Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-18 / 65. szám

A CsJbz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BÍZÓI ISA GÁlNAK LAPJA Bratislava, 1954. augusztus 18. 30 fIBér III. évfolyam, 65. sz'"­Csépelnek a CsISz tagok Vieska ez az alig száz házból álló kis falu, a puchovi völgybe«- fekszik. A cséplési munkák már itt is teljes ütemben folynak. A CsISz-tagok cséplőbri- gádot szerveztek és vállalták, hogy a szövetkezetben ledolgoznak 750 brigád­órát. Kötelezettségvállalásukat magasan túlteljesítették s így mint a járás legjobb falusi szervezete megkapták a CsISz JB versenyzászlaját. Egy vízgazdálkodó kísérleti telepről A további győzelmekért Amikor a második világháború befejezése után a világ népei először hallották a Szovjetunió hangját, hogy az egész világon biztosítani kell az igazságos és tartós békét, úgy tűnt, hogy pusztító hadjáratra indultak a háború rettenetes erői: Kínában amerikai ágyúk dörögtek. Az Indonéz szigete ken, a malaji dzsungelben, Indokína és Görögország hegyei­ben, folyt a békeszerető népek vére. Az atombombával a Csendes Óceánon végzett kísérletek után keletkezett óriási füstfelhővel akarták az amerikai imperialisták elhomályosí tani a világ reményét arra, hogy békében, háború nélkül él­hessen. így nézett ki a világ a második világháború után, amikor a Szovjetunió a felszabadított népi demokráciák tíz- és tíz­millió emberétől támogatva, ismét árbocra húzta a béke meg­védésének és az emberek szabad életjogának zászlóját. És ezalatt a zászló alatt hihetetlenül rövid időn belül sorakozott fel az a hadsereg, amilyet eddig nem ismert a világtörténe­lem: a békevédők hatalmas hadserege. Nem volt könnyű az út Wroclavtól, Prágán és Párizson. Varsón és Stockholmon és még más helyeken keresztül, ame­lyek ezen nagy mozgalom határkövévé váltak, egészen nap­jainkig. Rövid öt év alatt bebizonyosult, hogy a népek akarata a béke megvédésére és bebiztosítására — amely tettekben is megnyilvánult — minden akadályt legyőz. Ez előtt az akarat előtt letették a fegyvert Kína és Vietnam támadói. Azok kényszerültek előtte kapitulálni, akik atomhalált akartak zú­dítani Koreára. Megsemmisülnek előtte a blokád mestersé­gesen alkotott gátjai, amelyekkel az óceánontúli imperialis­ták meg akarták fojtani a szocializmust építő kis államokat. „A békeharc a kommunisták találmánya és propagandája” — kürtölték a világba az imperialisták, hogy megakadályoz­zák a hatalmas méretű világ békemozgalom létrehozását. De nem akadályozták meg. Ma egy békefrontban sorakozik a francia kereskedő és angol lelkész, az amerikai tanár és olasz paraszt, a német író és ausztráliai farmer, a különböző nem­zetiségű emberek sokasága, tekintet nélkül bőrük színére, vallására, politikai állásfoglalására és vagyoni viszonyaira. Mindegyiküket egy gondolat egyesít: harcolni a békés életért, megvédeni a békét. E nagy és nemes gondolatot magukévá tették a világ de­mokratikus szervezeteibe tömörült fiatalok is. A Világifjú­sági Szövetség és a Nemzetközi Diákszövetség tagjai nem kis részben járultak hozzá a világbéke megvédéséhez. E szö­vetségek minden tevékenysége az egész földkerekség ifjú­sága közötti békés megértésre irányul. Ezt bizonyítják a nagyszabású Világifjúsági Találkozók, amelyeken már négy­szer jöttek össze a világ fiatal békevédői: Prágában, Buda­pesten, Berlinben és Bukarestben. Annak ellenére, hogy a békemozgalom már jelentős si­kereket ért el, még nem ütöttük ki a fegyvereket a háborús erők kezéből. Továbbra is erősen kell harcolnunk, mert a nyugati imperialisták, különösen az Egyesült Államok mono­polista körei, egy újabb háborús konfliktusban az emberek véréből további dolláráradatot szeretnének kipréselni. Ezért most két kézzel szórják a pénzt a háborús bújtogatásokra, mert remélik, hogy befektetésük nem lesz hiábavaló. Dollárokkal sok mindent lehet csinálni: lehet dollármil- liárdokat befektetni a tömegpusztítás fegyvereinek — az atom- és hidrogénbombák — gyártásába. Lehet miniszteri székbe emelni, vagy letenni a megvásárolható minisztereket. Lehet élelmiszereket felvásárolni és azután elégetni, és még sok más hasonlót. De a béke erői többre képesek és többet is végeztek: r A szovjet emberek megmutatták, hogy nemcsak atom- és hidrogénbombát tudnak csinálni, hanem atomerővel haj­tott villanytelepet is létesítettek. Megmutatták, hogy tudnak annyi élelmiszert készíteni, hogy senki nem nélkülöz. A fran­cia békevédők megmutatták, hogy igen gyorsan el tudják távolítani a Laniel-kormányt, amely a háború utáni Francia1 országban legtovább volt hatalmon. A német békevédők nem egyszer mentették meg társaikat az amerikai-bonni bírák börtönítélete elől. A koreai békevédők megmutatták, hogy vissza tudják verni a hazájuk függetlensége ellen intézett támadást. A békét védő emberek egységes ereje — akiket az egész, a Szovjetunió vezette béketábor támogat — rákényszerítette az amerikai minisztert, aki nem egyszer kijelentette, hogy „a tárgyalásoknak nincs értelme”, hogy részt vegyen a berlini konferencián. Mindezeket és még sokkal többet ért el a béke­mozgalom. A háborús gyújtogatok nem szívesen hallják száz- és százmillió ember öt világrész felől hangzó kiáltását: Há­borút a háborúnak — békét az embereknek! Ez a kiáltás hangzik a Szovjetunió 200 millió, Kína 600 millió, Közép- és Kelet-Európa 100 millió, Ázsia, Afrika. Ausztrália, Amerika további száz- és százmillió polgárától — akik mind együtt haladnak, rettenthetetlen egységben és ta­pasztalatból tudják, hogy legyőzhetetlenék. Ez a biztosítéka annak, hogy a béke győz az'egész vilá­gon. A CsISz delegációja a Nemzetközi Diákszövetség tanácsa ülésén Megleptük ükét Bizony, nehezen tudod meg az em­berektől Somorján, hogy merre visz az út Maslovce községbe, ha a falut meg nem nevezed régi nevén. De, ha olyan nem mindennapos ügyről van szó, mint - a vándorzászló átadása a kerület leg­jobb traktorosbrigádjának, egyenesen arra gondolsz, hogy megtalálod a trak­torok zakatolása után is. És úgy is volt. Éppen sötétedett, amikor megér­keztünk a brigád udvarára. „Hiába jöt­tünk” — gondoltam, amikor a trakto­rokon kívül senkit se láttam az udva­ron. A valóság persze más volt. Már mielőtt beléptem vo'na a helyiségbe, ahol a szépen berendezett „vörös sa­rok” van, nagy könyvtárral, rádióval és virágokkal az asztalon, meggyőződ­tem arról, hogy a brigád tagjai mind ott vannak. Éppen most értékelik ki az egész napi munkát és tanácskoznak a következő napi teendőről. A zászló, amellyel beléptem a helyi­ségbe, meglepte őket. Mintha a brigád­vezető parancsa hangzott volna el, mindnyájan elcsendesedtek és feláll­tak. Elvtársak — kezdtem — traktoros­brigádotok 1954 augusztus 11-ére 1489 hektár földet müveit meg, a nyári munkák tervét 104.8 százalékra teljesí­tette. Ebből egy traktorra 173 hektár és hektáronként 8.2 liter üzemanyag jut. Ezért a Parasztifjúság Nemzetközi Találkozója alkalmából indított ver­senyben, ezen a héten, 5-től 12-ig v brigádotok, a legjobb ifjúsági trakto­rosbrigád elhelyezést nyerte a bratis- lavai kerületben. Az elért eredmények alapján a CsISz bratislavai kerületi vezetősége ezzel a vándorzászlóval tün­tet ki benneteket, amelyet a CsISz KB nevében ezennel átadok. A zászló átadása után már magában a kézszorítás meggyőzött arról, hogy a zászló megtartásáért kemény harcot folytatnak. Meggyőződésem még jobban kifejezésre juttatta Fekete brigádveze­tő elvtárs szavai: „Még egy zászlót sem, amit idehoztak, nem vittek visz- sza és nem viszik vissza ezt se”. Hogy a brigád minden tagja nevében beszélt, bizonyítja a zászló és az elis­merés, amit a brigád a szocialista mun­kaverseny győzteseként 1952-es évben kapott. S most valamennyiükben az az el­határozás él, hogy ezt a zászlót meg­tartják. Ügy fognak dolgozni, hogy a zászló mindig ott díszelegjen a szépen berendezett „vörös sarokban”. Vincent Ondrejovic a CsISz KB dolgozója Bratislava AZ ÉBERHARDI szövetkezetben be. fejezték a cséplést. Abban, hogy a cséplési munkálatokat gyorsan elvé­gezték, nagv része van Majtán 1st. vánftak. a traktorosbrigád vezetőjének, aki helyesen szervezte a munkát s ígv a traktoristák kihasználtak minden percet. Bár a szövetkezet nem lett első járási méretben, a tagok megelé­gedettek és örülnek, hogy sikerült gyorsan betakarítani egészévi szorgal­mas munkájuk gazdag gyümölcsét. Sz. J. A magasabb teljesítményért 1954. június 1-től versenybe.áll egy­mással az apátfalusi posztógyár és a lóbánvai magnezit üzem CsISz-szer- vezete. A versenynek következő fel­tételei vannak: a termelt anyag minő­sége. a termelés mennyisége, munkába való részvétel, iskolázáson és gyűlé­sen való pontos részvétel. Fukács Já­nos. a polana CsISz-Szervezet ver- senv-felel(5se a megállapított szabá­lyok szerint kiértékelte a verseny eredményét egyénenként és az egész szervezet részéröl is. A polana-üzem- ben a verseny élén Bozsena Tomková és Ágoston elvtárs áll, akik minden feltételt 107 százalékra teljesítettek A legjobbak közé tartozik még Koka- vec Zoltán 106 százalékkal és Turis Mária, aki júliusi tervét 103.5 száza­lékot teljesítette. Sok mezőgazdasági szakember gon. dolkozott már azon, hogy hogyan le­hetne a városok, gyárak kárba'veszö szennyvizét valamilyen módon értéke­síteni a mezőgazdaságban­Ismeretes, hogy a városi szennyvíz, de méginkább a szerves anyagokat feldolgozó üzemek szennyvize nagy mennyiségű nitrogént, kálisót, foszfor- vasat és meszet tartalmaz. Vagyis ép­pen azokat az anyagokat, amelyek a növény alaptápanyagát képezik. Mindmáig ismeretlen azonban előt­tünk, hogy a különböző szennyvize­ket milyen mennyiségben és milyen módon adhatjuk át az egyes növé­nyeknek. Ennek, a különben nagyon nagy feladatnak a tudományos kidolgozá­sával bízta meg kormányunk a, dió­szegi kendergyár közelében működő vízgazdálkodási kísérleti telep munka, sait. Vinár Eman mérnök, erílsen őszülő, napbarnított, vastagszemöldökű em­ber, a telep vezetője, tavasszal, mi­előtt legközelebbi munkatársával, Krí- zik Mátyás agronómussal megkezdje volna a munkát, kiszámította a ken­dergyárból lefolyó szennyvíznek a tápanyagtartalmát. Egyszerű folyadék analizálással történt ez. Miután ki­számította a szennyvíz egészévi meny- nyiségét is nem volt nehéz megálla­pítani azt a különben csodás tényt, hogy a diószegi kendergyár évi szenny­vize, műtrágyára átszámítva, körül­belül 120 ezer korona értékű tápanya. got tartalmaz. Ez a tápanyagmennyi­ség 100 hektár területen termelt in­tenzív növény tápanyagszükségletét elégíti ki. (Intenzív növénynek ne­vezzük azokat a mezőgazdasági növé­nyeket, amelyek rendkívül sok táp­anyagot vonnak el a talajtól, de vi­szont nagy termést is hoznak. Ilyen például a cukorrépa, kender, zöldség­félék )■ * * * Nagyon nehéz lenne mindazokat a nagyszerű ötletekkel, gondos pontos­sággal véghezvitt tudományos kisér. leteket leírni, amelyeket oly őszinte szeretettel csinálnak Vinár bácsiék ezen a hektárnyi területen. Főleg cu­korrépával, kenderrel, hagymával és őszi káposztával kísérleteznek . Az öreg vinár bácsiról, aki majdnem egész napját szentelte arra, hogy minél na­gyobb áttekintést adjon a telep mun­kájáról, jegyezzük meg még azt, hogy már lassan harmincadik éve, hogy tu­dományos munkát végez, jó megfi­gyelő, alapos, szigorú ember. A pon­tosságot egyaránt megköveteli Latkó Erzsi, Németh Anna, Blaho Mária, Osztos Zsuzsa és a többi fiataltól is, akik szükség szerint, hol a labora­tóriumban, hol pedig a kertben se­gédkeznek. Az egyik érdekes kísérletről szeret­nék egyet-mást mondani: A hagymaágyaknál vagyunk. Hat 400 négyzetméternyi parcella húzódik a telep délnyugati sarkában. Minden parcellát külön fehérre meszelt táb­lácska jelez, Vinár bácsi lelkesen ma­gyarázza a hagymával végzett kísérle­teiket. Ezeknél az ágyaknál többnyire ba­rázdás öntözést alkalmaztak. De nem mindegyiknél■ Nézzük csak: Az I-es számú parcellába vetett hagyma ugyanolyan megmunkálást ka­pott, mint a többi parcellák. Előre kiszámíották a laboratóriumban, a hagyma tápszükségletét. És ennek megfelelően műtrágya formájában ad­ták az első parcellába ültetett hagy. mának. A II. parcella abban külön­bözik az elsőtől, hogy az azonos meny- ny'iségű, mUtrágyában nyújtott táp­anyagon kívül folyóvízzel való öntö­zésben is részesült. A III. parcella íz azonos mennyiségű tápanyagot szenny­víz formájában, öntözés módján kapta meg. A IV. parcella ugyanazon meny- nyiségű. 1:3 arányban folyóvízzel kon­centrált szennyvizet kap. (Egy rész szennyvíz, három rész folyóvíz)- Az V. parcellánál az arány 1:4, a VI. parcellánál 1:5 változik. Az az érdekes, hogy nem a II. vagy III. parcellán mutatkozik a legjobb termés, mint ahogy azt elvárnánk, hanem a VI. parcellán, vagyis ott, ahol a legkevesebb tápanyagot folyóvízzel koncentrált szennyvízben nyújtot­tuk. Láthatjuk' tehát, hogy a labora­tóriumi kiszámítások nem mindig pon­tosak, sőt. a leggyakrabban éppen el­lenkezőleg, pontatlanok, A kísérletek alapján elért eredmények és tapaszta­latok jobbak. Ezt a kísérletet Vinár bácsiék meg- . ismételték a kenderrel. Természetesen a kendernél a kendernek megfelelően adagolták a tápanyagot. Míg a hagy­mánál azt láttuk, hogy a legkevesebb tápanyagot kapott parcella volt a leg­jobb, a kendernél éppen az, vagyis r, VI. volt a leggyengébb és a II. és ifi. parcella a legjobb. A II. parcellán 260—270 centiméter magas kendert termeinek. Ezeket a kísérleteket permetezéses öntözéssel is megismételték. (Pillanat­nyilag még nem lehet megállapítani, hogy melyik öntözés a jobb. V alószí.- nffleg növényenként változik.j A cukorrépánál úgyszintén a II. és III. parcella a legszebb. A III. par. cellán meg szeretnék, és valószínítleO, a látszat szerint sikerül is megdönte- niök az eddigi országos termelési csú­csot. amelyet az Ifjúsági Faluban ér­tek el. (700 mázsa egy hektámn). De a leggyengébb parcellán is jobb termés mutatkozik az országos átlagnál. Ma még korai lenne az eredmé­nyekről beszélni, s habár vannak eredmények, és szép eredmények, de annyi bizonyos, hogy a diószegi vízgazdálkodási kísérleti telep tudo­mányos dolgozói derék munkát vé­geznek. Földhözragadt parasztok év. százados merész álmának a valóravál- tásáról van sió. Az öntözés és a trá­gyázás megoldása­Hirtelen Szabó Pál Kővágójának mondása jut eszembe: Két isten kék ide, az egyik amék öntözné a fődet, a másik meg amék szárítaná. így va­gyunk valahogy mi a földjeinkkel. De nem sokíig leszünk már így nem sokáig! KARDOS ISTVÁN Hétfőn, 16-án Moszkvába utazott a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség kül­döttsége, ahol részt vesz a Nemzetközi Diákszövetség tanácsa ülésén. A Cseh­szlovák küldöttséget Vladimír Meisner elvtárs a CsISz KB titkára vezette. Az ülés augusztus 20-án kezdődik a moszkvai Lomonoszov egyetemen. Elbúcsúznak fiatal Norvég barátaink A nyári szünidő alatt egy gyönyörű hónepot tölthettek pionírjaink a libe- reci pionírtáborban. Úgyszintén 3 Nor­vég gyermekek, akik a nyáron ott üdültek. Csehszlovákia tartózkodásuk utolsó napját Prágában töltötték ifjú Norvég barátaink; Hétfőn, augusztus 16-án meglátogat­ták az iskolaügyi minisztériumot, ahol barátságosan elbeszélgettek a minisz­térium dolgozóival és a CsISz tagjaival. Utána elbúcsúztak íBsehszlovákiától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom