Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-11-27 / 94. szám

6 1954. november 34t Szervezeti életünkből A gép- és traktorállomások üzemi szervezeteiről AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI munkák gyors befejezésénél természetes, hogy a fiatal traktoristák jártak az élen. Nem nehéz elmondani azt, hogy miért. Nem puszta szó, üres frázis, ha azt mondjuk, hogy megértik munkájuk fontosságát, át vannak itatva ennek lényegével. Dolgoznak, hogy munká­jukon keresztül többet adhassanak a társadalomnak, mint eddig és ezáltal segítői legyenek a szövetkezetek fel­lendítésének. Megemlékezhetünk például a vág- sellyei gép- és traktorállomás CsISz- szervezetéröl. Amikor a gépállomás vezetősége azt tervezte, hogy egy­hetes választási műszakot szervez akkor a fiatalok voltak azok, akik el­sőként jelentkeztek a választási mű­szakba. A járásban eleinte nagyon elmarad­tak az őszi munkákkal. A farkasdi II. traktorosbrigád teljesítette csak az őszi munkák tervét. A többi brigádok alig közelítették meg a farkasdi II. teljesítményét, de voltak olyan bri­gádok is, amelyek nagyon lemaradtak, mint például a vághosszúfalusi, vagy a vágkirályfai. E helyzet nagyon szomorú volt és különösen a mélyszántással maradtak el. Az őszi mélyszántás időbeni el­végzése a gabonatermés alapja. Tehát tenni kellett valamit. Ezért szervez­ték meg a választási műszakot. Előze­tes megbeszélések, gyűlések, tervki­dolgozások előzték ezt meg. A gép­állomás vezetősége tervet dolgozott ki, hogy a választási műszakba mit kellene elvégezni. Amikor az üzemi CsISz-szervezet vezetősége megtudta, hogy mi készül, azonnal határozott. A CsISz tagsági gyűlésén ismertették a választási műszak jelentőségét és a tagok ezt megértették. Felvették a kapcsolatot a brigádközpontokon lé­vő CsISz-tagokkal, akik szintén he­lyeselték a választási műszakot, Mun­kához láttak. Behozták a lemaradást és így sokat segítettek az őszi mun­kák időben való elvégzésében. Ebből azt látjuk, hogy a traktor­állomások CsISz-tagjai komolyan ve­szik a munkát. MÉGIS SOK KÉRDÉS VÁR MEG­OLDÁSRA. A gép- és traktorállomá­sokon a legnagyobb hiba abban van, hogy a brigádközpontokkal lazán tart­ják fenn a kapcsolatokat. A gépál­lomáson mégcsak működik valahogy a szervezet. Például Zselízen, vagy Ne- mesócsán is ezt tapasztalhatjuk. De egyik helyen sem törődnek azzal, hogy mit csinálnak a CsISz-tagok a brigádközpontokon. Pedig a traktor­állomás üzemi szervezetének műkö­désére leginkább az vet árnyat, ha a brigádközpontokon nem jól dolgoznak a CsISz-tagok. Vannak- olyan helyek, ahol észrevették ezt a hibát, mint például Köbölkűton is, vagy Kálnán, de megoldást nem tudtak találni. Ez nagy hiba. Hiába tartják a traktorál­lomásokon a sajtótízperceket, vagype- dig tagsági gyűléseket, mert a brigád­központokon lévő fiatalok nem vehet­nek részt azon. Kevés szerelő, javító, vagy irodai munkaerő vesz részt csak a sajtótízperceken vagy tagsági gyű­A patakiak így készülnek a választásra Eljött az idő, amikor hazánk pol­gárai a választóurnákhoz lépnek, hogy leadják szavazataikat a Nemzeti Arc­vonal jelöltjeire. Patas község lakos­sága szintén készül erre a napra. A szavazások előkészítésében fontos szerepük van az agitátoroknak. Az agitációs munkából a CsISz-tagok is alaposan kiveszik részüket. Nem riad­nak vissza ók sem a munkától, helyt­állnak mindenhol, ahová a párt he­lyi szervezetének vezetősége állítja. Ez év november 22-én szintén fontos munka várt az agitátorokra a nép- gyűlés előkészítésében. Az agitátorok házról-házra járva beszélgetnek a falu lakosságával a jelenlegi nemzet­közi helyzetről, Európa kollektív biz­tonságának szükségességéről és nem kevésbbé a november 28-án elkövet­kező választásokról és hívják a la­kosságot az esti gyűlésre. Az agitá­ciós munkából kiveszik részüket a Csehszlovák Vörös Kereszt tagjai is, de nem hiányoznak az asszonyok sem. A gyűlés alapos megszervezésének és jó agitációs munkának meg is lett a gyümölcse. A falu lakosságának nagy része megjelent a gyűlésen. Kó­nya elvtárs, a IINB elnöke megnyit­ja a gyűlést és a jelenlévők nevében üdvözli Szabó elvtársat, a JNB elnö­két, aki Patas községet képviseli a járási nemzeti bizottságban. Majd megkérte Kalácska elvtársat, a járás­tól kiküldött előadót, ki szintén ala­posan kivette részét a választások e- lökészítéséböl, hogy tartsa meg be­számolóját. Kalácska elvtárs röviden ismertette a jelenlegi nemzetközi helyzetet és értékelte az előkészüle­teket a választásra. A gyűlés rész­vevői élénken figyelték a beszámolót A beszámoló után élénk vita kezdő­dött. Felszólalt Bartalos elvtárs, a léseken. Gyakran előfordul, hogy a legjobb traktoristák alig tudják, hogy mi történik a CsISz üzemi szerveze­tében. Persze nem lehet ezt zokon venni tőlük, hiszen gyakran 20—25 kilométerre dolgozik a gépállomástól és így csak a legfontosabb ügyekben tartják fenn a kapcsolatot a gépállo­mással. Például a köbölkúti gépál­lomáshoz tartozó brigádközpontok már jól kiépültek. A saját kezdeményezé­sükből már több problémát megoldot­tak, de szervezetten mégsem léptek [ fei egyetlenegy esetben sem. Ebből j a hibából okvetlenül ki kel lábalni, mert a gép- és traktorállomások CsISz i üzemi szervezeteit nemcsak az a pár i adminisztrációs munkaerő, szerelő, ja- I vító képviseli, akik közvetlenül a gép- I állomáson tartózkodnak, hanem azok­nak kellene képviselni, akik a brigád- | központokon a munka nehezét végzik. ; Ez a gépállomások üzemi szervezetei­nek alapvető hibája. Sürgősen változtassunk ezen a hely­zeten. A jelenlegi választás prog- rammjának teljesítését is elősegítjük ezzel. Az a teendő, hogy a brigádköz­pontokon CsISz munkacsoportokat szervezzünk. Minden munkacsoportban választunk egy vezetőt, aki törődik a munkacsoport ügyeivel, elintézi a tagsági bélyegeket, megbeszélik kö­zösen a termelési problémákat és ál- ! tálában a szervezeti élet kérdéseit. A | brigádközponton a munkacsoport ügy rendezkedik be, hogy szervezeti éle­tet élhessen, olyan formában, hogy elősegítse ez a termelő munkát is. A munkacsoport vezetője rendszere­sen beszámol majd az üzemi szerve­zet vezetőségének az elvégzett mun­káról. A MUNKACSOPORTOK MEGALAKÍ­TÁSÁT a köbölkűti gép- és traktor­állomás brigádközpontjain már kez­deményezik. A választás után megala­kítják a munkacsoportokat. Ez azért is hasznos, mert a brigádközpontok­nak megvan a saját problémájuk és mindegyiknek megvan a különleges helyzete. Ezért kell megszervezni a brigádköz­pontok CsISz munkacsoportjait. A fiataloknak legalább leesik a válluk­ról az a teher, hogy gyakran gyűlé­sekre járjanak be a gépállomásokra. A CsISz üzemi szervezetének veze­tősége természetesen törődjön azzal, hogy a munkacsoportokon rendes szervezeti élet valósuljon meg és hogy tudjon a munkacsoportok tevékenysé­géről. Amint látjuk, a gép- és trak­torállomások CsISz-szervezeteinek éle­tében alapvető változás következik be, ha a brigádközpontokon munkacsopor­tokat alakítanak. Ezáltal lendületeseb­bé válik a fiatalok tevékenysége. Helytelen az, ha a brigádközpontokon dolgozó fiatalok valamely falusi alap­szervezet tagjai, mert hiszen a mun­kájuk által a gépállomáshoz vannak kötve. Ahol még fennáll ez az eset, győzzük meg a fiatalokat ennek a helytelenségéről és a szervezeti élet megjavítása érdekében alakítsunk munkacsoportokat a brigádközponto­kon. BAGOTA ISTVÁN iiimmiiiiiiiiiiiii MIIHIIIIIIIIIIIMMIItti tltlItHllllllltlIllllllllllllllllllllllllllllllllllllt Iliim IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIMI Használjuk fel a pamut maradékokat A sapka egyes részeit két- vagy több színű pamutmaradékokból csi­nálhatjuk. Az alapszínnel kötjük az egyes részeket elválasztó vonalakat és a sapka visszahajtott szélét. A munkát a fonal vastagsága szerint két és feles, vagy hármas kötőtűvel kezdjük, 30-36 szemre az alapszín­ből. I párt helyi szervezetének elnöke, aki röviden értékelte az agitációs központ munkáját; szerinte a választás elő­készítésében az volt a leggyöngébb pont, hogy elég későn nyitották meg az agitációs központot. A vita közben a község dolgozói azt a javaslatot tették, hogy küldjenek kormányunk­hoz táviratot, amelyben kifejezik bé­keakaratukat és követelik, hogy a Szovjetunió által javasolt konferen­ciát ez év november 29-én hívják össze, az európai kollektív biztonság megteremtésére és Nyugat-Németor- szág felfegyverzésének megakadályo­zására. Hangsúlyozták, hogy nem a- karnak többé átélni olyan időket, a- mikor férfiakat, asszonyokat és bün- telen gyermekeket gyilkolnak meg. Békében akarnak élni, nem akarják megélni a harmadik világháború ször­nyűségeit. Megfogadták, hogy szava­zataikat tömegesen fogják leadni a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire, Livinka Istvánra, a csicsói EFSz elnökére és Árvái elvtársra, kik jó munkájukkal bebizonyították, hogy érdemesek a nagymegyeri járás dolgozóinak bizal­mára, s hogy mindegyikük a saját munkahelyén odaadó munkával járul hozzá a béke és a szocializmus épí­téséhez hazánkban. Hisszük, hogy a békeszerető népek a Szovjetunióval az élen megvalósítják az év november 29-én, a konferencián, az emberiség legkomolyabb követelését; a nemzet­közi politika legégetőbb kérdéseinek békés rendezését. A jelenlévők nagy lelkesedéssel fo­gadták ezt a javaslatot és felszólalá­saikkal bebizonyították, hogy egyet­értenek a Szovjetunió javaslatával és a távirat szövegével. VARGA ERNŐ 4. 1 7^ l 1 1 7-V 1 1 1 1 1-Á ! */• I 1-/ 1-V 1 1 V 1 3=4 d­Az első 6 sor lustakötés; a 7. sor az eddigitől elütő színből felszedett szemekből patentkötéssel folytatjuk (az ábra szerint). 1 . simán 7“ a szemet, mint a fordított kötés­nél a szállal együtt a jobb tűre \yf felszedni ugyanez a visszájáról A második sorban a símán felsze­dett szemet a felvetett szállal együtt kötjük le. A 8. sorban és a munka visszájá­nak minden következő sorában 2-2 szemet össze kötünk, míg a tűn a szemek eredeti számának a fele ma­rad. A következő sort a kötés szinén az alapszínnel simán kötjük és az első rész ferde széléből ugyanannyi szemet szedünk fel, mint amennyit fokozatosan fogyasztottunk. A pa­tentrész sima és fordított szemeit felszedjük és az eredeti szemek szá­mából ismét 6 sort kötünk lustakö­téssel. mint a munka kezdetén. Ez­után ismét patentkötéssel kötjük a következő részt másszínü pamutma­radékból és a szemek fogyasztását és szaporítását megismételjük. A szí­ne« részek ilymódon a sapka teteje felé hegyesednek. Hat részt kötünk, melyek közül az utolsót lezárjuk. A sapka hosszabb széléből felszedjük a szemeket és visszahajtott szegélyt kö­tünk. E üször lustakötéssel 6 sort, azutái. 10-14 sort patentkötéssel az alapszínből. A szegélyt ismét 6 lus- takötésű sorral fejezzük be. A rövi- dfbb oldal szélső szemeit egv darab­ka pamutra fűzzük és összehúzzuk. A kötött fej elejét és végét a kötés visszájára, a felhajtott szegély szélét viszont színére varjuk el. A sapka tetejére az alapszínű pamutból hor­golt gombot helyezhetünk. Ugyanezt a kötésű mintát nagyon meleg gyermeksapkának is használ­hatjuk fel avval a különbséggel, hogy a sapka szegélye helyett az első és ötödik patentkötéses részt meg- | hosszabbítjuk fülvédőnek. Ezt a részt ugyanúgy fogyasztjuk mint a sapká- | nak a felső részeit. A fülvédöket még I két kötővel látjuk el. WINTER VERA. Mit aian dék ozzu nk ? Még egy hónap és bekopogtat ajtónkon a karácsony. Vásárlási láz fogott el, és már most a könyvkereskedések kirakat.iait né­zegettem, mert legkedvesebb aján­dékom közé tartozik a könyv. A minap a Mihál ykapui Magyai Könyvesbolt felé jártam. A ha­talmas kirakatok belépésre csábí­tottak. Betértem hát, hogy körül­nézzek. vájjon mit választhatok ismerőseim, hozzátartozóim kará­csonyi ajándékozására. Az üzletben halk zene szólt, a mennyezetig érő hatalmas könyves­állványok roskadtak a könyvek­től. Virág, öblös karosszékek hí- vogatóan intenek. Itt nézhetik át, válogathatnak az érdeklődők a könyvekben. Az eladók mosolygó kedves készséggel és fáj-adthatat- lanul ajánlanak könyveket. Míg ott vagyok egymásnak ad­ják a kilincset a vásárlók. Most november végén megnövekedett a forgalom — mondja a kedves ar­cú eladónő. A közelgő ünnepekre már most vásárolnak az emberek. Hisz a könyv nem luxus már. Mindenki megengedheti magának. Ismeretterjesztő, tudományos, szép- irodalmi művek, süt mesekönyvek rengetegéből választhat a vásárló. Meleg otthon, és egy jó könyv. Ez ma dolgozóink számára igazán könnyen elérhető. Nem szándékoztam könyvet vá­sárolni, mégis vettem. Hónom alatt boldogan szorongattam Ta­mási Áron : „Bölcső és Bagoly” című müvét, mikor kiléptem az üzletből. G. A. TWWWW Étrendek összeállítása a téli hónapokra A sütés-főzés mesterségének egyik igen fontos része az étrend összeállí­tása, mert ez sok körültekintést, ko­moly felkészültséget igénylő feladat. A jó étrend összeállításánál sok szem­pontot kell figyelembe vennünk, ame­lyeknek szerencsés egybehangolásától függ munkánk sikere, vagy kudarca. Az első és legfontosabb feladat, hogy az étrend ne legyen egyhangú, hanem minél változatosabb. Arra kell töre­kednünk, hogy minden ebéd, vagy vacsora egy-egy kis meglepetéssé! szolgáljon, hogy az étrend egyes fogá­sainak megválogatásában, az ételek el­készítésében és az ízléses tálalásban mindig bizonyos újszerűség jusson ki­fejezésre. Egyedül a burgonyából, — amely egyik legfontosabb tápanyagunk — a levestől a tésztáig sokféle válto­zatban készíthetünk jobbnál-jobb éte­leket, s ha ehhez hozzávesszük a kü­lönböző zöldség-, főzelék-, hüvelyes­és gyümölcsféléket, olyan választék áll rendelkezésünkre, amelyből egy kis képzelő erővel, találékonysággal, a leg­változatosabb étrendeket állíthatjuk össze. Az emberi szervezetnek vegyes táp­lálékra van szüksége. Hogyan oldjuk meg a téli időszakokban a helyes táp­lálkozás problémáját. Télen inkább zsíros, tápláló ételeket adjunk. Ter­mészetesen tekintettel kell lennünk arra, hogy férfiak, nők. vagy gyerme­kek fogyasztják-e, valamint, hogy a fogyasztók nehéz testi munkát végez­nek-e. vagy csak kevésbbé megerőlte­tő szellemi munkát. A nehéz fizikai munkát végző ember étrendje több kalóriát, kíván, ezért a férfiak legna­gyobb része inkább a nehéz, zsíros húsételek hívei. A nők inkább a szár­nyasokat, süteményféléket kedvelik. A gyermek táplálkozása különböző étrendeket követel meg, a gyermek­kor, a serdülőkor időszakaiban. Ezért kell nagy figyelmet szentelnünk a He­lyes étlap összeállítására. Az alább'ak- ban étrend mintát adunk a helyes téli étkezés összeállítására: HÉTFŐ ebéd: kelvirág leves, párolt marhafelsálszelet makaróni­val. — Vacsora: parajfőzelék tükörtojással. KEDD ebéd: gulyásleves, mákos­tekercs. — Vacsora: Savanyú tüdő zsemlyegömbóocal. SZERDA ebéd: csontleves, kis koc­katésztával, vagdalt szelet sár­gaborsó pürével. — Vacsora, rakott burgonya, cékla. CSÜTÖRTÖK ebéd: bableves, füs­töltcsülökkel. túróscsusza. — Vacsora.- tarhonyáshús ecetes- ugorkával. PÉNTEK ebéd: zöldségleves, rakott­káposzta. — Vacsora: Serpe- nyős burgonya kolbásszal, ecetes paprika. SZOMBAT ebéd: rántott leves, mar­hapörkölt burgonyával, pap­rikasaláta. — Vacsora: Finom- főzelék. bundászsemlye. VASÁRNAP ebéd: húsleves reszelt- tésztával, főtt marhahús, tort burgonya, ecetestorma, bécsi- szelet, almáslepény. — Va­csora: Paprikásgomba tükör­tojással, gyümölcs. hl még a múlt emléke Hat órakor mégcsak hárman voltak, fél hétkor nyolcán, de hét órára, mire a jelölt a terembe lévett, az első te­rem zsúfolásig megtelt és a második­ban is szo'rongott, topogott vagy száz­ötven ember. Pokojni elvtárs, a jelölt beszél. — Nincsen szükséa hosszú bemutatko­zásra. ismerik, itt szii'elett a szenet járásban, itt tanított Szencen nz 1920-as években. Tudják, hogy tíztagú családból származik, hogy sok min­dent megpróbált már az életbén, akár- hová ke: ült, mindig egyenes maradt, hozzájuk tartozónak vallotta magát.. „mindannyiunknak nemzetiségi s val­lási különbség nélkül a Nemzeti Arc- vonalba kell tömörülniük, mert annak erőssége biztosítja további szebb jobb I életünket és a békét." I Dolán elvtárs felszólalása nyomán egy fájó igaz kép elevenedik meg a ' múltból. Szipolyozó grófok, proletárok, járvány, tífusz, majd az 1936—37-es sztrájk, a magyar terror festödik elénk be éde nyomán. „Emlékeztek mind­erre? Én is emlékszem. Ahogy ti nem akarjátok úgy én sem akarom, hogy ez mégegyszer megismétlődjön. Békét akarunk". Dolan elvtárs sok száz és ezer ember vágyát, gondolatát fejezte ki ezzel a mondattal. A felszólalók ke­resetlen szavai szívből fakadnak. Min­denki azt mondja, amit érez, s úgy mondja, ahogy gondolja. — Örülünk az eredményeknek, de még többet akarnánk — mondja Szigeti elvtárs - az öröm meVett felbuggyan a béliek panasza is. — Kultúrház kellene. Itt a kastély, van ebben minden, 'csuk kultú ház éppen nincs. Zúg a taps. bizonyít a tömeg, sorra szólalnak fel az- emberek: kell, kell a kultúrház. Egu helyisége van a CsISz-nek, és ez nem elég. a többi tömegszervezet is milködik, színdrabot akarnak játszani. vitákat rendezni, gyűléseket tartant, olyan he]yen, ahol az egész falu meg­jelenhet. A jóakarat, a tettrekészség, a fiatalok neveléséért érzett felelős­ségérzet beszél az emberekből. S a fiatalok nem maradnak némán, érzésüket Orel elvlárs önti szavakba. Mi kaptuk eddig a legtöbbet, azzá válhatunk, amivé akarunk, a mu’tat, szükséget, nyomort csak hírből ismer­jük, s mi tudjuk, hogy a jelen mire kötelez bennünket. Ezután még job­ban do’gozunk mint eddig, s hogy békében dolgozhassunk, erre biztosíték az erős Nemzeti Arcvonal és ezért mi egyhangúlag a jelöltekre szavazunk. / többi felszólaló is felidézi a múl­tat mindenkinek van egy-egy keserű emléke. „Mi, akik gyermekeknek adunk életet, hogy kívánhatnánk mi háborút? — mondja Szabó elvtársnő, — békét akarunk, ez fejezi ki minden édesanya óhaját. — Cs.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom