Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-28 / 21. szám

i ■-------------:-----------—---------------------­A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a varsói szerződéit 1955 május 28. A Csehszlovák. Köztársaság nemzetgyűlése 1955. má­jus 24-én tartotta hatodik ülését. Megtárgyalta az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, á Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége között 1955. május 14-én Varsóban megkötött baráti, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést. A nemzetgyűlés ülésén résztvetek a CSKP KB poli tikai irodájának tagjai, élükön Antonín Zápotocky köz- társasági elnökkel, valamint Viliam Siroky. Antonín No­votny Karol Bacílek, Rudolf Barák, Alexej Cepicka, Ja- romir Dolansky, Zdenek Fierlinger, Václav Kopecky Ludmila Jankovcová, Otakar Simunek elvtársak és a kor­mány további tagjai. A tárgyalást figyelemmel kísérték a köz- és kulturális élet, a tömegszervezetek, a fegy­veres erők és a prágai dolgozók képviselői A díszpá­holyokban helyet foglaltak a prágai diplomáciai testület képviselői és a külföldi újságírók. A nemzetgyűlés ülését Zdenek Fierlinger, a nemzet­gyűlés elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte Antonín Zá­potocky. köztársaság) elnököt. Elsőnek Viliam Slrokv miniszterelnök mondott beszédet, aki hangsúlyozta a szerződés megtárgyalásának jelentőségét hazánk bizton­sága és további felvirágoztatása szempontjából. Felszó­lalását gyakran megszakította a lelkes taps. A külügyi és alkotmányjogi bizottság közös jelentését Helena Leflerová képviselő terjesztette elő, aki mindkét bizottság nevében javasolta a szerződés elfogadását A vita során felszólaltak Emanuel Slechta Jozef I’loj- har, Vincent Pokojnv, Jozef Kysely, Fran*í§ek Zupka Anna Nechybová, .Taromír Kölnnek. .Tan Z'^an. Vladimír Jankó és Miloslav Vecker, a CSISZ KB elnöke, a ‘nemzet- gyűlés előtt kijelentette „A varsói szerződés egyenesen a mi ifjúságunk szívéből szólt, amely végtelenül meg­becsüli a fiatalok őszinte baráti kapcsolatait az európai országok ifjúságával és az egész világ ifjúságával. Mi fiatalok jól tudjuk' eddig még sohase volt a nagyvilágon ennyi barátunk és szövetségesünk, mint ma. Az európai országokban eddig még nem létezett olyan szilárd erős békevédelmi rendszer, mint a nyolc állam kölcsönös ba­rátságáról. szövetségéről és megsegítéséről kötött szer­ződés.” A nemzetgyűlés ezután megkedzte a szavazást. Va­lamennyi jelenlévő képviselő egyhangúlag elfogadta a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási Szerződését. A nemzetgyűlés délután folytatta ülését A tárgyso­rozaton a nemzetgyűlés elnöksége ténykedéséről szóló beszámoló szerepelt, amelyek Zdenek Fierlinger, a nem­zetgyűlés elnöke ismertetett. Ezután megvitatták és jó­váhagyták a nemzetgyűlés törvényerejű intézkedéseinek javaslatait, a legfelső bíróság létesítéséről, az állami faipari ellenőrzésről és az egészségre ártalmas mérgekről és anyagokról. És ezzel befejeződött a nemzetgyűlés ülésezése. $fZ>í2'jptC4A4>Ióú'144'ö’C'S múlt év szeptemberében vé­konyarcú, szőke fiatalember szállt le a Kamocsára érkezO autóbuszról Élénken tekintett körül. — Ez lesz hát az én új otthonom — gondolta, és ezernyi tervvel a fejében lépke­dett a nyílegyenes úton. — Remé­lem Pintér eívtárs, nem csalódunk benned, új életre kelted a kamocsai fiatalokat... — csengett a fülében a CSISZ érsekújvári járási funkcio­náriusának megjegyzése. Nem sokat Ígérgetett akkor. Csupán egyetlen szót szólt, de az az egy szó kemény elhatározásként született meg benne S most itt van' Kamocsán. A tisztára meszelt takaros házacs­kák közül, nagy fényes ablakaival, büszkén emelkedett ki az iskola épü­let,e. A tágas udvaron vidáman han- éúroztak a gyerekek. A kislányok összefogódzkodva, kecses mozdulatok- kai I ejtették a táncot, A tisztán csengő gyermeki hangokat messze vitte a szél. Nézte, hosszan elnézte a jókedvű gyerekeket. Aztán mindent elfelejtett, csak a táncoló, kacagó gyérmeksereget látta maga előtt. így kezdődött Pintér Vilmos első napja Kamocsán. Talán senki sem gondolt akkoriban arra, hogy ezzel a 20 éves fiatal tanítóval, derűs, ví- dámteli élet költözik a faluba. Min­den szabad idejét a falu népe és az ifjúság között töltötte. Hosszan elbe­szélgetett a szövetkezeti tagokkal, az idősebb párttagokkal, s csakhamar tiszta képet látott a falu életéről. Mindenkihez barátságos és közvet­l. . magatartásáért csakhamar a szí­vébe zárta a falu népe. Megbarátko­zott a fiúkkal, nem halasztott ei egyetlen táncmulatságot sem, ahol megforgatta a kamocsai lányokat. Mindenütt ott v°lti dhol a falu né­pé, ott ahol az ifjúság. A faluban 1952-ben 12 taggal ala­kult meg a CSISZ-szervezet. A ve­zetés már a kezdet kezdetén rossz kezekbe került. A vezetőség tagjai elprédálták a szervezet pénzét. A táncmulatságok és egyéb összejöve­telek ' evétele, nyomtalanul eltűnt a pénztárból. A szervezet nevében hi­teleket vettek fel, nem rendezték az újságok befizetését. így aztán nem csoda, ha a CSISZ nem vonzotta a fiatalokat a szervezeti életbe. — Mi­nek is mentünk volna akkoriban a CSISZ-be, amikor semmiféle tevé­kenységet nem fejtett ki a szervezel — mondják a kamocsai fiatalok. Sen­ki sem törődött velük a faluban Ügy éltek, mint a régi világban, pe­dig nagyon vágytak az új élet után Csak lett volna valaki, aki irányítja vezesse őket. A szervezet csak az­után kapott igazán erőre, amikoi Pintér elvtárs érkezett a faluba. So­kat tanakodtak Meleg igazgatóval és Kiss tanító elvtársnővel arról, hogt hogyan lehetne összefogni a fiatalo­kat. A két kolléga igazi elvtársi se­gítséget nyújtott a lelkes fiatal taní­tónak. Később körösen dolgozták k az egész évre szóló tématikus ter­vet is. Ahhoz, hogy valamit kezdhesse) egy szervezet, pénz kell a házhoz Az pedig nem tolt a szervezetnek Hihetetlen rövid idő alatt begyako roltak egy esztrád-müsort, amellyel nagy sikert arattak a falu dolgozói előtt. Ez volt az első jelentős lépés a szervezet életében. Nemsokára ki­segítő bngádot szerveztek az EFSZ- nek és az itt kapott összeg árán gramofont, valamint hanglemezeket vásároltak. Szombat este és vasár­nap délutánokon közös szórakozásra jött össze a falu fiatalsága. Többen voltak olyanok, akiket kezdetben csak a tánc és a kultúrmegmozdulá- sck érdekelték. P intér elvtárs azonban csak várt, várt türelmesen. Jó pe­dagógus nem hamarkodja el a dolgo­kat. Tudta ő jól, hogy a gyenge haj­tás eléggé hajlik ugyan, de ha túl­feszítik, könnyen törik. Ezért óva­tosan kell bánni vele. Telt-múlt az idő, a tagság létszáma gombamódra nőtt a kartotékokon. Éltűnt a régi rossz álom, elfeledték a régi vezető­ség felelőtlen munkáját. Most. mar csak a jövő foglalkoztatta a fiatalo­kat. Mintha hosszú álomból ocsúdtak volna fel, fiatalost lendülettel kezd­ték meg a szervezeti életet. Jövőjü­ket és1 sorsukat akkor tették teljes egészében a fiatal tanító kezébe, amikor kultúrfelelőssé választották meg. Ä fiatalok túlnyomó része szíve­sen sportol. A kamocsai CSlSZ-ta- gokról úgy beszélnek az emberek, mint a sportoló ifjúságról. Különböző sportágakban mindenki megtalálja a helyét. A lányok szívesen röplabdáé­nak, vagy kosárlabdáznak, amíg a fiuk futballmérkőzéseket játszanak, sőt az utóbbi időben már kerékpár • versenyeket is rendeznek. Bőven I akadnak közöttük olyanok is, akik- j nek legkedvesebb szórakozásuk a j ping-pongozás. A falu népének tehát j bőségesen jut szórakozás vasárnap . délutánokon. Még szebb lesz az élet I Kamocsán, ha felépül a falun túl a hatalmas park, a különböző sportpá­lyákkal. A CSISZ-tagok a falu és város szépítési akcióban több mint 1.200 órát dolgoztak le az új sport­pálya építésénél. Kétszáz fiatal fát ültetett ki az új parkban. Ahhoz, hogy jó munkát végezzen egy szervezet, elkerülhetetlenül fon­tos az ifjúság politikai nevelése. A kamocsai fiatalok mindig vágytak a tudásra. Ez a legjobban a politikai körökben mutdtkozott meg. A poli­tikai körök megszervezésénél még Pintér elvtárs sem gondolt arra, hogy az ő előadásait 25—30 fiatal hallgas­sa majd rendszeresen. A szervezet mintegy 30—35 tagja az EFSZ kertészetében dolgozik. Ez­ért a politikai körökben úgy szervez­ték meg a munkát, hogy az oktatási évet már április végén befejezték. A fiatalok sikeresen zárták lé az ok­tatási évet. Nyíltan beszéltek a hi­bákról és nehézségekről, amelyeket az elkövetkezendő évben ki keli kü­szöbölni. Arra a közös megállapításra jutottak, hogy a politikai oktatás le­rakta az alapjait a szervezet ideo­lógiai és politikai munkájának. Je­lentősen emelkedett a tagsági gyűle­sek politikai színvonala is. S hogy a fiatalok politikai öntudatát meny­nyire sikerült növelni, azt legjobban látjuk a CSISZ-tagok mindennapi életében és munkájában. ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: Ki a szabadba M essze a falutól a Szímő falé vezető út mellett terül el a kamocsai EFSZ hatalmas kertészete. A dohányföldeket és a paradicsomok, paprikák birodalmát széles •sátoriul szeli ketté. Átmegyünk a hídon, ép­pen az ebéd ideje van és jóétvágyat kívánunk Kálmán Lajos elvtársnak. Megkérjük mutassa meg kertészetük nevezetességeit. Sokmillió koronát ringató kertészet ez. Az ember azt sem tudja, hogy hová nézzen. Talán egy hét is kevés lenne ahhoz, hogy mindent alaposan végignézhessünk. A Vág felől friss élénk levegőt hoz felénk a könnyű szél. ■Nem messze vagyunk a szilaj Vág folyótól, amely kitudja hány ilyen gyönyörű kertet öntöz önzetlenül a drága anyaföldön. A csatorna két oldalán vidám tré- fálkodás közepette találjuk a fiatalo­kat. A napbarnított Gajdocs Mária számol be a CSISZ munkacsoport eredményeiről. Igaz, ott dolgozik kö­zöttük a CSISZ elnöke is, Kiss elv­társ, csak éppen a túloldalon, a do­hánytermesztési csoportban. Arra a kérdésünkre, hogy hány százaikra teljesítik a napi tervet, a 17 éves szőkehajú Plánka Giziké válaszol. — Háromezerötszáz palánta kiültetése a napi norma. De mi ezt néha meg is duplázzuk — olyan egyszerűen be­szél ezekről a hatalmas számokról, hogy az ember hirtelen át /em fogja gondolataival ezt a hatalmas teljesít­ményt. Giziké legjobb barátnője Vo- zár Kati veszi át a szót. — Tudod elvtársnő, mi nagy fel­adat előtt állunk. A mi szövetkeze­tünk úgy a kertészeti munkákban, mint az álattenyésztésben és a nö­vényápolásban versenyben áll a szi- mőiekkel. És ebből a versenyből mi alaposan kivesszük a részünket. Az egész kertészetnek hatvan állandó dolgozója van. Ebből közel negyven CSISZ-tag. Nem kell tehát magya­ráznom, hogy mennyire függ tölünk a verseny sorsa. Azt is megtudtuk, hogy a két kis­lány a harminc tagú munkacsoport fr-adhatatlan énekese. — Olyanok, mint a pacsirták, — mondja az egyik fiú. — No, te csak ne sokat beszélj — üti el a tréfálkozást egy pirosken- dős barna lányka — te még falán álmodban is kerékpáron ülsz! Lett erre nagy nevetés. Tóth elvtárs sier tett a magyarázattal, mert látta raj­tunk, 1 hogy nem értjük, hogy miről van szó. A legközelebbi vasárnap kerékpár versenyt bonyolítanak le és az előttünk álló izmos fiú egyike a legjobb versenyzőknek. Ebédidő alatt minden percet kihasznál a tré- ningezésre. De nézzünk át a dohánytermesztő csoporthoz is. Kiss elvtárs, a kamo­csai ifjúsági szervezet elnöke lelke­sen beszél a 15 fiatalról. — Mi sem maradunk el a munká­ban, de a versenyben sem. Jelenleg dohánypalántákat ültetünk ki. Négy nap alatt, tizenöten három hektáron végeztük el a munkát, igaz, dolgo­zunk is eleget. Reggel hattól, dél­után félhat, — hat óráig. Valaki azt gondolná, hogy a fia­talok esténként fáradtan térnek haza. Ez igaz, azonban a fáradságot köny- nyen elfelejtik, amikor az általuk rendbeszedett kis parkban esténként összejönnek. Jó munka után jól szó­rakoznak sportolnak, dálc.lnak, tán­colnak és másnap új lendülettel frissen látnak munkához. GÁL ETA Szép és tartalmas levelet kaprunk Mató Pál kassai levelezőnktől így kezdi levelét Korán reggel, amikor a köd méo alig szakad fel a hegyoldalakról, re­pülőgép zúg a nedves síkság feiet'. A kétfedelű repülőgép a fejszési úgy­nevezett „mezei repülőtérről" száll' fel A gép merész köröket ír le a légben, alacsonyan csavarodik a fák felett, felveri a falu csendjét. Duná­ja József, a repülőgép mechanikusa pontosan ellenőrizte a motor és a gép minden alkatrészét a hibákat kijaví­totta. üzembe helyezte a gépet A gép hát szállhat versenyezhet a sasok­kal, biztosan kezelheti a motort Dvorák Ferenc. Felszállás után a géppel együtt át­repül néhány határon, azután a kije­lölt, földtáblákat keresi. Amikor meg­találta, a műtrágyaszóró szerkezettel elkezdi szóratni a műtrágyát. A nagy búzatáblák a cukorrépaföld mintha füstfelhőbe borulna, mintha égne. amint száll rá a repülőgép áldása a műtrágya. Ezt teszi Dvofák Farenc kora reggeltől, késő estig Naponta többször felszáll, hogy feladatát túl­teljesítse, s ezzel elősegítse a szö­vetkezeti gazdálkodást Bizony Bőd- rogszerdahelyen, Zemplénben és más­hol is hálásan néznek a műtrágya- szórás után a messzeségbe elvesző re­pülőgép után. Elhatározta, hogy normáját maga­san túlszárnyalja, túlórázik és ünnep délelőtt is dolgozik, hogy többet ke­ressen és hogy hamarabb bemútrá- gyázhassa a szövetkezetek földjeit. A többlet munkáért kapott 4.001' - korona jutalmat a VIT alapra ado­mányozta! A francia fiatalok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, vagy azok olasz fiatalok, akik kikötőkben, vagy U-emekben dolgoznak, talán nem is tudják, ha a VIT-re kerül közü'ük valaki, hogy milyen módszerrel keres­te meg Dvofák elvtárs a 4.000 koro­nát. Ezzel a nemes cselekedettel a testvéri és baráti együttérzést ju'.tat- ja kifejezésre. Szabó Lajos Tomagörgőről arrő’ ír. hogy a CSISZ-szervezet jő munká­jával vidámra varázsolta a falu né­pének hangulatát. — Különösen a színjátszó csoport tett ki magáért — írja Szabó elvtáts — Az otthoni sikerek után megláto­gatták a környező falvakat, JólSszt, Szesztát és Tornát. A tornagörgői fia­talokat mindenütt Örömmel fogadták a falusi dolgozók. Különösen nagy si­kert arattak a „Kecsketej’’, a „Kend a pap”, a „Bányászbecsület” és a töb­bi színdarabokkal. A legnagyobb el ismerést azonban a „Cigány” című darabbal érték el. A fiatalok szívesen tanúinak, dol­goznak, de talán még többel tudná­nak elérni kultúránk fe jlesztés’ben, ha a falu kilenc tanítója is segítsé­gükre lenne A fiatal tanítók akik­nek élen kellene járni a szervezés­ben, a falusi lányok és fiúk munká­jának megsegítésében, buzdításában, — hallgatnak Egyedül Ráczhalmi ta­nítónő áll az ifjúsáq mellett ő tanít oktat. — Amint elolvastam kedves levele­teket. nagyon megörültem annak, hogy levelem amelyet hozzátok ír­tam, szívesen fogadtátok — így <ez- di levelét Pánlsz László levelezőnk, hadseregünk tagja. — Jól érezzük magunkat a hadse­regben. Szabr.d időnket olvasással, sportolással, kultúrmunkával tölt,’ük. Olyan sokféle kör működik alakula­tunknál, hogy azt sem tudom, me­lyikről írjak De először is a Fu-sík- kört említem meg. mert ennek van a legtöbb tagja. Amikor bevonul'ani, nem sokat tudtam Fucslkról. Itt az ifjúsági szövetségben Rygal tiszt elv­társ a Fucsik-kör megalapításánál előadást tartott Július Fucsfk élete­rői. Szinte megdermedve hallgattuk az előadást Elhatároztuk, hogy még ebben az;'' évben megszerezzük a Fu- csík-jelvényt. Alakulatunk tagjai szí­vesen és lelkesedéssel olvassák Július Fucsik múveit. Minden lehetőségünk megvan arra. hogy Ígéretünket be­váltsuk és nemsokára hordozójává váljunk a Fucsík-.ielvénynek Határozott hangú levelet kaptunk Nagy Béla és Nagy Ede katona leve­lezőnktől. — Napsütéses vasárnap délelőtt volt. Néphadseregünk tagjai különbö­zőképpen töltik el szabad idejűket. Én Zoli barátommal a kultúrhe’vi- ségünkbe mentem, ahol mind a ket­ten szívesen elszórakozunk. A faliúj­ságokat néztük. Életteli, erős fiatal­ember arcképe mosolyqott ránk rri- nác Pál elvtárs Ceská Oleslanban. több mint 200 százalékra teljesíti fel­adatát. Mindkettőnk szívét meleg ér­zés tölti el, a fiatal CSISZ-tagok iránt akik nem riadnak el a nehéz­ségektől, hazánk határain. Egymásra néztünk barátommal. — Nos, Zoli, ha leszerelünk mi is elmehetünk építeni hazánkban a szo­cializmust, ott hazánk határvidékén! — Elmegyünk — felelte határozot­tan barátom — ha még akkor szük­ség lesz ránk. — Aztán keményen kezet szorítottunk. Mire van szükségük az érsekújvári fiataloknak? Szó sincs róla, hogy az érsekújvari mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nem tudják, hogy hol töltsék az estéket Tudják ők azt jól. A városban van mozi, kultúrház, tornaterem és sok más lehetőségük nyílik arra, hogy es­ténként kellemesen elszórakozzanak. Mozin kívül persze nincs mindenütt rendszeres esti program. Sokan még az adott lehetőségeket sem használ­ják fel. Senki sem beszélt még arról a fiataloknak, hogy munka után ho­gyan tölthetnék el hasznosan az es­tét. Sok fiatal még nem tudja, hogy a huncutságokon és céltalan lődörgé- seken kívül hasznosabb dolgokkal is foglalkozhatnának. Vannak, akik ott­hon unatkoznak, de sokan vannak olyanok is, akik bizony vágyódnak az érdekesebb, változtosabb é\ft után arra is gondolnak, jó lenne talán gyárba menni dolgozni. Nem azért, mintha nem szeretnék foglalkozású - kát. Mindannyian kedvelik a mező­gazdasági munkát, szeretik a mező­ket, teheneket és a lovakat. És még­is! Valami hiányzik nekik. Annak ellenére, hogy Érsekújváron sok fiatal dolgozik a mezőgazdaság­ban, még sok ügyes fiatal kézre len­ne itt szükség. A városban két EFSZ van. Az I. számú szövetkezetben több mint tíz fiatal, a II. számúban pedig harmincöt CSISZ-tag dolgozik. Ahány fiatal, annyi vágy, annyi kü­lönböző kívánság. Ki segítheti ahhoz a fiatalokat, hogy a sok különböző kívánsáq teljesüljön, amikor nincs a városban ifjúsági szervezet. Milyen kellemesen tölthetnék cl szabad idejüket, ha összejöhetnen ek elbeszélgetni munkaproblémáikról, ar­ról, hogy miképpen lehetne még töh bet termelni, hogyan lehetne elérni, hogy a tehenek több tejet adjanak Elbeszélgetnének a napi események­ről. a kultúráról, sporteseményekről és még sok más olyan problémáról ami a fiatalokat érdekli. Amikor a fiatalokkal elbeszélget­tünk ezekről a dolgokról, felsóhajtol- tak. „Hát igen, ezt mind szeretnénk de nincs aki irányítson, vezessen minket.” A CSISZ érsekújvári járási vezető­sége jól tudja, hogy a város fiatal­jainak ifjúsági szervezetre van szük­sége. Hiba azonban, hogy minderről csak tudnak, esetleg beszélnek, de semmit sem tesznek annak az érde­kében, hogy ez minél előbb megvaló­suljon. A járási vezetőség tagjai min­dig csak azon gondolkoznak, hogy vajon milyennek kellene lenni az űj szervezetnek. Továbbá az EFSZ-ben külön alapszervezetet alakítsanak-e, vagy pedig csak munkacsoportokat"! Ennél messzebbre még nem jutottak. A fiatalokban és az EFSZ vezető­ségében minden készség van ahhoz, hogy jó munkát végezhessenek. Nem egyszer elmondogatják az EFSZ veze­tőségének tagjai: „Ha eljönnek a CSISZ járási vezetőségéről, szívesen összehívjuk a fiatalokat. Mi is azt akarjuk, hogy fiataljainknak saját szervezetük legyen." A II. számú szö­vetkezet elnöke gondoskodik arról, hogy a fiataloknak megfelelő hely­ségük legyen, ahol esténként össze­jönnek. Itt rádió és könyvek álinak majd rendelkezésükre a fiataloknak, hogy szabad idejüket kellemes szóra­kozással, tanulással tölthessék. A CSISZ járási bizottsága kulturáVs csütörtököket szokott rendezni. A fia­talok összejönnek a kuitúrházban és Időszerű kérdésekről tartott előadá­sokat hallgatnak, végignézik a kul- tűrfellépéseket, táncolnak, énekelnek és szórakoznak, Ha a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok el is jönnek ezekre az estekre, csupán nézőknek érzik magukat Nem tudnának ők is résztvenni a kultúr- I műsorban? Később pedig a városi ve- | zetőség segítségével egyedül is ren­dezhetnek hasonló estéket. Meg va- ; gyünk róla győződve, hogy megáll­nák a helyüket. Persze, segíteni kell j őket munkájukban. Csupán a CSISZ Járási vezetőségétől lüflg, hogy megtalálja az érsekújvari ifjúság mindazt, amire szüksége van Ezért ne halasztgassák sokáig a dol­got, hanem minél előbb alakítsák neg az ifjúsági szövetséget. JÄN R1$K4

Next

/
Oldalképek
Tartalom