Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-23 / 16. szám

2 Megjavítani a marxizmus-leninizmus oktatását A CsISz II. kongresszusa további feladatokat tűzött ifjúsági mozgal­munk elé. Az eddigi eredmények vi­lágosan bizonyítják, hogy Csehszlová­kia ifjúsága megállotta he1 vét az építkezéseken, különböző mezőgazda- sági brigádokon. Erről tesznek bi­zonyságot az Ifjúsági vasútvonal a Szövetségi vasút építésénél és az If­júsági gát építésénél elért eredmé­nyek. Ma azonban más fe'adatot tűz az ifjúság elé a CsISz Központi Bi­zottsága Ez a feladat pedig a tanu­lás. Minden erőnkkel azon kell 'en­nünk. hogy ezt a feladatot miné' lob­ban. minél tökéletesebben teljesít­hessük. Tanul, tanulni, tanulni, tői ismét előtérbe Lenin jelszava. Ezzel a feladattal és a körülötte felmerült kérdésekkel foglalkozott a Komenskv egyetem bölcsészeti kará­nak CsISz szervezete, a szocialista er­kölcsről tartott konferenciáján. A konferencián a beszámolót Ma- rusiák Jozef tartotta. Beszámolt a CsISz-szervezet eredményéről és egy­ben felemlítette azokat a problémákat, amelvek ma élénken foglalkoztatják az egyetem hallgatóit. A szocialista erkölcs alapja a becsületes munka Helyt óllani mindenütt, ahol szükségé van a társadalomnak ránk. Hogy ízt sokan helyesen értették meg, bizo­nyítja úgy a Szovjetunióban, mint minálunk is rengeteg példa. Sajnos, egyetemünkön és más bratislavai egyetem hallgatói körében egy elég téves felfogás veit gyökeret. A hely­zet az, hogy a Bratislavában végzett főiskolások mind Bratislavában sze­retnének elhelyezkedni Igv például tanári képzettséggel hajlandók dol­gozni bármily más képesítésüknek meg nem felelő helyeken, csakhogy Bratislaváből ne kellessen elmenni­ük. A hallgatók legnagyobb része még tanulmányi évei alatt igyekszik elhe­lyezkedni valamelyik hivatalban, s azután a tanulmányuk bevégzése titán nem hajlandók elfoglalni helyeikot ott, ahol hivatásuknál fogva dolgoz­niuk kellene. Ezen a téren komoly hi­baként mutatkozik az individualizmus és az egyéni törekvés helytelen értel­mezése. Aztán beszámolójában be­szélt még a marxista világnézet elsa- iátításának fontosságáról, a fiúk és lánvnk viszonyáról, a részegeskedésről és más aktuális problémáról. A be­számoló után vita következett. A vitában felszólalt dr. Isacsenko, az orosz nyelv és irodalom ka teafá­jának vezetője, aki beszélt arról, mi­lyen körülmények között végezte el egyetemi tanulmányait Bécsben. Be­számolója válasz volt azok számára, akik nem tudják eléggé értékelni mindazokat a lehetőségeket, amelyek előttünk állanak hazánkban. Akik nem tudják értékelni azt. hogy ma egyetlen egy főiskolás sem éhezik, hogv Senkinek sem kel1 havat hány­ni nappal, hogy valami kis kereset­hez jusson és igv éjszaka tanulhas­son, mint ahogy ezt tette Isacsenko professzor főiskolai tanulmánya alatt Bécsben, s mint ahogy ezt teszi még ma is a nyugati államok ezernyi fő­iskolása Ha nem éreztem volna elég szeretetet hivatásomhoz, bizony nem fejeztem volna be tanulmányaimat — fejezte be beszámolóját dr. Isacsenko. Értékes volt docens Dékánnak, az egyetem dékánjának felszólalása. Fel­szólalásában válaszolt azoknak a hall­gatóknak az aggodalmaira, akik azt hiszik, hogy az egyetem elvégzése után nem kapnak képesítésüknek megfelelő munkát, Erről természete­sen ná'ünk Szó sincs — mondotta docens Dekan. Eddig még egyeteme­ink minden egyes hallgatója egyetemi tanulmányai befejeztével a maga ké­pesítéséhez megfelelően helyezkedett el. S ez így 'esz a lövőben is. Hiszen társadalmunknak egyre inkább szük­sége van az értelmiségi káderekre. — Azután beszélt még a szocialista mun- kaerkölcsről, a marxista világnézet e1- sajátításáról, s ami a lényeg, lépten- nyomon való felhasználásáról. A hallgatók közül felszólalt Kosfa Román, aki a családi élet fontosságá­ról beszélt. Azután Benő Ja-n és Si­pos elvtársnő beszélt a fiú és leány viszonyáról A konferenciát Márton elvtárs, az egyetem CsISz szervezetének tagja zárta le. R. B. TÍZ SZABAD EV Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának propaganda és agitációs osztályának hazánk tízéves felszabadulásának évfordulójára kiadott téziseiből. Tíz évvel ezelőtt a Szovjetunió és hősi hadserege teljessé tette a fa­siszta Németország vereségét és Prága felszabadításával beteljesedett Cseh­szlovákia felszabadítása Is. Sorsdöntő fordulatot jelent ez a cseh és a szlo­vák nemzet életében. Ezzel veszi kezdetét hazánk történelme legdöntőbb forradalmi változása. Országunkban a munkásosztály a CsKP veztésével uralkodó osztállyá vált, Csehszlová­kia népe a munkások és a parasztok szövetségén felépülő Nemzeti Front­ban tömörülve első ízben alakított valóban népi demokratikus államot. A felszabadítást Prága és egyéb vá­rosok népének májusi felkelése is elő­segítette, azonkívül a Szovjetunióban megalakított csehszlovák katonai egy­ségek is. Azonban a Szovjetunió győ­zelme és támogatása, valamint né­pünknek a CsKP vezette forradalmi harca nélkü1 nem győzedelmeskedhe­tett volna forradalmunk. Csehszlovákia népe idehaza és külföldön engesztelhetetlen harcot vivott a megszáUók ellen E harcban több mint 200 000 hazafi áldozta éle­tét, Az az árulás, amelyet München­ben Anglia és Franciaország uralkodó körei követtek el USA teljes támo­gatásával,, Csehszlovákiát kiszolgál­tatta a német imperializmus kénve- kedvének. A nyugati hatalmak a szovjetellenes háború előkészítése ér^ dekében elárulták népünket. Egyedül a Szovjetunió teljesítette híven '.’ál­lal t kötelezettségeit és készen állt arra, hogy segítséget nyújtson Cseh­szlovákiának A hazai burzsoázia pe­dig visszautasította a Szovjetunió se­gítségét és népel'enes politikájával hozzájárult az állam felbomlásához. A szlovák nép a cseh néphez hason­lóan nem törődött bele a német im­perializmus uralmába és kezdettől fogva harcolt megdöntéséért. A háború után Csehszlovákia népi demokrácia lett. A munkásosztály ha­talomra.! utasát tükröző forradalmi vál­tozások egyik legfontosabbika az volt, hogy szétzúztuk a régi állami appa­rátust és újat építettünk ki. A nép­hadsereg építésének alapja a Szovjet­unióban megalakult csehszlovák had­test volt. A CsKP valamennyi dol­gozó támogatásával kiharcolta a ban­kok a bányák és a nagyipar államo­sítását. A burzsoázia, amelyet kiszo­rítottak pozícióiból, megkísérelte, hogy visszafordítsa a társadalmi fejlődés irányát. Közte és a CsKP vezette munkásosztály között súlyos hatalmi küzdelem bontakozott ki. A munkás­osztály csakis úgy dönthette el a ma­ga javára a küzdelmet, hogy megszi­lárdította szövetségét a do'gozó pa­rasztsággal. Ez a szövetség leginkább azzal szilárdult meg, hogy a földbir­tokok elkobzása és a földreform meg­valósítása révén földet kaptak a pa­rasztok és a falvakon megszűntek a hű­bériség utolsó csökevényei is. Lénye­gesen megjavult a kizsákmányolt és megnyomorított falusi proletárok he'y- zete. A legfontosabb feladat a küz­delem legfontosabb tere a kétéves terv teljesítéséért folytatott harc volt. A köztársaság helyreállításának és újjáépítésének kétéves gazdasági terve lehetővé tette, hogy meggyorsítsuk az államosított ipar fej'ődését. Megindult Csehszlovákia iparosítása. A burzsoázia érezte, hogy fokozato­san kicsúszik kezéből a hatalom, ezért a nyugati imperialista körök támoga­tásával e'Jen forradalmi államcsínyt kísérelt meg. A burzsoázia e kísérle­tét 1948 februárjában meghiúsította Csehszlovákia Kommunista Pártja. A ★ burzsoázia képviselőit, akik az állam­csínyt kísérelték meg. kiűzték a kor­mányból és a nemzeti bizottságokból A CsKP IX. kongresszusa (1949 májusában) értékelte a népi demokrá­cia fejlesztésében elért eredményeket és kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát. Ez a történelmi fel­adat csakis szocialista iparosítással és a mezőgazdaságnak szocialista alapo­kon való átépítésével vo'jt megoldható Csehszlovákia szocialista iparosítása az első ötéves tervben nagy történelmi jelentőségű feladat volt. A szocialista iparosítással egyidejűleg a párt fel­adatul tűzte ki a falu fokozatos szo­cialista átalakítását. A párt és a kor­mány megmutatta a dolgozó paraszt­ságnak az Egységes Földművesszövet­kezetek építésének útját. Az ötéves terv során a kapitalista szektort teljesen kiszorítottuk a nép­gazdaság valamennyi ágából, kivéve a mezőgazdaságot. Jelentős lépést tet­tünk előre a falu szocialista átalakí­tásának útján. A jelentős sikereket bizonyítja az 1953. június 1-i pénz­reform és a jegyrendszer megszűnte­tése. A szocializmus építése során ro­hamosan halad előre kulturális forra­dalmunk is. Ipari fejlődésünk 1953-ban több mint kétszeresen múlta felül a leg­magasabb hábarúe'ütti színvonalat, a mezőgazdasági termelés azonban az ötéves terv során csupán 17 száza­lékkal fokozódott. A mezőgazdasági termelés komoly lemaradása fékezi a dolgozók életszínvonalának, elsősorban a személyes fogyasztások még gyor­sabb emelkedését. A CsKP Központi Bizottsága 1953 szeptemberében mér­legelte iparunk kiépítésének és átépí­tésének sikereit és irányelvet dolgo­zott ki a népgazdaságunkban fenn­álló aránytalanságok megszűntetésére. Mialatt népünk sikerrel építi a szo­cializmus alapjait, ült össze Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának X. kon­gresszusa 1954 júniusában. A párt X. kongresszusa a szocializmus építése további szakaszának fő feladatául azt tűzte ki, hogy még kitartóbban töre­kedjünk a naépgazdaság arányos fej­lődésének biztosítására, ami az élet- színvonal emelkedésének előfeltétele. Biztosítani a népgazdaság fejlesztést tervének teljesítését az 1954—55. években és megteremteni a gazdaság egyenletes fejlődésének előfeltételeit a második ötéves tervben. A legköze­lebbi két-három esztendőben biztosí­tani a mezőgazdasági termelés lénye­ges fejlesztését. Sürgősen megszün­tetni a tüzelőanyag, energetikai és ércalap lemaradását a népgazdaság szükségeletei mögött. Fokozni és mi­nőségileg megjavítani a közszükség­leti cikkek gyártását. Csökkenteni a termelési önköltségeket, ügyelni a legszigorúbb gazdaságosság elveinek betartására népgazdaságunk és állami közigazgatásunk minden szakaszán. Egyre jobban kifejleszteni és érvé­nyesíteni a dolgozók alkotó kezde­ményezését, a szocialista munkaver­seny útján. Szünte'enül erősíteni az ország védelmi képességét, az egész népet politikai éberségének fokozására ösztönözni. A szocialista országépítés eddigi si­kereit azért értük el. mert a dolgozó nép legszélesebb rétegei a kommu­nista párt vezetésével a Nemzeti Front keretén belül tömörültek. A Nemzeti Front alapja a munkás-paraszt szö­vetség. Csehszlovákia felszabadulásának 10-ik évfordulója nem pusztán em­lékünnep számunkra. Ez az évforduló arra kötelez bennünket, hogy; egyesítsük népünk minden erejét a Nemzeti Front keretében, Csehsz’o- vákia Kommunista Pártjának és a népi demokratikus kormánynak a ve­zetésével; tovább szilárdítsuk a munkásosztály és a parasztság szövetségét; szilárdítsuk és szüntelenül építsük szocialista gazdaságunkat — az új társadalom biztos ökonómiai «'apját; a nép alkotó erőinek új lendületé­vel teljesítsük a szocialista órszág- építés történelmi fe'adatait: szüntelenül gyarapltsuk népünk szo­cialista öntudatát a proletár nemzet­köziség és a szocialista hazafiság szel­lemében; minden erőnkkel harcoljunk az imperialisták új háborús előkészületei ellen, a nemzetek közti béke meg­tartásáért; növeljük hazánk védelmi képességét és erősítsük hadseregünket; szilárdítsuk népünk felbonthatatlan barátságát és szövetségét nagv felsza­badítónkkal, a Szovjetunióval, vala­mint a szocializmus és a demokrácia táborának többi országával.­★ ★ Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságénak és a Megbízottak Testületének felhívása a tavaszi munkák meggyorsítására Szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok, állami gazdaságok dolgozói és agronómusok! Az idei kedvezőtlen Időjárás részben befolyásolta a tavaszi munkák le­folyását. Szlovákia egyes részein lem használják ki eléggé az olyan napo­kat és éjszakákat, amikor tavaszi munkákat végezni lehet. Tekintettel arra, hogy a tavasz további részében is valószínűleg változó időjárás lesz, szük­séges, hogy a mezőgazdasági dolgozók minden órát kihasználjanak a tavaszi munkák gyors és jó elvégzésére. Hála a szövetkezeti tagok, az allami gazdaságok dolgozói, a kis- és középparasztoknak, a gép- és traktorállomások dolgozói lelkiismeretes mun­kájának Szlovákia déli részén befejezés előtt áll a tavaszi gabonaneműek elvetése, néhány járásban pedig befejezik a cukorrépa vetését. Néhány he­lyen bár megvannak a feltételek, késik a vetés. Vannak még olyan járások, ahol el sem kezdték a cukorrépa-vetést. A gabonafélék elvetésében külö­nösen lemaradtak a kassal, eperjesi és a zilinai kerületek. A mezőgazdasági dolgozók a nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói, a Nemzeti Front tagozatai a védnökségi üzemek és a pártszer­vezetek feladata olyan helyeken ahol a tavaszi vetésben lemaradtak, meg­gyorsítani a munkát és minél előbb elvégezni a rétek és legelők rendbe­hozását hogy így megteremtsék a szükséges takarmányfélék termesztésé­nek feltételeit. Az elmúlt évben a termelők nagy része nem tartotta be az ipari növé­nyek vetésterületét különösen a cukorrépáét és a lenét Idén tavasszal biztosítanunk kell, hogy minden termelő bevesse a megállapított cukor­répa és len vetőterületél és Így maga számára szép jövedelmet, könnyű- és élelmiszeriparunk számára pedig elégséges nyersanyagot biztosítson. A tavaszi vetés Idején való elvégzésével, a rétek, legelők s az ősziek gondozásával, az ipari növények vetésterületének betartásával biztosítjuk a mezőgazdasági termelés, a szövetkezeti földek a kis és középparasztök és az állami gazdaságok területei gazdag hektárhozamának előfeltételeit. A magas hektárhozamok elérésével szövetkezeteinknek kis- és közép­parasztjainknak, az állami birtokok a gép- és traktorállomások dolgozóinak nagyobb jövedelmet biztosítunk és hozzájárulunk a falu és n város jobb ellátásához, dolgozó népünk boldogabb életének megteremtéséhez. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGBÍZOTTAK TESTÜLETÉ A szolidaritási alap fejezi ki legjobban a világ ifjúságának barátságát A kapitalista és a gyarmati országok fiataljai sok különböző nehézség­gel küzdenek meg. míg eljutnak Varsóba az V VIT-re. A szolidaritási alapot azért alapították hogy a VIT küldöttek számára anyagilag biztosítsák a küldöttek utazását. A szolidaritási alapnak köszönhető, hogy a VIT-re száz és száz küldött jöhet Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából. Járulj hozzá te is a szolidaritási alaphoz, tedd lehetővé, hogy a világ minden részéből eljöhessenek Varsóba, az V. VIT-re, a kapitalista és a gyarmati országok fiataljai. Miért van ez így Feleden? ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: A prágai V. I. Lenin Múzeumot hűségesen látogatják a pionírok és fiatalok, hogy Lenin példájából erőt merítsenek. A feledi vasútállomás felől búsan nyekergő harmonika hangja ütötte meg a fülemet. Nem volt sok időm azon gondolkodni, hogy vajon honnan szűrődik ki a mélabús dal, mert az előző irányból csakhamar pattogós csárdások ritmusát hozta felém a szél. — Megáll.?/ kiáltotta valaki és a harmonika elnémult egy percre. Ma­gas, munkáskinézésű 20—30 év körüli részeg fiatalember lépett a félig vagy talán egészen vak harmonikás elé. — Azt húzd, hogy . .. , Szomorú vasárnap, száz fehér virággal! De álljunk meg mi is egy percre kedves olvasóim. Bármily furcsán is hangzik, meg kell mondanom, hogy nem egy korcsmáról, vagy mulató­helyről van szó, hanem a feledi va­sútállomás italkimér öjéröl. Talán mindennapos eset. hogy itt leússzak magukat egyes emberek. Az említett harmonika hangja pedig már hosszú idők óta olyan megszokottá vált, hogy talán anélkül már nem is lenne ál­lomás, a feledi állomás No, de folytassuk tovább, A söntés előtt, — ez a helyiség egyúttal váró­termit! is szolgál, — mintegy 6—8 berúgott ember hangosan vitatkozik. Többen közöttük idősebb, családos emberek, akik otthonuktól távol, a tiszolci vonalon és másfelé dolgoz­nak. Vannak közöttük azonban fiatal legények is, akik versenyt isznak az öregekkel. Leginkább ők huzatják a nótákat. Egymás után fogynak a lite­rek, s nem csoda, ha gyorsan meleg­szik a fülük. Az előbb méqcsak vitat­koztak, most már veszekesznek, dur­ván szidják egymást, majd megint összecsókolódznak. T A helyiségben sűrű füst. kellemet­len alkoholbűz tisztátalanság uralko­dik. A piszkos padlón széjjeldobált papírok, cigarettacsikkek, ételrharadé- kok és kitudja miminden más Ugyanez a helyzet a lócákkal és asz­tallal is. Egy jóérzésű ember undor­ral fordul ki egy ilyen helyről. Idősebb nénike tolakodik a pult elé. Én is utána furakodtam. Nehezen ju­tottunk el odáig, mert a kimérő előtt az említett részeg emberek dorbézol- tak. A néni három kiflit kért. . Az italkimérő egy idősebb alacsony em­ber, úgy dolgozik mint a gép. Jófor­mán fel sem tekint a vevőre, hanem gyorsan odavágja a kért dolgokat. Ta­lán egész nap sem jut ideje arra, hogy a pult tetején letörölje a plé­ltet. amelyen félujjnyi vastagságú víz­tócsa, slöntözött pálinkafoltok ékte­lenkednek. Jómagam is kiflit akartam venni, mivel kiflin kívül nem no!t más ennivaló. Még be sem fejeztem talán a mondatot amikor azt sem tudom honnan szinte elémröpült a két kifli. Abban a pillanatban beju­tót t a vonatom is. amelyen tovább utaztam. így nem volt rá időm, hogy megmagyarázzam, neki, hogy miért nem fogadom el a kifliket. Égy azon­ban bizonyos, hogy az italkimérőre is hatással van az a tisztátalanság, és mindaz ami a feledi vasútállomáson történik. Olyan nyugodt lelkiisme­rettel dobta a piszkos, vizes pultra a kért kifliket, mintha annak az len­ne a rendje. A vonaton tovább kísért a részegek kurjongatóén, mindaddig, amíg egyen­ként le nem szállingóztak a vonatról. Húsvét előtt, fizetés után volt az idő, Lehet hogy a mulatók közül néme­lyik csak a fele fizetését, vagy annál is kevesebbet vitt haza. Akaratlanul is azokra az asszonyokra és gyerme­kekre gondoltam, akiknek így megy haza a férjük, vagy az apjuk. A2 ilyen családban nemcsoda ha idő előtt kifogy a pénz. Az ilyen embereknek bármilyen magas fizetés is kevés len­ne. Miért van mindez? Miért kell még ma is üyen dolgokkal találkoznunk? Egy a felelet! Nem törődünk eléggé az emberek nevelésével’ Az üzemek­ben és gyárakban a vezetőségek bizo­nyára tudomást szereznek egyes em­berekről. akik szeretik az alkoholt. Az iszákos emberre nem 1ehet szilár­dan támaszkodni, kimaradozik a mun­kából, nem végzi tökéletesen a mun­káját. És éppen ezeknek az emberek­nek a nevelésére nagyobb gondot kell fordítani. Kitartó, személyes meggyő­ző munkával a legiszákosabb embert is meg lehet nyerni, vissza lehet té­ríteni, Türelmesen meg kell magya­rázni nekik, hogy az alkohol a kapi­talisták kezében a legerősebb fegy­vert képezte az elnyomott osztállyal szemben. Pálinkával vakították el a nyomorgó embereket, akik béremelés­ért. jobb életért harcoltak. Ma azonban nincs reménytelen jö­vő, amit pálinkába kellene fojtani. Józan gondolkodású embereket tes­tileg és lelkileg egészséges embereket, családapákat és férjeket akarunk lát­ni, akik munkájukat becsületesen el­végzik, családjuk boldogságáért dol­goznak és akik szabad idejüket nem korcsmázással töltik, hanem műve­lődéssel és tisztességes szórakozással. GÁL ETA

Next

/
Oldalképek
Tartalom