Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-23 / 16. szám

8 1955. ápri'is 23.­Huszonkilenc ázsiai és afrikai ország történelmi jelentőségű bandungi tanácskozása Hétfő reggel megkezdődött 29 ázsiai és afrikai ország kép­viselőinek értekezlete az indo­néziai Bandungban. A konferencia megnyitó ülé­sén Szukarno, az Indonéz Köz­társaság elnöke mondott be­szédet. Rámutatott: „A világ történelmében előz­mény nélküli esemény, hogy az ázsiai és afrikai népek ve­zetői összejöhetnek saját or­szágukban, hogy megvitassák az őket közösen érintő dol­gokat.” _ Hangsúlyozta, hogy „sok kü­lönféle nemzet fiai vagyunk, különféle a társadalmi hátte­rünk és a kulturális öröksé­günk. Különböző az életformánk is. De egyesít bennünket pél­dául a gyarmatosítás közös gyűlölete, bármilyen formában is nyilatkozik meg. Egyesít ben­nünket a faji megkülönböztetés gyűlölete és egyesít minket az az elszánt­ságunk, hogy megvédjük és megszilárdítjuk a világ bé­kéjét”. Az értekezlet elnökévé egy­hangúlag Szasztroamidzsozso indonéz miniszterelnököt válasz­tották meg. A miniszterelnök kijelentette, hogy a gyarmati politika a mai feszültség fő okai között sze­repel, s hogy az egykori gyarmati hatalmak továbbra is azon fáradoznak, hogy ilyen vagy olyan álcá­zással továbbra is gyakorol­ják az ellenőrzést az egyko­ri gyarmati és félgyarmati országok felett. Azzal kapcsolatban, hogy az ér­tekezleten Ázsia és Afrika füg­getlen kormánya -esznek részt, kijelentette: meg kell terem­teni a lehetőséget arra, hogy összehívják valamennyi gyar­mati terület függetlenségi moz­galmának képviselőit. Hozzá­tette, hogy Ázsia és Afrika független or­szágainak minden erejükkel támogatniok kell az elnyo­mott területeket szabadságuk kivívásában. Kifejezte azt a reményét, hogy az értekezlet megfontolja majd a faji megkülönböztető politika problémáit, sürgette az ázsiai és afrikai népek gazdasági és kulturális együttműködését, vé­gül hangoztatta, hogy az érte­kezlet történelmi feladata kife­jezésre juttatni a világ kéthar­madrészének békevágyát. CSOU EN-LAJ NYILATKOZATA-------------------------------' — ■— A SZOVJET KORMÁNY JAVASOLJA: Mielőbb üljön össze Bécsben a négy külügyminiszter az osztrák államszerződés aláírására V. M. Molotov szovjet kül­ügyminiszter április 19-én fo­gadta Charles Bohlent, az Egye­sült Államok moszkvai nagy­követét és tájékoztatta a Moszkvában április 12-től 15-ig lezajlott szovjet-osztrák tárgya­lások eredményéről. Ezenkívül Molotov külügymi­niszter átnyújtotta Bohlen nagykövetnek a szovjet kor­mány jegyzékét az Egyesült Államok kormányához. A jegy­zék a következőket tartalmaz­za: „A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja felhívni az Egye­sült Államok kormányának fi­gyelmét az alábbiakra: Április 12-től 15-ig Moszkvá­ban tárgyalások folytak a szov­jet kormány és az Osztrák Köz­társaság kormányküldöttsége között, amelyet J. Raab osztrák szövetségi kancellár vezetett. Az eszmecsere eredményeképp kiderült, hogy jelenleg megvan a. lehetőség az osztrák kérdés végleges rendezésére és az osztrák államszerződés megkö­tésére. Ez lehetővé teszi a de­mokratikus osztrák állam füg­getlenségének teljes helyreállí­tását, ami lényegesen elősegíti az európai béke megszilárdítá­sának ügyét. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az Egye­sült Államok kormánya a ma­ga részéről elősegíti a négy ha­talom kormányai és az osztrák kormány között az osztrák ál­lamszerződés megkötésére vo­natkozóén szükséges megegye­zést. A szovjet kormány célszerű­nek tartja, hogy n ár a legkö­zelebbi időben hívják össze az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Angiia és a Szov­jetunió külügyminisztereinek értekezletét Ausztria képvise­lőinek részvételével, annak ér­dekében, hogy megvitassák a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződés megkötésének kérdését és aláírják ezt a szer­ződést. Az említett értekezlet szín­helyéül a szovjet kormány Bées városát javasolja. A szovjet kormány hálás len­ne az Egyesült Államok kor­mányának, ha gyors választ ad­na e javaslattal kapcsolatban.“ V M. Molotov szovjet kül­ügyminiszter ugyanezen a na­pon fogadta S. K. Parrott-ot, Nagv-Británnia moszkvai ügy­vivőjét és Le Roy-t, Franciaor­szág moszkvai ügyvivőjét és tájékoztatta őket a Moszkvá­ban lezajlott szovjet-osztrák tárgyalások eredményéről. V. M. Molotov átnyújtotta S. K. Parrottnak és Le Roynak a szovjet kormánynak az angol, illetve a francia kormányhoz intézett jegyzékét, amelynek szövege azonos a Bohlen ameri­kai nagykövetnek átnyújtott jegyzék szövegével. Albert Einstein emlékezete Albert Einstein, a jelenkor legnagyobb fizikusának ha­lálhíre járta be a sajtót. Neve szorosan összekapcsolódott a modern fizika kialakulásának korszakával. Tudományos bátorsága, konkrét fizikai felismerései kiemelkedő helyet biztosítanak számára annak a harcnak a történetében, ame­lyet az emberiség a természet törvényeinek megismeréséért és ezen kersztül a haladásért folytat. Ötven évvel ezelőtt jelentek meg alapvető jelentőségű dolgozatai, melyek egyi­kében felállította a relativitás elméletét, másikában a fény kvantum elméletét, harmadikéban pedig közvetlen bizonyí­tási lehetőségét adta az anyag atomos szerkezetének. Élet­műve most már lezárult — ami személyét illeti. Ám a nagy alkotásokat az jellemzi, hogy hatásuk szükségszerűen korlátáikon is messze túlhalad. így vagyunk a relativitás- elmélettel és a fénykvantum elméletével is. Ojabban kivá­ló eredményeket értek el a relativitás elméletnek a kvan­tumelmélettel való összekapcsolásával. Éppan e téma kö­rül volt nem egészen egy hónapja nagyszabású nemzetközi konferencia Moszkvában, melyen Einstein "gyengélkedése miatt már személyesen nem vett részt. A speciális relativitás elméletét már piaga Einstein tel­jesen zárt logikailag egységes fizikai elméletté dolgozta ki Napjainkban inkább a klasszikus, mint a modern fizika al­kotó részeként tartják számon. Ám az elmélet ma is ve­zérfonal a modern fizika kutatójának. A kutatás nem áll meg, évről évre új ismeretek birto­kába jutunk, mind mélyebbre haladunk a fény tulajdon­ságainak megismerésében, s mind jobban tiszteljük azt az embert, aki először ismerte fel bámulatos tudományos éles­látással a fény egyik alapvető tulajdonságát. Einstein harmadik nagyszabású alkotása az általános re­lativitás elmélete, amely annak ellenére, hogy még nem sikerült minden tekintetben igazolni, őrökre az első nagy­szabású tudományos kísérlete marad a tér, az idő, az anyag és a mozgás nagy problémájának fizikai megoldására. Einsteint, az embert, haladó polgárnak nevezhetjük az elnevezés ellentmondásával együtt. Politikai nézeteit ille­tően, engesztelhetetlen ellensége volt a háborús uszitók- nak, harcosan kiállt a béke ügye mellett. Szenvedélyesen küzdött a hitleri fasizmus, majd a kibontakozó amerikai fasizmus eVen. Az utóbbi években egész tekintélyével ki­állt az emberiséget fenyegető atomháborús előkészületek ellen. Tiszta ember volt és a tudomány világító csillaga. Ne­vét megőrzi a történelem, műveit megőrzi és tovább foly­tatja az alkotó tudomány. Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság miniszterelnöke és külügyminisztere a bandungi repülőtéren tett nyilatkozatában kijelentette: — A Kínai Népköztársaság küldöttsége erős békevágytól és baráti érzelmektől áthatva érkezett Bandungba, hogy részt vegyen az ázsiai és afrikai or­szágok itt tartandó értekezle­tén. Az ázsiai és afrikai orszá­gok értekezletének össszehívá- sa elválaszthatatlan Indonézia kormányának és népének erő­feszítésétől. — Az értekezlet a történelem során először nyújt alkalmat az ázsiai és afrikai országok kül­döttségeinek arra, hogy együt­tesen vitassák meg közös ér­dekű problémáikat. Maga ez a tény is megmutatja az érte­kezlet óriási jelentőségét. Rá kell azonban mutatni, hogy bizonyos körök nem fogadják Egész Ausztriában mély be­nyomást keltett a moszkvai megbeszélések eredményes be­fejezése, amellyel lehetővé teszi Ausztria függetlenségének hely­reállítását és a megszálló csa­patok kivonását. Az osztrák ál­lamszerződés megkötésére még sohasem volt annyi remény, mint most. Az osztrák kormány az eredményes moszkvai tár­gyalások tiszteletére elrendelte a középületek fellobogozását. Gráf belügyi államtitkár, aki az Osztrák Néppárt jobboldali szárnyához tartozik egy ham­burgi gyűlésen kijelentette' „A moszkvai látogatás nemcsak ba­ráti és tárgyilagos megbeszélé­seket tett lehetővé, Ausztria és Oroszország között, hanem enyhülést eredményezett Kelet és Nyugat diplomáciai kapcso­lataiban”. Az AFP jelenti, hogy a moszkvai tárgyalások ered­ményéről szóló közlemény kia­dását követően az osztrák- szovjet tárgyalásokról a kan­cellár hivatalához közelálló kö­rökben fgy nyilatkoztak: „A Moszkvában elért eredmények jóval felülmúlják minden remé­nyünket”. v A Pravda vezércikke ezekkel a sorokkal végződik: „Ha a be­fejeződött tárgyalások egész eredményét értékeljük, feltét­lenül egyet kell érteni Raab osztrák kancellár úrral abban hogy „Moszkvában jó munka folyt, amelynek különleges je­lentősége lesz a népek közti béke szempontjából”. Az első külföldi sajtóvisszhangok meg­mutatták, hogy a széles társa­dalmi körök tudatában vannak annak, milyen nagyjelentősé- güek a, mai nemzetközi hely­zetben a Moszkvában folyt tár­szívesen értekezletünket és minden eszközzel megkísér­lik annak szabotálását. Mint valamennyien tudják, a Kínai Népköztársaság küldöttsé­ge máris komoly árat fizetett. Az Indiai Köztársaságot, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságot és más országokat is súlyos veszteségek érték a leg­utóbbi szabotázs cselekmény miatt. — A béke és barátság igaz­ságos ügyét azonban nem le­het megsemmisíteni. Hiszek abban, hogy értekezle­tünk minden bizonnyal le tud küzdeni mindenfajta széthúzás* és értékes módon járul majd hozzá az ázsiai és afrikai or­szágok közötti barátság és e- gyütttnűködés előmozdításához, valamint a béke megőrzéséhez nem csupán Ázsiában és Afri­kában, hanem az egész világon. gyalások. A szovjet közvéle­mény a maga részéről úgy véli, hogy ezeknek a tárgyalásoknak meglesz a szerepük a nemzet­közi feszültség enyhítésében, az európai béke és biztonság szi­lárdításában”. A Associated Press közli, hogy Augustában (Georgia), ahol Eisenhower elnök tartóz­kodott, Hagerti a Fehér Ház titkára sajtóértekezleten kije­lentette: „A Szovjetunió és Ausztria között az osztrák ál­lamszerződéssel kapcsolatban lefolyt tárgyalások biztatóak az államszerződés megkötésére nézve“. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilatko­zatot tett közzé, amelyben az osztrák-szovjet tárgyalásokról eddig befutott jelentések alap­ján megjegyzi, hogy az osztrák államszerződés kérdésében el­foglalt szovjet álláspont „ör­vendetes". Az Egyesült Államok külügyminisztériuma annak a reményének adott kifejezést, hogy ez rövidesen az osztrák államszerződés megkötését e- redményezheti”. A Reuter jelenti, hogy az an­gol külügyminisztérium képvi­selője kijelentette: „Még sem­miféle hivatalos közleményt sem kaptunk a szovjet kor­mánytól. de várható, hogy a nyugati nagykövetek találkoz­nak az osztrák miniszterek 1 Becsbe valö visszatérésük után Beszámolójukat, mihelyt meg­kapjuk, meg fogjuk vizsgálni”. Londoni diplomáciai körök vé­leménye szerint: a moszkvai egyezmény azt mutatja, hogy ez év végére Ausztria szuve­rén, minden megszálló csapat­tól szabad állammá válik. * Az Egyesük Államok külügyminl5ziériuma lehe­tetlenné tette a szov et ifjúsági és d áklapok szerkesztőinek amerikai utazását 1954. novemberében a szovjet ifjúsági és diáklapok szerkesz­tőinek egy csoportja megismé­telték kérésüket a moszkvai a- merikai nagykövetségen, hogy látogatást tehessenek az Egye­sült Államokba. Az amerikai külügyminisztérium ez év már­ciusában közölte, hogy harminc napra megadják a vízumot, ha a szovjet lapszerkesztők megje­lennek az amerikai nagykövet­ségen, ahol ujjlenyomatot vesz­nek majd róluk és ahol olyan kitételeket tartalmazó kérdő­íveket írnak alá, hogy „saját kockázatukra utaznak az Egye­sült Államokba és vállalják a felelősséget azokért a károkért és veszteségekért, amelyek ab­ban az esetben háramlanak rá­juk. ha kiutazásukat az Egye­sült Államokból nem engedélye­zik, vagy halasztást szenved.” A Szovjetunió külügyminisz­tériuma ezzel kapcsolatban kö­zölte az Egyesült Államok nagy- követségével: a szovjet ifjúsá­gi és diáklap-szerkesztők elvár­ják, hogy olyan eljárást alkal­mazzanak az amerikai beutazási vízumok kiadásánál mint ami­lyent az amerikai diáklap-szer­kesztők szovjet beutazási vízu­mainál alkalmaztak. A szovjet ifjúsági és diáklap­szerkesztők — minthogy lehe­tetlennek tartották az említett követelések teljesítését — kénytelenek voltak lemondani amerikai útjukról. DlVSZ-meqfiqyelölt a ]upp Angenforth elleni terrorper tárgyalásán A karlsruhei szövetségi bí­róság 6. számú tanácsa hétfin kezdte tárgyalni a két év óta jogellenesen vizsgálati fogság­ban tartott Jupd Angenforth és Wolfgang Seiffert ügvét. Adenauer . terrorbírósáea a tárgvalás megnyitása után el­utasította a védf'k indüvánvát. hogy a jogellenesen bői tönben tartott hazafiakat helyezzek szabadlábra. A DÍVSZ meg­bízásából a svéd Knut Eric Svendsen és az angol McHa'e megfigyel óként résztvesz a l error per tárgyalásán. Amszterdam. Hollandia fővá­rosa, millió és millió cölöpön épült fel. Az idegen, amikor a központi pályaudvarra megér­kezik, nem is gondol arra, hogy tulajdonképpen egy cölöpkre épült szigeten tartózkodik. Nem is sejti, hogy ennek a sűrűn lakott városnak minden épülete veszélyben forog, ha a cö'öpök, amelyre a város épült, sü'lyedni kezdenének. Joggal megcsodál­ják az amszterdamiak szorgal­mát, akik a város nyugati ré­szén 30 ezer polgár számára új lakóházakat akarnak építeni. * * Modern víziomnibuszra szél­iünk, és a hangulatos csatorná­kon és „grachtokon” keresztül a belvárosba igyekszünk. Elme­gyünk a hivalkodóan pompás patriciusházak me'lett. melyeket a XVII. századbeli gazdag ke­reskedő urak, a Kaisergracht és a Herrengracht mellett építet­tek. A mi „vízitaxink” a for­galmas grachton keresztül a ki­kötőbe, a város szívéhez vezet. Amszterdamban ritkán látni rosszul öltözött embereket, itt azonban nem találkozunk di­vathóbortokkal , mint ahogy azt Nyugat-Németnrszágban, a 'el­kapaszkodott újgazdagoknál lát­tuk. Hollandiában szeretik a kultúrát, a mértékletes takaré­kosságot és az amerikai élet­mód kevés bámolóra talál. * * Amszterdami barátainknál ér­deklődünk az árak és bérek iránt. Az emberek panaszkod­nak a magas árakra, az ala­csony fizetésekre és a nagy adókra. Munkáscsaládok csak vasárnap látnak húst és vajat. A hollandusok minden igyeke­zete oda irányul, hogy eltávo­lítsák a háború nyomait. Hol­landiában mindenkinek, fiatal­nak és öregnek van kerékpárja. Aki először jár Hollandiában es kora reggel vagy pedig esteteké látja a rengeteg kerékpárt, az bizony nagyot néz. Sok. furcsaságot látni különö­sen a „Reepertbahn” nevű ne­gyedben, ahol csak szórakozó he'yek vannak. t Rembrandt, a leydeni molnár fia harmincnyolc évig élt itt. Teljesen elhagyatva itt halt meg 1669-ben. Senki sem tudja, hol temették el. Az állami múzeum­ban a legszebb termeket a hol­land nép nagy festője emléké­nek szentelik. Ebben a város­ban, ahol a jólakott polgárok annyira megalázták a nagy mű­vészt, ma jobban tisztelik mint a királynőt. Amszterdam évek óta keres­kedelemből él, a gazdag palo­ták és bankházak csakis a kül­kereskedelemnek köszönhetik létezésüket. Csak a német meg­szállás alatt hanyatlott a keres­kedelem. A kikötő egyre csen­desebb, kihalt lett, mert az amerikaiak és angolok Brémát és Hamburgot előnybe részesí­tették. Ez volt a helyzet az utóbbi három—négy évben. — Hollandia 1945-ben gazdaságilag igen rosszul állt. Kevés nyers­anyaguk volt és a könnyűipar nem fedezte a szükségleteket. Míg a szomszédos Belgium ter­mészeti gazdagságának généinek és a külföldi hiteleknek kö­szönhette, hogy gazdaságilag fellendü't — Hollandiában csak nehezen indult az éviíés. Ma a kikötőben megint, nagy a sür­gés-forgás. Amszterdam megint a világkereskedelem nagyjelen­tőségű kikötője lett. A parton több mint negyven nemzet lo­bogója leng a nagy óceán járó­kon. * * A Leidsel utcában, Amszter­dam egyik legélénkebb utcáién egy könyvkereskedésben a Kí­nai Népköztársaságban és a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban megjelent könyveket vil­lantottam. meg a kirakatban. Természetesen gondolkodás nél­kül azonnal beléptem a könyv­kereskedésbe. A kereskedő igen képzett, komoly széleslátókorü ember volt, s megkért, hogy beszéljek a Német Demokrat - kus Köztársaságról és a n ői demokráciákról. Minden adtai­mat megragad, hogy ezekről az országokról halljon, , különösen a könyvkiadás érdekli. Csakha­mar jóbarátok lettünk, konm!y beszélgetésbe fogtunk. Búcsúzó­ul megkérdeztem, hogy milyen könyveket árul a legszíveseb­ben: „A világ legszebb és leg­jobb könyveit, de haliam se akarok a náci és a háborús iro­dalomról. Hollandiában drágák a könyvek. Ez azzal függ össze, hcny a holland nyelvterület aránylag kicsi és a könyvek csak kisebb kiadásban jelenhet­nek meg. Az amerikai qang- szter-irodalom _ itt nem taÍ£ kötőtökre. Egy öreg vendéglőben, ahon­nan festői kilátás nyílik a szép régi házakra, egy holland l'n- ságiróval beszélgettem. Hollan­dia — mondotta az újságíró, az ördög és a kék tenger között vonaglik. Egyik oldalon a ten­ger fenyeget, másikon pedig az ördög — a Ruhr-vidéki mág­nások fegyverkezési ipara A holland nép még nem feleltette el hogy mit jelentett a náci hadsereg betörése. A hollandok bizalmatlanok — amióta Hifer a különböző vám- és kereske­delmi szerződésekkel nyomor- gatta Hollandiát, 1940 után a tartományának tekintette és t< - kéletesen Ei-v:i~mnnyolta R- t- terdamot akkor bombázták le, miután már megadta magát A hollandok bizalma fanul fianeHic a német fegyverkezést és nem kívánnak mást. csak azt, hogy Németország békés állam le­gyen, melynek gazdasági fel­lendülése Hollandia számára is rengeteget jelentene. THEO PIANA A szovjet-osztrák megállapodás visszhangba Az amszterdami háziasszonyok a piacon mindennap friss halat vásárolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom