Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-30 / 17. szám
A CsISz t/JHVÚlAI kOZLOMI BiZUl 1 fi A b A N á i l A H 1 A ' Bratislava. W«5. áp*4is 30Ara 00 fillér TV évfo'vam. 17 'zátm MÁJUSI SEREGSZEMLE Ebbe» az évbe« május elseje a munka, a béke, a tavasz ünnepe, az öntudatra ébredt dolgozó nagy harcos seregszemléje lesz az egész világon. Minden országban megmozdul e napon a nép, s minden nyelven, legyen az lágyan csengő, vagy keményen szóló, elhangzik az a követelés az a sző. amely a legszebb, a legkedvesebb a népét, hazáját gyermekét, az életet szerető ember számára: „Békét'” Az emberiség többségét áthatja e közös vagy, e közös óhaj s ennek ad kifejezést e napon Az idei május elseje megmutatja a népek erejét és figyelmeztetni fogja a béke ellenségeit: ti néhány tízezren vagytok, mi sok száz millióan: ti háborút akartok, mi békét; a ti erőtök a tőke, a mi erőnk a népek összefogása és hatalmas új államok, új utakat törő ereje. Nem kétséges, hogy a mérleg a mi javunkra billen. Pár napja fejezte be tanácskozásait az ázsiai-afrikai országok bandungi értekezlete. Túlzás nélkül mondhatjuk. hogy ez a tanácskozás rendkívüli jelentőségű állomás abban a küzdelemben, amelyet Ázsia és Afrika népei folytatnak erőik egyesítése érdekében a tartós békéért, a nemzeti függetlenségért, a gyarmati rendszer felszámolásáért. Május elsejének nagy jelentősége a népek összefogásában rejlik, abban, hogy ugyanazon zászló alatt, ugyanazon célért tüntetnek öt világrész dolgozói. Felemelő érzés számunkra, hogy mi fiatal dolgozók e zászló alatt együtt haladunk a békeszerető emberiséggel. Melegség önti el szívünket, amikor arra gondolunk, hogy e szép májusi napon mi, Bratislavában a Sztáiin-téren, Prágában a Vencel-téren, testvéreink pedig Moszkvában a Vörös téren, Pekingben a Tienman téren, Budapesten a Sztálin téren. Londonban a Hyde Parkban, New Yorkban az L'nign-Squaren velünk együtt ünnepük a testvéri szolidaritás napját. Május elsején a béke nagy és erős védelmezője, a fasizmus legyőzője, millió és mfHió ember felszabadítója a szocializmus első országa, a Szóvjétuniő felé fordu'nak, a földkerekség dolgozói, mert tudják, hegy a szovjet emberek úgy óvják a békét, a népek biztonságát, mint legdrágább kincsüket. Mi tizedik szabad májusunkat ünnepeljük, az egyes népi demokratikus országok már a tizenegyediket. Egy évtized a történelemben nem nagy idő De ha visszapillantunk óriási változást látunk: másmilyen az ország, másmilyen az élet. Eltűntek a romok, a háború tátongó sebei, eltűntek a kizsákmányolok, a ninestelenség. a munkanélküliség. Gazdagodó országokban serénykezű dolgozók igyekeznek jobb életet, magasabb életszínvonalat teremteni — s az eredmények biztatóak Kevés olyan szép jelképe van az élet megváltozásának mint éppen a májusi ünnep, amely a szocializmus útján haladó szabad országokban nagy népünnepély, zavartalan boldog nap — az egész nép ünnepe és seregszemléje. Mennyivel más körülmények között zajlik május elseje a töke országaiban. Nálunk a felszabadult nép egységes tüntetése — amott az elnyomottak hősi kiállása jogaikért, igazukért, jövőjükért. Bár hatvanötödször ünnepük már a világ dolgozói a május elsejét, s a tőkések megszokhatták volna, hogy nincs olyan erő, amely el tudná hallgattatni a népek hangját a proletár nemzetköziség nagy ünnepén, sok országban mégis tilalommal próbálnak a dolgozók tüntetésének gátat vetni. Ezúttal Párizsban is betiltották a dolgozók seregszemléjét. De lehet-e elnémítani a hős francia proletariátust? Meddő kísérlet. Egy pillanatig sem kétséges, hogy ez az önkényes rendelkezés nemcsak a felvonulás, hanem az egész francia munkásosztá'y és annak minden szervezett megmozdulása ellen irányul. Ezt bizonyítják a betiltás «lőtti kormányintézkedések is, az hogy a Faure kormány elutasította a bérek feleme- . lésére irányuló követeléseket, majd megszavaztatta a parlamenttel a szükségállapot elrendelésére vonatkozó törvényt, amely elsősorban a munkásság sztrájkjogát akarja korlátozni. Mi olyan nagy események előtt állunk, mint az 1. Országos Spartakiáda, amely ifjúságunk erejének ragyogó seregszemléje lesz. Eridén Varsóban gyűlnek össze az egész földkerekség haladó ifjúságának küldöttei, hogy kölcsönösen megvitassák a békéért vívott harc feladatait s azt, hogy minél hathatósabb támogatást nyújtsanak a gyarmati és függő országokban sínylődő fiataloknak, akiket a kizsákmányoló rendszer minden joguktól megfoszt. A májusi seregszemlénk fogadalom, egész népünk fogadalma’ minden erőnkkel küzdeni fogunk azért, hogy teljesítsük a jólét fokozásának tervét. Minden erőnkkel küzdeni fogunk azért, hogy a X. CSKP kongresszus és a II fSISZ kongresszus határozatait sikeresen hajtsuk végre és ezzel emeljük a béke zászlaját még magasabbra. Zúgj versem, mint sziréna szó Dúsantermő rónákon át, És légy új harcra biztató Feledve a múlt jelszavát! Szállj, mint kőszáli sasmadár A hegvek és rétek felett. Hol az aranyos napsugár Fakaszt zsendülő életet. Csattogj, suhogó szárnyaddal. Míg én derűsen nézem majd Behintve kristálv harmattal A bíbor májusi hajnalt. ti dal S e május első reggelén — Hol ezrek ajka békét zúg — Lengjen zászlónk piros selymén Hogy soha többé háborút! Forrjon össze szíveinkben Egy elszánt roppant áradai S földünk tenger népeiben A békét vágyó akarat. Tavasz van, legszebb ünnepély Csengjen dalunk gyönavfűzére, S lobogjon bennünk a szenvedély Millió láb ütemére! Török Elemér
