindennapi életéhez és munkájához. Ezért igyekszik munkáját úgy szervezni, hogy az tartalmassá, vonzóvá váljon az ifjúság számára. így végzi munkáját a leleszi CSISZ-szervezet is, ahol ebben az évben újabb 19 fiatalt vettek fel. Itt a tagfelvétel állandó kérdéssé vált, a vezetőségi és tagsági gyűléseken. A szervezet vezetősége foglalkozik a fiatalok mindennapi problémáival. Meg

DICKENS KÁROLY:

is vannak ennek az eredményei. Büszke az EFSZ vezetősége a CSISZ- szervezetre. A fiatalok a termelési feladatokon kívül aktívan veszik ki részüket a testnevelésben és a kul- túrmunkában. A leleszi CSISZ-szervezet példás munkájáért ebben az évben elnyerte a Megbízotti Hivatal vándorzászlaját, mint Szlovákia legjobb falusi CSISZ-szervezete. Ugyanígy végzi munkáját a vásárúti, domá- sai és az apátfalvai CSISZ-szervezet is.

Azonban nem kevés azoknak a CSISZ-szervezeteknek a száma sem, ahol a vezetőség kevés figyelmet szentel a szervezet munkájának a megjavítására és a fiatalok megnyerésére. Vannak CSISZ vezetőségek, ahol egyáltalában nem foglalkoznak a tagszerzés kérdésével. Nem hívják meg a szervezeten kívülálló fiatalokat, a tagsági gyűlésekre, kirándulásokra, nem kapcsolják be őket a falusi kultúrmunkába. Nem egyszer előfordul, hogy a fiatalok olyan igyekezete, hogy bekapcsolódjanak a CSISZ munkába, hogy résztvegyenek a feladatok teljesítésében, az egyes funkcionáriusok nemtörődömségébe és a hanyagságba ütközik. Az utóbbi időben a besztercebányai kerület egyes alapszervezeteiben, ahol a CSISZ-szervek nem szervezték eléggé a tagfelvételt, növekedés helyett csökkenési tünetek mutatkoznak. Például a rimaszombati járásban az áprilisi hónapban csak 15 új tagot vettek fel a CSISZ-be. Hasonló a helyzet a tornaijai és a dunaszerdahelyi járásban is.

Jól végzi ebben az irányban a munkáját a nagymegyeri CSISZ járási bizottsága, ahol az elnökségi üléseken állandóan értékelik a tagfelvétel kérdését és a hiányosságok eltávolítására konkrét határozatokat fogadnak el. így sikerült elérni, hogy a járásban az áprilisi hónapban 70 új tagot szerveztek a CSISZ-be.

CSISZ szerveinknek, különösen a falusi szervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a parasztifjúság megnyerésére, amely egyes esetben még nagyon távol áll a CSISZ-től. Erre a hiányosságra rámutatott az SZLKP kongresszusa is. Példa erre a losonci járás, ahol az áprilisi hónapban nem vettek fel egyetlenegy paraszt fiatalt sem a CSISZ-be. Pedig a falukon és az EFSZ-ekben nem

★ ★ ★

kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik még ezidáig nem tagjai a CSISZ- nek. Ugyanígy csökkent a parasztifjúság felvétele az ipolysági járásban is. Egyes nagyüzemekben hasonló a helyzet a munkásifjúság felvételével is.

Ezekkel a hiányosságokkal nem szabad megbékülnünk. Feladatunk, hogy a CSISZ-szervezetek vezetőségei állandóan foglalkozzanak a tagfelvétel kérdéseivel és törődjenek minden fiatal életével, sorsával. Helyesen járnak el azok a funkcionáriusok, akik személyesen látogatják meg a szervezeten kívülálló fiatalokat. Megismertetik őket a CSISZ küldetésével, az alapszabályokkal, meghívják őket a CSISZ gyűléseire és így készítik őket elő a CSISZ tagságra. Különösen az új tagokra kell nagy figyelmet fordítani, segíteni kell abban, hogy beleéljék magukat a szervezet életébe, hogy megismerjék a CSISZ alapszabályait és olyan munkát válasszanak, ami megfelel, úgy a közösségnek, mint maguknak.

A tagfelvétel kérdését fokozott figyelemmel kell kisérnie a CSISZ járási vezetőségének. Mert ha az aiap- szervezete hosszú időn keresztül nem gyarapszik újabb tagokkal, azt jelenti, hogy a szervezeti élet szürke, nem kielégítő és nagyon távol áll az ifjúságtól. A járási vezetőségek feladata, hogy segítsék úgy megjavítani a CSISZ szervezetek munkáját és szervezeti életét, hogy az kielégítsen minden fiatalt, hogy ott minden fiatal megtalálja maga számára a tanulási lehetőséget és a szórakozást. A sokoldalú munka megszervezésére különösen a nyári időszakot kell felhasználni. Minden alapszervezetben megvan az előfeltétel a vidám, minden fiatal számára kielégítő szervezeti élet megszervezésére. A járási vezetőségek az ifjúsági aktíva bekapcsolásával segítsenek az alapszervezeteknek a nyári munkaterv kidolgozásában. A tervben ne hiányozzon — a mezőgazdasági munkákban való részvételen kívül — egy-egy jó kirándulás, sportnap, helyi fesztivál, ifjúsági táncmulatság sem.

Ha így fogják alapszervezeteink végezni mindennapi munkájukat, méltóan készülnek az V. VIT-re, sikeresen fogják teljesíteni a II. kongresz- szus határozatait és újabb tízezrekkel gyarapíthatják a CSISZ sorait.

SZÍGL FERENC

TWIST OLIVÉR

Dickens Károly, haladó angol elbeszélő 125 évvel eze'Ott halt meg. Ebből az alkalomból részletet közlünk a Twist Olivér című regényéből.

Az intézet növendékei nagyon sovány ellátásban részesültek. Napjában háromszor kaptak zabliszthabarékot, bliven föleresztvé vízzel, hetenkint kétszer egy fej vöröshagymát, ünnepnapon pedig egy fél barnazsemlyét. Az ebédlő téglával kirakott tágas terem volt. Egyik sarkában állott a rézüst, melyből a köté- nyes szakács, evés idején, egy-két nőcseléd segítsége mellett kimérte a gyermekeknek a zablevest. Minden gyermek egy kis tányérral kapott a pépből, többet soha, ünnepnapokon egy falat. kenyér is járt a leves mellé. A tányérokat mosogatni sem kellett, mert a gyermekek a kanalukkal olyan fényesre vakarták, mint a tükör s a kanalakon sem volt soha ételmaradék. Gyermekek l rendesen nagyétűeíc. Tivist Olivér és pajtásai három hónapig tűrték a lassú éhhalál gyötrelmeit, de azután oly erőre kapott bennük az éhség, hogy tanácsot tartottak és sorsot húztak, ki járuljon vacsora után a szakács elé ,azzal a kérelemmel, hogy adjon nekik több levest. A sors Olivérre esett.

Eljött az est s a gyermekek elfoglalták helyüket. A szakács az üst mellé ál- 'ott. háta mögött sorakoz’ak n szolga'áttér" nörselé- dek. Hús f tták a zablevest s hosszú imádság előzte

(RÉSZLET)

meg a rövid vacsorát. A gyermekek hamar eltűntették a porciójukat, azután összesúgtak s intettek Olivérnek: szomszédjai könyökükkel nógatták. Éhségétől és nyomorúságától sarkalva, a szegény gyermek kétség- beesésében elszánta magát a tettre. Fölkelt az asztaltól, tányérával $ kanalával a kezében odament a szakácshoz s így szólt, szinte megijedve a saját vakmerőségétől:

— Szakács úr. kérek szépen még egy keveset.

A szakács elhízott, erős ember volt ugyan, de mégis nagyon elsápadt. Pár percig szótlanul bámult a kis pártütőre s azután az üst szélébe fogódzott. A szolgálókat leszögezte a csodálat s a gyermekeket félelem fogta el.

— Micsoda? — szólt végre a szakács, rikácsoló hangon.

— Szakács úr — ismételte Olivér — kérnék szépen még egy keveset.

A szakács fejbevágta Olivért a nagy kanállal s Bumble úrért kiáltott.

Az intézeti bizottság éppen ülést tartott, amikor Bumble úr nagy izgatottan berontott a terembe s egyenesen az elnökhöz fordult e szavakkal:

— Bocsánatot kérek, Limbkins úr. Twist Olivér többet kér.

Mindnyájan elbámultak és megrémültek.

— Többet kér? — mondotta Limbkins. úr. Szedje össze magát, Bumble úr és feleljen világosan. Ügy kell-e ezt értenem, hogy többet kért, miután már megkapta a kijáró részét?

— Igenis, uram — felelte Bumble.

— Ez a gyermek még a bitófán fog meghalni mondta a fehérmellényes úr. — Bizonyos vagyok benne, hogy a bitófán fog meghalni.

Senki sem vonta kétségbe a fehérmellényés úr véleményét. Élénk vitatko. zásba bocsájtkoztak. Olivér áristomot kapott s másnap reggel az intézet, kapujára kiszögeztek egy hirdetést, melynek értelmében öt font sterling jár annak a férfinak vagy asszonynak, aki Twist Olivért magához veszi, akárminő üzletben, vagy mesterségben való foglalatosságra.

Álló hétig maradt Olivér a sötét és magányos kamrában, ahová a bizottság elcsükatta, mert „többet kért.” A szegény fiú egész nap sírt. S mikor leszállt a hosszú, komor éjszaka, kis kezével befogta mind a két, szemét, hogy ne lássa a sötétséget, meghúzódott egy szögletben és próbált aludni. De minduntalan fölriadt ‘ s még jobban odalapult a falhoz, mintha a kemény és hideg kövek oltalmaznák őt a sötétség és magányosság ellen. Az intézetbeli bizottság azonban gondoskodott arról, hogy testmozgásban, társalkodás- ban a gyermek ne szenvedjen hiányt. Bumble úr minden reggel kivitte öt a kúthoz, ott kellett megmosdania a nagy hidegben s mondanom sem kell, hogy Buyable úr nagyon sűrűn használta a nádpálcát, Mindennap meg kellett jelennie az ebédlőben, ahol a gyermekek szemeláttára korbácsolták meg, élretten- tő például; esténként pedig meg kellett hallgatni á pajtásainak imádságát, mély azzal végződött, hogy ég óvja meg őket a Tivist Olivér gonoszságától.