Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-28 / 59. szám

01 IFJÚSÁG Szervezeti életünkből A nagy készülődés előtt A négy nyári munka kellős közepén okvetlenül minden erőt a termények betakarítására kell fordítanunk. Ennek sikeréből mérhetjük le csak igazán, hogy fiatalságunk valóban milyen mér­tékben veszi ki részét a mezőgazdaság fellendítéséből. De emellett ránk vár még a szervezeti dolgok jő elrendezése is. A szervezeti életben nem szabad, hogy csak egy, esetleg kétféle nagyon fontos tevékenységet tartsunk szem előtt, mert a szerv°zeti életben min­den mozzanat attól függ, hogy vájjon minden feladatot el tudtunk-e végez­ni. Vegyük sz°mügyre például a poli­tikai Iskolázást. A közeljövőben ez lesz ez alapszervezetek egyik fontos fela­data, de a járási bizottságok már mos: foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Ki­hangsúlyozzuk, hogy a politikai iskolá­zás sikere teljes mértékben attól függ, hogy miképpen készítjük azt elő. Ami­kor az iskolázás megkezdődik, már minden késés visszaüt, akkor már ke­veset lehet a bajon javítani és a rossz szervezés csak akkor érezteti hatását. Évről évre azt írjuk, mondjuk, hogy az iskolázása valóban jól fel kell ké­szülni, az ifjúsági sajtó hasábjain közli a módszertani utasításokat és minden járási, kerületi aktíván órákhosszat be­szélnek erről, de a 6ok beszédnek még­is kevés foganatja volt. Némely járási titkárságon egész éven át több kiló ha­tározatot írnak erről, leírják, hogy mit kell tenni ez oktatási évvel kapcsolat­ban, de a járási bizottság mégsem tesz semmit. Bizony az-ilyen módszer a si­kert nem koszorúzza meg. A szervezés annyit jelent, hogy megteszünk, azaz meg tettetünk másokkal valamit és azt nem lehet aktáikkal, határozatokkal el­érni. Semmiféle határozat nem intéz el helyettünk semmit. A sok határozat el­lenére be kell vallanunk, hogy a poli­tikai iskolázás, különösen a falusi alap- szervezeteknél és ez állami gazdaságok üzemi szervezeteinél, sok esetben a gép- és traktorállomásokon is, de még a dunaszerdehelyi Trepa üzemben is ká­tyúba került, nem bírunk belőle kikec­meregni. A sok határozatnak ez a gyü­mölcse, ha konkréten nem szervezzük meg a politikai iskolázást. Minden járásban csak néhány helyen működött a politikai iskolázás a CsISz Központi Bizottsága irányelveinek és minden következménynek megfelelően. Például a zselí”' járás 52 alapszerve­zete közül csak 8 alepszervezetnél folyt a politikai iskolázás, úgy ahogy. A nyitrai járásban, a szlovák községek­ben, ha nem is kielégítően, de mond­hatjuk, nagyobb részben volt politikai iskolázás, amig a magyar falukban egy­általában nem szervezték meg. Beren- csen, Pogrányban, Alsócsitáron, vagy Béden nem is tudták, hogv mi az a politikai iskolázás. A somorjai, a tor­naijai, a füleki vagy a kékkői járásra ugyanaz vonatkozik, ugyanis, hogy csak pár helyen volt politikai iskolázás, dacára annak, hogy amikor a politikai iskolázásra készülni kellett, sok hatá­rozatot hoztak ez iskolázás megszerve­zésére. Méq jó, ha minden járásban két-három alapszervezetnél folyt le olyan politikai iskolázás, amely megfe­lel a követelményeknek és rá lehet mondani, ez valóban iskolázás volt. A sikertelenség oka: a bürokrácia, a nagyképüséo és a propagandisták hiá­nyos, rossz kiválasztása. Sok esetber például úgy veszik a propagandistákat, mintha gépek, vagy szolgák lennének. A járási bizottság nem elégszik meg azzal, hogy a pro­pagandista vezeti a politikai kört, ha­nem felesleges kimutatásokkal, kiérté­kelésekkel, írásbeli munkákkal terhelik meg őket és sok esetben megkívánják azt, hogy a propagandista e megbeszé­léseken is megjelenjen a járási titkár­ságon. Azt gondolják, hogy a propa­gandista a fogason lóg, akkor lehet öt leakasztani, amikor akarják. Például Gyurcsó elvtárs, a dunaszerdahelyi já­rás vezetőtitkáre — nagyon jó szer­vező, példaadó munkát végez — de té­ved, amikor a napokban ezt mondta, hogy a propagandistáknak kiszemelt fiatalokat majd beidézik a járási tit­kárságra rövid megbeszélésre. Most képzeljük el, hogy Bősön, Pódefán, vagy Csécsénypatonyban a fiatal leszáll az aratógépről, vagy abbahagyja a tar­lóhántást, vágy az állatgondozást és elmegy a járási titkárságra megbeszé­lésre, vagy gyűlésre. Jó, hogy azt nem kívánják a propagandistáktól, hogy heptákba vágják magukat a járási bi­zottság előtt. Természetes, az ilyen módszer eleve elveszi a leendő propa­gandista kedvét és örül, ha nem lesz belőle propagandista. De mi történne akkor. Ha a járási bizottság fizetett dolgozói személyesen elmennének a fiatalokhoz és odahaza beszélnék meg velük a teendőket. Biztos, hoay ez si­kerrel járna. A Dárkányi járásban például a pro­pagandisták szemináriumát is három helyen szervezték meg. három község­ben, azért, hogy a propagandistáknak ” kelljen messzire járni a járási szék­helyre a szemináriumra. Ez előrelátó gondoskodás volt a propagandistákról, de meg is volt ennek a hatása. Egy éve, amikor az oktatási évet kellett előkészíteni, sok járási titkár nagyképűen kijelentette, hogy az ő já­rásában már minden készen van, jó lesz az iskolázás. így volt ez Zselizen is, Vágsellyén is, de bizony ez a nagy­képűség nem váltotta be a reményeket. Ha két verébugrást teszünk az okta­tási év érdekében, akkor ez még nem azt jelenti, hogy ezzel megszerveztük az oktatási évet. A szervezés szívós harc, kemény r- mka, de állandó mun­ka, amit nem szabad soha abbahagyni és nem szabad azt hinni, hogy ez a munka már befejeződött, mert akkor követjük el a legnagyobb hibát, akkor üt ki minden balul. Tehát félre a nagyképűséggel és nem szabad ezt gon­dolni, hogy már minden jól van, ha foglalkoztunk is az iskolázás megszer­vezésével. Mindig szívósan, odaadóan kel! dolgozni ez oktatási év érdekében. A propagandisták kiválasztása már nehezebb, ezen a téren már akadályok­ba is ütközünk, ezt el kell ismernünk. Könnyű ugyan jó propagandistákat ki­választani ott, ahol van miből válasz­tani, azonban mégis olyan vízzel főz­zünk, amilyen a rendelkezésünkre áll. A fiatalok közül, vagy idősebbek kö­zül is természetesen a legjobbakat kell propagandistának választani. Ha telje­sen megfelelő propagandistát mégsem tudunk választani, gondoljunk a propa­gandista fejlődésére, számoljunk azzal, hogy a járási bizottság majd irányítja őt, meglátogatják, amikor előadást tart és mindjárt utána • szemtől szembe megmondják, hogy milyen hibát köve­tett el és mire vigyázzon a legköze­lebbi előadás alkalmával. A kezdő pro­pagandistából is idővel jó előadó lehet, pereze, necsak határozatba foglaljuk, hogy segítsük a propagandistákat, de valóban segíteni is kell őket. Nem fon­tos, hogy okvetlenül olyan propagan­distát válasszunk, aki közismert, ha ez nem áll módunkban. Hiszen min­denki fejlődik, he tanul és ha a propa­gandista fejlődését a járási bizottság elősegíti, akkor sikerül a politikai is­kolázás. Sok esetben a kezdő propa­gandista is értékes munkát fejt ki, kü­lönösen, ha hiányzik belőle a bekép­zeltség, ami sajnos a közismert pro­pagandisták legnagyobb hibája. Nem tudálékos, hanem tanult propagandis­tákra van szükségünk, vagy legalább is olyanokra, akik tanulnak, hogy ta­níthassanak és nem propagandista pri­madonnákra, hanem a többi fiatal éle­téért küzdő fiatalokra. A propagandisták kiválasztását a já­rási bizottság ne bízza az alapszerve­zetekre. A propagandisták kiválasztásá­nál a járási bizottság is működjön közre az alapszervezet segítségével, mert így hathatósabb eredményt lehet elérni. A dunaszerdahelyi járásban ezt nagyon helyesen teszik és a propagandisták ki­választásánál a járási bizottságnak is szerepe van. A dunaszerdahelyi járás módszeréről meg kell még jegyeznünk ezt, hogy olyan alapszervezeteknél, ahol rossz volt az iskolázás, mint pél­dául Nádasdon, Negyabonyban, Várko- nyon, most olyan hathatós beavatko­zást csinál a CsISz járási bizottsága, hogy megjavul az új oktatási év fo­lyamán az iskolázás. Itt igénybe veszik a helyi pártszervezetek segítségét is. A dunaszerdahelyi járás példájára a többi járásokban is kezdjék meg az okbüftA “v előkészítését. BAGOTA ISTVÁN f Uj bányászmérnök A kassai bányászati főis­kolán 54 bányamérnököt avattak fel. A bányászati fakultás elvégzése három évig tart és három év múlva még 99 bányamérnököt avatnak fel. Az új bánya­mérnökök segítségével új fejlődést vesz bányaivarunk is a várt és kormúmihatáro- zat irányelveinek alavján. — Kövünkön Stanu Emilt lát­juk, amint közvetlenül fel­avatás után felesége öröm. mel virágcsokrot nyújt át neki. Arató fiatalok a nagymegyeri járásban Fiatal jó munkások A dunaszerdahelyi járás fiataljai u- gyancsak kiveszik részüket az aratás­ból. Különösen a traktorosok végeznek olyan munkát, ami nélkül a betakarí­tás nagy hiányt szenvedne. A trakto­rosok közül többen versenyzászlót is nyertek. Hervai József, felsőpatonyi CslSz- tag kombájnnal Vásárúton dolgozik, na­ponta 39 hektárt arat le és 69 tonna gabonát csépel ki és ezért nyerte el a kerületi versenyzászlót. A teljesítmé­nyét még tovább fokozza, bízik abban, hogy a- versenyzászló a tulajdonában marad. Ifj. Szilágyi Mihály önkötözőgépével Pódafán a legjobb munkateljesítményt érte el. Most ő a dunaszerdahelyi járás legjobb önkötözőgép kezelője". Riska Sándor, OT-54-e« traktorával végzi a tarlóhántást és a tervét 14 százalékon felül teljesítette. Mellette dolgozik Hervai Dezső és mindkettő­jüket a járás legjobb traktorosai közé sorolják. Büszkélkednek a kerületi versenyzászlóval annak tudatában, hogy megérdemlik ezt a kitüntetést, mert tőlük telhetőén bizony sokat tesznek az aratás elvégzése érdekében. A fiatalok Bősön is nagyon szép tel­jesítményt nyújtottak, ahol 120 tagú brigádcsoportot alakítottak és bizony a Duna áradása elől betakarították a termény nagy részét. Pozsonyeperjesen állandó 50 tagú if­júsági munkabrigádot alakítottak és ez a brigád a szövetkezet leonagyobb se­gítsége. Nemcsak az aratásból, hanem a cséplésből is kiveszik a részüket és a brigád keretén belül munkacsoporto­kat alakítottak. A brigádot ifj. Csóka István szervezte, aki egyúttal a po- zsonyeperjesi CsISz-szervezet elnöke is. A legjobb munkacsoportok vezetői Czajlík Tibor és Varga Valéria. Az if­júsági munkabrigád bizonyítja, hogy a fiatalok mint mindenben, az aratásban is segítik az EFSz-t. ★ Jelentés a rimaszombati járásból A rimaszombati járásban is teljes ü- temben folyik az aratás. A bottovói brigádközpont már ez ideig 35 száza­lékra teljesítette aratási tervét. Szi­lárd kollektíva alakult ki és a jő szer­vezésnek köszönhető, hogy ilyen ered­ményt tudtak elérni. Kiváló traktoro­sok dolgoznak a brigádközpontokban, mint Mihalcsák, Csoltő elvtársek és még többen. Jól dolgoznak a feledi, ozsdányi, bát- kai traktorosbrigádok, illetve aratóbri­gádok is. A fiatalok közül Janícsek, Balog, Szuhács és Kristóf elvtársak járnak az élen. A nagymegyeri járásban teljes erő­vel folyik az aratás. A rossz időjárás, meg az árvízveszély hátráltatta ugyan ez aratás menetét, de ennek dacára mégis szép ütemben folyik, mert a fia­talok is bekapcsolódtak. Balonyban 40—50 fiatal dolgozik az EFSz-ben, egy csoportban dolgoznak, egymással versenyeznek, hogy melyik hord össze több kévét. A füssi fiatal­ság legnagyobb része az állami gazda­ságban dolgozik. Két munkacsoportot alakítottak és így k cséplőgépen dol­goznak. A két munkacsoport szintén versenyben áll egymással. A tanyi fiatalok szeretnek a szövet­kezetben dolgozni. Az itteni szövetke­zet az ország legjobb szövetkezetei kö­zé tartozik és a fiatalok végzik benne a legtöbb munkát. Most is késő estig aratnak, nem nézik, hogy mikor megy le a nap az égről. Bizony minden egyes CsISz-tag száz százalékban teljesíti kö­telességét. Kitűnik közülük Szoboszlai Endre és Tamási János, traktoristák, akik egy nap alatt az önkötözőgépük­kel nyolc hektár gabonát vágtak le. Most pedig üzemzavar nélkül, fennaka­dás nélkül csépelnek. Mégis vígan megy a munka. Kultúrműsorral járnak a kü­lönböző falvakba és ezzel teszik szeb­bé,' vidámabbá a szomszédfaluk dolgo­zóinak szórakozását. Meg kell még em­líteni az apácarzakállasi és a breszto- veci fiatalokat is. Ezek a kertészetben dolgoznak, de kötelezettséget vállaltak, hogy a tarlón az összes k'vét ők fog­ják összehordani és vállalásukat telje­sítették is. így a bresztoveci és az apácaszakállasi fiatalok reggel három órától, délutánig a kertben dolgoztak, utána pedig mentek kévét hordani. De Csilizradványon, Bogyán, Nyáras- don, Csicsón és Jánoskeleten szintén úgy dolgoznak a CsISz-tagok, mint a- kik tudják, hogy tőlük is függ az or- szá kenyere. A nagymegyeri fiatalokról sem lehet megfeledkezni. Csak sajnos, ezeket nem lehet jó oldalról említeni, mert bármennyire is a jobbik szemszögből nézzük ez ügyeket, mégsem tudunk sok jót mondani a nagymegyeri fia­talokra. Az alapszervezetnek negyven tagja van, ez is szépkevés. Az alap­szervezet vezetősége a szövetkezetnek CsISz kisegítő brigádokat akart szer­vezni, de ez a kísérlet eredménytelen maradt. A szervezet ugyan elvállalta, hogy elmennek kévét hordani, de ami­kor arra került a sor, csak néhányan jelentek meg a kéveösszehordásnál. In­kább elmennek a kocsmákba, mint ké­vét hordani. A kultúrhelyiséget sem lá­togatják, inkább jampecosan kiöltöz­ködnek, az utcákat róják, a késő dél­utáni óráktól késő estig. Pedig példát vehetnének a többi fa­lusi aiapszervezettől, hogy mikép kell dolgozniuk és hogyan kell szervezeti életet élni. BEKE ÁRPÁD CsISz járási bizottság dolgozója Nagymegyer Tanuljunk a Komszomoltól A leningrádi gumiárügyárban ■- mint a többi más gyárban is — sok fiatal fiú és lány dolgozik. A Kom- szomol funkcionáriusaira hárul az a feladat, hogy a fiatalokat munkasze­retetre nevelje, hogy tudatosítsa ben­nük a büszkeséget üzemük és kollek­tívájuk iránt. Semmi nem hozza olyan közel egy­máshoz az embereket, mint a közös munka, és- a közös feladatok megol­dása. Tavasztalatból tudjuk, hogy a fiatalság részére legjobb iskola a kom- szomol. és ifjúsági csoportokban vég­zett munka. Bármilyen kevés tagból is áll egy ilyen csoport, mégis kollek­tívát alkot. A csoportban végzett munkából állapíthatjuk meg a leg­jobban, hogy kiben mi rejlik, mihez van tehetsége, idejében észrevesszük az egyes elvtársak hibáit és így könnyebben tudunk rajtuk segíteni. A kollektívában megtanulják a fiatalok az elvtársi együttérzést és megtud­ják. hogy mi a munkabecsület. A leningrádi gumiárügyárban 10 komszomol- és ifjúsági csoport műkö­dik. Élükön az egyes osztályok leg­jobb dolgozói állanak — Jelem Tru- szovová, a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja, Broniszlava hangi, vá, nagy tapasztalatokkal rendelkező munkásnő, Jélizaveta Rumjancevová Antonyina Pavlovová, Alekszej Grjaz. nov komszomol-tagok és mások. Nézzük csak meg közelebbről Jeli- zaveta Rumjancevová csoportját. Ez o csoport a 6. számú esztergályosműheiy 26 fiatalját egyesíti magában. Bizony, a csoport megalakulásának idején sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Az esztergályosműheiy munkásai ' között igen gyenge volt a munkafegyelem, voltak lányok, akik nem teljesítették normájukat és nem rendelkeztek kellő technikai ismeretekkel. A csoport­vezetők és segítőtársaik azonban nem nézték ezt ölhetett kezekkel. Min­denekelőtt ügyeltek a munkafegyelem betartására. A munkafegyelem leg­csekélyebb megszegését sem hagyták figyelmen kívül. Megtörtént például, hogy Nyina ll- jinová nem jött munkába. A csoport tagjai a másnap délben megtartott gyűlésen megvitatták az esetet és el­ítélték Nyina magatartását. Az elvtár. sak kritikája használt. Nyina a kol. lektív előtt kijelentette, hogy hasonló eset többé nem fordul elő. A csoport tagjai bíztak benne és megkérték az üzem vezetőségét, hogy Nyinát ne büntesse meg; kezeskedtek érte. Most már Nyinán múlott, hogy megmutas­sa, méltó a belé helyezett bizalomra! A fiatal munkások közösen tanul­tak a technikai iskolázáson, együtte­sen fokozták szaktudásukat. Nemrégi­ben éppen az esztergapadon végzendő munkákat sajátították el. Mindez megkönnyítette részükre a szocialista munkaverseny sikeres teljesítését. Kö­telezettségvállalásaik valóban értéke­sek. A fiatal esztergályosok például versenyre hívták ki Nyikolaj Nyikola. jevics, Kovalevszkij, a legidősebb mes. tér munkacsoportját. A május elseje előtti szocialista munkaversenyben a fiatal komszomo- listák csoportja győzött. Különösen szép eredményeket értek el Anto­nyina Ivanovová, Álla Kamasinová, Antonyina Berjezinová, Vera Tav- rovszká és Nyina Iljinová komszomol- tagok. Kitűnő minőségű munkájuk mellett, normájukat 160—180 száza­lékra teljesítették. Jelizaveta Rum. jancevová csoportja megszerezte a vándorzászlót, és a fiatfll csoport, vezető neve a becsülettáblára került. A fiatal lányok, akik a műhelyben együtt dolgoznak, munka után is együtt töltik szabad idejüket. A cso­portnak külön művészi alkotóegyütte­se van s énekkarukkal már igen szép sikereket értek el. A lányok öröm­mel készülnek minden egyes új fel­lépésükre. — A csoport tagjai örö­mükben és bánatukban is osztoznak Magától értetődő számukra, hogy nem hagyják magára azt, akit valamilyen szerencsétlenség ér. Nagyezsda Na. umnak megbetegedett az édesanyja és N'agyezsdának kell etil gondoskod. nia három kis testvéréről. Ez. éppen a tavasszal történt amikor a kertben is sok dolog volt Nagyezsda ugyanis vidéken lakik. Barátnői nem hagyták cserben. Egy vasárnap elmentek Na- gyezsdához ßs felásták az egész kertet. Ez a fiatalokból álló munkacsoport állandóan növekedik és mindinkább megszilárdul. A legjobb munkások természetesen a komszomolisták. A többi munkások róluk vesznek példát, hiszen ők is komszomol-tagok akar­nak lenni. Juraj Kuznyecov és Gen­nadij Junov is nemsokára komszomol- tagok lesznek. Tagságukat lelkiisme. retes. becsületes n\unkájukkal igye. keznek kiérdemelni. Nem szabad említés nélkül hagy­nunk, hogy az üzemben a többi kom­szomol és ifjúsági csoportok is jól dolgoznak, köreiket a barátság és kö­zös segítség jellemzi, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy az ifjúsági cso­portok terjesztik legjobban a haladó munkamódszereket. A IV. osztályon legújabban más módszerrel festik a gumijátékokat. Antonyina Pavlovová és Nyina Kor- saková csoportjai is alkalmazni kezd. ték ezt az új és eddig ismeretlen mód± szert. A fiatal munkásnők sikeresen festik a futószalagon a játékokat. Ez a módszer az előbbivel összehasonlít­va körülbelül 40 százalékkal emeli a munkatermelékenységet. Meg kell emlékeznünk még egy csoportról. Ez ugyan most már nem létezik, de még nemrégen a javító- es szerelőosztályon működött, mint a fiatal komszomolista-lakatosok cso­portja. Vlagyimir Spihecsev-vel az élen. A csoport az üzem legjobbjai közé tartozott. Amikor azonban a párt felhívással fordult a fiatalokhoz, hogy vegyenek részt az eddig parlagon he­verő földek megművelésében, Vlagyi­mir Spihecsev és csoportjának tag­jai az elsők között jelentkeztek. Je­lenleg a kurjinszki gép- és traktor­állomáson dolgoznak. Gyakran írnak az elvtársaknak az üzembe. A közös baráti munkaviszonynak köszönhetik, hogy új munkahelyükön a távoli Al- taj-ban is tömegesen viselték a kez­deti nehézségeket Meg vagyunk róla győződve, hogy elvtársaink mindig méltók lesznek a kollektív bizalmára. (A. Golcmer, a leningrádi gumiáru,gyár Komszomr szervezetének titkára.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom