Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-02 / 13. szám

1955. április 2. 7 v» ifi* W W W W* ■■■ f 0 V Jhd Ja Xb £ <1 • Piln# élvtárs kitüntetett dolgozó egyik értékes újításán dolgozik. Fafeldolgozó üzemeinkre nagy fela­datok várnak. Hazánkban a lakóházak, üzemek és gazdasági épületek ezreit építik. Emelkedik népünk életszínvo­nala, s ennek következtében a papír­fogyasztás és a bútorszükséglet. Ez megköveteli, hogy több és jobb mi­nőségű nyersanyagot állítsunk elő. Ezt régi módszerekkel nem lehet elérni. Szükséges a munka termelékenységé­nek emelése. Ezt csak új módszerek bevezetésével, a szovjet tapasztala k alkalmazásával és szocialista munka - verseny szervezésével lehet elérni. Ebben jó példával járnak elő a zólyo­mi Bucina nemzeti vállalat dolgozói. Á Bucina nemzeti vállalat pártszer­vezete, üzemi bizottsága, a CsISz és a különböző tömegszervezetek törőd­nek a munkások nevelésével és a szo­cialista munkaverseny szervezésével. Ezt mutatja a kapunál elhelyezett táblácska is, melyen láthatók az egyes űzemrészlegek eredményei. A múlt héten élmunkás-hetet ren­deztek. amelybe belekapcsolódott az üzem minden részlege. Már az élmun- kás-hét első napjaiban szép eredmé­nyeket tudtak felmutatni. A legjobb eredményeket a parkettkészítő rész­leg ért el 109.2 százalékkal és a te­lítő részleg, 102.4 százalékkal. A fű­résztelep már gyengébb eredménye­ket tud felmutatni. A tervet csak 99 9 százalékra teljesítette. Itt a nyers­anyag, a száraz gömbfa hiánya okozza a lemaradást. Az üzemi bizottság elnöke elbeszél­te, hogy az üzem jó eredményeket ért el a múlt évben is. De ezzel nem elégszenek meg. Hogy ez így van, arra bizonyíték a februári terv telje­sítésének kiértékelése. Az üzem a februári tervét 105 százalékra telje­sítette. Franko Pál munkacsoportja legjobb az üzemben. Ez a csoport a tervezett 48 ezer köbméter fa helyett 95.558 köbméter fát dolgozott fel és így a tervet 199 százalékra teljesítette. Amikor megkérdeztem, hogy mi a titka ennek a jó teljesítménynek, a válasz az volt, hogy sok függ a mun- t<a helyes megszervezésén. A munkát rendszeresen előre elosztják egyes munkások közt. A jő szervezéssel aztán elérték azt is, hogy jobban ki tudják használni a munkaidőt és mi­nimálisra csökkentették az abszen- ciát. Fontos tényező még a gépek karbantartása és a rend. A műszak be­fejezésekor minden munkás megtisz­títja a gépét, ez aztán hozzásegítette őket ahhoz, hogy meghosszabbították a gépek futási idejét. Itt megjegyez­te az üzemi bizottság elnöke, hogy néhány dolgozót elég nehéz volt erre ránevelni Akadtak olyanok is, akik a műszak befejezésekor a géptisztí­tásra szánt időt ruhacserére használ­ták fel és nem törődtek a gépek tisz­tításával, de ez most már nem fordul elő. A munkások megtanulták szeret­ni gépüket. Szép eredményeket ért el Martinen elvtárs. aki a bútorfa előkészítésénél dolgozik. Munkatársai nagyon szere­tik. Jó szakmunkás és a sokéves ta­pasztalatait nem tartja meg önmagá­nak, hanem átadja munkatársainak és készségesen segít annak, aki rászo­rul. Különösen sokat segít fiatal mun­katársainak tapasztalatai átadásával. De a nők sem maradnak el a mun­bevezetéséröl és az újító mozgalom­ról is. — A legtöbb üzemrészben alkal­mazzuk az új munkamódszereket és fel­használjuk a szovje» tapasztalatokat ts — mondja az üzemi bizottság el­nöke. Nálunk legjobban elterjed a Csutkih. a Knrabelnyikova és a Naza- j rov-módszer. De az újító mozgalom­ban sem maradunk le. Legaktívabb újítóink közé tartozik lakatos István, Pilny elvtárs és Jansó mérnök. Ezek az elvtársak már több újítási javas­latot nyújtottak be. Nagyon értékes Jansó mérnök utóbbi javaslata, amely- lyel sok időt, pénzt és üzemanyagot takarítunk meg. Az 1955-ös új terv fokozott felada­tok elé állítja a Bucina nemzeti vál­lalat dolgozóit. Hogy ezeket a felada­tokat teljesíteni tudják, az üzem ve­zetősége a munkásokká^ egyetemben elhatározta, hogy április elsejétől a fűrésztelepen és a parkettkészítő részlegben bevezetik az önelszámolási rendszert. Május 1-től pedig az ösz- szes fő termelési részlegben alkal­mazni fogják. Továbbá elhatározták, hogy az év folyamán a kisegítő rész­legben is meghonosítják az önelszá­molási rendszert. De erről nemcsak a határozatban beszélnek, hanem állandó felvilágosító munkát folytatnak a dolgozók között az önelszámolási, rendszer előnyeiről. A silón használatának új lehetőségei USA Berk elvtárr munkacsoportja érte ei a legszebb eredményeket a gömb­fn tisztításánál. Sok iparágban alkalmaznak techni­kai anyagokat az átszűrésnél és pré­selésnél. a termékek tartóssága, mi­nősége, a termelési menet és a ter­melési költségek sokszor ezektől a műszaki anyagoktól függnek. Az ilyen anyagok előállításánál na­gyon sok függ a nyersanyag minősé­gétől A gyapjú és a gyapot, melyet ilyen célokra használnak a magas hő­foknál sokszor nem felelnek meg rendeltetési célúknak. Párás légkör­ben a mikrofiora (szabad szemmel nem látható növények) kikezdi, nyo­másra ős ütésre kevés ellenállást fej­tenek ki. A gyapotot hazánkba külföldről hozzuk be és így ezzel jelentékenyen megterheljük nemzetgazdaságunkat. A cukorgyáraknak van 3 legnagyobb szükségük a gyapot műszaki szöve­tekre, ahol ezt az anyagot a szűrés­nél használják. Egy cukorrépa kam­pány alatt félmillió méter gyapotszö­vetre van szükség tekintettel a meg­lehetősen magas hőfokra és a gya­potszövet megterhelésére az ilyen szövet élettartama elég rövid. A szűrésnél a kerámiai iparban is nagy szükség van az ilyen gyapot­anyagokra. A tejiparban , is a tejszü- résnél a túró. sajtok és a kazein ké­szítésénél is szükség van ' az ilyen anyagokra. Itt., valamint az élelmi­szeripar többi ágaiban, a konzervipar­ban, a gyümölcsnedvek, a levesízesí­tők készítésénél és a zsíriparban is rendkívül nagy súlyt helyeznek a tisztaságra és a higiénia követelmé­nyeire és ezt a gyapjú, gyapot és lenszövetet nem biztosíthatják. A leg­nagyobb hiba azonban az, hogy ezek az anyagok a mikroflorával szemben nem ellenállók A mezőgazdaságban is találkozunk a gyapot műszaki anyagok használa­tával, különösen az önkötöző gépek­nél van ilyen anyagra szükség, hiszen csakis a kötözöanyag minőségétől függ az önkötözőgépek sikeres hasz­nálata is. Hasonló a helyzet a kaolin- és gra­fitbányászatban, valamint az acélter­melésben, a cementgyárakban, a hő­álló anyagoknál és az olvasztókban is. A;, ásványi olajok finomításában, a vasöntödékben, á kokszüzemekben szintén feltétlenül szükség van ilyen technikai szövetekre. A textilkutató intézetek, főleg a sumperkí kutatóintézet, sokat foglal­kozott a silón specifikus tulajdonsá­gainak felhasználásaival. A technikai anyagok termelésében helyettesíteni igyekeztek az idegenből behozott nyersanyagokat. Emelni akarták az anyag minőségét, a technikai szöve­tek élettartamát és csökkenteni az előállítási költségeket. A kísérletek bebizonyították, hogy a mi polyamid silón nyersanyagunk nemcsak hogy helyettesíti a lent. a kendert és a gyapotot, hanem olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melye­ket az eddig használatos technikai anyagoknál nélkülöztünk. A silón szilárdságát az acél szilárd­ságával hasonlíthatjuk össze. A silón felülete teljesen sima, nedvességgel szemben ellenálló, tökéletesen bizto­sítja a szürődést, könnyen tisztítha­tó. gyorsan szárad és különösen az élelmiszeriparban lehetővé teszi, hogy a termelés megfeleljen a higiénia kö­vetelményeinek. A silón tökéletesen ellenáll a mik­roorganizmusoknak. A többi technikai anyaggal szemben a meleg iránt is rendkívül ellenálló. 150 Celzius fokig nem változik meg, míg a többi anyagnál már a 80—90 fokos melegek is igen károsan befolyásolják az anyagot és megrövidítik az élettarta­mát. ' Csak 180 foknál megy termő- plasztikai változásokon keresztül, azaz megpuhul. 215—225 foknál olvad és cseppfolyóssá válik. Ezt a tulajdonsá- , gát fel lehet használni a silón kon- ! íekciős szövetek elkészítésében is, mert a silón anyag széleit nem kell beszegni. A len- és gyapotanyaggal szemben 6—12-szeres az ellenállóképessége. Ha tekintetbe vesszük a silón eddig fel­sorolt tulajdonságait, természetes, hogy a technikai átszűrésnél felhasz­nálhatjuk és az is érthető, hogy ez­által biztosítjuk a technológiai menet pontos betartását. A gyakorlatban szerzett eredmé­nyeink bizonyítják, hogy vegyiiparunk és textiliparunk szoros együttműkö­dése sok iparágunkban megtakarítást és a termékek jobb minőségét ered- i ményezi. JARMILA SVÉDOVÁ Nyitra felszabadulásának 10. évfordulóján kában. Jő munkájával kitűnik Benyó Zsuzsanna kisegítő munkásnő, a rak­tárban Palcová, Petrincová és Mazuch Anna és még sokan mások. Székely elvtárs részlege szintén nem marad el. A februári hónapban az ő részlege kapta meg ,,Az üzem legjobb részlege“ címet. A részleg nemcsak mennyiségre dolgozik jói. hanem minőségre is. A részleg min­den tagja fokozott figyelmet szentel- a selejt csökkentésére. A munkásokkal és az üzemi bizott­ság elnökével elbeszélgettünk az új módszerek, a szovjet tapasztalatok . A munkások ezt meg is értették. En- j nek bizonyítékai a különböző kötele- I zettségvállalások. Többek között vál- | lalták, hogy egy százalékkal emelik a ; munka termelékenységét és az ön­költséget pedig egy százalékkal csök­kentik. Az egész üzemben 52 kötele- i zettségvállalást tettek az egyes mü- j helyek és részlegek, i Ez bizonyítéka annak is. hogy a Bucina dolgozói magukévá tették a í CsKP X. kongresszusának határozatait ; és teljesítik azokat a feladatokat, me- ! lyek rájuk hárulnak hazánk megerő- ! sítése terén. VARGA ERNŐ 1945. március 50-án, pénteken dél­ben jelentek meg az első szovjet ka­tonák Nyitra utcáin. Tíz éve ennek, s mi még jól emlékszünk az 1945-ös márciusvégi napokra, a hitleri Wehr­macht néhánynapos, végső rúgkapá- lódzásaira. Március 26-án, hétfőn reg­gel még fennhéjázón pöffeszkedtek. Ilyeneket mondtak mindenfelé: Sie kommen nie nach Neutra! (vagyis, hogy az oroszok soha nem fognak eljutni Nyitrára). Azt is híresztelték, hogy a front a Garamparton megme­revedett. Milyen más volt a helyzet a valóságban. Huszonhatodikán és huszonhetedikén erős bombatámadás érte a várost. A felszabadító hadse­reg már Verebély környékén járt. A modem nagyüzem olyan, mint egy igen érzékeny szei-vezet, ahol minden egyes szerv működése szoro­san összefügg egymással. Mindenki tudja hogy milyen kellemetlen kö­vetkezményei lehetnek például egy vonatkésésnek. A csatlakozó vona­toknak és az ellenvonatoknak min­denütt várakozniok kell. Valóban be­Nem könnyű diszpécsernek lenni láthatatlan következményekkel jár a vonatkésés. — melyet esetleg csak egy csekélység okozott. A termelő nagyüzemben is hasonló a helyzet. Itt természetesen npm menetrend szerint, hanem a terme­lési terv szerint megv a munka. Ha a terv teljesítésében zavar áll be, akkor annak kellemetlen, messzeme­nő következményei lehetnek. Minden gépnek folyamatosan ter­melni kell, a nyersanyagot kellő mennyiségben időben kell szállítani, az esetleges javításokat üzemzavar nélkül kell elvégezni. Az elkészítési időt nem szabad meghosszabbítani és számítani kell az előre nem látott akadályokkal is. Világos, hogv az üzemben fontos, hogy minden áttekinthető legyen_ es üzemzavar esetén kellő intézkedése­ket kell foganatosítani. Ezért a nagyüzemekben már évek óta bevezették a diszpécser szolgála­tot. (A kifejezés az angol diszpatch szóból származik — gyorsan elintéz­ni.) A diszpécser feladata az. hogy az üzem zavamélküli menetéről gondos­kodjon. A nagyüzemekben a munka minden reggel a diszpécser megbe­széléssel kezdődik. Ezen résztvesznek az osztálvvezetők. Beszámolnak az előttevaló nap eseményeiről, és kima­gasló mozzanatairól, megjelölik a kö­vetkező feladatokat és ellenőrzik az elő'rt feladatok teljesítését. A diszpécser szolgálat majdnem minden üzemben egyforma. A fő djsz- péeser közvetlenül a művezetővel dolgozik szorosan együtt. A művezetőt i viszont s' kszor a részleg diszpécesei ■ képezi, aki mindig a művezetőnek felelős munkáiéért. Vannak üzemek. ahol a fődíszpécser és az üzemvezető egy személy. A tapasztalatok azt mu­tatják. hogv erre a kettős funkcióra ritkán akad megfelelő ember. Az üzemekben általában ugyanazok a problémák fordulnak elő., habár ter­mészetesen az üzem szerint minde­nütt speciális problémák merülnek fel. A teljesítmény — grafikai ábrá­zolása rendszerint olyan görbe, mely az év eleién lassan emelkedik gyak­ran mély pontra száll, minden ne­gyedévben eléri a csúcspontot és év vége felé már az emelkedések a Mount Everestre emlékeztetnek. Az ilyen ábra bizony azt mutatja, hogy a termelés nem gazdaságos. A völ­gyek azt mutatják, hogy az üzem nyersanyaghiánnyal küzd. a csúcsok viszont túlórákat, idegességet és drá­ga termelést mutat. Üzemeink első követelménye, hogy a munka folvamatosan menjen és a diszpécserre vár az a feladat, hogy ez valóban ígv történjen. "Sok üzem­ben a diszpécserszolgálat, eltávolította a nehézségeket és elérték a termelési terv pontos teljesítését. Az üzemi terv betartását a diszpécser naponta ellenőrzi. A legnagyobb nehézséget a hónap végén a terminusok felhalmo­zása okozza. Minden üzemben legyen javítómű­hely. A diszpécser feladata, hogy munkatorlódás esetén meghatározza, melvik munkát kell előbb elvégezni. A diszpécser már a rendelések felvé­telénél is jelen van. mert a munká­nak koordináltnak keb lenni Rend­kívül megnehezedik az üzem mun­kája. ha például későn kapják meg a termelési tervet. Már ebből is látjuk, hogy nem könnvű dolog diszpécsernek lenni. Akkor mar ilyeneket lehetett halla­ni a németek szájából: Alles ist ka­put. (Minden elveszett). A lakosok a Zobor-hegyen vészelték át az ostro­mot. Az eszeveszetten kapkodó Ge­stapo pedig Alsómántán koncentrálta az antifasisztákat. Ott tartott a hely­zet, hogy már fellázadt német ka­tonákat is lövöldözött agyon a Gesta­po. A szovjet tüzérség a zobori Üj- . hegyet lőtte, égett a főtéri színház és az éjszakai bombavetők, már nem Nyitra, hanem valahol Uzbég fölött röpködtek. Húsvét vasárnapja már a szabadnapok egyikét jelentette. Akkor romokkal voltak tele az utcák és ezekből a romokból épült fel az új élet. A március 7-1 adatok szerint a nyitrai kerületben a városok és községek dolgozói 34.472 munkafel­ajánlást tettek a felszabadulás 10-ik évfordulója tiszteletére. A február 13-án megtartott önkéntes munkanap munkálataiban 19.655 dolgozó vett részt 96.536 brigádórával, melynek értéke 481.774.— korona. A felaján­lások további teljesítésénél a Nemzeti Arcvonal még nagyobb eredmények­kel számol. Ezekben a munkákban a CsISz mindenütt eredményesen vesz részt. Milyen más a helyzet tehát tíz év múlva. A romok helyett élet, mun­kakedv és a szocialista jövő biztos tudata. MÄRTONVÖLGYI LÁSZLÓ Kiállítás az önelszámolási rendszerről Besztercebányán a Forradalmi Szak- szervezet Kerületi Bizottsága már több mint egy hete, hogy megnyi­totta a kiállítást az önelszámolási rendszerről. Az üzemekből, hivatalokból és is­kolákból több mint ezer látogató te­kintette meg ezt a kiállítást. A láto­gatók figyelmét nagyon lekötötte a tíz üzem kiállított anyaga, amely konkrét példákban mutatta be az ön- elszámolási rendszer élOnyeit. A lá­togatók figyelmét különösen a lónya- bányai Magnezit-üzemek anyaga kö­tötte le. Példákkal mutatták be, hogy az önelszámolási rendszer mennyire segíti az üzemek dolgozóit a minőség emeléséhez, az önköltség csökkenté­séhez és a kereset emeléséhez. A múlt év szeptemberében csak szénben 10.574 koronát takarítottak meg. De még szebb eredményt értek el a vil­lanyárammal való takarékoskodás te­rén. A tervezett 95 ezer kilowatt he­lyett csak 68.384 kilowatot fogyasz­tottak. A pieseki gépgyár munkásai az önelszámolási rendszer bevezetésé­vel 15 százalékkal növelték a mun­kaidő helyes kihasználását. ■»H ■■■§ 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom