Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-31 / 60. szám
6 ÚJ IFJÚSÁG 1954: iúlius 51. M II ii nn ihm uv II ■-- V" .-*“'“**-'* .... ■ | MG EfflE g==3 L _ II Forradalom a röntgenezésben Barlangkutatóink hazánk föSdaíattl szépségeit keres k Részlet a demänovai Béke-barlangból Jégvízesés a dobsinai jégbarlangban Az új röntgenberendezés. A vizsgált személy háta mögött elhelyezett röntgencső sugarai a mellkason áthatolnak és az első antimonnal és céziummal befuttatott röntgenernyőn fénylést idéznék elő. A fény hatására az antimon- és céziumrétegből elektronok lépnek ki. E parányi villamostöltésű részecskéket elektromos lencsékkel összesűritik és a látcső elé szerelt második röntgenernyőre irányítják, amelyen az elektronok éles képet idéznek elő. Az orvos erős nagyítású látrcsövön nézi. 17' it ne röntgeneztek volna még, vagy ki ne ■*-»- látott volna még röntgenfelvételt? És ki nem csodálkozott, hogy ez orvosok milyen fontos következtetéseket tudnak levonni ö röntgenképek világosabb vagy sötétebb foltjaiból, he még olyan elmosódottak is azok? Á gyakorlott orvosi szemnek ugyanis homályosságuk ellenére is sokat mondanak e képek. De mennyivel biztosabban igazíthatnák útba, ha élesebb képet adnának 1 Évtizedes kísérletezés után most olyan megoldást találtak, amely 400—600-szor élesebb röntgenvilágítást, illetve felvételt tesz lehetővé. Ezzel nemcsak az orvosi bajmegállapítás, hanem e műszaki anyagvizsgálat terén is nagy lépést tettünk előre. Hogy a röntgenezésnek csak a legfontosabb alkalmazási területeit említsük: csontelváltozásokról, törésekről, ficamodásokról azonnal képet ad, anélkül, hogy a betegnek bármilyen fájdalmat is okozna. Ugyanígy a testben idegen anyagok, mint például lövedék, fémszilánk, tű, szeg stb., valamint a szervezetben keletkezett *v kövek (epe-, vesekő stb-X..helyéről is pontosan elhatárolt és gyors felvilágosítást ad a röntgengép. Kitűnő eredménnyel alkalmazzák tüdő-, gyomor-, bélés fogbántalmak, valamint egyéb szervek betegségeinek megállapítására. Ezzel az esetleg szűkilyen házat épiteni — mondanák sokan, még é- pítészek is. A legújabb kísérletek szerint a lapos tető mégsem látszik olyan nagy fényűzésnek. Sőt!... Ha^medencének építik meg, és álan- dóan víz alatt tartják, felveheti a versenyt a hagyományos tetömegoldásokkal — vallják egyes építészek. Ez meglehetősen furcsán hangzik, de a helyzet az, hogy a betonban főként akkor keletkeznek repedések a hőmérséklet hul’ámzásai- re, ha száraz állapotban van. Ha viszont víz alatL tartják, a vízréteg éppúgy lassítja felmelegedését, mint lehűlését. Télen fűt, nyáron hűt. A vízréte. hőkiegyenlítő hatása igen jelentős Té’en, amikor a levegő fagypont alá hűl, természetesen a tetőmedence vizén is jégréteg keletkezik. Lehet kinn akár mínusz 20 fok hideg is, a jégréteg alatt a víz hőmérséklete fagypont felett van. Télen tehát — legalábbis felülről — 6okkal lassabban hűlnek le a jégtetö alatti lakások. Nyáron viszont felmelegedésük jóval lassúbb, mert a tetőt borító víz állandóan párolog, a párolgás viszont lehűlést idéz elő, s így a tetőségesnek mutatkozó műtétet rendkívüli mértékben megkönnyíti és meggyorsítja. Végül a röntgensugarak a rákos daganatok elpusztításában és bizonyos bőrbántalmak kezelésében is kiemelkedő szerephez jutottak. De maradjunk csak átvilágító tulajdonságainál. Itt eddig az volt a legnagyobb hátrány, hogy csak gyenge, ú. n. lágy sugarak alkalmazásáról lehetett szó. A nagy áthatolóképességű, ú. n. kemény sugarak ugyanis roncsolóan hatnak az e- gészséges szövetekre. Csakhogy a lágyabb sugarak finomabb természetű bajmegállapításnál homályos és bizonytalan képet adna'Hol itt a kiút, amikor a seteg testi épsége miatt szóba sem jöhet kemény, nagy áthatolóképességű, tehát roncsoló sugarak alkalmazása? Ezt a problémát oldotta meg az új röntg enezési eljárás. Az új röntgenberendezés az elektronokat, az atom negatív töltésű, legkisebb részecskéit használja fel éles képek előállítására. Az elektronok ugyanis — ellentétben a röntgensugarakkal — röptűkben elhajlíthatók, tehát összesűríthetők, vagyis gyújtópontba gyűjthetők és nagymértékben meggyorsíthatok. Az új berendezésben is először röntgensugarakat keltenek. Itt azonban a sugarak útjába egy antimonnal és céziummal befuttatott felületet állítanak. A sugarak hatására ez a felület fenyleni, fluoreszkálni kezd. Most már az ilyen felületnek ez tulajdonsága, hogy a fény hatására elektronokat bocsát ki magából. Ezt az elektronáramot gyorsítják meg elektromos terekkel, ú. n. elektrosztatikus lencsékkel, mégpedig másodpercenként 800 km-es sebességről 8000 km-re. A nagy sebességgel sugárzó elektron-nyalábot ugyanakkor fénysugarak módjára összesűrítik és különleges röntgenernyőre bocsátják. Amikor a nyaláb ebbe a felületbe ütközik, az elektronok fényt idéz..ek elő rajta. Ilymódon többszázszor élesebb röntgenképet kaphatunk, ami a beteg és orvos szempontjából egyaránt hatalmas előny, mert a belső testi elváltozások élesebb és részletesebb feltüntetésével sokkal pontosabb és gyorsabb bajmegállapítást tesz lehetővé. Az újrendszerű röntgenezés a műszaki anyagvizsgálat terén is újabb, széles távlatokat nyit meg, mert a fédanyagokban rejlő gyártási hibák, használat közben fellépő elváltozások, fáradási jelenségek stb pontosabb és élesebb megvilágításával és okaik felderítésével tökéletesebb megmunkálási eljárások felé vezetik a kutatást és a gyártási technológiát. medence vize csak igen lassan melegszik fel. Ilymódon a vízzel borított tetőszerkezet egész éven át kellemesen mérsékli a Mz belső hőmérsékletét. Télen tehát tüzelőanyagot, fűtőenergiát takarít meg, nyáron pedig fürdésre, uszkálásre és napozásra használható strandot kínál. Hogy állunk a vízzel borítható lapos tető építési és karbantartási költségeivel? Építési költsége kisebb, mint a szokásos tetőké. Ez érthető is, hiszen a hagyományos tetőszerkezetek és a velük kapcsolatos eresz, ereszcsatorna, tetőcsatorna stb. az építkezés összköltségének mintegy 12—15 százalékát emészti fel. Később is, hol az eresz- és tetőcsatornával, hol a lefolyócsővel von baj. Minthogy a lapos tetőnél minderre nincs szükség, az elég nagy karbantartási költség is elmarad. Emellett a lapos tetőnek ki? alakított medence vasbetonszerkezete a ház falait szilárdabban fogja össze mint a fából, vagy akár vasból készült tetőszerkezet. A víz felújításáról csak akkor kell gondoskodni, ha fürdésre is használják. Hogy a víz ne támadja meg a beton anyagát, a medencét, időről- időre oltott mésszel kenik be, mint a zárt strandok medencéit is szokták. Ha valahol mégis repedés keletkezne a betonban, csak le kell ereszteni a vizet, s amilyen könnyű így megtalálni e hibát, ugyanolyan egyszerű a javítás is. A vízzel borított tetőnek az is nagy előnye még, hogy nem gyulladhat ki, s ha a házban bárhol tűz támadna, a tetőmedence víztartalma döntő szerephez juthat eloltásában. Csak egy készenlétben álló, karikára csavart tüzoltótömlő kell hozzá, s a tető jelentős vízmennyisége már önsúlyánál fogva zúdul a tűz fészkére. Igaz ugyan, hogy a tető és a rajta elterülő vízmennyiség erősebben terheli meg a ház falait, mint a szokásos tetőszerkezetek, s ezért valamivel többe kerül biztonságos alátámasztása. Ez a többletkiadás azonban eltörpül a többi megtakarítás mellett. Az eddigi tapasztalatok alapján jogosnak látszik az a remény, hogy a vízzel borított tető új irányt mutat a házépítésben. Szlovákiában világviszonylatban is igen sok barlang van. Itt találjuk a világhírű dobsinai jégbarlangot, a domicai, demänovai, harmaneci, jászói és még egész sor kisebb-nagyobb cseppkőbarlangot. Évente ezer és ezer dolgozó látogat el a barlangok csodás világába, hogy megismerje a millió és millió év alatt kialakult gyönyörű jég- és cseppkőalakulatokat, földalatti termeket és folyosókat, tátongó szakadékokat és a kristálytiszta vizű barlangi tavakat és vízeséseket. A természet sokszínű mesés világot alakított itt ki mészkő és víz segítségével, s ezek a szépségek minden látogatónak feledhetetlen élményt nyújtanak. Barlangkutatóink nem ismernek akadályt, félelmet, sem fáradságot, amikor új barlang felkutatásáról van szó. Munkájukat általában kevéssé ismerjük, pedig igen nagyjelentőségű és nehéz feladatokat oldanak meg. Az ő érdemük, hogy évről-évre újabb és újabb barlangokat nyitnak meg a látogatók számára, s ők teszik lehetővé, hogy a barlangok hasznos tudományos ismeretek megszerzését szolgálhatják. Sokan azt gondolják, hogy a barlangkutatók munkája csak kalandos természetű, sportszerű foglalkozás. Nem kétséges, hogy sok izgalmas élményben van részük. Képzeljük el, felfedeznek a föld felszínén egy barlangnyílást vagy szakadékot. Minden jel, — tehát a környék geológiai összetétele, a terep vízrajza, a felszín morfológiája — arra vallanak, hogy mélyen a föld alatt barlangrendszerrel lehet számolni. Mit tesz ilyenkor a barlangkutató? Gyakran, saját Hetét is kockára téve, leereszkedik a mélységbe, az ismeretlen sötét világba s nem nyugszik addig, míg csak meg nem fejti a föld mélyén ••ejtőző titkot. Felszerelése egyszerű: gumiöltöny, gumicsizma, karbidlámpa, bőrsisak, kalapács, vésővas, kötél. Gyakran ösztönszerűen halad előre. Lépésről lépésre kell meghódítania a barlang minden talpalatnyi területét Mert a barlang féltékenyen őrzi titkát. Labirintusának szűk folyosóin hason- csúszva kelll átmászni, majd a szakadékokba kötélhágcsón lehet leereszkedni. Gyakran napokig tart, míg kalapács, csákány és véső segítségével az akadályt képző falban olyan nyílást sikerül kiszélesíteni, amelyen a kutató átbújhat. Sötétségben, a karbidlámpa gyér fénye mellett sza adékok felett kell átvergődnie, földalatti vizekkel szembeszállnia. De a kutatók munkája nem hiábavaló. Évről évre újabb és újabb földalatti csodákat tárnak fel, újabb és újabb geológiai, archeológiái, paleontológiái és más leletekkel gazdagítják nemzeti Ján Miticky barlangkutató munka közben a ha- cavai cseppkőbarlangban (Sugár György felvételei.) A „Béke és Szabadság” című magyarországi képes hetilap egyik leautóbbi számában beszámolt arról, hogy milyen eredményes munkát végeznek a Bükk-hegységben a fiatal magyar barlangkutatók. Holly Ferenc cikkében leírja azt az izgalmas és veszélyes kutatótúrát, melynek eredményeképpen felfedezték Európa legnagyobb föld alatti vízesését. Idézzük az említett cikk végét: „Állandóan fejlődő nehéziparunk a borsodi medencében egyre több ipari vizet kíván. Tehát a Bükk-hegység e részén végzett karsztbarlangkincsünket. Az utolsó évek során is feltártak néhány új barlangot. Felfedezték és hozzáférhetővé tették a driny, vazseci barlangok, valamint a harmanecj barlang ismeretlen részeit, a demänovai völgyben felfedezték a Béke-barlangot, valamint a gombaszegi és brzotíni barla^oot. A Turista n. v. speleológiai osztályának dolgoz ezenkívül még egész sor további helyen kutatnak. Egyik legnagyobb sikerük a múlt évben a Barazdalás-szakadék kikutatása volt. Ez a szakadék hazánk legmélyebb szakadéka s emellett cseppkődíszítése is igen szép. Relatív mélysége az újonnan felfedezett barlangokkal 182 m, hosz- sza a ferdí folyosókkal meghaladja a 300 métert. Teljes 36 óra hosszat tartott, míg a szakadék fenekét elérték, s tudományos szempontból is megvizsgálták és kiértékelték azt. A Békebarlangban végzett kutatás közben 14 napot dolgoztak, : régen ismert „Sárkány”-barlang és ma a Békebarlang nevet viselő barlangrész közötti járat vágásán. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a barlangoknak csak a turisztika és az idegenforgalom szempontjából van jelentőségük. A barlangkutatók tudományos téren is igen fontos és komoly munkát végeznek. Különösen sokat nyer a geológia. A barlangok feltárják a földrétegek öszRészlet a jászói cseppkőbarlangból szetételét, valamint a víz vegyi, mechanikai munkáját a mészkőben és egyúttal magyarázatot adnak a felszíni morfológiai jelenségekkel kapcsolatos problémákra is. A barlangkutatás az archeológus és paleontológus számára is fontossággal bír. Barlangjainkban hazánk első lakóinak életére vonatkozó nagyszámú leletet fedeztek fel (főleg Domicán), amelyek alapján nemcsak az ősember életét ismerhetjük meg, hanem szokásait és művészetét is (fali festmények, cserép-készítmények, művésziesen kidolgozott szerszámok stb.). Barlangjainkban sok mammut és barlangi medve csontját találtuk meg, ezek értékes adatokat nyújtanak a paleontológusok számára. S nem szabad megfeledkeznünk a barlangok kulturális és szórakoztató jelentőségéről sem. A barlanglátogatók megismerik hazánk szépségeit és a barlangok csodálatos világába is bepillantást nyernek. Barlangkutatóink jól felhasználják azokat a lehetőségeket, melyeket nekik pártunk és kormányunk nyújt. Rendszeres és következetes munkát végeznek hazánk minden zugában s munkájuk eredményeképpen barlangjaink száma egyre nő, s a feltárt barlangokat egyre többen látogatják. Valóban büszkék lehetünk barlangkutatóinkra. Említsü k meg legalább néhányuk nevét, Ján Májko elvtárs (ő fedezte fel Domicát és más barlangokat), Peter Droppa, Pavel Révay, Stanislav Srol, Ján Miticky és a többiek, nap mint nap leereszkednek a rejtelmes mélységekbe, ahová emberi láb még nem lépett és kitartó munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy Szlovákia a természeti szépségekben leggazdagabb országok között foglalja el a, helyét. Dósa József kutatásnak — tudományos jelentősége mellett — nemzetgazdasági jelentősége is van. Nem szabad megfeledkeznünk a barlang idegenforgalmi értékéről sem. A barlang ezzel a hatalmas vízeséssel az egész világon páratlan a maga nemében! Ha a kutatást megfelelő felszereléssel folytathatjuk, ekkor azon a helyen, ahol a barlang majd legjobban megközelíti a felszínt, egy rövid, mesterséges táróval biztosítani lehetne a barlang kényelmes megtekintését és a 6-1 méter magasból lezuhanó, reflektorok fényébe csillogó vízfátyol rengeteg látogatót vonzana.” Uszoda a ház tetején Röviden a „Pionír 50-ről“ Dolgozóink a levelek sokaságával árasztják el a povazská-bystricai Klement Gottwald műveket. Ezekben a levelekben kifejezésre juttatják nagy érdeklődésüket az új motorkerékpár iránt és türelmetlenül várják az első‘példányok at. Tíz kísérleti darabot készítenek az új „Pion ier 50” jelzésű motorkerékpárból és valószínű,, hogy a következő év elején megkezdik sorozat- gyártásukat. A Pionier 50-es motorkerékpárnak pedálja van és ezért nem szükséges hozzá hajtási engedély. Az egyszerű és biztonságos vezetést elől a teleskop, hátul pedig a mozgó villa segíti elő. A három sebességet a jobbkézzel lehet majd váltani. A gázszabályzó a balkéznél van. 40—50 kilométeres átlagsebesség érhető el az új motorkerékpárral. A kerék átmérője 16x2 ' lesz. A legkellemesebb meglepetés persze az űj típus ára. Előzetes számítások szerint a Pionie; 50-es motorkerékpár körülbelül 1.500 Kcs-ba kerül majd. * Akik idáio nem vehettek motorkerékpárt anyagi okokból, most olcsón hozzájuthatnak. Fiatal magyarországi barlangkutatók sikerei
