Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-14 / 55. szám

ISÍÍ4 iúiius 14-----01 IFJÚSÁG S A terror per az FDJ ellen Nyugat- JN émetországban Július 15-én kezdődik meg Karlsruheban a nyugatnémet szövetségi bíróság előtt a Szabad Német Ifjúság -'DJ ellen indi- títt terrorper. Három évvel ezelőtt, 1951 június végén, a III. VIT előtt az Adenauer kormány jogtalan rendeletekkel betiltotta az FDJ-t Nyugat-Németországban. Azóta számos funkcionáriusát és tag­ját letartóztatták. Az Adenauer kormány most bírósági döntés­sel akarja megerősíteni annak az FDJ-nek a betiltását, amely következetesen harcol az Ifjúság békés jövőjéért. Németország egyesítésiért. Ezzel egyidejűleg fel akarnak lépni más ifjúsági szervezetek ellen is, így a Szakszervezeti Ifjúság, az Ifjú Szo­cialisták és a Természetbarátok Szövetsége ellen. A közös veszélyre való tekintettel a nyugatnémet fiatalok, s Németország egész ifjúsága mind rőteijesebben követeli a Karlsruheban Ülésező szövetsé gi bíróságtól; adjon cselekvés szabadságot a Szabad Német Ifjúságnak és valamennyi ifjúsági szervezetnek Nyugat-Németországban. A Délafrikai Unióban alkalmazott faji megkülönböztetés ellen Míg mi béketalálkozásokról Írunk, azalatt a délafrikai Reto­ok a faji megkülönböztetés megszüntetésért harcolnak. Részletes beszámolót az „Ad­vance” című délafrikei lep alap­ján közlünk. Cape Town A közeljövőben megrendezen­dő Capetown! Ifjüsági Találkozó kiküldötteit olyan távoli vidék­ről is várják, mint Beaufort West és Dt Aer. Worcester Paar! fiataljai teherautón érkez­nek. A sztnesbőrü fiatalok, afri­kaiak és európaiak részvételével megrendezendő labderúgómérkő- zések nagy tömegeket vonzanak Retrait és Langa városokba. A Találkozó pártfogói között vannak: Dr. 0. D. .Vollheim, a liberális párt vezéralakja, E. A. Lawrance, az AME egyház ré­széről és M. A. Calmeyer, a Do­hányipari Munkások Országos Szövetségének főtitkára. Számítanak a Capetown! főis­kolák dákjainak részvételére is. Johannesburg - Transvaal Az előkészületek jó ütemben folynak és úgy t"nik, hogy a Találkozó az elmúlt év legki­emelkedőbb eseményét is elho­mályosítja. Jelentkezések futot­tak be ez irodalmi, zenei és mű­vészeti versenyeken való részvé­telre is. A Találkozót gazdag kulturális és Sportprogramm zárja be. Durban — Natal Az Indiai Ifjúság Kongresszu­sa felhívta Natal összes fiatal­jait, az összes ifjúsági szerveze­tet, hogy vegyenek részt a ne- tali ifjúság első találkozóján. A kongresszus a Találkozót úgy határozta meg, hogy az mint „csodálatos alkalom”, hogy meg­erősítsük a baráti kapcsolatokat a másfoji csoportokhoz tartozó fiatailokkal”. „A lopás — természetes dolog . . Megdöbbentő adatokat olva­sott fel nemrég a republikánus Hendrickson szenátor az ame­rikai képviseU/házban. Az ada­tok eqy New Jersey-i közvéle­ménykutatás eredményei, amely­nek keretében sökszáz közép­es főiskolás diákot kérdeztek meg■ mi a leleménye a b''n zésről ? Ekkor kiderült, hogy a meg­kérdezettek 75 százaléka szerint a hazugságban és csalásban „semmi elitélnivaló sincsen", t"bb mint 12 százalék „termé­szetes dolognak" tartotta a lo­pást, 15 százalék úgy véleke­dett: „nincs abban semmi, ha valaki más tulajdonát megsem­misíti" és 17 százalékot tettek ki azok, akiknek az a meggyő­ződése, hogy az „erőszaktétel — nem erkölcstelenségI .. Hendrickson azonban nem keltett valami nagy feltűnést bejelentéseivel. A szenátorok unottan üldögéltek helyükön, nem is igen figyeltek oda. Miért háborodnának fel? Hiszen ezek a fiatalok úgv vélekednek New Jersey-i méretekben, ahogy az Egyesült Államok kormánya mondjuk Guatemala esetében GENFI HIKEK V. M Molotov, a Szovjetunió klilljgyminisztere július 8-án ta­lálkozott Fám Van Donggal, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökhelyettesé- vel. valamint Csang Ven-tiennel és Li Ke-nunggai, a Kínai Nép- köztársaság külügyminiszterhe- lyetteseivei. A találkozás során vélpménycserére került sor az indokínai béke helyreállítása kérdésének genf’ megvitatásáról • V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere július 9-én fo­gadta Chauvel-t. a genfi érte­kezleten résztvevő francia kül­döttség vezetőjét és az értekez­leten felmerült kérdésekről tár­gyalt vele. Csou En-láj, a Kínai Népköz- társaság miniszterelnöke és kül­ügyminisztere, a genfi értekez­leten résztvevő kínai küldöttség vezetője pénteken délelőtt el­utazott Genfbe, hogy folytassa munkáját az indokínai béke helyreállítására. Ugyanazon re­pülőgéppel utazott ?1 Pekingbő! Hoang Van Hoan, a Vietnami Demokratikus Köztársaság pe­kingi nagykövete is. Csou En- iájt a repülőtéren több mint százan búcsúztatták. • A francia kormány szombaton délelőtt minisztertanácsot tar­tott. Utáni pedig Mendes-Fran- ce miniszterelnök és külügymi­niszter Genfbe utazott, hogy át­vegye a francia küldöttség ve­zetését. A francia nemzetgyűlés a parlamenti pártok és párteso- portok egyhangú döntése szerint július 2ő-ig napolta e! tanács­kozásait. Mint ismeretes a mi­niszterelnök beiktatása alkalmá­val mondott programmnviletko- zatában arra kötelezte magát, minden* el fog követni Genfben. hogy ezen időpontig végrehajtsa 9 tűzszünet! egyezményt. * A genf' értekezleten július 9-ig folytatták a indokínai kér­dés megvitatását. Először "osz- szal és Kambodzsával kapcsolat­ban a Kínai Népköztársaság kül­döttsége hangsúlyozta: az új csapatok, katonai személyzet fegyverek és lőszerek szállításá­nak beszüntetése a hadművele­tek befejezése után egyik főfel- tétele annak, hogy ne újuljon ki a harc Laosz és Kambodzsa képviselői kijelentették, hogy a hadmű vei, tek befejezése után a fegvverbehozatal az önvédelmi szükségetekre fogja korlátozni A kínai küldöttség kijelentette lehetetlen az is, hogy a hadmű­veletek beszüntetése után kül­földi haditámaszpontok legyenek bármelyik indokínai állam terü­letén. Az ir/*ni szovjet nagykövet emlékirata az iráni külügyminiszterhez A. J. Lavrentyev, a Szovjetunió iráni nagykövete ez év július 8-án a szovjet kormány megbí­zásából emlékiratot nyújtott át Entezam. iráni külügyminiszter­nek. Ebben e szovjet kormány felhívja az iráni kormány fi­gyelmét azokra a kötelezettsé­gekre, amelyeket Irán vállalt magára a garanciáról és a sem­legességéről szóló 1927. október 1-i szovjet-iráni szerződésben. A szerződés értelmében mindkét szerződő fél számára kötelező hogy sem ténylegesen sem for­málisan ne vegyen részt olyan politikai szövetségekben, vagy egyezményekben, amelyek a má­sik szerződő fél ellen irányul­nak. A szovjet kormány ezeket a kötelezettségeket figyelembe vé­ve megfelelő magyarázatot sze­retne kapni Irán kormányától azokra a teheráni tárgyalásokon elhangzott kijelentésekre, ame­lyek szerint Irán résztvesz az Egyesült Államok közel- és kö­zépkeleti katonai intézkedései­ben. Churchill meghívta Londonba Adenauert Az angol alsóház csütörtöki ülésén Wyatt munkáspárti kép­viselő kérdésére válaszolva Chur­chill miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten hivatalosan beje­lenti az alsóháznak Adenauer nyugatnémet kancellárhoz inté­zett meghívását. Churchill Ade- nauerrel meg akarja vitatni az „euröpai védelmi közösséggel” kapcsolatos kérdéseket. Nagy családi jelenet Churchill utazása előtt kijelentette, hogy „csa­ládi ügyeket” megy, megbeszélni Washingtonba. Churchill: Esküszöm, ártatlan vagyok! Eisenhower: Es ez mi, te bestia?! Paloták a romok helyén Phenjan helyreállításának első szakaszát három évben szabták meg. Ebben az évben kiépül a hatvan méter széles és kettő és fél kilométer hosszú Sztálin- sugárút és a Kim ír Szen-tér. A Tetonghan-folyón három új híd épül. A legelső nemzetgyű­lésnek a Moranbon-heqyeh múlt évben megkezdett építkezését határidő előtt ez év második negyedévében befejezik. Az idén hat kórházat, egy tudományos kutatóintézetet, egy filmgyárat, egy gyermekvédő intézetet és több bölcsődét adnak át ren­deltetésének. heh/reállítják a városi stadiont és a Marabon- hegyi parkot. A földig lerombolt Sztálin- sugárúton és a város főútvona­lain a Szovjetuniótól nemrég kapott kényelmes autóbuszok közlekednek. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok segítsé­gének eredményeként helyre­állították a phenjani textilgyá­rat amely máris megkezdte a termelést A múlt év végén be­fejeződött az ideiglenes phenjani pályaudvar építése. A város sok kerületében az építőállványok erdeje sűrűsödik. Több mint ti­zenötezer lakóházat, nyolcvan üzemet és 120 intézményt épí­tettek. vagy állítottak helyre. *0 népiskolát. 26 általános iskolát, 7 felsőfokú középiskolát, 20 szakiskolát, a Kim ír Szen- egyetemet. a politechnikai, az orvosi és az építészeti intézetet már helyreállították, illetve új­jáépítették. Ezekben az iskolák­ban már folyik a tanítás. Hatalmas árvíz Délke’et-Németországban és Ausztriában Délkelet-Németországban és Ausztriában nagy pusztításokat okozott a Duna és mellékfolyói­nak áradása. Az eddigi adatok szerint több mint húszezren váltak hajléktalanná és legalább húsz személy vesz* ette életét. Három napja szinte megállás nélkül zuhog az eső. Mintegy ötven éve nem észleltek ilyen magas vízállást. Passeunál kö­rülbelül 9 méterrel emelkedett a Duna szintje. Bajorországban nagy területé­ket öntött el a víz. Passauban tízezren váltak hajléktalanná. Ausztriában leállt a hajóforga­lom a Dunán. Bécs néhány kül­városa pénteken víz alatt volt. OSLÓI EMLÉKEK Áprilisban zajlott le Oslóban a Nem­zetközi Diákszövetség által rendezett II! Nemzetközi Diák Sakk verseny. Az alábbi cikket Pataki János írta lapunk részére, aki mint a Nemzetközi Diák- szövetség képviselője volt jelen a ver­senyen. Izgalmas ütközet színhelye volt ez év ápri­lisában Oslo, a távoli Norvégia kies fővárosa. Április 10—21 között ll ország vívott itt egy­mással heves küzdelmet, igaz. nem ágyúval, karddal vagy bombával — hanem sakkfigurák- kai. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, inqlia. Skócia. Franciaország. Finnország. Iz- and Norvégia és Svédország legjobb diáksak- ozói mérték össze erejüket e nagyszerű szel- zmi viadalban, mely végül is a csehszlovák íksnkkozók győzelmével ért véget. Egy héten ereszül tartott a heves küzdelem, de az „ellen- ’ek" — a nemzetközi diáksakkverseny rész­ei — végülis a legjobb barátságban búcsúz. el egymástól. búcsúztak, de nemcsak egymástól, hanem 'tói is mely ottartózkodásuk folyamán szá- (eledhetetlen élményt és gazdag tapaszta- jelentett mindannyivk számára. apasztnlatnkat — mégpedig nem is a lég­iesebbeket — már odautazásunk során zdjük Április 9-én a Csehszlovák Légi­mi Társaság gépével menetrend szerint Ott 11 órakor megérkeztünk a kopenhágai repülőtérre. Egy óra múlva kellett volna foly­tatni utunkat Osló felé a Skandináv Légiforgal­mi Társaság gépével. Gépünk simán földet ért Kopenhfigában, nyugodtan kiszálltunk és ér­deklődtünk. hogy milyen skandináv géppel foiy. tat iuk utunkat Ekkor azonban a legnagyobb meglepetésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az a aép most nem közeledik. Utunk sür­getett és emellett előre megváltott érvényes je­gyünk volt n skandináv gépre, ezért azonnal hi­vatalos felvilágosítást kértünk Ekkor közölték velünk, hogy a Kopenhága-Osló !éghíton most valóban nem közlekednek a Skandináv Légifjr. galmi Társasán gépei mivel néhány nappal er­dőit. nslóhan n társnsáq egész műszaki-techni­kai szemelnzete béremelést követelő sztrájkba i ’nett ugyanekkor azt is tudtunkra adták, hogy íz est folyamán egy másik társaság gépével el­juthatunk Oslóba. ha hajlandók vagyunk a jegyet mégegyszer megváltani. Sok lehetőség nemigen volt így hát kénytelenk voltunk ezt a megoldást választani. Egész délután a kopen­hágai repülőtéren rostokoltunk és este 8 óra után elindult velünk a gép Osló felé. Az esti sötétségben lassan elmaradoztak a dán főváros ezer színben játszó fényei és 10 óra körül már a kivilágított Oslót villantottuk meg maaunk alatt. Szerencsésen földet értünk és kiszálltunk a hatalmas négymotoros utasszállító gépből. A sötétbe burkolt repülőtéren szinte halálos csend fogadott bennünket A máskor oly élénk re­pülőtéren most nyomasztó némaság uralkodott a kifutópályákon csak egv-két gép vesztegelt. a hangárok zárva, a hatalmas szerelőműhelyek sötéten és szomorúan meredtek az érkezőkre. Sehol semmi élet. Végre jött néhány álmos- tekintetű vámhivatalnak és a szükséges forma­ságok után kiléptünk a repülőtér épületéből. — íme így zajlott le első ismerkedésünk Ollóval, Érthető, hogy érdeklődésem ezekután csak foko­zódott hogy ottartózkodásom alatt minél job­ban megismerjem a várost és lakói életét. * * * A mintegy 400.000 lakosú Osló jellegzetes északi város. Viszonylag kis központi részében helyezkedik el a bankok szállodák, üzletek (s utazási irodák nagy tömege, míg köröskörül nagy külvárosi jellegit kerületek helyezkednek el. Ezekben a kerületekben egv-két emeletes házak sorakoznak egymás mellett, minden ki- sebb-nagyobb kert veszi körül Az építészeti nevezetesséqek közül a külföl­diek számára már az első pillantásra szembe, ötlik az oslói városháza, mely közvetlenül a kikötő előtti téren emelkedik. A hatalmas, vörös téglákból kirakott épület két sima hasáb tor­nyával számos építészeti vitára adott alkalmat. Ugyancsak innen nem messze található a par­lament épülete, a királyi palota és az Opera­ház — mind Osló nevezetes építészeti alkotásai. Eltekintve a forgalmasabb belvárosi résztől az utcák maguk csendesek és szinte úgy tűnik, mintha tudatosan kerülnének mindent, ami az utcát zajossá tenné. A magyarok számára oly. annyira megszokott vendéglők itt teljesen hiá­nyoznak helyettük sokkal több az apró étte­rem. igaz — tudni kell, hogy Norvégiában szesztilalom van. Sört lehet inni korlátlanul. de nem ritka jelenség ag éttermekben, hogy a menühöz egy pohár tejet isznak. S hogy bort, hogy ihatnak? Nos, az átlagember számára a különféle engedélyek útvesztőjében szinte elér­hetetlen, de akinek sok pénze van. az bármikor az asztal alá illatja magát néhány legdrágább étteremben, ahol állandóan szabadon kapható a bor. Bármennyire fontos, sőt egyes magyarok sze­rint esetleg életbevágóan fontos kérdés is a bor, a norvég fiatalokat már hosszabb idő óta egy másik kérdés izgatja — a hallatlanul magas kereseti adó A dolog lényeqe az hogy a közvet­len jövedelmi adó. amit a havi kereset alapján állapítanak meg —■ a keresettől függően 15—20 százalékot is éléri s ha a házastársak közül mindkettő keres úgy még külön magasabb adót kell fizetni. Ilymódon számos fiatal házassága elé komoly akadály gördül, mert számolniok kell azzal hogy házasság esetén kettőjük összkere- sete az automatikusan emelkedő jövedelemadó miatt jelentősen csökkene. Érthető hát hogy a fiatalok egyre erélyesebben követelik ennek a nyomasztó helyzetnek a megszüntetését és e követelést majdnem minden ifjúsági szervezet magáévá tette * * * ' Az emberek gyakran mondják, hogy kicsi a világ, s hogy jóbarátok mindenhol akadnak .De azt is hozzá kell tennünk hogy azok kő ül. akik ezt hangoztatják sokan csak üresen ismé­telgetik e szavakat és ők- maguk nem hisznek azok komoly jelentőségében. Oslói tartózkodá­som ideje alatt alkalmam volt meggyőződni róla, hogy ha a világ talán tényleg nem is nagy, de mindenesetre jóbarátok mindenhol találhatók, néha a legmeglepőbb módon is Ennek bizony­ságául talán elegendő elmondani az alábbi kis epizódot. Egy napon egyedül készültem elmenni vala­hová és mivel utam sietős volt taxiba ültem. A címet norvégul mondtam meg a soifőmek íz bólintott és tiindultu: k. Ogylátszik azonban hogy az illető a ta.risoffőrök azon típusához tar­tozott aki szeret menet közben utasával el be- szélegetni. Nekem is elkezdett hát valamit nor­végül magyarázni. Ekkor persze kiderült, hogy norvég tudásom szinte kizárólag a cím ismeretére korlátozódik ami vajmi kevés egy épkézláb társalgás lefolyta­tásához. A soffőr — egy eleventekintetű fiatal­ember — azonban nem hagyta ennyiben a dől. got. Rövid gondolk is után tört angolsággal afelől érdeklődött, hogy milyen nemzetiségű “tt- gyok. A kérdés nem ért váratlanul. Hiszen, ha az em­ber külföldivel találkozik, szinte mindig az az első hogy az illető nemzetisége iránt érdeklőd­nek Én is megszoktam ezt már Oslóban az első néhány nap folyamán és azt is örömmel tapasz­taltam hogy a legkülönfélébb emberek őszintén érdeklődnek a magyar nép elete iránt. így iát mindjárt válaszoltam a soffőr kérdésére. A hatás egészen rendkívüli volt. Előbb rámnézett, mórit aki nem akar hinni a szemének, majd felra­gyogott az arca és hirtelen megállította a ko­csit,* hogy kézfogással üdvözöljön. ..Szabadság” — mondta hozzá sajátos, de bátor kiejtéssel. S ettől kezdve dőlt belőle a szó. Míg utunkat folytattuk elmondta, hogy 1949-ben volt Buda­pesten a második VIT-en és akkori élményei örökre felejthetetlenek maradtak számára. Be­szélt a magyar fiatalokról akikkel ott találko­zott. Néhánynak még a nevére is emlékezett. Beszélt a nagy felvonulásról, a gellérthegyi tá. bortűzről, a Margitsziget festői zöld sétányai­ról Arról hogy minden vágya mégegyszer vi­szontlátni Budapestet Nehéz lett volna eldönteni hogy kettőnk kö­zül ki érezte magát boldogabbnak. Amíg nor­vég barátunk beszélt, önkéntelenül is eszembe jutottak Petőfi szavai. íme. beteljesült az. ami- rfT a nagy költő száz évvel ezelőtt így álmo­dott: „A magyar név megint szép lesz — méltó régi. nagy híréhez..." * * * Osló ma — csend és a nyugalom városa. A felnövő új nemzedék mind több tagja már csak a történelemkönyvekből ismeri az elmúlt világ­háború embertelen pusztításait. De a történe­lemkönyvek betűi mellett Oslóban számos em­léktábla is hirdeti, hogy az elmúlt világháború­ban norvég hősök ezrei áldozták életüket ha­zájuk védelmében. A Keleti pályaudvar előcsarnokában két-két őrökké égő fáklya szomorú lángja vet sápadt fényt két hatalmas fekete márvány táblára, me­lyen a hősi halált halt norvég vasutasok ne^ei állanak Az elmúlt világháború folyamán a fa­siszta megszállók elleni harcban adták életüket hazájukért. Annyi más hősi halottal együtt a norvég nép kegyelettel őrzi emléküket és a gyászoló fáklyák lobogó lángja mintegy soha ki nem alvó intést jelent számukra, hogy harcolja­nak minden új háborús törekvés ellen. Osló népe nem felejtette el a háborút és bé­két akar. S ebben a örckvésükben nincsenek egyedül. Velük vannak a földkerekség népeinek százmilliói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom