Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-11 / 98. szám

1954. december 11. 01 IFJÚSÁG A CsKP Központi Bizottságának és köztársaságunk f kormányának határozata az 1955. évi terv szétírásáról I A CSKP X. kongresszusa kitűzte köztársaságunk gazdasági felvirágoz­tatásának és a dolgozók életszínvona­la további emelése biztosításának a- lapvető feladatait. Ezek a feladatok konkréten ki vannak fejezve a nép­gazdaság fejlődésére irányuló 1955 állami tervben. Attól, hogyan telje­sül az állami terv összes mutatóiban függ a munkások, földművesek és a többi dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további fejlődése. Az 1955 évi terv teljesítésének fontos előfeltétele a technikai, ipari és pénzügyi tervek összeállítása és az üzemekben a kollektív szerződések megkötése a munkások és a többi al­kalmazottak széles tömegeinek rész­vételével, A határozat első fontos pontja ki­mondja, hogy biztosítani kell a dol­gozók legszélesebb részvételét az üzemi terv kidolgozásában, ellenőr­zésében és teljesítésében. Ez azért fontos, mert megállapítást nyert, hogy a technikai, ipari és pénzügyi tervek mai színvonala nem biztosítja gazdaságunk felemelt feladatait az 1955-ös évben. A határozat pontok­ban tárgyalja mindazon feladatokat és intézkedéseket, amelyek elősegítik és biztosítják azt, hogy a technikai, szervezési intézkedések terve a tech­nikai, ipari és pénzügyi tervek fő részévé váljon. A továbbiakban a határozat megál­lapítja, hogy elengedhetetlenül szük­séges emelni az üzemi tervezés szín­vonalát és növelni a munkatermelé­kenységet. Szükséges, hogy a széles néptömegekben érdeklődést keltsünk a feladatok teljesítése iránt és hogy ez a kezdeményezés a párt- és tö­megszervezetek gazdasági vezetősége munkáiénak középpontjává váljék. „A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség feladata, hogy a munkások, mérnökök és a technikusok munkáját a munkatermelékenység tervezett nö­vekedésének teljesítésére és túltelje­sítésére, az önköltségek csökkentésére és a terv összes minőségi mutatóinak biztosítására irányítsák. A feladatok sikeres legyőzése érdekében fejtsenek ki széleskörű agitációt és propagan­dát, főleg személyes agitációt és hasz­nálják fel az összes többi propaganda eszközöket a fali újságokat, az üzemi folyóiratokat, az üzemi rádiót, szer­vezzenek beszélgetéseket, előadáso­kat. szemináriumokat és gyűléseken tárgyalják meg az üzem fő felada­tait.“ A CSISZ-szervezeteknek legfőbb feladata, hogy szorosan felsorakozza­nak a pártszervezetek mögé, vezessék tagjaikat, a mérnököket, technikuso­kat, mestereket, s minden ifjúmun­kást a munkatermelékenység növelé­sére, amely biztosítéka dolgozóink életszínvonala további emelésének. Megnyerni minden \ fiatalt Vasárnap a füleki jáms ifjúsága I is megtartotta a CsISz járási kon­ferenciáját. Ádám elvtárs, a CsISz füleki járási bizottságának titkára alapos beszámolót tartott az elmúlt', [ évi munkáról és legfontosabb fel­• adatként tűzte ki a fiatalok leg- i szélesebb tömegeinek megnyerését ) a CsISz számára. Az elmúlt év leg- j nagyobb hibájának tartotta, hogy a • CsISz állandó építését, az új mun- ! kamódszerek, nevelési módszerek bevezetését elhanyagolták. Külö­nösen a falusi csoportok munkájá­val foglalkozott keveset a CsISz já- [ rási bizottsága. A konferencia részvevőit üdvö­• zölték a pionírok is és kérték az ú. vezetőséget, hogy gondoskodjanak ] I számukra megfelelő vezetőkről. Ez; i nagyon fontos kérdés, hiszen je- \ lentOs részt a vezetők helyes kivá­logatásától függ az, hogy a pio­nírok milyen szívesen járnak az összejövetelekre, s hogy hány gye­reket sikerül megnyerni a pionír- ; szervezet számára. Kovács György elvtárs felszólalt ; a füleki Kovosmalt. ifjúsági szerve- i zete nevében. Beszámolójában el­mondta, hogy az utóbbi időben mindent megtesznek a fiatalok; megnyerése érdekében. De még, ! sok a teendő, hiszen a politikai is- | kolázás megszervezésével még á ! kezdet-kezdetén tartanak. Kevés az ifjúsági sajtó előfizetője is a gyám ! ban. (Igaz, hogy ezzel az egész já- i rás nagyon gyengén áll.) Szép eredményeket ért el a kul- ; túrmunka terén a füleki tizenegy- | éves iskola. Erről számolt be Ko- | rács elvtárs, az iskola kiküldötte. | Az iskola diák jai Dr. Lóska tanár elvtárs segítségével falujárásokat I szerveztek. Hiba volt, hogy a kul- ’ túrmunka a tanulás rovására ment. > Többször előfordult, hogy a falu­járáson résZtvett fiatalok nem ké­; szültek az órákra. Ebben a tané’-- ; ben ezt a hibát igyekeznek min- l den erejükkel kiküszöbölni. A vita folyamán majdnem min­iden felszólaló foglalkozott a jövö- l évi terveikkel, azzal, hogy mit > akarnak csinálni. Szígel elvtárs, a CsISz beszter­| cebányai kerületének titkára, vita- I záró beszédében kiértékelte a kon­ferencia munkáját, felhívta az új járási vezetőség figyelmét arra, hogy minden erejűkkel igyekezze­nek színessé, érdekessé tenni a CsISz munkáját A fiatalokat sok s olyan hasznos dologra meg kell ta- 5 nítani a CsISz keretén belül, ; amelyre az életben szükségük lesz, vagy lehet. Éppen ezért gondos­kodni kell róla. hogy instruktoraik] és funkcionáriusaik ezekét a dol­gokat megtanulják, hogy a fiata­lokat rá megtaníthassák. A konferencia táviratot küldött pártunk központi bizottságának és • a CsISz központi bizottságának amelyben ígéretet tettek, hogy J minden erejükkel fáradozni fognak! ifjúsági szövetségünk munkájúnak ! megjavításán, hazánk népei barát- , ságának megszilárdításán. Kiértékeltük munkánkat A CsISz rozsnyói járási konferenciá­ját a rozsnyói városháza nagytermé­ben tartották meg. A konferencián három CsISz-tagot, Polák Máriát, Ko- reny Árpádot és Dobisz Gyulát, a CsISz bécsületjelvénnyel tüntették ki. A páskaházi alapszervezetnek pedig dicsérő oklevelet adtak át, mert a járás legjobb alapszervezete. Elsősorban is a járási bizottsággal kell foglalkoznunk. A járási bizottság tagjai nem látogatták eléggé az alap­szervezeteket és ennek a hatása bi­zony meglátszik a járásban. Sok alap­szervezet működésében azért került hiba, mert kevés segítséget kaptak a járási bizottság részéről. Voltak azon­ban olyan tagjai is a járási bizottság­nak, akik a rájuk bízott feladatot tel­jesítették és irányították az alapszer­vezeteket. Barbierek Valéria is ezek közé tartozik. A páskaházai és a kun­tapolcai alapszervezetek is azért a legjobbak a járásban, mert komoly rendes irányítást kaptak. Az alapszervezetek vezetőségeinél is sok hiba van. Leginkább az, hogy a járási instruktorokra és a járási bizottság tagjaira támaszkodnak, el­várnák, hogy helyettük más dolgoz­zon. Azt gondolják, hogy a járásról az alapszervezethez kilátogató egyén talán helyettesítheti a helybeli veze­tőséget. Pedig hát az instruktorok­nak inkább irányítani kell és tanácso­kat adni, nempedig az alapszerveze­tek vezetőségeit helyettesíteni. A járásban körülbelül nyolcezer fia­tal él. Mégis nagyon kevés a szer­vezett fiatalok száma, mert mindössze 3.225 tehető. Pelsőcön 210 fiatal kö­zül csak 32 tagja a CsISz-nek. Ehhez hasonló eset fordul még elő Kraszna- horkán, Rozsnyón, Szikéén, Hosszú­réten és Berzetén, Dobsinén és Styit- nyiken is. Ebből a tényből látjuk, hogy a CsISz járási bizottsága nem teljesítette a központi bizottság i- rányelveit. Ez igen súlyos mulasztás és a jelen időben leginkább ebből a- dódnak elő a járási CsISz-szervezet- ben felmerülő hibák. Az alapszerve­zeteket állandóan új tagokkal kell felfrissíteni, mert így élénkebbé válik a szervezeti élet, Ezt tegye a rozs­nyói járási bizottság is. A járásban 16.000 brigádórát dol­goztak le a CsISz-tagok a mezőgazda­sági munkákban. Ezen a téren a bet- léri alapszervezet érte el a legszebb eredményt, mert 2.700 brigádórát dol­goztak le és ezért megkapták a CsISz Központi Bizottságának vándorzász­laját. Páskaházán, Alsőszlanán, Kun- tapolcán a légtöbb CsISz-tag a Fucsík- jelvény viselője. A rozsnyói magyar pedagógiai iskolában 105 tanuló ,hat olvasókörben készül ä Fucsík-jelvény megszervezésére. A sportban azonban nagyon lemaradtak, mert a tornater­müket a járási fogyasztási szövetke­zet raktárnak használja. A tanulók azt szeretnék, ha a tornatermet végre átadnák rendeltetésének. Szégyentel­jes eset az, ha kultúrházat vagy tor­natermet raktárnak használnak. Ilyen szégyenteljes eset sajnos nagyon sok van a rozsnyói járásban. A járásban majdnem kétszeresére nőtt az ifjúsági lapok előfizetőinek száma. Ez nagyfokú haladást jelent, inert a sajtó sokat segít az alap­szervezetek munkájában. A pionírszervezeteknek is kellő se­gítséget iparkodott adni a CsISz járási bizottsága Kuntapolcán, Dobsinán és Pelsőcön, Rozsnyón, Betléren van a legjobb pionírszervezet. A sportélet fellendülőben van a já­rásban azonban a legtöbb alapszer­vezet a PPO jelvény megszerzésére egyáltalában nem fordít gondot. Ez­ért ezt a jelvényt kevés fiatal szerez­te meg. A sportélet fellendítése még távol­ról sincs megvalósítva a rozsnyói já­rásban, különösen a falvakon. A CstSz járási bizottságának ezzel sokat kell majd foglalkozni. Fontos, hogy a jövőben a járási bi­zottság komolyabban foglalkozzon a gyengén dolgozó alapszervezetekkel és minden alapszervezetnek több segít­séget nyújtson mint eddig. Viszont fontos az is, hogy az alapszervezetek vezetői nem mindent a járási titkár­ság dolgozóitól várják, hanem fela­datukat becsületesen végezzék. SÍPOS BÉLA, ROZSNYÓ ★ ★ ★ J iiiiiNiMiHiHiiiiiiniiiniiaiiiHiiiiiiiiMtiiiiiiiiíiiniiiiniiuinminmniiniiiiiir Apró megjegyzések a tornaijai konferenciához Segít-e ifjúsági mozgalmunknak ez a konferencia? — Ha így tesszük g fel a kérdést, már pedig azt hiszem, hogy helyes így feltenni, bátran ] felelhetjük, hogy igen, segít. Már maga az a puszta tény is, hogy több mint tizenhárom falu fiatal küldötte elmondta a mondókáját; munkájukról, eredményükről, de fáj­dalmukról is, — nagy dolog. Érdemes megemlíteni néhány fiatal felszólalását. Az egyik leány, azt hiszem a járási Pionírház' vezetője, elmondta, hogy a tornaijai járásban tanítóink nem foglalkoznak kellő szeretettel pionírjainkkal. Különösen a magyar iskolákból nem látogatják a Pionírházat. Egy másik fiatal, Tamás László, a gép- és traktorállomás üzemi szervezetének elnöke arról beszélt, hogy hogyan sikerült nekik az ara­tási munkákat elsőkként elvégezni a kerületben. Tímár elvtársnö, Gömörpanyitről a falusi kultúrmunka kérdéseit ve­tette fel. A fiatalok Gömörpanyiton jól csinálják. Most is színdarabot tanulnak, Tajovsky „Zavaros örökség" című darabját fogják előadni ka­rácsonykor. A konferencia hiányosságának tartom, hogy egy-két megjegyzésen kívül nem volt szó a tanítókról. Valamikor a tanítót nagyon nagy em­bernek tartották a falun. Az ifjúság példaképül tekintette. Hallgattak tanácsira, becsülték tudásáért, — egyszóval olyan tekintélye volt. ami­lyennel ma kevés tanító dicsekedhet. Az utóbbi években tanítóink nagy része, (különösen azok a tanítók, akik nem laknak abban a faluban, ahol tanítanak) kiesnek a falu zajából. Kiesnek az ifjúsági mozgalomból Is. Jó lett volna, ha a konferencián felvetődött volna ez a kérdés; hogyan nevelik, vagy egyáltalán segítenek-e a tanítók a fiatalok nevelésében (nem az iskolába járó fiatalokra gondolok). Ebben az évben az volt a jelszónk, hogy be kell kapcsolnunk az ifjúság széles tömegeit a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségbe. A tornai­jai járásban az egész évi igyekezetünk ellenére éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A múlt évi tagsághoz viszonyítva több mint kétszáz fia­tallal csökkent a szervezett ifjúság száma. Az egész ifjúság alig 50 százaléka tagja a CsISz-nek. Nehéz kérdés ez. Sok mnidenben lehet keresni az okot. Én csak egy dolgot szeretnék megemlíteni, azt hiszem, összefüg­gésben áll ezzel. A titkári beszámolót szlovák nyelven tartották meg. Szerintem ez nem helyes, mint ahogy fordítva se lenne helyes és ellenkezik a pro­letár nemzetköziség szellemével. Nemhogy elősegítené, hanem gátolja ifjúsági szervezetünkben annak a baráti, egységes, szétszakíthatatlan erőnek a megteremtését, ami célunk. Sőt. tegyük hozzá, hogy éppen ez az a valami, ami gyakran meg­téveszti fiataljainkat, s éppen ezen lovagolnak, illetve ezt a fegyvert használják fel a burzsoa nacionalisták, amikor szembe akarják állítahi a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséget a Csemadokkal, mondván, hogy a magyar ifjúságnak a Csemadokban van a helye, mivel ott magyarul beszélnek, a CSISZ, az a szlovák és a cseh ■ fiataloknak a szervezete. Felesleges hangsúlyoznom, hogy funkcionáriusainknak éppen ennek az ellenkezőjét kellene bizonyítaniok egyaránt elméleti és gyakorlati vo­nalon. Mégegyszer hangsúlyozom, helytelen volt, hogy a beszámolót csalt szlovákul tartották meg. Meg kellett volna tartani magyarul is. A másik hiba az volt, hogy nagyon általánosan tárgyalta a beszámoló az eredményeket és a hiányosságokat. S így nem volt elég élethú, nem volt eléggé új munkára serkentő. Csakhogy egy példával éljek: Az 1953/54-es évben összesen 35 politikai kör kezdte meg a munkát, Ao egyetlen egy körben sem vették át teljes egészében az előírt anyagot — hangzott el a beszámolóban. De tovább semmi. Éppen azt kéllett volna megmondani, hogy miért forgácsolódtak szét a tanulókörök, ki hibájából?, stb. És beszélnünk kell még a funkcionáriusaink „átkáról“, a „frázis be­tegségről“. Hát ezen a téren igazán csigalassúsággal haladunk előré. Annyi frázis, annyi üres, semmitmondó, felesleges beszéd . . . Különösen a mi hivatásos funkcionáriusaink, a különböző szervektől kiküldött em­berek nem tudják levetni ezt az utálatos, tömegektől távolálló gúnyát. Nagyon egészségtelennek tartom még a következő tényt: A megje­lent kiküldötteknek majdnem a fele hivatalnok volt, körülbelül negyed­része diák, munkásifjúságunkat hat fiatal, a tnezőgazdaságban dolgozó­kat pedig 'öt fiatal képviselte. Azt hiszem, ezek a számok komoly fi­gyelmeztetésként szolgálnak a járás és a kerület vezetőihek. KARDOS I. Előre, még szebb eredmények felé A CsISz párkányi járási konferen­ciája behatóan foglalkozott az ifjúság problémáival. Köntörfalazás nélkül bátran felszínre hozták a hibákat, de eredményekről is beszéltek. Nemcsak rávilágítottak a hibákra, hanem mó­dot kerestek a hibák eltávolítására is. A konferencia rámutatott a járási bizottság jó munkájára. A járásban mutatkozó hiányosságokért nem min­den esetben a CsISz járási bizottsága a felelős. Vegyük tekintetbe például a politikai iskolázást. Harminckét alap­fokú politikai kört szerveztek a já­rásban. Helenbán, Kicsinden, Karván, Dunamocson, Kiskeszin, Kisújfalun és még több helyen szervezték meg a politikai iskolázást. A párkányi tégla­gyár CsISz üzemi szervezete azért nem tarthatja meg a politikai iskolázást, mert erre a célra nem biztosítottak helyiséget. Az üzem vezetőségének gondoskodnia kellett volna megfele­lő helyiség biztosításáról. Kiskeszin csak két előadást tartottak az isko­lázás keretén belül. Itt említjük meg azt, hogy a kiskeszi CsISz-szervezet az Üj Ifjúság szerkesztőségének már többször megírta, hogy egy kulák el­vette tőlük a nekik szánt kultúrhe- lyiséget és ha nem kapják vissza, ak­kor bizony majdnem lehetetlenné vá­lik a működésük. A helyiség kérdé­sét a járási nemzeti bizottság hiva­tott elintézni, de a járási nemzeti bi­zottság illetékes osztálya még csak a füle hegyét sem mozdította meg a kiskeszi fiatalok kérelmére. Ügylát­szik, a járási nemzeti bizottság ille­tékes osztályának kisebb gondja is nagyobb, mint az ifjúság nevelésének ügye. Sokszor egész kis akadályok miatt nem végezhetik el a politikai iskolázást. Meg kell még emlékezni arról is, — amint azt a járási titkár beszámolójában is mondotta — hogy a földműves raktárszövetkezet a kul- tűrházakat sok helyen raktárnak fog­lalja le. Ez a szégyenteljes eset a párkányi járásban a legkirívóbb. Ide­je lenne ezt a betegséget is végre orvosolni. A járásban háromszázhúsz CsISz- tagnak van PPOV jelvénye. Ez nagyon kevés, így állapították meg a kon­ferencián is. Csak a szlovák és a magyar ll-éves középiskolában és a szőgyéni CsISz-szervezetben van em- lítésreméltó sportélet. Persze ezek­nél is sok a hiányolnivaló, de mi mégis csak róluk tehenünk említést. A többi faluban jelentéktelen a sport­élet. A futballon kívül más sportágat nem űznek és több helyen nézetelté­rések merültek fel a CsISz és a Sokol között. A nézeteltérések leginkább az­ért fordultak elő, mert a CsISz-tagok- kal a Sokol a legkevesebbet törődik. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek is az a célja, hogy kisportolt, edzett ifjúságunk legyen. Nem követjük azt a célt, ha minden faluban csak a futballcsapat képviseli a sportot. Ad­dig amig a sport más ágait is nem űzik, nem találja fel magát a fiatal a Sokolban. A CsISz pedig közvetle­nül nem irányítja a sportot és nem szervez — legalább is nagyobb mér­tékben — sportjátékokat. Ha valóban elő akarjuk segíteni a fiatalok sport­életét, akkor tegyük lehetővé, hogy a CsISZ-tagok legyenek a helybeli So­kol egyesületek irányítói. Az együtt­működésre vonatkozóan a CsISz járá­si bizottsága és a Sokol járási titkár­sága közös tervet dolgozott ki . A megegyezés tartalmát ismertétték a járás alapszervezeteivel. A mezőgazdaság fellendítése érde­kében még sok fiatalt kell megnyerni a CsISz-be. Ha a fiatalság túlnyomó része CsIS2-tag lesz, akkor az alap­szervezetekben majd rheg lehét ókét győzni a mezőgazdasági termelés fon­tosságáról. A járásban azonbart még nem kielégítő az új tagok beszerve­zése. Amikor a pionírok kimaradtak áz iskolából, még azok sem léptek a CsISz-be, mert nem győzte meg őket ennek a fontosságáról senki. Ez nagy és < súlyos hiba. Végre az állami gaz­daságokon is meg kell már alakítani a CsISz munkacsoportokat és a gép­állomás traktoros brigádközpontjain is. A párkányi járásban nagykiterje­désű állami gazdaságok varinak, mint például Csenke, Szentgyörgyhalma, Kismuzsla és a köhídgyarmati állami gazdaság, ahol a fiatalok még egy­általában nincsenek szervezve, ez á körülmény pedig határozottan a me­zőgazdaság fellendítésének rovására megy. Ha majd új tagokkal frissítik fel az alapszervezeteket, a mezőgaz­dasági munkára is könnyebben moz­gósíthatjuk a fiatalokat. Akkor aztán majd követhetik a sárkányi alapszer­vezet példáját, ahol külön ifjúsági munkacsoportokat alakítottak és ezek­nek köszönhető, hogy a kertészet nagy hasznot hoz a szövetkézéinek. A CsISz párkányi járási bizottsága is vezessen be új munkamódszeréket és új dolgokat valósítson meg a já­rásban. BAGOTA ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom