Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-19 / 11. szám

1955. március 19. a SPARTAKIÄDRA: reségel és két ízben értek el döntet­len eredményt A tavalyi jó szereplés arra 'nyer következtetni, hogy az újont komá­romi ifjúsági csapat idén nehéz ellen­fele lesz a járási bajnoksáci részve­vőinek A fiatalok . szakszerű neve­lésben részesülnek Iviesics elvtrv az edzőjük A 'savat tápjai KI! eg < haióauár ifjúmunkásai és szaktanu­lói. Rajtuk kívül méo néhány ma tanuló kapott helyet a csaptaiban. A csapat tagjai között egészséget közösségi szellem uralkodik. Ivicsici e'rtárs figyelemmel kíséri a rábízott 'tataiok munkáját és magánéletét is. Rossz tanuló nem játszhat a csapat­ban. A helyes irányítás meVett Y'■ utánpótlást nevelnek Komáromban. A fiata' komáromi labdarúgók sze­retik a munkáinkat, szeretik a spor­tot és szeretik edzőjükéi Ivicsics elv­társat, aki nem sajnálta n fiatalod nevelésére fordítani szabad idejét h: au, tudását átadta nekik \ A fiatalok hálásak a róluk való gondoskodásért. Ezt jó munkával és ió sporteredményekkel akarják meg- há’nini Örömmel vesznek részt min­den akcióban, így az I. Országé- kpartakiád előkészületeiben is. A lelkiismeretes előkészületek után Komáromban bizakodóan tekintenek a fiatalok első bajnoki szereplése elé s remélik, hogy néhány év múl­va olyan labdarúgók és dolgozók vál­nak belőlük, mint Vresics József Rajt előtt a komáromi ifjúság Rajt előtt áll a komáromi ifjú- *• sági csapat. A téli szünet után a fiatal labdarúgók ismét sorompóba álltak. Ebben az évben vesznek elő­ször részt a járási labdarúgó bajnok­ságban. Az ifjúsági csapat fiatal. mindössze egy éves. tavaly alakult. Ennek ellenére a komáromi ifjúsági labdarúgók szép eredményekkel di­csekedhetnek. A tavalyi év mérlege nagyon szép- 24 mérkőzésből 21-et megnyertek, egyszer szenvedtek ve­Képiinkön a komáromi ifjúsági ibdarúgöcsapat látható Balról jobbra: Ancsin Kovács, Zsuzsa. Ancsin ralién Szokol Ivicsics cdzó. ülő sor Bar- bilik, Csemusz, Mozsár, Virág, Vizlai.Kihár és Harmat. Előző számainkban bejelentettük, hogy lapunk hasábjain első eredeti fordításban közölni fogjuk Jaroslav Hasek „Svejk a derék katona” című halhatatlan, vidám írását. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a mű közlését a következő számunk­ban megkezdjük. A vágsellyei járásban az ÖSSz egyesületei elég szép számban kapcsolódtak be az I Országos Spartakiád előkészületeibe A gyp- korlók példásan, fegyelmezetten gyakorolnak, ámbár számuk na­gyobb is lehetne. Különösen a tornászok közül gyakorolnak ke­vesen. Pereden nem áll a gyakorlók rendelkezésére megfeleld tornate­rem. Az iskola tantermeiben gya­korolnak. A gyakorlatok kivitele igen jó. ami Kocsis Nándor és Zatykó Mária lelkiismeretes mun­káját dicséri. * * * A somoriai járás előkészületei példaképül szolgálhatnak igen sok járásnak. Az iskolákon kívül hét DSO Sokol egyesület gvakoro] és a Spartakiádával kapcsolatos költ­ségek fedezésére már eddig 7.830 koronát gyűjtöttek A gyűjtésben a nagvlégi gyakorlók vezetnek ebben a járásban. A nagylégiek­nek már most 5.000 koronájuk van az útiköltségre. A főiskolások is szorgalmasan gyűjtenek az l. Országos Sparta- kiádra A költségek fedezésére minden főiskolás 8 óra brigád munkát vállalt, és ennek bevéte­lét a Spartakiád céjaira ajánlotta fel. * * * A perbenveki CsISz-tagok is fo­kozzák az I. Országos Spaitakiád- ra való előkészületeket. 12 lány és 6 fiú naponta, többen pedig hetente háromszor gyakorolnak Sajnos a katonai szolgálat előtt álló fiatalok közül eddig igen ke­vesen álltak a gyakorlók soraiba • * * * A kékkői járásban még a mai napig sem javultak a Spartakiád előkészületei. Az ezzel kapcsola­tos munka teljesen a testnevelési dolgozókra hárult, mert cí szerve­zetek még a HNB sem vállalt részt az előkészületi munkákból. Itt az ideje, hogy a CslSz és a többi szervezetek és szervek mun­kájukkal hozzájáruljanak a Spar­takiád sikeréhez. Mit szólsz ehhez, Kuksi ? — Méghogy Kocsist megnevelni. ■. vagy Puskást... vagy Lantost.... Persze meg lehet próbálni... De én toronyórát adok. aránylánccal annak az edzőnek aki egy elrontott, elké­nyeztetett „csillagból” báránykát csi­nál. A nevelést nem itt kell kezdeni ... valamivel előbb. Nem a már be­futott játékosnál, hanem az ifinél, sőt — a gyereknél. Labdarugó-edzők ültek a fehér asz­tal mellett. Sáki Béla, a nagycsapat edzője beszélt. — Bizonyára ti is ismeritek azt az érzést, ami az embert elfogja, amikor eQv vérbeli tehetséget vél fel­fedezni. így jártam én három évvel ezelőtt egy utcai mérkőzésen. Az utca rövid kis utca volt a Vili. kerület­ben Körülbelül féltucat gyerek kergette a labdát az utca egyik vége és féltucat a másik vége felé lévő kapuba A srácok között láttam egy fiút. Olyan tizenháromévesnek néz­tem. Vékonydongájú gyerek volt. — Hiih, amit az a kölyök csinált a kis teniszlabdával. Ügy engedelmeskedett neki, ahogy akarta. Levette a levegő­ből, úgy, hogy a jobblábán maradt, a követkéz^ pillanatban átejtette a ballába elé--és máris kész volt a gól Aztán azon a kis helyen a sok nyal­káié qyérekláb között hogyan cse­lezett! Hárman-négyen is menteik rá, de ő eqy-egy egészen váratlan és csodálatosan egyszerű mozdulattal már tisztán állt és lőtt... Aztán megfigyeltem néhány fejesét. Kecse­sen, könnyedén, szinte alig észre­vehető lendülettel ment fel a lab­dára és mégis csaknem kétfejjél ma­gasabbra került, mint a többiek. Meg­dobbant a szívem... Itt az új nagy tehetség... Ha ez hozzánk -kerülne .... Lelki szemeimmel már-láttam a fiút címeres mezben. Tudjátok, az ember néha belelelkesedik .. . — Félrehívtam a fiút. „Hol ját­szol? — kérdeztem tőle „Mit ér­dekli ez magát?" - válaszol bizalmat­lanul. — .Micsoda kérdés ez? Lá­tod, hogy érdekel". ..Nem abból a kőbányai avarból lőtt" Meri ha on­nan jött, előre is mondhatom. ne fáradjon. Oda nem megyek. Ez ré­szemről befejezett ügy." — Értetlenül néztem rá: „Miről beszélsz te?” - „Hát arról, hogy csa­logatnak abba a gyárba focizni". „Téged?” — „Igen, engem". — Egy pülanatra úgy éreztem, hogy fejbekólintottak. Ezt a gyereket már más is észrevette. Csalogatják De — 0 nem megy. És vajon mive1 csalogatják? És ö miért nem megy? Ilyen gondolatok motoszkáltak a fe­lemben amikor mégegyszer megkér deztem „Hol játszol te?" — „Az is­kolában. Aztán hol itt. hol ott." - „Biztos? — „Ojjé” — nevetett a ■srác — „de még milyen biztos. Meg nem szerződtettek le sehová." — Micsoda?! Hogy téged még nen szerződtettek le?” — kérdeztem. Nem tudtam, nevessek-e, vagy mérgelőd­tem — „Akár hiszi, akár nem. én még szűzigazolás vagyok" mondta a gyerek. Majd hozzátette. Egysze­rűen azért, mert méa <eholsem tel­es-tették a le1 tételeimet. (Folytatása következik.) Milyen a zenekar összeállítása? A zenét a fülünkkel érzékeljük de emellett a látószervünk is fontos mert hiszen amikor zenét hallgatunk, figyeljük a karnagy mozdulatait is, aki a zenekar segítségével kifejezésre hozza a szerző szándékait. Máskép hallgatjuk a zenét, ha fi­gyeljük a zenészek mozdulatait és ismerjük az egyes hangszereket A rádió és a gramofon viszont azt mu­tatják. hogy a zenét kkor is élvez­hetjük ha a zenélőket nem látjuk. Kétségtelen hogy a hangverseny- teremben sokkal erősebb az élmé- i nyünk. mivel a zenekart és a tcarna- ryot is látjuk és így látószerveinket is igénybevesszük. mélyhegedűk, aztán a nagyobb gor­donkák, melyeket a tér között kell tartani mögöttük állnak a hatalmas kontrabasszusok. A karnagy más *13 Amikor hangversenyre megyünk fi­gyeljünk már akkor is, amikor a ze­nekar csak hangol és a hangszerek látszólag összefüggéstelenül hegedűi­nek, fújnak és különböző tangókat hallatnak A zenészeknek minden egyes alkalomkor hangolni kell, mert a hangszerek rendkívül érzékenyek a külső és belső hőmérsékletre. Ezen­kívül mindig rendkívül fontos, hogy a zeneegyüttes közösen hangoljon mert különben nem ' lehet tökéletes az összhang. A hangszerek zenebonája, amely összevegyül a hallgatóság tompított beszélgetésével a hangversenylátoga­tóban tnár egy bizonyos várakozás­teljes izgalmat vált ki Ha a helyisé­gek megengedik akkor az igazi ko­moly hangolás nem a pódiumon, ha­nem az erre a célra külön berende­zett helyiségben végzik Az oboa zenésze halkan megadja az „a“ hangot és a zenészek a meg­adott hanghoz irá­nyodnak Amikor a karnagy megjele­nik mindnyájan el­némulnak, a kar­nagy rövid szünet után felemeli a pálcáját, jelt ad és a .«neszek játszani kezdenek. A látszólag rendszertelenül össze­állított zenészek együttest képeznek, melyet zenekarnak nevezünk Hogy jobban láthassuk a zenekart most a karzaton helyezkedünk el. A zene­karban három zenészesoportot külön­böztetünk meg: a vonósokat, a fából készült fúvós fahangszeren játszó ze­nészeket, a trombitásokat, továbbá a puzonokat a dobost és a többi ütő hangszert A klasszikus és romantikus zenekar lelke a «onószenekar. Technikai szem­pontból majdnem korlátlan a kifeje­zési lehetősége. A vonószenekar tud énekelni, panaszkodni, jajongni, mű­vészi tökélyt csillogtathat és a leg­gyorsabb, valamint a leglassubb tem­póban játszhat A vonószenekar hor­dozza a dallamot és megadja a te­matikus fejlődés alapját. A négyhan­gú énekkarhoz áll a legközelebb, ha azt képzeljük el. hogy az első hege­dű — a szopránnak a második hege­dű az alt hangnak, a brácsák (mély­hegedű) a tenornak és a gordonkák •:i basszu-, hangnak felelnek meg. A vonószenekarra, úgy tekintsünk, hogy az tulajdonképpen egy bővített vonós­négyes. vagy vonós-ötös. A vonósze­nekar arányai a darab jellegétől függ­nek. Egy nagy szimfonikus zenekar összeállítása a következő: 14 első he­gedű 12 második hegedű 10 mély­hegedű. 10 gordonka és 8 kontra- basszus-tuba. A karnagy félkörben maga köré csoportosítja a vonóshang­szereket. A karnagytól balra vannak a karcsú első hegedűk, mögöttük a második hegedűk, előtte a nagyobb Ülésrendet is beve­zethet. mindig a terem akusztikai körülményei sze­rint. Néha a má­sodik hegedűsek vagy a gordonkák jobboldalt ülnek. A zenészek száma is a . zenemű jellegé­től függ. Hayden és Mozartnál ki­sebb, intímebb, mint Beethovennél. A zenekar a legnagyobb Straussnál, Mahlernél, akik rendszerint hatalmas zenekarok számára komponáltak. A vonós hangszerek mögött két sorban fiinak a fuvó-hangszerek. Balról jobb­ra a fuvolák és fagótok. Á szimfoni­kus zenekarban nemcsak fafuvolákat használnak, gondoljunk például Mo­zart Varázsfuvolájának szólaimara. A piccoló fuvola igen éles rikácsoló hangot ad ki. A legrégibb hangsze­rekhez tartozik az oboa, melyet a keskeny ’ ajaksípjáról ismerünk meg. Középfekvésben elmélázó hangot ad ki, amely azonban egyre erősebb és élesebb lesz. Az angolkürt tulajdon­képpen egy régi oboa, melyen például Wagner Richard Tristánjában a pász­tor szomorú dalát adják elő. A klari­nét aránylag újabb keletű fahangszer és a zenekar primadonnájának számít. Igen gazdag a hangskálája. A régi klarinétét már ritkán használják, an­nál gyakrabban a basszus klarinétét, amely nagyságával és tölcsérével tű­nik (el. Sosztakovics például X. szim­fóniájában basszus klarinéttel jelle­mezte a téma borongós részleteit. A klarinét rokona a saxofon. A fafuvó hangszerek tulajdonképpeni basszistá­ja a fagót, egy hosszú csőhangsz r, olyan ajaksíppal, mint az oboáé. A fagottal komikus, de komoly hatáso­kat is el lehet érni. Például Csaj­kovszkij VI. szimfóniájának mélabús kezdetén. A kontrafagót a legsötétebb mélységekbe nyúl be. A rézfuvóhangszereknéi, amelyek a fafuvó hangszerek mögött oldalt ül­nek a négy hangzatosság . szerint megkülönböztetjük a trombitát, a lá- gyabb kürtöket, a puzonokat és a nehéz basszus tubákat A pódiumon az utolsó sorban van­nak az ütőhangszerek A modern ze­nekarban igen változatosan vannak képviselve. Ott látjuk az üstdubot, réztányért, harangjátékot, celesz.tát, xilofont és a gongot. A hárfát és a zongorát is idesorolhatjuk, habár nem ütőhangszerek. A klasszikus zenekar­ban a legfontosabb ütőhangszer az üstdob A klasszikusok rendszerint két dobot alkalmaztak Az egyik a „d” hangra, a másik az „a” hangra volt hangolva. Később például Berlioz nyolc dobot irt elő. mégpedig 16 kü­lönböző hangra. A zeneszerzők ala­pos tudással, igény­be vehetik a hang­szerek által nyuj.- tott gazdag lehe­tőségeket. Ogy i,s mondhatjuk hogy annál gazdaságo­sabban veszi igény­be a hangszereket, minél több monda­nivalója van. Min­den hangszer szá­mára . külön kiírják a kottákat. A karnagy előtt az úgynevezett partitú­ra fekszik, ebbe a kottakönyvbe az összes hangszer kottája le van je- i gyezve. A karnagynak azonban parti- ! túra nélkül is kívülről ismerni keli .az ; egész darabot és a zenekar minden i egyes tagjának tökéletesen be keli ' tanulnia a saját szerepét és össz- ;-uigban kell lenni a zenekar többi I tagjával. j Csak a karnagy vezetése alatt vál- : hat a szimfonikus mű, melynek elő- I adásához ilyen összetett zenekarra ; van szüksége, igazi élményünkké, í F. Á. SCHOLF

Next

/
Oldalképek
Tartalom