Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-25 / 101-102. szám
Bratislava, 1954. december 25. ÚJ IFJÚSÁ fSékés karácsonyi kívánunk olvasóinknak Békét a földön Sokáig emlékezetes marad 1944. karácsonya. Az utolsó háborús karácsony volt. A 9zörnyű vérontás a végét járta. A vén Európa szabadságszereté népei utolsó csapásaikat mérték a gyűlölt fasizmusra. A szenvedés, a fájdalom pohara megtelt. Az emberiség békére vágyott. A meleg családi fészkek visszavárták a frontokon, a fogoly- és munkatáborokban agyon gyötört szeretteiket. A mindent kimerítő hosszú öldöklés a legtöbb családtól áldozatot követelt De a becsület, az emberség mégis diadalmaskodott. A fegyverek elnémultak, beköszöntött a béke és virágzásnak indult a megcsúfolt élet. Megkezdődött reményteli ú.j életünk. Napjaink egyre vidámabbak lettek. A háború nyomai lassan eltűntek, népeink sorsának irányítása szilárd kezekbe került. A meleg családi otthonba újra visszatért a szeretet. Mosolyra nyíltak a gyermekarcok, egyre magabiztosabbak lettek az emberek és hétröl-hétre gazdagabb lett életünk. Volt miért dolgozni, volt miben remélni. Az új élet eddig soha nem létező lehetőségeket hozott népeink, de elsősorban ifjúságunk számára. Mi ezekkel a lehetőségekkel élni tudtunk. Visszatekintve a tíz év távlatából búsakén gondolunk eredményeinkre, melyek nagyban hozzájárultak életünk mcgszepiéeeohez. Apáink és anyáink szorgos kezei pgyre gondtalanabbá tették életünket Életünk minden szakaszán népeink történelmében eddig soha nem tapasztalt fejtedé s állt be. Munkás ifjúságunk egyre kedvezőbb viszonyok között tanul és foglalja el helyét aiz esztergapad, a fúrógép mellett és a bányák mélyén. A paraszt fiataljaink egyre jobban kivetkőzve a falusi megkötöttségből az új falu építői lesznek Az iskola padjai dolgozóink legtehetségesebb fiaival és lányaival teltek meg. Az érvényesülés útja mindenki számára tehetsége szerint szabaddá lett. Egész ifjúságunk bátran és bizakodva néz a jövő elé. A családalapítás többé nem gond fiataljaink számára. Dolgos népünk szeretettel őrködik fiai és leányai felett. A fiatal anyák boldogan helyezik nyugovóra gyermekeiket és mosolyogva tekintenek apró csöppségeikre. Most is a karácsonyt készülünk megünnepelni. Nagyon várjuk. Hisz az idei karácsony gazdagabb mint a tavalyi. A gondosan kiválasztott ajándékok a testvérek, a szülők, a gyermekek, a férjek és a feleségek számára már a titkos helyeken vannak. A zöld fenyőfácskák díszítésre várnak, hogy gyertyafényük világánál megcsillanjon a gyönyörködtető ajándék. A zöld fácskák gyertyafényénél megszűnnek a családi viszályok, kibékülnek a haragosok és felvidulnak az arcok. Ilyen békés karácsonyt várunk és akarunk, melynek érdekében mindent megteszünk. Őrködni fogunk, hogy a karácsonyfák gyertyafénye békésen lobogjon. Őrködni fogunk, mert vannak, akik ugyanolyanná akarják tenni a karácsonyt, mint tíz évvel ezelőtt volt. A szeretet helyett gyűlöletei hirdetnek. A béke helyett fegyvert csörtetnek, nekik a mosolygós gyermekarcok nem kellenek. Nekik a háború a béke, nekik a háború hozza az ajándékot, nekünk visoznt a szén - védést. De már felnőttünk és nagyok vagyunk. Gondolkodni tudunk és a józan eszükre hallgatunk. Tanultunk a múltból, mert nyomait sokan és sokáig éreztük. Bízunk a békés karácsonyban, mert erősek vagyunk és nem vagyunk egyedül. Békés karácsonyunk lesz, mert a dolgozó emberiség úgy akarja. A francia dokkmunkás, a belga bányász, az olasz földnélküli, az ukrán kolhozparaszt és minden józan ember úgy akarja. De mégse feledkezzünk meg a kedvrontókról. A mi békénk többet ér, mint egy-két őrült bolondos hisztériája. Számuljunk le velük, még nem késő. Sokat tehetünk. A mi akaratunk minden becsületes ember akarata. Ogy éljünk és dolgozzunk, hogy a tíz év előtti karácsony csak emlék maradjon. Ogy éljünk és dolgozzunk, hogy a kedvrontók tervei meghiúsuljanak. Ogy éljünk és dolgozzunk hogy egyre gazdagabb karácsonyunk legyen, hogy 1944 karácsonya soha vissza ne térjen. UJ KARÁCSONY Künn béli alkonyat, hideg, szikrázó csillagokkal, az ablakokban ezer apró szárnyas lángocska lobban: egy új karácsony pirkadása, zengő békéje, csillag-arca, örömre gyújtó nagy nyugalma. Nem engedjük! Nem, nem szabad, hogy szíveinket összetépjék! Milliók zengik szét a földön megvédjük a drága békét! Oj ifjúság sorakozója emel gátat a véres árnak és, karácsonyunk megmarad a béke karácsonyának. DÉNES GYÖRG A békét immár meghirdették közel kétezer éve, de mennyi szenvedés szakadt az emberiségre. Talmi próféták rejtegették, s temették egyre-másra a lényeget, a tartalmat; szavuk keserű harmata, mint méreg rakódott a szívre, és szólt az ének: az emberiségnek nincs feltámadása! S mondják ma is napnyugatra hogy kell a vér, a szenvedés, emberszív, gyilkos rohamra, hadd nőjön a véres vetés! Kell a nyomor, a bánat, milliók könnye, gyásza; s már készülnek a népek véres karácsonyára. . ■
