Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-28 / 21. szám

i

■-------------:-----------—---------------------A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta

a varsói szerződéit

1955 május 28.

A Csehszlovák. Köztársaság nemzetgyűlése 1955. május 24-én tartotta hatodik ülését. Megtárgyalta az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, á Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1955. május 14-én Varsóban megkötött baráti, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést.

A nemzetgyűlés ülésén résztvetek a CSKP KB poli tikai irodájának tagjai, élükön Antonín Zápotocky köz- társasági elnökkel, valamint Viliam Siroky. Antonín Novotny Karol Bacílek, Rudolf Barák, Alexej Cepicka, Ja- romir Dolansky, Zdenek Fierlinger, Václav Kopecky Ludmila Jankovcová, Otakar Simunek elvtársak és a kormány további tagjai. A tárgyalást figyelemmel kísérték a köz- és kulturális élet, a tömegszervezetek, a fegyveres erők és a prágai dolgozók képviselői A díszpáholyokban helyet foglaltak a prágai diplomáciai testület képviselői és a külföldi újságírók.

A nemzetgyűlés ülését Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte Antonín Zápotocky. köztársaság) elnököt. Elsőnek Viliam Slrokv miniszterelnök mondott beszédet, aki hangsúlyozta a szerződés megtárgyalásának jelentőségét hazánk biztonsága és további felvirágoztatása szempontjából. Felszólalását gyakran megszakította a lelkes taps.

A külügyi és alkotmányjogi bizottság közös jelentését

Helena Leflerová képviselő terjesztette elő, aki mindkét bizottság nevében javasolta a szerződés elfogadását

A vita során felszólaltak Emanuel Slechta Jozef I’loj- har, Vincent Pokojnv, Jozef Kysely, Fran*í§ek Zupka Anna Nechybová, .Taromír Kölnnek. .Tan Z'^an. Vladimír Jankó és Miloslav Vecker, a CSISZ KB elnöke, a ‘nemzet- gyűlés előtt kijelentette „A varsói szerződés egyenesen a mi ifjúságunk szívéből szólt, amely végtelenül megbecsüli a fiatalok őszinte baráti kapcsolatait az európai országok ifjúságával és az egész világ ifjúságával. Mi fiatalok jól tudjuk' eddig még sohase volt a nagyvilágon ennyi barátunk és szövetségesünk, mint ma. Az európai országokban eddig még nem létezett olyan szilárd erős békevédelmi rendszer, mint a nyolc állam kölcsönös barátságáról. szövetségéről és megsegítéséről kötött szerződés.”

A nemzetgyűlés ezután megkedzte a szavazást. Valamennyi jelenlévő képviselő egyhangúlag elfogadta a

barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási Szerződését.

A nemzetgyűlés délután folytatta ülését A tárgysorozaton a nemzetgyűlés elnöksége ténykedéséről szóló beszámoló szerepelt, amelyek Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke ismertetett. Ezután megvitatták és jóváhagyták a nemzetgyűlés törvényerejű intézkedéseinek javaslatait, a legfelső bíróság létesítéséről, az állami faipari ellenőrzésről és az egészségre ártalmas mérgekről és anyagokról.

És ezzel befejeződött a nemzetgyűlés ülésezése.

$fZ>í2'jptC4A4>Ióú'144'ö’C'S

múlt év szeptemberében vékonyarcú, szőke fiatalember szállt le a Kamocsára érkezO autóbuszról Élénken tekintett körül. — Ez lesz hát az én új otthonom — gondolta, és ezernyi tervvel a fejében lépkedett a nyílegyenes úton. — Remélem Pintér eívtárs, nem csalódunk benned, új életre kelted a kamocsai fiatalokat... — csengett a fülében a CSISZ érsekújvári járási funkcionáriusának megjegyzése. Nem sokat Ígérgetett akkor. Csupán egyetlen szót szólt, de az az egy szó kemény elhatározásként született meg benne S most itt van' Kamocsán.

A tisztára meszelt takaros házacskák közül, nagy fényes ablakaival, büszkén emelkedett ki az iskola épület,e. A tágas udvaron vidáman han- éúroztak a gyerekek. A kislányok összefogódzkodva, kecses mozdulatok- kai I ejtették a táncot, A tisztán csengő gyermeki hangokat messze vitte a szél. Nézte, hosszan elnézte a jókedvű gyerekeket. Aztán mindent elfelejtett, csak a táncoló, kacagó gyérmeksereget látta maga előtt.

így kezdődött Pintér Vilmos első napja Kamocsán. Talán senki sem gondolt akkoriban arra, hogy ezzel a 20 éves fiatal tanítóval, derűs, ví- dámteli élet költözik a faluba. Minden szabad idejét a falu népe és az ifjúság között töltötte. Hosszan elbeszélgetett a szövetkezeti tagokkal, az idősebb párttagokkal, s csakhamar tiszta képet látott a falu életéről. Mindenkihez barátságos és közvetl. . magatartásáért csakhamar a szívébe zárta a falu népe. Megbarátkozott a fiúkkal, nem halasztott ei egyetlen táncmulatságot sem, ahol megforgatta a kamocsai lányokat. Mindenütt ott v°lti dhol a falu népé, ott ahol az ifjúság.

A faluban 1952-ben 12 taggal alakult meg a CSISZ-szervezet. A vezetés már a kezdet kezdetén rossz kezekbe került. A vezetőség tagjai elprédálták a szervezet pénzét. A táncmulatságok és egyéb összejövetelek ' evétele, nyomtalanul eltűnt a pénztárból. A szervezet nevében hiteleket vettek fel, nem rendezték az újságok befizetését. így aztán nem csoda, ha a CSISZ nem vonzotta a fiatalokat a szervezeti életbe. — Minek is mentünk volna akkoriban a CSISZ-be, amikor semmiféle tevékenységet nem fejtett ki a szervezel — mondják a kamocsai fiatalok. Senki sem törődött velük a faluban Ügy éltek, mint a régi világban, pedig nagyon vágytak az új élet után Csak lett volna valaki, aki irányítja vezesse őket. A szervezet csak azután kapott igazán erőre, amikoi Pintér elvtárs érkezett a faluba. Sokat tanakodtak Meleg igazgatóval és Kiss tanító elvtársnővel arról, hogt hogyan lehetne összefogni a fiatalokat. A két kolléga igazi elvtársi segítséget nyújtott a lelkes fiatal tanítónak. Később körösen dolgozták k az egész évre szóló tématikus tervet is.

Ahhoz, hogy valamit kezdhesse) egy szervezet, pénz kell a házhoz Az pedig nem tolt a szervezetnek Hihetetlen rövid idő alatt begyako

roltak egy esztrád-müsort, amellyel nagy sikert arattak a falu dolgozói előtt. Ez volt az első jelentős lépés a szervezet életében. Nemsokára kisegítő bngádot szerveztek az EFSZ- nek és az itt kapott összeg árán gramofont, valamint hanglemezeket vásároltak. Szombat este és vasárnap délutánokon közös szórakozásra jött össze a falu fiatalsága. Többen voltak olyanok, akiket kezdetben csak a tánc és a kultúrmegmozdulá- sck érdekelték.

P

intér elvtárs azonban csak várt, várt türelmesen. Jó pedagógus nem hamarkodja el a dolgokat. Tudta ő jól, hogy a gyenge hajtás eléggé hajlik ugyan, de ha túlfeszítik, könnyen törik. Ezért óvatosan kell bánni vele. Telt-múlt az idő, a tagság létszáma gombamódra nőtt a kartotékokon. Éltűnt a régi rossz álom, elfeledték a régi vezetőség felelőtlen munkáját. Most. mar csak a jövő foglalkoztatta a fiatalokat. Mintha hosszú álomból ocsúdtak volna fel, fiatalost lendülettel kezdték meg a szervezeti életet. Jövőjüket és1 sorsukat akkor tették teljes egészében a fiatal tanító kezébe, amikor kultúrfelelőssé választották meg.

Ä fiatalok túlnyomó része szívesen sportol. A kamocsai CSlSZ-ta- gokról úgy beszélnek az emberek, mint a sportoló ifjúságról. Különböző sportágakban mindenki megtalálja a helyét. A lányok szívesen röplabdáénak, vagy kosárlabdáznak, amíg a fiuk futballmérkőzéseket játszanak, sőt az utóbbi időben már kerékpár • versenyeket is rendeznek. Bőven I akadnak közöttük olyanok is, akik- j nek legkedvesebb szórakozásuk a j ping-pongozás. A falu népének tehát j bőségesen jut szórakozás vasárnap . délutánokon. Még szebb lesz az élet I Kamocsán, ha felépül a falun túl a hatalmas park, a különböző sportpályákkal. A CSISZ-tagok a falu és város szépítési akcióban több mint 1.200 órát dolgoztak le az új sportpálya építésénél. Kétszáz fiatal fát ültetett ki az új parkban.

Ahhoz, hogy jó munkát végezzen egy szervezet, elkerülhetetlenül fontos az ifjúság politikai nevelése. A kamocsai fiatalok mindig vágytak a tudásra. Ez a legjobban a politikai körökben mutdtkozott meg. A politikai körök megszervezésénél még Pintér elvtárs sem gondolt arra, hogy az ő előadásait 25—30 fiatal hallgassa majd rendszeresen.

A szervezet mintegy 30—35 tagja az EFSZ kertészetében dolgozik. Ezért a politikai körökben úgy szervezték meg a munkát, hogy az oktatási évet már április végén befejezték. A fiatalok sikeresen zárták lé az oktatási évet. Nyíltan beszéltek a hibákról és nehézségekről, amelyeket az elkövetkezendő évben ki keli küszöbölni. Arra a közös megállapításra jutottak, hogy a politikai oktatás lerakta az alapjait a szervezet ideológiai és politikai munkájának. Jelentősen emelkedett a tagsági gyűlesek politikai színvonala is. S hogy a fiatalok politikai öntudatát menynyire sikerült növelni, azt legjobban látjuk a CSISZ-tagok mindennapi életében és munkájában.

ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: Ki a szabadba

M

essze a falutól a Szímő falé vezető út mellett terül el a kamocsai EFSZ hatalmas kertészete. A dohányföldeket és a paradicsomok, paprikák birodalmát széles •sátoriul szeli ketté. Átmegyünk a hídon, éppen az ebéd ideje van és jóétvágyat kívánunk Kálmán Lajos elvtársnak. Megkérjük mutassa meg kertészetük nevezetességeit. Sokmillió koronát ringató kertészet ez. Az ember azt sem tudja, hogy hová nézzen. Talán egy hét is kevés lenne ahhoz, hogy mindent alaposan végignézhessünk. A Vág felől friss élénk levegőt hoz felénk a könnyű szél. ■Nem messze vagyunk a szilaj Vág folyótól, amely kitudja hány ilyen gyönyörű kertet öntöz önzetlenül a drága anyaföldön.

A csatorna két oldalán vidám tré- fálkodás közepette találjuk a fiatalokat. A napbarnított Gajdocs Mária számol be a CSISZ munkacsoport eredményeiről. Igaz, ott dolgozik közöttük a CSISZ elnöke is, Kiss elvtárs, csak éppen a túloldalon, a dohánytermesztési csoportban. Arra a kérdésünkre, hogy hány százaikra teljesítik a napi tervet, a 17 éves szőkehajú Plánka Giziké válaszol. — Háromezerötszáz palánta kiültetése a napi norma. De mi ezt néha meg is duplázzuk — olyan egyszerűen beszél ezekről a hatalmas számokról, hogy az ember hirtelen át /em fogja gondolataival ezt a hatalmas teljesítményt. Giziké legjobb barátnője Vo- zár Kati veszi át a szót.

— Tudod elvtársnő, mi nagy feladat előtt állunk. A mi szövetkezetünk úgy a kertészeti munkákban, mint az álattenyésztésben és a növényápolásban versenyben áll a szi- mőiekkel. És ebből a versenyből mi alaposan kivesszük a részünket. Az egész kertészetnek hatvan állandó dolgozója van. Ebből közel negyven CSISZ-tag. Nem kell tehát magyaráznom, hogy mennyire függ tölünk a verseny sorsa.

Azt is megtudtuk, hogy a két kislány a harminc tagú munkacsoport fr-adhatatlan énekese. — Olyanok, mint a pacsirták, — mondja az egyik fiú. — No, te csak ne sokat beszélj — üti el a tréfálkozást egy pirosken- dős barna lányka — te még falán álmodban is kerékpáron ülsz! Lett erre nagy nevetés. Tóth elvtárs sier tett a magyarázattal, mert látta rajtunk, 1 hogy nem értjük, hogy miről van szó. A legközelebbi vasárnap kerékpár versenyt bonyolítanak le és az előttünk álló izmos fiú egyike a legjobb versenyzőknek. Ebédidő alatt minden percet kihasznál a tré- ningezésre.

De nézzünk át a dohánytermesztő

csoporthoz is. Kiss elvtárs, a kamocsai ifjúsági szervezet elnöke lelkesen beszél a 15 fiatalról.

— Mi sem maradunk el a munkában, de a versenyben sem. Jelenleg dohánypalántákat ültetünk ki. Négy nap alatt, tizenöten három hektáron végeztük el a munkát, igaz, dolgozunk is eleget. Reggel hattól, délután félhat, — hat óráig.

Valaki azt gondolná, hogy a fiatalok esténként fáradtan térnek haza. Ez igaz, azonban a fáradságot köny- nyen elfelejtik, amikor az általuk rendbeszedett kis parkban esténként összejönnek. Jó munka után jól szórakoznak sportolnak, dálc.lnak, táncolnak és másnap új lendülettel frissen látnak munkához.

GÁL ETA

Szép és tartalmas levelet kaprunk Mató Pál kassai levelezőnktől így kezdi levelét

Korán reggel, amikor a köd méo alig szakad fel a hegyoldalakról, repülőgép zúg a nedves síkság feiet'.

A kétfedelű repülőgép a fejszési úgynevezett „mezei repülőtérről" száll' fel A gép merész köröket ír le a légben, alacsonyan csavarodik a fák felett, felveri a falu csendjét. Dunája József, a repülőgép mechanikusa pontosan ellenőrizte a motor és a gép minden alkatrészét a hibákat kijavította. üzembe helyezte a gépet A gép hát szállhat versenyezhet a sasokkal, biztosan kezelheti a motort Dvorák Ferenc.

Felszállás után a géppel együtt átrepül néhány határon, azután a kijelölt, földtáblákat keresi. Amikor megtalálta, a műtrágyaszóró szerkezettel elkezdi szóratni a műtrágyát. A nagy búzatáblák a cukorrépaföld mintha füstfelhőbe borulna, mintha égne. amint száll rá a repülőgép áldása a műtrágya. Ezt teszi Dvofák Farenc kora reggeltől, késő estig Naponta többször felszáll, hogy feladatát túlteljesítse, s ezzel elősegítse a szövetkezeti gazdálkodást Bizony Bőd- rogszerdahelyen, Zemplénben és máshol is hálásan néznek a műtrágya- szórás után a messzeségbe elvesző repülőgép után.

Elhatározta, hogy normáját magasan túlszárnyalja, túlórázik és ünnep délelőtt is dolgozik, hogy többet keressen és hogy hamarabb bemútrá- gyázhassa a szövetkezetek földjeit.

A többlet munkáért kapott 4.001' - korona jutalmat a VIT alapra adományozta! A francia fiatalok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, vagy azok olasz fiatalok, akik kikötőkben, vagy U-emekben dolgoznak, talán nem is tudják, ha a VIT-re kerül közü'ük valaki, hogy milyen módszerrel kereste meg Dvofák elvtárs a 4.000 koronát. Ezzel a nemes cselekedettel a testvéri és baráti együttérzést ju'.tat- ja kifejezésre.

Szabó Lajos Tomagörgőről arrő’ ír. hogy a CSISZ-szervezet jő munkájával vidámra varázsolta a falu népének hangulatát.

— Különösen a színjátszó csoport tett ki magáért — írja Szabó elvtáts — Az otthoni sikerek után meglátogatták a környező falvakat, JólSszt, Szesztát és Tornát. A tornagörgői fiatalokat mindenütt Örömmel fogadták a falusi dolgozók. Különösen nagy sikert arattak a „Kecsketej’’, a „Kend a pap”, a „Bányászbecsület” és a többi színdarabokkal. A legnagyobb el

ismerést azonban a „Cigány” című darabbal érték el.

A fiatalok szívesen tanúinak, dolgoznak, de talán még többel tudnának elérni kultúránk fe jlesztés’ben, ha a falu kilenc tanítója is segítségükre lenne A fiatal tanítók akiknek élen kellene járni a szervezésben, a falusi lányok és fiúk munkájának megsegítésében, buzdításában, — hallgatnak Egyedül Ráczhalmi tanítónő áll az ifjúsáq mellett ő tanít oktat.

— Amint elolvastam kedves leveleteket. nagyon megörültem annak, hogy levelem amelyet hozzátok írtam, szívesen fogadtátok — így <ez- di levelét Pánlsz László levelezőnk, hadseregünk tagja.

— Jól érezzük magunkat a hadseregben. Szabr.d időnket olvasással, sportolással, kultúrmunkával tölt,’ük. Olyan sokféle kör működik alakulatunknál, hogy azt sem tudom, melyikről írjak De először is a Fu-sík- kört említem meg. mert ennek van a legtöbb tagja. Amikor bevonul'ani, nem sokat tudtam Fucslkról. Itt az ifjúsági szövetségben Rygal tiszt elvtárs a Fucsik-kör megalapításánál előadást tartott Július Fucsfk életerői. Szinte megdermedve hallgattuk az előadást Elhatároztuk, hogy még ebben az;'' évben megszerezzük a Fu- csík-jelvényt. Alakulatunk tagjai szívesen és lelkesedéssel olvassák Július Fucsik múveit. Minden lehetőségünk megvan arra. hogy Ígéretünket beváltsuk és nemsokára hordozójává váljunk a Fucsík-.ielvénynek

Határozott hangú levelet kaptunk Nagy Béla és Nagy Ede katona levelezőnktől.

— Napsütéses vasárnap délelőtt volt. Néphadseregünk tagjai különbözőképpen töltik el szabad idejűket. Én Zoli barátommal a kultúrhe’vi- ségünkbe mentem, ahol mind a ketten szívesen elszórakozunk. A faliújságokat néztük. Életteli, erős fiatalember arcképe mosolyqott ránk rri- nác Pál elvtárs Ceská Oleslanban. több mint 200 százalékra teljesíti feladatát. Mindkettőnk szívét meleg érzés tölti el, a fiatal CSISZ-tagok iránt akik nem riadnak el a nehézségektől, hazánk határain. Egymásra néztünk barátommal.

— Nos, Zoli, ha leszerelünk mi is elmehetünk építeni hazánkban a szocializmust, ott hazánk határvidékén!

— Elmegyünk — felelte határozottan barátom — ha még akkor szükség lesz ránk. — Aztán keményen kezet szorítottunk.

Mire van szükségük az érsekújvári fiataloknak?

Szó sincs róla, hogy az érsekújvari mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nem tudják, hogy hol töltsék az estéket Tudják ők azt jól. A városban van mozi, kultúrház, tornaterem és sok más lehetőségük nyílik arra, hogy esténként kellemesen elszórakozzanak. Mozin kívül persze nincs mindenütt rendszeres esti program. Sokan még az adott lehetőségeket sem használják fel. Senki sem beszélt még arról a fiataloknak, hogy munka után hogyan tölthetnék el hasznosan az estét. Sok fiatal még nem tudja, hogy a huncutságokon és céltalan lődörgé- seken kívül hasznosabb dolgokkal is foglalkozhatnának. Vannak, akik otthon unatkoznak, de sokan vannak olyanok is, akik bizony vágyódnak az érdekesebb, változtosabb é\ft után arra is gondolnak, jó lenne talán gyárba menni dolgozni. Nem azért, mintha nem szeretnék foglalkozású - kát. Mindannyian kedvelik a mezőgazdasági munkát, szeretik a mezőket, teheneket és a lovakat. És mégis! Valami hiányzik nekik.

Annak ellenére, hogy Érsekújváron sok fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, még sok ügyes fiatal kézre lenne itt szükség. A városban két EFSZ van. Az I. számú szövetkezetben több mint tíz fiatal, a II. számúban pedig harmincöt CSISZ-tag dolgozik.

Ahány fiatal, annyi vágy, annyi különböző kívánság. Ki segítheti ahhoz a fiatalokat, hogy a sok különböző kívánsáq teljesüljön, amikor nincs a városban ifjúsági szervezet.

Milyen kellemesen tölthetnék cl szabad idejüket, ha összejöhetnen ek elbeszélgetni munkaproblémáikról, arról, hogy miképpen lehetne még töh bet termelni, hogyan lehetne elérni, hogy a tehenek több tejet adjanak Elbeszélgetnének a napi eseményekről. a kultúráról, sporteseményekről és még sok más olyan problémáról ami a fiatalokat érdekli.

Amikor a fiatalokkal elbeszélgettünk ezekről a dolgokról, felsóhajtol- tak. „Hát igen, ezt mind szeretnénk de nincs aki irányítson, vezessen minket.”

A CSISZ érsekújvári járási vezetősége jól tudja, hogy a város fiataljainak ifjúsági szervezetre van szüksége. Hiba azonban, hogy minderről csak tudnak, esetleg beszélnek, de semmit sem tesznek annak az érdekében, hogy ez minél előbb megvalósuljon. A járási vezetőség tagjai mindig csak azon gondolkoznak, hogy vajon milyennek kellene lenni az űj szervezetnek. Továbbá az EFSZ-ben külön alapszervezetet alakítsanak-e, vagy pedig csak munkacsoportokat"! Ennél messzebbre még nem jutottak.

A fiatalokban és az EFSZ vezetőségében minden készség van ahhoz, hogy jó munkát végezhessenek. Nem egyszer elmondogatják az EFSZ vezetőségének tagjai: „Ha eljönnek a CSISZ járási vezetőségéről, szívesen összehívjuk a fiatalokat. Mi is azt akarjuk, hogy fiataljainknak saját szervezetük legyen." A II. számú szövetkezet elnöke gondoskodik arról, hogy a fiataloknak megfelelő helységük legyen, ahol esténként összejönnek. Itt rádió és könyvek álinak majd rendelkezésükre a fiataloknak, hogy szabad idejüket kellemes szórakozással, tanulással tölthessék.

A CSISZ járási bizottsága kulturáVs csütörtököket szokott rendezni. A fiatalok összejönnek a kuitúrházban és Időszerű kérdésekről tartott előadásokat hallgatnak, végignézik a kul- tűrfellépéseket, táncolnak, énekelnek és szórakoznak,

Ha a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok el is jönnek ezekre az estekre, csupán nézőknek érzik magukat Nem tudnának ők is résztvenni a kultúr- I műsorban? Később pedig a városi ve- | zetőség segítségével egyedül is rendezhetnek hasonló estéket. Meg va- ; gyünk róla győződve, hogy megállnák a helyüket. Persze, segíteni kell j őket munkájukban.

Csupán a CSISZ Járási vezetőségétől lüflg, hogy megtalálja az érsekújvari ifjúság mindazt, amire szüksége van Ezért ne halasztgassák sokáig a dolgot, hanem minél előbb alakítsák neg az ifjúsági szövetséget.

JÄN R1$K4