Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-02 / 13. szám
Javítsa ki, kérem ... I Komidráma egyetlen képben. Személyek: Mogorva, szerkesztő és Szelíd elvtársnő. Szín: szerkesztőség. Mogorva szerkesztő ingujjra vetkőzve kéziratot javít. A szobában a már ismert szerkesztőségi rendetlenség. Mogorva (a kívüli kopogásra): No! Bújj be! Szelíd (bebújik): Szabadság! Mogorva szerkesztőt keresem. Mogorva (idegesen hadonász): Én vagyok, mit tetszik, csak röviden, kérem! Szelíd (hadarva): Megpróbálkoztam egy rövidecske elbeszéléssel. Ha lenne szíves ... Mogorva: Ilyesmire most nincs idő, kérem. Tele vagyok munkával, láthatja... Szelíd: Már negyedszer vagyok itt. Mogorva (Eddig fejét elütve dolgozott, úgy beszélt — mosi feltekint): Ah! Maga az? Már emlékszem Szelíd elvtársnő .. . Hát csak gyorsan olvassa fel azt az izét. Szelíd (Táskájából egyetlen papírlapot vesz elő, olvas): A címe ..Ferencz esete“. „Tárnoky Ferencz. agronómus, letért az ösvényről, keresztülvágott a földeken, hogy hamarábl elérje a falut. Sietett...” Mogorva (közbevág): Ha sietett, nem ment gyalog. Ott az autóbusz. Szelíd: Tehát? Mogorva: Mondjuk így: (fel alá sétál) „Tárnoky Ferencz. agronómus, autóbuszon utazott. Mivel sietett, szólt a sofőrnek, hogy gyorsítson”. Szelíd: De a sofőrrel nem szabad útközben beszélni... Mogorva (mogorván): Hát akkor nem beszélt a sofőrrel! Leírta? Igen? Na tovább! Szelíd (olvas): „Setétedés után ugyanis aligha beszélhetett szíve gyöngyével, mert annyira még nem mentek, hogy a lakásukra járt volna, Mariskát pedig este nem engedik el a szülők.“ Mogorva (közbevág): Már hogyne engednék!? Minden öntudatos falusi lánynak este a kultúrházban a helye. Javítsa ki. kérem! Szelíd (dacosan javít a kéziraton): „Mariskát a kapuban., izé... a kultúrházban találta. (Mogorva helyeslőén bólint). A harmonikán egy régi keringőt játszottak, amire néhányan könnyű táncot...” Mogorva (ironikusan): Stop, kérem, stop! A kultúrház nem arra van, hogy ott holmi régi keringőket játszanak. Szelíd: Hát? Mogorva: Mondjuk, haladószellemü indulókat. Javítsa ki. kérem! — Szelíd: Megvan. „Kis idő múlva elbúcsúzott szíve választottjától meghagyva neki, hogy holnap délután újra találkoznak.“ Mogorva (mérgesen közbevág): A legnagyobb dologidőben! Mondja, ismeri ön a falut? Szelíd: Ügy félig-meddig. Mogorva: Tehát tudhatja, hogy a kis- és középparaszt egész héten keményen dolgozik, csakis vasárnap foglalkozhatik magánügyekkel. Szelíd' Egy hét hosszú idő szerelmeseknek, akik csak két kilométerre laknak egymástól. Mogorva: Az engem nem érdekel, annak úgy kel! lenni. Folytassa ! Szelíd (mérgesen folytatja): Másnap... izé... vasárnap délután újra találkoztak. Kisétáltak a szabadba, a zöldéin búzatáblák közé. Mindketten elmerültek a táj szépségében. Egyikük sem szólt.” Mogorva: Ez hiba. Egy agronőmusnak mindig van miről beszélni Kivált, ha traktoroslánnyal sétál. Szelíd: Mariska nem traktoroslány. ő varrónő. Mogorva: Hogy-hogy? Csak nem képzeli, kérem, hogy egy agronómus olyan inci-pinci kisasszonyokat vesz feleségül mint amilyenek a varrónők!?' Gondolkozzon, no csak gondolkozzon. Hol itt az összefüggés? Szelíd (kis szünet): Folytatom: „A tábla végén, hű akácok árnyékában megpihentek. Kiránduló fiatalok haladtak el mellettük, akik közül Ferencz sokat ismert El is beszélgetett velük.“ Mogorva (szelíden): Na látja. Ilyenek maguk, kezdő írók Kiránduló fiatalokról írnak, ahelyett, hogy ilyen dolgokban kihasználnák az alkalmat s megvilágítanák hős pio- nlrjaink munkáját, akik vasárnap délután burgonyafér- " get szednek brigádmunkában. < gondolkozik. miközben Szelíd elvtársnö buzgón javít.) Az agácokat is húzza át Az már a múlté Ma nemesített gyümölcsfákat ültetünk Szelíd (mogorván folytatja)' Késő délután volt, amikor a barázdán haladva elérték a falut. Mogorva (neveti. Látni, hogy az elvtársnő nem igen ismer* a falut. Honnan szedné különben a barázdát” Ez a sző már kiesett a mi szótárunkból Szelíd (ellenkezik)' Dehiszen barázdák még vannak!?! Mogorva- Csak voltak, elvtársnő, csak voltak. Folytassa! Szelíd Inagyot lélekzikV Ennyi volna az egész, ókarja, hogy felolvassam? Moaorva- Ahogyan gondolja, kérem. Talán felolvasná. Szelíd fkezdi): „Tárnoki Ferencz, agronómus, autóbuszon utazott. A sofőrrel nem beszélt. Setétedés után is beszélhetett szíve gyöngyével, mert minden öntudatos falus' lánynak este a kultúrházban a helye. Mariskát a kultúrházban találta, ahol néhányan harmonikán játszottak s haladó indulókra könnyű táncot lejtettek. Kis idő múlva elbúcsúzott szíve választottjától, meghagyva neki. hogy a sok dolog miatt csak vasárnap találkozhatnak, mive' a kis- és középparaszt égési héten keményen dolgozik csak vasárnap ér rá szórakozni. Vasárnap újra találkoztak Kisétáltak a szabadba, a zöldelő bűztáblák közé Mindketten beszéltek. A fiú az agronómiáról, a leány e traktorról. Mert Mariska traktoros volt. nem inci-pinr varrónő A tábla végén nemesített gyümölcsfák árnyé kában megpihentek. Ismerős pionírok haladtak el mellettük, akik vasárnap délután burgonyaférget szedtek brigádmunkában. Késő délután volt, amikor keresztül,- kasul a búzatáblán hazaérkeztek. Mindkettő csuromvizes lett a harmattól, mert a barázda szó nem létezik a m' szótárunkban.” (mérges tekintetet vet Mogorvára, szeme közé vágja a papírt és elrohan.) Mogorva (szájtátva bámul utána): így köszönik meg, ha az ember foglalkozik velük, ezekkel a kezdő írókkal' 1 Függöny! JAKUBECZ TIBOR Am< előbbrevaló Sok faluban felelőtlenül kezelik a vidéki könyvtárakat. — No, fiúk, hányjátok ki azokat a könyveket, s rakjátok be a szerelést. Alapos indok Az Ifjúsági Szövetség funkcionáriusai felelőtlenségéből sok helyen elmegy az ifjúság kedve a kulturális tevékenységtől. — Pista, már várnak a próbán a többiek! — Azok nem szaladnak el, de a tökász könnyen megugrik, ha nem fogom meg ezzel a makkdisznóval. Igv magyarázzák A fiatalok sok helyen szórakozásnak, léha időtöltésnek veszik a gyűléseket és a kultúrösz- szejöveteleket. — No Teri, most ti következtek! — Ugyan, hagyj már békén, nem látod, hogy próbálunk. VADKER'U ISTVÁN RAJZAI Sajnos Pista Sajnos Pista, ezt a nevét azért kapta, mert mindenre azt mondja, hogy sajnos ezt nem lehet, sajnos, nem érek rá, vagy sajnos, ez már megtörtént, amin az isten sem segíthet. Szóval ez a legkedvencebb szavajárása. Ám a Sajnos név úgy rajta ragadt, hogy az atyai neve teljesen feledésbe meruit. S már a közhelyeken, a hivatalokban is így vezetik a nevét. A leveleket, idézéseket és más hivatalos iratokat is Sajnos név alatt kézbesíti hozzá a postás. Mindeddig az anyakönyvi hivatalnál szerepel csak az ősi nevén. Ott is csak azért, ahogy mondja: — Sajnos, én nem tehetek arról, hogy a kényelmes anyakönyvvezető urak nem méltóztatnak hozzám eljönni, hogy beiktassák az új nevemet. Hanem Sajnos Pista, sajnos, de mással sem törődik. Ami mindennél nagyobb baj, a munkájával a legkevesebbet, ö akkor megy munkába, amikor kedve tartja és úgy dolgozik, , ahogy 0 akarja. Semmiféle mozgalomban nem vesz részt, mert ilyesmi nem érdekli, ö csak önmagával van elfoglalva. Azt persze kikéri, hogy neki senki ne parancsoljon, mert ö mindenkitől független. — Hogy jön ahhoz valaki, hogy nékem parancsoljon, amikor az anyám, sőt az apám sem parancsol. Én egyke vagyok, nékem mindent szabad — horkan fel arra, ha valaki szóvá- teszi sorozatos mulasztását és nem mindennapi luktaságát. Hanem akkor fortyan még csak fel Pista, ha valaki kifogást emel hullámzó taréja ellen. 6, és nem is beszéltre a pa- pagályhoz hasonló cifra ruhájáról újdivatú finom gesztusáról, kényelmes kacsaorrú cipőjéről... ja, hogy el ne felejtsem és a mindig üres zsebéről. Hát hogyne horkanna fel, amikor az ő szeretett anyja eképp dicsekszik az apjának: — Örülök tátikám, hogy a mi Pistánk így törődik a külsejével. Ez igazán megható. Hát igen, sajnos még ilyesmi is előfordul, még hozzá szépszerivel és aztán persze az ilyen Sajnos Pisták valóságos szent szövetségei alkotnak, kiket megbántani isten őrizz. Hogy úgy mondjam1, ők igazi vagányuk. De ki csinált belőlük vagányt? Senki más, mint önön maguk s persze ehhez hozzájárul a szülők támogatása is. De az ilyen vagányokból annyi haszon sincs, mint egy pertvesztő félnek a perből. Hanem talán annyi mégis van hogy sok anya kisfiát, már nem az ördö- gekkel és a mumusokkal ijeszti, hanem ővelük, kiktől nyilván sok kis qyerek meg is ijed és remélhetőleg oly annyira, hogy ők már nem öltik magukra a maskara álarcot. S így persze a mamák nem hasznájlák majd fel őket ijesztőknek, mint manapság a Sajnos Pistákat. TÖRÖK ELEMÉR OJ IFJÜSÄG — 8 CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának (apja Megjelenik minden szombaton Kiadja a Smena a CsISz Szlovákiai Knzp.mii Hw , algának kiadóhivatala Bratislava Prot ska 9‘ JTi SZ6í!ie«Ztlx 8 szerkesztő bizottság ^ Főszerkesztő Szőke József - Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava Praíska 9 Telefon 227-17. 237-01 — Nyomla Merkantil n. v. Előfizetés egy évre 30. Kés, félévre 15.— Kés, — Terjeszti a postaszolgálat. — Rendeléseket minden postahivatal és minden kézbesítő átvesz. - Hírlap bélyeg engedélyezve A—68279 Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányitó postahivatal Bratislava 2.
