Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-04 / 96. szám

1954. december 4. ÓI IFJÚSÁG 3 Jobb szórakozást, vidámabb életet Ha az ember ellátogat esténként i városaink, falvaink szórakozóhelyeire, | mindenhol, jókedvű táncoló fiatalokat j lát. Ez helyes, hiszen az ifjúságnak I szórakozásra is szüksége van. Azon­ban sajnálattal megállapíthatjuk, hogy mennyire elharapódzott a „sving, rumba és simmy” őrület. Valamennyi a rothadó burzsoázia maradványai. Ennek az őrületnek a mi társadal­munkban nincs helye és le kell vele számolni. Ezt azonban nem érjük el tiltó rendelkezésekkel és a tánchelyi­ségekből való kitiltásokkal. Ilyen módszerekkel nem érnénk eredményt, sőt ellenkezőleg, ifjúságunk még in­kább keresné az olyan szórakozóhe­lyeket, ahol nyugodtan élvezheti a „tiltott gyümölcsöt“. De nem kell beszélnünk csak az ifjúság helytelen és Ízléstelen táncai­ról, hanem meg kell említeni a ruha- viseletet is. A csőnadrágot és smirg­lizést. Nem azokról a lecsúszott úr- fiakról beszélünk, akik a jampecség- ben letűnt múltjuk „szépségeit és szellemét“ keresik, hanem azoktól a munkásgyerekekröl, lányokról, diákok­ról, akiket a jampecség megfertőzött. Öltözködésük, „eleganciájuk” szinte visszataszító. Szándékosan lealacso­nyítják magukat és a csinos, egész­séges fiatal emberek ócska, csőnad- rágos nyugati uracsokká válnak. Szeretnék megemlíteni egy jellemző esetet, melyet nemrégiben tapasztal­tam, amikor a fiatal munkás felsza­badul, első keresetét szokás szerint magára költi. így történt, hogy be­csületes, rendes fiatalember első ke­resetével elment a szabóhoz, aki fel is öltöztette csőnadrágba, csapottvál- lú kabátba, szóval előírás szerinti jampec egyenruhába, amikor aztán a fiatalember így kiöltözve megjelent munkahelyén, a mester és idősebb kollégái alaposan „rámásztak“. Le­hordták mindennek, kozmopolitának, jampecnek és az ég tudja, még mi­nek. Mi volt a válasz? A fiatalság ősi szokása szerint természetesen csak az lehetett, hogy most már „csak- azértis” fogja hordani ezt az öltözé­ket. A burzsoáziának ezen maradványait erőszakkal nem lehet eltüntetni, na­gyon sok esetben a CsISz és a többi tömegszervezet elhanyagolja ifjúsá­gunk helyes kulturális nevelését és nem biztosítanak olyan szórakozási lehetőségeket, ahol az ifjúság a szó­rakozáson kívül még tanulna is. Kü­lönösen falvainkban, ahol nincs mozi, nagy szükség volna arra, hogy a CsISz-szervezet több szórakozást biz­tosítson. Különösen a Csallóközben működő CsISz-csoportok fordítsanak a nevelésre és szórakozásra több gon­dot. Mert itt nagyon sokszor előfor­dul, hogy egy-két hónapban csak egyszer van táncmulatság. Mit tegyünk tehát? Minden faluban akad olyan ember, aki játszik valami­lyen hangszeren, ha pedig nem, akkor gramafonnal is szolgáltathatunk zenét. A CsISz-csoportok szervezzenek lega­lább hetenként egyszer társas össze­jöveteleket, ahol ifjúságunk szórakoz­hat, tanulhat, táncolhat és esetleg táncolni is megtanulhat. Ha a CsISz csoportok helyes irányban szervezik meg a fiatalok szórakozását, akkor nem lesz annyi „becsípett” fiú a fa­lusi táncmulatságokon. Nem lesz any- nyi fiatalember, aki udvariatlanul vi­selkedik a lányokkal és az idősebbek­kel szemben. Ezzel a problémával kell, hogy fog­lalkozzanak a CsISz-csoportok gyűlé­sein is és a politikai körökben Ne­veljük ki ifjúságunkból a jampecsé- get. Ezen a téren a lányokra is nagy feladat vár. Bizonyára jó hatást vál­tana ki, ha a helytelenül viselkedő fiatalembereket elutasítóan fogadnák. Akkor aztán meggondolnák a fiúk, hogy hogyan viselkedjenek. Ha meg már rájönnének modoruk helytelensé­gére, akkor a közeljövőben másképp viselkednének. V. E. A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja keretében a királyhelmeci tizenegyéves iskolában szovjet könyvkiállítás rendeztek. A kiállításnak olyan nagy sikere volt, hogy néhány nap alatt szétkapkodták a könyvek túlnyomó részét. Képünkön (jobbról) Gerényi Katalin, Szúnyog László és Pataki Gizella tanulók láthatók. Valamennyiüknek kitűnőjük van orosz nyelvből és mindegyikük vásárolt egy-két könyvet. kMí< Modern gépház a ostrava-karvini körzet bányájában. Képünkön L. Névo- dovsky gépész figyeli a járatot. Uj gépek a szénbányákban A PLM 5-ös nevű szovjet rakodógép rövid idő alatt annyi kőzetet vesz fel, mint amennyit valamikor egy teljes műszak alatt se végeztek el. Mi, az altaji kerületben lévő bar- naueli 10 éves iskola X./B. osztályá­nak tanulói, szívélyesen üdvözlünk benneteket. Köszönetünket fejezzük ki kedves leveledért. Szeretnénk veled levelezni és iskoláink között szoros baráti kapcsolatot teremteni, mert érdekel bennünket, hogyan él és dol­gozik nálatok az ifjúság. Most mi is szeretnénk elmondani valamit éle­tünkről és tanulásunkról. Ebben az évben fejezzük be az is­kolát. Egyesek közülünk főiskolára mennek tanulni, mások viszont a ter­melésbe dolgozni. Akik befejezik az iskolát, azok előtt megnyílnak a kö­zép-technikai iskolák, ahonnan már mint szakképzett munkások kerülnek ki az életbe. Az iskola befejezése után üzemekben, gép- és traktorállo­másokon, szovhozokban és kolhozok­ban fognak dolgozni. A párt és kor­mány szavára hozzánk az altaji kerü­letbe hazánk minden részéből jönnek fiatalok, hogy termékennyé tegyék az Pártunk és kormányunk a szénter­melésre vonatkozó határozata nehéz feladat elé állítja bányászainkat. Ezen feladataiknak csak akkor tehetnek eleget, ha fokozottabb mértékben fel­használjuk a szovjet bányászok ki­próbált munkamódszereit és kiszé­lesítik a bányamunkák gépesítését. A Donbasban, Kuzbasban és más szovjet bányában alkalmazott gépek használata jelentékeny mértékben elősegítik a széntermelést és meg­könnyítik a bányászok ' munkáját. Ezért a mi bányáinkban is egyre több Donbas gépet alkalmazunk, ezenkívül a mi Ostravan nevű kom­bájnunkat, rakodógépeket, mozdonyo­kat és más gépezeteket. ugaron heverő földet. Az idén nagyon szép termés volt nálunk. A Komszomol felhívására az altaji kerület ifjúsága segített kolhozainknak a termés be­takarításában. A mi iskolánk tanulói is örömmel vették ki részüket ebből a munkából. Jó munkánkért a kolhoz­parasztok és a Lenini Komszomol Központi Bizottsága köszönetét fejez­te ki. A X. osztály tanulói hétközna­pokon nem jártak a kolhozokba, csak vasárnaponként segédkeznek a mag- szárításban. Most legfőbb feladatunk a jó tanulás, mert az érettségitől már csak pár hónap választ el bennünket. Sokat, nagyon sokat tudnék írni a mi szép életünkről, gyönyörű jövőnk- ről, ami reánk vár. Egy levélben min­dent nehéz leírni, ezért albumot ké­szítünk városunkról, Barnaule-ról és majd ezt is elküldjük nektek. Tanulástokhoz és munkátokhoz sok sikert kívánunk. A' barnaulei 10 éves iskola tanulói. Bányáink csakis ezekkel a gépek­kel emelhetik a széntermelést. A bá­nyamunkahelyeket lassanként minde­nütt gépesítik, félredobják a lapáto­kat és a bányákból produktív szén- gyárüzemek lesznek, amelyekben az ember, aki uralja a technikát annyit termel, amennyire csak szüksége varu És így a mi bányáinkból is gyárüze­mek lesznek. Néhány méternyire a föld alatt modern gépházakat, raktá­rakat állítanak fel és számtalan kü­lönböző gép dolgozik. A példák azt mutatják, hogy ott, ahol körfolya­matban dolgoznak a bányászok és felhasználják' a szovjet sztahanovista­újítók tapasztalatait, ahol gépesítik a munkát, ott terv szerint pontosan teljesítik a feladatokat, melyeket nemzetgazdaságunk a bányászok számára kitűzött. ★ A komáromi hajógyár kísérleti intézetéről A komáromi hajógyárban rövid idővel ezelőtt kísérleti intézetet nyi­tottak meg. Különösen a kísérleti hegesztők végeznek rendszeres jó munkát, mivel az ő műszaki felsze­relésük már majdnem tökéletes.­Az intézet elektromos kísérleti részlege csak a jövő év elején kezdi meg működését. Jó munkájára pedig már nagy szükség volna üzemünk­ben. Felszerelés kell még ide is és nem utolsó sorban jó, elektromosság­ban jártas szakemberek. Általában az intézet egyik legnagyobb problé­mája a magas szakképzettségű káde­rek hiánya. A munka mindig több lesz és nincsen hozzá megfelelő szá­mú szakember, mivel a meglévők máris túl vannak terhelve munkával.- Bízunk abban, hogy káderosztá- lyunk szívén fogja viselni üzemünk egyik legfontosabb részlegének, a Kísérleti Intézetnek a problémáit (Lodiar Mieru című újságból) Az altaji kerület komszomolistái válaszolnak Pavel Mato, a kassai Pedagógiai Iskola tanulója a csehszlovák-szovjet barátsági hónap tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy levelezésbe lép valamely szovjet iskolával. Megírta levelét s rövid időn belül megérkezett a válasz, melyet itt közlünk: A z őszi vetések megtekintésénél örömmel tölt el, amikor meg­látjuk a gazdag termést ígérő nö­vényzet zöld szünyegét, de mégis gyakran találunk a táblán olyan sza­kaszokat is, amelyeken a növényzet gyenge, növekedésében erősen visz- szamarad. Az ősziek gyenge fejlődése rend­szerint azokon a parcellákon észlel­het’’, ahol a talajt rosszúl művelték meg és hiányosan trágyázták, vagy ahol későn és rosszúl végezték el a vetést. Ezeket a vetéseket a könnyen oldódó műtrágyákkal történő fej trá­gyázás segítségével lehet feljavítani, iíyen esetben a podzolos talajokon teljes műtrágyázás a csemozjom ta­lajokon pedig foszforos és káliumos trágyázást alkalmazunk, olyan adago­lással, hogy a műtrágyák mindegyi­kéből harminc küogramm tiszta táp­anyag kerül iön a talaj egy-egy hek­tárjára. A fejtrágyázásra baromfitrá- gvát. érett morzsa! ékos trágyát és egyéb szerves trágyákat is használha­tunk. Az elgyomosodott vetéseket ezen­felül Ősszel gyomlálni kell. Minde- neke'ött az őszi búzavetéseken vé­gezzük el a gyomirtást. A búza ősszel lassabban fejlődik a rozsnál s így az áttelelő gyomnövényektől rendkívül sokat szenved. Óriási károkat okoz az Őszi veté­seknek állatokkal való legeltetése. A legelő állatok elpusztítják a növények földfeletti részét, akadályozzák nor­mális fejlődését, betapossák, vagy ki­rángatják a növényeket. Az állatok­nak őszi vetéseken történő legelteté­se rendkívül erős mértékben csök­kenti az ősziek terméshozamát, sőt kedvezőtlen tél esetén teljes puszti­Az őszi vetések ápolásáról tásokat is okozhatnak. Éppen ezért az állatoknak az őszieken való legel­tetését be kell tiltani. Lapályos helyeken, tavasszal, az össze””ülO víz hosszú ideig is meg­áll. ami a vetés kiázását okozza. A lapályos helyeken vetett őszieket ez ellen úgy védjük, hogy még ősszel ekével barázdákat húzunk, amelye­ken a víz lefolyik. A barázdáknak a lejtőn nem szabad egyenesen végig­vonulnak, mert ez tavasszal a talaj termőképes rétegének hóié általi le­mosását okozná és vízmosásokat idéz­hetne elő. A vízlevezető barázdákat a leif’n zeg-zúgosan kell kiszántani. TÉLI ÁPOLÁS. A hóvisszatartás köte’ezd agrotechnikai eljárás az őszi­ek téli ápolásánál, különösen a nem- tartös hótakarójú. elsősorban pedig a sztyeppés és erdüsztyeppés körzetek­ben. A hó felfogását a követkéz’’ okokból végezzük: 1. a vetéseket megvédjük a téli fa­gyok és a jégkéreg képződése ellen: 2. a hó olvadásának idejét meghosz- szabbítjuk, hogy így a talajba több hóié hatoljon be s ezenfelül az őszi­eket megvédjük a koratavaszi reggel; fagyoktól; 3. a talaj nedvességkész­letét fokozzuk, hogy a növények fő­leg a szárazságok idejére jobban le­gyenek ellátva vízzel. A hó felfogását mindenekelőtt az őszi búzavetésen és a gyengén ki- i hajtott rozsvetéseken kell elvégezni HÓFELFOGÁS NÖVÉNYSZÁRAK­KAL. Hófelfogási anyagként felhasz­nálhatók az előre elkészített napra­forgó,- tengeri- és cirokszárak, vala­mint a szalma és nádkévék, rőzse, stb. is. A szalma szárát, a kévéket és nádat kulisszaként sorban kell felál­lítani, keresztben az uralkodó sze­lekre. Ha szalma- vágj' nádkévéket hasz­nálunk a hó felfogására, úgy ezeket ősszel a talai megfagyása előtt, vagy a hó lehullása után kell a mezőkön felállítani (nem pedig szétteregetni.) Kevés anyagszükséglet és jó hóvisz- szatartás szempontjából a legelőnyö­sebbek a 65—75 cm magasságú ké­vék. Egy hektárra kb. ezer kévére van szükség. Szalmakévéket a hó visszatartására csak - agronómus engedélyével sza­bad használnunk, nehogy a vetés el- gyomosodását a kártevők és a beteg­ségek elterjedését idézzük elő. HÓFELFOGÁS PALÁNKOKKAL. A palánkok, hópajzsok a többi hóaka­dállyal szemben azzal az előnnyel bírnak, ho#y azokat könnyen állít­hat juk át azokra a helyekre, ahol a hó visszatartása a legfontosabb, (ahonnan a szél a havat elhordja, jégkéreg képződik, s,tb.) Ha a pajzsok magasságának háromnegyedéig kellő mennyiségű hó gyűlemlett fel, a paj­zsokat más helyre visszük át. A hó­felfogás céljára szolgáló palánkok lege'”nyösebb méretei: magasság 1 méter, hosszúság 1.5—2 méter. A pajzsok lehetnek deszkából, de fa­gallyakból, nádból, kukoricából, ci­rokból, vagy napraforgószálból, szal­mából és hasonlókból fonottak. Ha a pajzsokkal helyesen és óvatosan bá­nunk, úgy azokat több éven át fel­használhatjuk a hó felfogásához. A pajzsokat a hó olvadása előtt leszed- iük a mezőről és fedett helyen rak­tározzuk. A VETÉSEK KIPÁLLÁSA ELLE­NI VÉDEKEZÉS MÓDJAI. A kipál- lás gvakran annak következtében áll be, hogy az őszi meleg időjárás után, amikor az ősziek még szépen fejlőd­nek, hirtelen beáll a tél s a meg nem fagyott talajra vastag hóréteg hullik. Kipállás következtében az ősziek, különösen a lapályos helyeken és olyan akadályok mögött pusztul­nak el, amelyek nagy mennyiségű ha­vat képesek maguk körül felfogni. Az őszieket a kipállás minden ta­lajon elpusztíthatja, a kipállás pusz­tító hatása azonban különösen a túl nedves, elporosodott, nehéz és agyag­talajokon nyilvánul meg. A sűrű, jól fejlett ősziek a kipál- lástól többet szenvednek, mint a kö­zepesen fejlettek. Azokban a körze­tekben tehát, ahol az ősziek gyakran vannak kitéve kipállásnak, nem sza­bad túl korán vetni, s nem szabad olyan agrotechnikai eljárást alkal­mazni, amelye’k az ősziek túlfejlödá- sét mozdítják elő. Az ősziek kipáilá- sa tavasszal is bekövetkezik, ha a hó hosszú ideig marad a földön, s a talaj felengedése után az ősziek nö­vekedésnek indulnak. A hó korai el­olvadását két módon tehetjük lehe­tővé. Ha a hófúvások nem (jagy: k, egyszerűen széthány-juk azokat. Ha a hófúvások nagvobbak, felü'etükei száraz talajjal, vagy tőzeggel szórjuk be, ami meggyorsítja a hó olvadását A JÉGKÉREG ELLENI VÉDEKE­ZÉS. Számos körzetben a földeket aránylag vékony hótakaró borítja s hirtelen hosszantartó téli felmelegedé­sek következnek be. Aszerint, hogy mennyi volt a hó a felmelegedés előtt, milyen fokot ért el és milyen hosszú ideig tart a felmelegedés, a fagyok visszatérésekor vagy a hóta­karó felszíne jegesedik meg, vagy pedig vékony, „lebegő” jégkéreg ala­kul ki. Ha a hó teljesen elolvad, erős lehűlésnél a hóié közvetlenül a ta­laj felszínén fagy jéggé. Ilyenkor a jégkéreg összefagy a talajjal. A jégkéreg egyes fajtáinak hatása igen különbözőképpen éri a telelő kultúrákat. A hó felszínén kialakuló jégkéregnek nincs hatása a vetésekre. A „lebegő” kéreg könnyen megsemmi­síthető. A legnagyobb kárt a talajjal összefagyott jégkéreg okozza, amikor a növények egyrészt megfulladás, másrészt a jégkéreg mechanikai na- tésa következtében pusztulnak el. A jégkérget feltétlenül mielőbb el kell távolítani, főleg olyankor, ha meleg, tavaszelőtti időjárás köszönt be s a talaj a jégkéreg alatt felenge­dett. Ilyenkor a jégkérget tőzegpor- ral, hamuival, vagy feketefölddel hintjük be. A tőzeget erre a célra már ősszel el kell készíteni. Ha jég­kéreg csak kisebb területet borított el, úgy a kérget lapáttal, vagy bo­tokkal is feltörhetjük s a jégdarabo­kat élükre állítjuk. ■pisősorhan agronómusaink köte­lessége az őszi vetések állandó gondozása. Sosem szabad megfeled­kezni arról, hogy az ősziek helyes gondozásával hozzájárulunk a jövőévi jó termés biztosításához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom