Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-14 / 64. szám

1*154. augusztus 1,4. 01IFIOSÁG 7 A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi bizottsága elnökségének határozata a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség 1954|55 oktasási évről Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa kihangsúlyozta, hogs a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség leg­főbb feladata az, hogy az ifjúságot a szocializmus lelkes és öntudatos épí tőjévé nevelje. Ahhoz, hogy a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség ezt a fel­adatát teljesíthesse, befolyást kell gya­korolnia üzemeink, falvaink. iskoláink és hivatalaink egész ifiúságáre A Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség minden funkcionáriusának arra kell törekednie hogy államunk építésének műiden sza­kaszára öntudatos, politikai, szakmai és kulturális szempontból művelt ifjúság kerüljön. % Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség valamennyi szervezetének alapvető fel­adata az. hogy politikai nevelőmunká végezzen az ifjúság között A CsIS' Központi Bizottságának elnöksége ép­pen ezért az elmúlt évek tapasztalata alapján elhatározta, hogy 1954—1955 ben ismét meg kell szervezni a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség oktatási évét. Az oktatási év során elmélyül és megszilárdul ez ifjúság politikai öntu­data, kiterebélyesed :k a? ifjú emberek­ben a szocialista hazafiság és a pro­letárnemzetköziség érzülete. Az ok­tatási év célja az, hogy a fiatalsághoz közelebb hozza a szocializmus eszméit, megmagyarázza a szocializmus építésé­nek alapvető kérdésé t s megnyerje fiatalságunkat ezek megvalósítására. Népi demokratikus köztársaságunk megad minden lehetőséget az ifjúság sokoldalú művelődése, képességeinek és eszméinek megvalósítása számára. Fia faijaink rendes foglalkozásuk mellet: bőutik tudásukat az iskolákban, tanfo­lyamokon, szakiskolákon, főiskolákon egyetemeken. Népi könyvtárak, ol­vasótermek és üzemi klubok állanak rendelkezésére. Látogathatják az elmé­leti tanácsadókat, előadásokat, kiállítá­sokat és múzeumokat. A CsISz alap- szervezeteinek kötelessége, hogy az if­júságot rpindgzen lehetőségek tökéletes kiaknázására neveljék a fiatalok érdek­lődése szerint, akik meg akarják is­merni a tudomány és technika új vív­mányait, a világ kultúrájának és saját műveltségünknek gazdag kincseit, A CsISz funkcionáriusainak naponta kö­telessége az ifjúság tudatába oltani hogy minden ifjú ember műveltsége el­sősorban sajátmage érdeke. A fiatal embernek sokoldalúan képzettnek és politikailag öntudatosnak kell lennie, mert csakis a legszélesebb politikai és szakismeretekkel rendelkező ember fejtheti ki teljes mértékben fiatalos erejét, csakis az ilyen erhber válhatik népi demokratikus hazájának áldozat­kész építőjévé és védelmezőjévé, a szo­cialista társadalom valóban értékes tagjává. Ezek tudatában fogjanak hozzá a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség funk­cionáriusai, a CsISz oktatási évéről szó­ló határozat megvalósításához. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának elnöksége úgy határozott, hogy az 1954—1955 oktatás: évben az alábbi oktatási formákat ve­zeti be: 1. olvasókör 2 alapfokú politikai kör 3 a SzKP történetének tanulmányi köre 4 előadások, vitaesték és ifjúsági tanulmányutak szervezése. Ezenkívül az ifjúságnak megvan a lehetősége, hogy a marxizmus-leniniz- mus alapjait a Pártoktatási Év kereté­ben tanulmányozza. Az oktatási év megszervezésén kí­vül a CsISz alepszervezetének a dolgozó ifjúságot sZ'''képzettségének fejlesz­tésére kell nevelnie, meg kell nyernie az üzemi munkaiskolákban, távoktatá­sokban és esti tanfolyamokon való ta­nulmányok számára^ 1. Olvasóköröket minden alepszerve- zetben létre kell hozni. Ezek munkája érdekében ki kel! használni minden nép könyvtárat, üzemi klubot, kuitúrott hont és minden egyéb közművelődési intézményt. Az olvasókörök elsősorban a CsISz tagjai és a szervezetlen fiatal­ság céljait szolgálják, amely nem nyert beosztást a CsISz politikai köreiben vagy a Pártoktatási Évben. Olvasókö­rök azonban ott is működhetnek, aho’ politikai körök is tevékenykednek. Az olvasókörökben a fiatalság eszme­cserét folytat az egyes könyvekről, írókról, de éppúgy az időszerű politika’ kérdésekről s felkészül a Fucsfk-jel­vény elnyerésére. Az olvasókörök, az üzemi és népi könyvtárakká' karöltve Irodalmi estéket, olvasói vitaestélyeket és értekezleteket, esz­mecseréket és hasonlókét szerveznek Az olvasókör havonként kétszer tar* összejövetelt Működését tervszerűen és olymódon kell kifejtenie, hogy az olvasókör tagjainak többsége az okta­tási év folyamán elnyerje a Fucsík- 4elvényt. A könyvek megválasztásánál és ez olvasmány terv kidolgozásánál a helyi lehetőségekből keli kiindulni. Az állami munkeerőtartalékok tanu­lóotthonaiban és az iskolákban létesí­tett olvasókörök tervüket a tanulóott­hon vagy iskola tanmenete szerint ál­lítják össze. Az olvasókör vezetésével a CsISz a- iapszervezeteinek vezetősége a könyv­tárosokat, tanítókat, diákokat, nevelő két. a Fucsík-jelvény viselőit és azo­kat az elvtársakat bízza meg, akik ér­tenek a könyvekhez, képesek az ifjú­sággal foglalkozni meg tudják magya­rázni az olvasókör tagjainak a köny­vek tartalmát, ecsetelni tudják azt a kort. amelvben a kérdéses események lejátszódtak, párhuzamot tudnak vonr. a könyvekben leírt valamikori és a mai való élet között, helyes következtető seket képesek levonni az ifjúság szem pontjából. Az olvasókörök működését a CsISz alapszervezeteinek vezetősége irányitjf és ellenőrzi. A CsISz járási választmá­nya nyilvántartást vezet be a létrejött olvasókörökben s a járási nép; könyv­tárral karöltve kéthavonként egyszer szemináriumot rendez az olva sókörök vezetői részére, hogy azokoi kicserélhessék tapasztalataikat és elem­zés alá vehessék ez egyes könyveké* A CsiSz központi választmánya az o! - vasókörök vezetői számába módszerta­ni útbaigazításokat ad ki és elemzés alá veszi a Fucsík-jelvény akciójába tartozó némely könyveket. Az olvasókörök 1954 októberébe:, kezdik meg működésüket s ezt 1955 májusában fejezik be záróértekeztetek keretében, a Fucsík-jelvény elnyeré­sére. Az olvasókörök részvevői ez ér­tekezletek alapján az oktatási év fo­lyamán is elnyerhetik a Fucsík-jel- vényt. Olvasóköröket az oktatási év fo­lyamán is létre lehet hozni. 2. Politikai alapköröket « CsISz alap­szervezeteiben létesítünk, üzemekben, falvakon. Csehszlovák Állami Gazdasá­gokon, gép- és traktorállomásokon, hi­vatalokban és a nemzetbiztonsági tes­tület alakulataiban. A politikai alapkörök a CsISz tagja és a szervezetlen fiatalok számára szol­gálnak, akik érdeklődést tanúsítanak a politikai kérdések iránt, de csak mosi kezdik azokat tanulmányozni. A hall­gatók hét hónap alatt a következő tárgyköröket tartoznak elsajátítani: 1. Miként harcolt országunk dolgozó népe elnyomói ellen. 2. A népi demokratikus Csehszlovákia — a munkások és parasztok állama. 3. A szocialista ipar fejlődése Cseh­szlovákiában. 4. Harc a szocialista földművelés ki­építéséért. 5 Csehszlovákia Kommunista Pártja — hazánk vezető és irányító ereje. 6. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség — egységes tömeg szervezet. 7. A világ népei a békéért folytatott harcban. A kör kéthetenként egyszer tér' összejövetelt. Hallgatói a CsISz Köz pont1 Bizottság« által kiadott tanköny­vekbe folytatják tanulmányaikat. A • ukto'ásnak a lehető leg világosabbnak és szemléltetőnek kell lennie, hogy a fiatal­ság könnyebben érthesse meg a külön­böző politikai problémákat: A politikai alapkör vezetésére a CsISz elepszerve- zete olyan alkalmas oropagandistákat jelöl ki, alcik nemcsak kellő elméleti képzettséggel bírnak, hanem egyútte szoros kapcsolatban állanak a fiatalság­gal. A propagandisták fokozott gondos­sággal tartoznak előkészülni az okta­tásra. naponta kapcsolatban kell állniok a he ligát ósággal, rendszeresen kell lá­togatnak a szemináriumokat. A CsTS? járási bizottsága a Járási Elméleti Ta­nácsadóval karöltve, havonta egyszer minden tárgykörre nézve külön szemi­náriumot szervez meg A CsISz Köz­ponti Bizottsága minden tárgykörre nézve módszertani útba'qazításokat ad ki a propagandisták megsegítésére. A politikai alapkörök működésüké 1954. október 15-én kezdik meg 's 1955 május 30-án fejezik be A Cseh­szlovák Állami Gazdaságokon, qép- és üraktorállomásokon a politikai alapkő rök csak 1954. november 15-én kez­dik meg működésüket s azt 1955 ápri­lis 15-én fejezik be. A téli időszak­ban viszont, hetenként egyszer tarta­nak összejövetelt, hogy így a CsISz Központi Bizottsága által kitűzött prog­ram mot betarthassák. Az olvasókörök vagy politikai alap­köreit mindazokban a szervezetekben Központi Bizottsága által kiadott iga­zolványt, amelybe az összejöveteleken való részvételt kel! bejegyezni. 3 A SzKP történetének tanulmányi kröeit mindazokban a szervezetekben hozzuk létre, ahol kellő számban van­nak olyan fiatalok, akik a? alapvető politikai ismereteket már akár az is­kolákon. tanulóotthonokban, politika körökben, akár pedig más intézmé­nyekben megszerezték Ezek a körök kétévesek s tanmenetük a következő ELSŐ ÉV: 1. A szociáldemokrata munkáspárt megalakításáért folyó harc Oroszor­szágban. 2. Az orosz szociáldemokrata munkás­párt megalakítása, a bolsevik és a mensevik frakció keletkezése a párt­ban. 3. Mensevikek és bolsevikek az orosz­japán háború és az első orosz for­radalom idejében. 4 Mensevikek és bolsevikek a sztolipini reakció szakaszában; a bolsevikek önálló marxista pártban tömörülnek 5. A bolsevik párt a munkásmozgalom fellendülésének éveiben az I. impe­rialista háború előtt. 6. A bolsevik párt az imperialista há­ború idejében. 7. A bolsevik párt az Októberi Szocia­lista Forradalom előkészítésének és megvalósításának idejében. 8. A kommunista Párt az idegen ka­tonai beavatkozások és a polgárháború idejében. A második évben a tanulmányozott tárgykörök a Szovjetunió szocialista társadalmának építése idejéből, vala­mint a szocializmusból a kommuniz­musra történő átmenet idejéből men­tődnek. A hallgatóság számára a tanulmá­nyozás alapvető irodalmát a SzK(b)P rövid történelme jelenti. Az oktatásnál a SzK(b)P történeti albumában foglalt szemléltető segédeszközöket használjuk fel. A körök Csehszlovákia Kommunista Pártjának közvetlen ideológiai vezetése alatt működnek, vagyis a propagandis­ták kiválasztását, nevelését és irányí­tását a CsKP szervei végzik. A CsISz szervezeteinek feladata a hallgatóság kiválogatása, a körök létrehozása és az összejövetelek szervezeti biztosítása A kör kéthetenként egyszer tart össze­lő veteit. A SzKP történetének tanulmányi kö­rében ez oktatás 1954. október 1-éi veszi kezdetét; a városokban 1955 jú­nius 30-án, a falvakon 1955 május 31 én ér véget. A körök 1955 ószén foly­tat Iák újra működésüket. A különböző fokozatú iskolák ifjú­sága, valamint az állami munkeerőtar- talék tamulóotthonok tanulói számára meg van adva a lehetőség, hogy a mer- xizmus-leninizmus alapismereteit az iskola tanmenete keretében sajátítsák e! s ezért azokon a CsISz politikai alap­köröket nem létesít. A CsISz alepszer- vezeteinek feladata az. hogy az isko­lának segítséget nyújtson abban fi harcban, amelyben a diákok és tanulók formai tanulása ellen küzd e marxiz- mus-leninizmus elsajátítása terén, e- zenkívül pedig gazdag előadási tevé­kenységet. olvasóköröket, közös olva­sásokat. vitaesteket és tenulmányuta- ket kelj szervezniük. A csehszlovák hadsereg kötelékébe tartozó ifjúság a marxizmus-leninizmus alapjait a legénység és altisztek poli­tikai iskolázása s e tisztikar mar­xista-leninista előkészítése keretében sajátítja el. Ezekben az alakulatokban e CsISz-szervezetek feladata annak az elősegítése, hogy a óéderő kötelékébe tartozó tagok maradéktalanul teljesít­hessék feladataikat, ezért saját külön politikai köreit nem hozza létre. 4 Az előadások, vitaestek és tanul­mányutak szervezése ebben az évben múlhatatlan eikotó részét jelenti a CsISz alapszervezeteiben folyó nevelés munkának. A, A CsISz alapszervezetei gondos­kodni kötelesek, hogy lehetővé tegyék az egész ifjúság számára havonta egv értékes előadás meghallgatását,. vagv valamilyen érdekes vitaesten való rész vételét. Ehhez kiváltképpen a politika és tudományos ismeretek terjesztésé re szolgáló társulatok és minden egyéb közművelődési intézmények lehetősé­geit is ki kei! használnia. A CsISz Központi Bizftttságának el­nöksége az alapszervezetek számára mindenekelőtt az alábbi tárgykörökre vonatkozó előadások megszervezésé' ajánlja; A földműves ifjúság élete e tőkés országokban: e falusi ifjúság Kilá'ása hazánkban: a szovjet ifjúság élete (a Csehszlovák-Szovjet Baráti Hónap ke­retében); .Csehszlovákia Kommunista Pártja (a CsKP történelmi albumába- foglalt szemléltető segédeszközök fel­használás" ve 1>: Csehszlovákia ifjúságá­nak haladó mozgalmai; a világ haladt ifjúságának harcé a békéért ( Világ If­júságának Hete keretében): a Csehszlo­vák Köztársaság népi demokratikus rendszerének tíz éve. Különös figyelmet tartoznak szentel­ni a CsISz alapszervezetei a tudomány technika, új munkamódszerek és ha­sonlók népszerüsitésének. . mindenek­előtt a mezőgazdasági termelés vonat­kozásában. Az értekezések és előadások tárgykörének megválasztásánál a hely’ feltételekből és az ifjúság érdeklődésé­ből kel! kiindulni. A CsISz járási bizottságai gondos kodni tartoznak arról, hogy az előadók testületé az ifjúság ismerete alapján támogassa az alapszervezetéket a/ előadások tárgykörének megválasztásé nál. a helyi feltételekből és az ifjúság érdeklődéséből kell kiindulni. A CsISz járási bizottságai gondos­kodni tartoznék arról, hogy az előadók testületé az ifjúság ismerete alapján támogassa az alepszervezeteket az e- lőadások és vitaestek előkészítésében és lefolytatásában. Ezért fontos, hogy a járási bizottság körül összpontosítsuk mindazokat a kívülálló és alkalmas elv- társakat is, akik kellő ismeretekké* rendelkeznek és könnyen szólhatnak az ifjúsághoz, mint például a tanítókat, mérnököket, egronómusokat, orvoso­kat stb. B. Az alapszervezetek látogatásokat rendeznek a kiállításokra, múzeumok­ba, képtárakba, népeink történelmi em­lékezetű helyeire, a jól működő EFSz- ek. GTÁ-k, ÁG-ok. valamint a szocia­lizmus nagy építményeinek helyeire, A tanulmányutak és kirándulások je­lentős mértékben gazdaa'tíák az ifjú­ság általános ismereteit, elmélyítik an­nak hazafias érzését, szilárdítják a fiatalok kollektív tudatát. Éppen ezért kiváló segédeszközt jelentenek az ol­vasókörök és politikai körök működé­sében. A CsISz alapszervezetei saját lehető­ségeik alapján s a fiatalság érdeklődé­sének tekintetbe vételével dolgozzák ki a tanulmányutak és kirándulások ter­vét. amelyeket a közművelődési intéz­ményekkel, üzemi klubokkal, valamint a politikai és tudományos ismeretter- iesztő társulatokkal karöltve valósít meg. * Az ifjúság tanulmányai a Pártokta­tási Évben. Az 1954—1955. oktatási év­ben a CsISz funkcionáriusai és legki­válóbb tagjai ismét javaslatba hozha­tók a CsKP szervezeteinél a Pértokta- tási év számára. A CsISz szervezete a Pártoktatási Évben való részvételre ^csakis azokat az elvtársaket javasolja, akiknél megvannak ez előfeltételek, hogy a tanulmányokat sikerrel végez­hetik el. A CsISz alepszervezeteinek vezetőségei az év folyamán ellenőriz­ni tartoznak, vájjon a CsISz-tagok a Pártoktatási Évet rendesen látogatják. * A GsISz szervei és az elapszerveze- tek ez oktatási évet úgy készítik elő, hogy minden fiú és leány számára le­hetővé tegyék a továbbképzést, akár a CsiSz politikai alapköreiben, akár pedig a SzKP történetének tanulmányi köré­ben, vagy az olvasókörökben, illetve havonta egy értékes előadás vagy vi­taest meghallgatását, ezenfelül pedig a tanulmányutakban való részvételt. Döntő fontosságú feladat, hogy alkal­mas propagandistákat, olvesőkörvezető- ket és előadókat válasszunk ki, mert az oktatás eszmei színvonala ezek fej­letlenségétől függ A fiatalokat ez okta­tási évbe csakis az önkéntesség alap­ján sorolhatjuk be. ezért e CsiSz alap­szervezeteinek funkcionáriusai az ok­tatási év megnyitása előtt minden e- gyes ifjú elvtárssal és elvtársnőve! megbeszóH1' a politikai iskolában való részvéte! kérdéseit s személyes meg­győzés alapján szerzik meg ezeket a tanulmányok számára. A politikai ok­tatás számára meg kell nyerni a szer­vezetlen ifjúságot is. A CsiSz szervei fokozott figyelmet tartoznak szentelni az oktatási év irá­nyításának, következetesen ellenőrizni tartoznak a propagandisták és körve­zetők munkáját, seqédkezni kötelesek e szemináriumok megszervezésében, szemmel tartoznak követni az iskolá­zás ideológiai színvonalát s haladék­talanul kötelesek gondoskodni a hiányok kiküszöböléséről. Éppen ezért a járási bizottságoknak állandó áttekintéssel kell bírniok az egyes körökben ural­kodó helyzetről, hogy az egyes szer­vek tagjai s a kar dolgozói személyes kapcsolataik alapján ismerjék a körök működését, a helyszínen segítsék elő a hibák, kiküszöbölését a politikai isko­lázás színvonalának emelését. * A CsiSz Szlovákiai Központi Bizott­sága e kerületi bizottságok és járási bizottságok fokozott figyelmet kötele­sek fordítani e funkcionáriusok aktívá­jának tanulmányaira. Bíztosítaniok kell, hogy a funkcionáriusokat megnyerjék a CsiSz oktatási évének valamely ala­kulatába, a Pártoktatásí Évbe, avagy távoktatásban vegyenek részt, ezenfe­lül pedig ezek számára szemináriumo­kat létesítenek a munkamódszerek, az ideológiai és szakkérdések, különösen pedig a mezőgazdasági problémák meg­ismerésére. A CsiSz Központi Bizottságának el­nöksége utasítja az összes kerületi bi­zottságokat, járási bizottságokat, va­lamint az alapszervezetek vezetőségeit, hogy augusztus és szeptember folya­mán az egész ifjúsággal megismertes­sék az 1954—1955. évi oktatásról szó­ló határozatot és biztosítsák a határo­zat maradéktalan teljesítését. Az 1954 —1955. évi oktatásról szóló határoza­tot minden funkcionárius hajtsa végre abban a tudatban, hogy a határozat tel­jesítése lényeges mértékben járul hoz­zá az ifjúság olyanirányú neveléséhez, hogy az a szocializmus lelkes és tán­toríthatatlan harcosává váljék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom