Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-30 / 103. szám

01IFIOSÁG 1954. december 30. Az emberiség megemlékezett J. V. Sztálinról Az egész világot átfogó békemozgalom Sztálinban látta azt az állam­férfiút, aki minden szavával, tudományos munkásságával éppúgy mini politikai tevékenységével mindenkor az emberiség békés jövendőjét tartotta szem előtt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kong­resszusán elmondott utolsó beszéde a béke, a szabadság, a nemzeti függetlenség és az emberi jogok védelmére szólította harcba a becsü­letes embereket s valamennyi ország kommunista pártját. Ezek azok a szavak, melyek még ma is iránytűként mutatják a vi­lág békehíveinek tennivalóját. Sztálin hangsúlyozta a néptömegek döntő szerepét az agresszorok tervének leleplezésében és meghiúsításában, és még ma is minden bé- keszeretö ember emlékezik Sztálin történelmi jelentőségű szavaira: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét s végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús gvújtogatóknak sikerül hazugságaikkal befonni a néptömegeket, félrevezetni, az új világháborúba sodorni." A békehar­cosok nagyszabású, az egész népet átfogó kampányt kezdtek az Egye­sült Államok és a vele egyhúron pendülö államok agresszív körei hünös terveinek leleplezéseiért, a londoni és a párzsi háborús szerződések ra­tifikálása. a német militarizmus feltámasztása és a Wehrmacht helyre- állítása ellen. S most, amikor a Szovjetunió, a nagy Kína, a népi demokratikus országok és a gyarmati, félgyarmati, a kapitalista országok kommunista pártjai, haladó dolgozói megemlékeztek Joszif Visszárionovics Sztálin születésének 75-ik évfordulójáról, egy pillanatra sem szűntek meg Sztálin szavait magukévá tenni, hogy lefogják az örültek kezét és meg­védjék a békét A világ kommunista és munkáspártjai a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalata alapján, — melyet Lenin és Sztálin alapított és erösitett meg ideológiailag és szervezetileg — erősítik soraikat. Nem volt olyan ország, melynPk kommunistái, haladó gondolkodású dolgozói és értelmiségei meg ne emlékeztek volna Sztálin elvtárs 75. születés­napjáról. A megemlékezés minden országban más-más fortjiát öltött annak megfelelően, hogy milyen az illető ország társadalmi és politikai berendezése. A szovjet nép munkájának minden frontján erősítette és szilárdította napi normáját, emelte munkájának termelékenységét és minőségét. A szovjet nép békét akar! Tudják, hogy a béke csak akkor lesz biztos, ha munkájuk termelékenységéi állandóan növelik, ha erősítik hazájuk gaz­dasági alapját, hadseregük harci erejét és a dolgozók kulturális és politikai nevelését. Ugyanakkor a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya azt a lenini-sztálini tételt vallja, hogy lehetséges a szocia­lista és a kapitalista rendszer békés egymásmelleit élése. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya következetesen és állhatatosan béke­szerető politikát folytat, aktívan harcol a béke és a nemzetközi biz­tonság megőrzéséért. A Szovjetunióval vállvetve harcol a béke ügyéért a Kínai Népköztársaság, valamennyi európai és ázsiai népi demokratikus ország. Hazánk ifjú dolgozói is szeretettel emlékeztek meg Sztálin 75 szü­letésnapjáról. A zólyomi ifjú és idősebb vasúti dolgozók is szilárdan ke- zükbeveszik a béke ügyét. 3. V Sztálin születésnapjának 75. évforduló­ján a sztahanovista munkásiskolában Ján Gonda beszédet tartott Sztá­lin munkásságáról munkatársai körében Gonda nehéztonnás az -lmúlt időszakban a tüzelőanyag gazdaságosabb kihasználásával 134.5 tonna szenet takarított meg és lehetővé tette a javítások határidejének 177 órával való megrövidítését. A mozdonyvezetők politikai 10 perce kere­tében új szocialista kötelezettségvállalást tett, melynek alapján Lunin módszerének következetes érvényesítésével százezer kilométert fut be üzemzavar nélkül, miközben további száz tonna szenet takarít meg Ha sonló kötelezettségvállalást tettek Jozef Bielik, Stefan Lehocky és Jozef Kubík mozdonyvezetők is. Ezzel fejezték ki Sztálin iránti szeretetükei és hálájukat. Sztálin 75. születése napján a zilinai 23. számú szakintézetének ne­velői és tanulói tiltakozó határozatot küldtek a metzingeni Maschinen­fabrik Hennig-üzem dolgozóinak. Ugyanígy a müncheni iskolák ifjúsá­gának az iglói bányászati és geológiai ipariskola tanulói küldtek levelet A levélben élesen elítélik Nyugat-Németországban a fegyverkezés bár­milyen módját és felhívják az összes müncheni iskola ifjúságát hogy csatlakozzanak az újrafelfegyverzés elleni harcukhoz „A magyar dolgozó nép, amikor Sztálin elvtárs születésének 75 év­fordulójáról emlékezik meg, teljes mértékben osztja és magáévá ‘eszi a béke védelmének politikáját“ — írja a Szabad Nép. Másutt pedig így folytatja: „A magyar nép megtanulta és tudja, hogy helye a Szovjetunió oldalán van, hogy útja a leninizmus által mutatott út, hogy jövőjének biztosítéka a kizsákmányolásmentes szocialista társadalom felépítése Ezért sorakozik fel a magyar nép szilárd sorokban a Magyar Dolgozók Pártja mögé, amely a Szovjetunió Kommunista Pántjának példáját követi és amely politikáját Lenin és Sztálin tanítására alapozza. Pártunk most azon fáradozik, hogy a szocializmus alaptörvényének megfelelően fej­lessze az ország gazdaságát és biztosítsa népünk életszínvonalának eme­lését. Pártunk ügye a nép ügye. Hasson át minden párttagot, minden dolgozót a párt iránti szeretet, a párt vezetésébe vetett hit. — Emel­jük magasra a. párt zászlaját — mint ahogy ezt Sztálin tanította és harcoljunk odaadóan azért az ügyért, amelynek célkitűzését Marx En­gels, Lenin és Sztálin írták a zászlónkra.“ Boleslaw Bierut, Sztálin születésének 75 évfordulója alkalmáhól töb­bek között ezeket írja a Tartós Békéért, Népi Demokráciáért '■ímű lapban „A független Lengyelország megalakulásának első pillanatától szélesedtek és szorosabbra fűződtek a Szovjetunió és Lengyelország né­pének szövetségi és baráti kapcsolata. A lengyel nép jól tudja, hogy a nagy orosz néphez, az ukrán és a belorusz néphez a Szovjetunió és a népi demokratikus országok minden népéhez fűződő barátság, egyenlő­ség és kölcsönös együttműködés, viszonyainak megerősítése, hazánk füg ­getlensége megszilárdításának és a szocializmus teljes győzelme felé vezető úton való további haladásának szükséges alapja. A Lengyel Nép- köztársaság kprmánya mindenben támogatja a Szovjetunió kormányának politikáját, mert a Szovjetunió kormánya következetesen érvényesíti a szocialista és a kapitalista államok békés együttélésének lehetőségére vonatkozó lenini és sztálini elveket.” A román nép a demokrácia és a szocializmus nagy és erős táborának aktív *agja. a siker egyik legfontosabb biztosítékát látja a szovjet kor­mány óölcs külpolitikájában. A román dolgozó nép is szeretettel emlé­kezik meg Sztálin elvtársról születésének 75. évfordulója alkalmakor. F megemlékezések a román dolgozók munkájában és harcában nyilvánul meg. tik is egyöntetűen követik Lenin és Sztálin útmutatásait a békéért és sí népek biztonságáért, az imperialisták agresszív tervének meghiú­sításáért folvó harcban. ✓ ANATOLE FRANCE: £du*ée vagy a jó helyre hullott alamizsna Horteur, a Csillag alapítója, a Nemzeti Szemle és a Képes Száza­dunk főszerkesztője, szerkesztőségi szobájában fogadott. Horteur. szer­kesztői karszékének mélyéről, ekép- pen szólott hozzám. — Jó Marteaum, Írjon nekem egy tárcát a Századunk ünnepi számába. Háromszáz sort, az újesztendő alkal­mából. Valami elevenet. életszagút. S legyen egy csöpp arisztokratikus illata. Azt válaszoltam Horteurnek, hogy nem vagyok jó; legkevésbbé az 0 megszólításának értelmében. De azért szívesen megírom a kérdéses tárcát. — Szeretném, — magyarázta, — ha tárcája a gazdagokhoz szólna. — Szeretném ha a szegényekhez szólna. — Egyetértünk. Ébresszen a gaz­dagokban szánalmat a szegények iránt. ' . — Látja, én pont azt nem szere­tem, ha a gazdag szánja a szegényt. — Fura! — Dehogy fura. Tudományos. A gazdag szánakozása sérti a szegényt; szánakozása összeférhetetlen az em­berbaráti szeretettel. Ha rajtam múl­na, én azt mondanám a gazdagok­nak: „Kíméljétek meg szánakozástok­tól a szegényeket” ugyan mire jut­nak vele? Hagyjuk a szánalmat! igazságot szánalom helyeit! Egy s más elszámolni valótok van velük. Egyenlítsétek ki a számlát. Nem ér­zelmi hanem gazdasági kérdés ez. Azért adakoztok nagy kegyesen, mert örökké valósítani akarjátok az ö sze­génységüket és a ti gazdagságiakat; jótékonyságtok becstelen s az a pár rácsöppentett könnycsepp sem teszi becsületesebbé. „Ütött a jóvátétel órája” — szólt az ügyész a bíróhoz a jó Maillard atya szentbeszéde után. Ti azért adakoztok, hogy kibújjatok a jóvátétel alól. Adtok egy keveset, hogy sokat tarthassatok meg s elé­gedetten dörzsölitek a kezeteket. Ezért vetette Samos zsarnoka gyű­rűjét a tengerbe. Csakhogy az iste­nek Nemesise nem fogadta el áldo­zatát. Halász hozta, vissza, hal ha­sában. S Polycrates minden kincse elenyészett. — Ön tréfál. — Dehogu tréfálok. Szeretném, hxi gazdagék ráeszmélnének, hogy mér­sékelt áron jótékonyak s olcsón nagylelkűéit. Hogy hitelezőjükkel a bo’ondját járatják. Hogy nem így köt az ember tisztességes üzletet Hasz­nos figyelmeztetés lenne ez. — Effélékkel akarja a Századunk olvasóit etetni?! Hiszen tönkretenné a lapot! Ne ilyet, barátom, ne ilyet! — Miért hiszi a gazdag, hogy más­kép bánhat el a szegénnyel, mint a gazdaggal és hatalmassal? Ennek megfizeti, amivel tartozik s ha nem tartozik, nenn fizet. Ez a tisztesség. S ez a tisztesség kijár a szegénynek is. Csak azt one állítsa, hogy a gaz­dagok nem tartoznak a szegényeknek. Szerintem ezt maguk a gazdagok sem hiszik. A bizonytalanság a tar­tozás összege körül kezdődik. S eszük ágában kincs eloszlatni. Hadd ma­radjon homályban. Annyi szent, hogy tartoznak. Mennyivel? Ki tudja! Időnként egy kis előleget folyósíta­nak. Ezt nevezik jótékonyságnál Kifizetődik. — Kedves munkatársam, egy szik- rányi * józan ész sincs a szavaiban. Magam talán különb szocialista va­gyok. mint ön; de nem hanyagolom el a gyakorlatot sem. Enyhíteni egy szenvedést, meghosszabbítani egy éle­tet, jóvátenni a társadalmi igazság­talanságoknak egy parányát: nem megvetendő eredmény. Ami csekély jót teszünk, meg van téve. Ez persze nem minden; de mégiscsak valami. Ha a kért kis tárca száz gazdag elő­fizetőmet indítja meg és serkenti adakozásra, egy talpalatnyi teret hó­dítottunk el a bajtól és a szenvedés­től. Ily módon apránként elviselhe­tővé tesszük a szegények állapotát. — S az vajon helyes-e. ha a szegények állapota elviselhető! A sze­génység nélkülözhetetlen a gazdagság számára, a gazdagság feltételezi a szegénységet. E ,két kórság egymást nemzi s az egyik élteti a másikat. Ne enyhítsük, hanem szüntessük meg a szegénység állapotát. Sosem indítanám a gazdagot könyörado- mányra, mert könyöradománya mér-, gezett. mert a könyöradomány jól tesz annak, ki ad, s rosszat annak aki kapja: Végül a gazdagság önma­gában komisz és kegyetlen. S ne ölthesse magára a szelídség csalóka látszatát. Ha azt akarja, hogy gaz­dagjainak meséljek, hát íme effélé­ket mondanék: „Kutyák a szegényei­tek. Azért etetitek őket hogy harap­janak. A tőkésosztály eltartottjai falkába . verődve ugatják a proleta­riátust. A gazdag csak annak ad, aki kér. A munkás nem kér sem­mit. De nem is kap." — Hát az árnak, a betegek, az aggok? — Joguk van az élethez. Az ő érdekükben nem szánalmat keltenék, hanem a joghoz folyamodnék. — Minden elmélet! Térjünk visz- sza a valósághoz Uién alkalmából ír nekem egy tárcát s felőlem akár valami szocialista ízt is csöppenthet bele. .4 szocializmus eléggé divatos. Elegáns dolog szocialistának lenni. Perszenem Guesde szocializmusáról beszélek, de még Jaureséről sem; hanem arról a szobatiszta szocializ­musról, melyet nagyvilági emberek találóan és okosan állítanak szembe a kollektivizmussal. Szerepeljenek a tárcában fiatalok, lllusztráltatni aka­rom s rajzon csak a jóképű hősöket kedvelik. Elevenítsen egy-egy fiatal lányt egy bájos urüánykát.. Ez csak nem nehéz. . — Igen könnyű. — Talán szerepeltethetne egy kis kéményseprőt is. Van itt kéznél egy kész illusztrációm. Színes metszet. Fiatal lányt ábrázol, amint a Ma­deleine lépcsőjén épp alamizsnát ad egy kis kéményseprőnek. Itt az al­kalom. hogy elsüssem• . . Hideg van, esik a hó; a csinos kisasszonyka ada­kozik egy kis kéményseprőnek. . ■ Látja ■maga előtt a jelenetet? — Látom. — Ezt a témát szövögesse. — Szövögetem. A kis kéménysep­rőt elragadja a hála heve s a csinos kisasszonyka nyakába veti magát. A kisasszonyka történetesen méltóságos gróf Linotte tulajdon édes lánya. A kis kéményseprő megcsókolja s a tündén gyermek orcájára egy kis kormos O-t nyom, egy kerekded és szénfekete O-t. Beleszeretni egy pil­lanat műve volt. Edmée (mert a lányt Edmée-nek hívják) nem érzé­ketlen az afféle őszinte és ártatlan érzelmek iránt. . . Az ötlet, azt hi­szem, megkapó. — Az .. . Épkézláb dolog sülhet ki belőle. — Arra bátorít, hogy folytassam. ■. ,Edmée hazaér boulevard Malesher- bes-i pompás lakosztályába s életé­ben először irtózik a mosakodástól: szeretné, ha arcán ott maradna a csókos ajkak lenyomata. Közben a kis kéményseprő egészen a kapuig követte; most ott strázsál az imád- nivaló teremtés ablakai alatt, elra­gadtatva. önkívületben. . . így vala- hogy jó lesz? Nagyon jó. . . — Folytatom. Másnap reg­gel a patyolat ágyacskájában fekvő Edmée látja ám, amint a kis kéményseprő kimászik a kandallójának nyílásából. A kis kéményseprő gyermekded áré tatlansággal ráveti magát az ennivaló teremtésre s csupa ici-pici kerekded O-val árasztja el. Elfelejtettem említeni, hogy a kis kéményseprő csudálato­sán szgp legényke. Linotte grófné Rajtakapja az édes mű­velet közben. Fölsikolt segítségért kiált. Ámde a kis kéményseprő olt/ elfoglalt, hogy se lát. se hall. — Kedves Marteau. . . — Oly elfoglalt, hogy se iát, se hall. A gróf beront. Igazi úri lélek lakozik benne. Megragadja a kis ké­ményseprőt nadrágja fenekénél. — merthogy történetesen éppen annak a látványa tárul szeme elé — és kihajítja az ablakon. — Kedves Marteau. . . — Rövid leszek. . . Kilenc hónap múlva a kis kéményseprő oltárhoz vezeti a nemes kisasszonyt. Épp ide­je volt. Íme. a jó helyre hullott ala­mizsna következményei. — Kedves Marteau, most már ele­get ugratott. — Ne higgye! Hadd fejezzem be. A kis kéményseprő elvette Linotte konteszt. Pápai 'grófságot nyer s va­gyonát veszti a lóversenytéren. Ma kályhásmester a Montparnasse-on, a rue de la Gaité-ben. A felesége ve­zeti a boltot s kézikályhát árul ti­zennyolc frankjával, nyolc havi rész­letre. — Kedves Marteau, ez csöppet sem mulatságos. — Vigyázat, kedves Horteur. Amit itt elmeséltem önnek, alapjában véve nem egyéb Lamartine Bukott An­gyalánál s Alfred de Vigny Eloá- jánál. S mindent egybevetve, többet ér. mint a maga érzelgős történetkéi, melyek el szeretnék hitetni az em­berekkel, hogy nagyon jók, holott ör­dögöt jók, hogy könnyű jótékonynak lenni. ámbár jótékonynak lenni a-világ legnehezebb dolga. A tárcám erkölcsös. Ezenkívül optimista és jól végződik. Mert Edmée a me de la Gaité-beli boltban megtalálta a bol­dogságot, amit hiába keresett volna a szórakozások és dőzsölések sodrá­ban, ha valami diplomatához vagy katonatiszthez megy hozzá. . . Nos, kedves főszerkesztő úr. megegyez­tük? Elfogadja a Képes Századunk számára Edmée vagy a jó helyre- hullott alamizsna című tárcámat? — Ezt komolyan kérdi? — A legkomolyabban. Ha ön nem fogadja el. másutt közlöm. — Hol? — r Valamelyik polgári lapban. — Azt szeretném látni. — Majd meglátja. Kiállunk H béke mellett Dunaszerdahelyen a néppel való be­szélgetés a magyar és a szlovák 11 éves középiskolák kultúrprogramjá - val kezdődött. A kultúrműsor utá» Sever elvtárs a helyi nemzeti bizott­ság elnöke nyitotta meg a fontos gyűlést. Sandal elvtárs beszélt utána és ismertette Sztálin és Zápotocky elvtársak életrajzát. Utána rátért a külpolitikai események ismertetésére Ismertette a párizsi egyezmények lényegét és a moszkvai tárgyalásokon hozott határozatokat. A hallgatóság között nagy tetszést váltott ki a Szovjetunió békejavaslata. Sandal elv­társ beszédében nyíltan rámutatott a kapitalisták háborús óhajaira. Ismer­tette, hogy mi történne, ha Nyugat- Németországot felfegyverzik és mi ezt tétlenül néznénk. A külpolitikai ismer­tetés után vita következett. Legelőször Berec elvtárs kapcsoló­dott be a vitába. Nyíltan kiállt a bé­ke mellett és megjegyezte, hogy Du­naszerdahelyen mindig kevesen jelen­nek meg a néppel vaió beszélgetése­ken. Majd dr. Habart orvos beszélt A közönség javasolta is, hogy küld­jünk táviratot Zápotocky elvtársnak A távirat tartalma a tömeg szeretetét fejezte ki Zápotocky elvtárs iránt, sok sikert kívántunk a további munkájá­hoz és elitéljük Nyugat-Németország újrafelfegy vérzését. Ugyanakkor táviratot küldtünk Prá­gába a Csehszlovák Nemzeti Front bizottságának is, amelyen keresz­tül követeltük Nyugat-Németország felfegyverkezésének megszüntetését. A gyűlésről mindenki megelégedet­ten távozott és arról beszéltek az emberek, hogy ezentúl mindig meg­jelennek a néppel való beszélgetés/ - I ken i LOBEL ZOLTÁN Dunaszerdahelv BIBLIOTHECA HUNGAR1CA Samaria- Somorja - Samorin

Next

/
Oldalképek
Tartalom