Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-11-20 / 92. szám

1954. november 20. Szervezeti életünkből A OISz KB határozata a CsKP Központi Bizottsá­gának a CsISz pionírszervezete fennállásénak 5. év­fordulója alkalmából ajándékozott Vörös Zászló elhelyezéséről és használatáról A CsKP Központi Bizottsága 1954. április 25-én a CsISz pionírszervezete fennállásának 5. évfordulója alkalmá­ból Vörös Zászlót adományozott. Ezzel a CsKP Központi Bizottsága kifejezésre juttatta a CsISz pionír­szervezetébe helyezett bizalmát, mely arra kötelezi a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséget, hogy állandóan javítson a pionírszervezet munkáján, biztosítsa további növekedését és fejlődését, irányítsa a fiatal nemzedék nevelését és a kommunista nárt, a Nemzeti Arevonal, a dolgozó nép és népi de­mokratikus hazánk iránti szeretetre nevelje. Ez a zászló pionírokat is szorgal­masabb tanulásra és hazánk felvirá­goztatásáért még lendületesebb mun­kára kötelezi. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának határozata így szól: 1. A CsISz pionírszervezetének Vö­rös Zászlaja díszhelyen, a Július Fucík pionírházban, Prágában nyer elhelyezést. 2. A zászló csakis országos jelen­tőségű ünnepélyes alkalmakkor hasz­nálható, mint például: május elsején, május 9-én, a CsISz kongresszusán, a pionírszemléken és ünnepségeken, de mindig csakis a CsISz KB engedélyi­vel. 3. A zászló elhelyezésénél és hasz­nálatánál a CsISz KB erre vonatkozó irányelveit szigorúan be kell tartani. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Tél előtt A kellemes, verőfényes ősz, ami az idé i szokatlanul szép volt. lassanként végetér. Felváltja majd a tél, ami eleinte lucsokkál köszönt be és azt később felváltja a zimankó, a hó. — A kint tartózkodás egyáltalában nem lesz kellemes, legalább is tartósan. Azért sok tennivaló akad ilyenkor is. A CsíSz-tagok mégse váltak téli alvókká, nem is tette őket öreggé a tél, hanem kipirítja az arcukat és megcsípi a kezüket. A könyvtárakban porosodó könyvek, a sítalpak, korcsolyák, társasjátékok, sakk, asztaltenisz, most jönnek csak igazán sorba, beleavatkoznak a fiata­lok életébe. A színpadokat pedig em­líteni is felesleges, mert hát a legtöbb községben használják azokat, de leg­inkább télen. A politikai iskolázás, tudományos vitaestek, a zene, a tánc mind ránk köszönt, hogy szeressük Okét. A disznóölést, név- és születés­napokat is ünnepélyesebbé lehet ten­ni télen. Ilyenkor fejleszthetjük el­méletileg a mezőgazdasági szaktudá­sunkat is. Tavaszkor, nyáron, össze­köthetjük a gyakorlattal. Télen bizony a hóval, jéggel csend köszöntött a falura, az idősek, a sá­padt petróleum, vagy ahol ezzel is spóroltak, akkor a gyertya füstölgő lángjánál beszélgettek, bóbiskoltak, szidták az urakat. A fiatalok szóra­kozásában volt ugyan biztató, népies motívum. Gondoljunk csak ezzel kap­csolatban a fonóházakra, a kosárfoná­sokra. vagy a farsangi szokásokra. A fiatalok képzelete ilyenkor éleződött de nem valósulhatott meg, nem en­gedte megvalósulni a rendszer, így a földhöz fagyott a nagy téli pihenés­ben. Most nincs így, legalább is nem szabad, hogy így legyen Ahol még, vagy akinél nem engedett fel kellő­képpen a régi világ fagyja, olvasszák azt fel a CsISz-tagok. Ez nemcsak annyiból áll, hogy hasz­náljuk ki a szabad időt — amiből té­len áll a legtöbb az ember rendelke­zésére — hanem abból is, hogy mire használjuk azt fel. Ez ennek a dolog­nak a netovábbja. Az olyan feltétele­zések, hogy majd télen a fiatalok megjelennek a tagsági gyűlésen, mert Iv'sren úgyis ráérnek, meg aztán ren­dezünk egy bált Szilveszterkor, vagy január közepén és előfordulhat az, ho^ i betanulunk egy-két színdarabot — nem jelenti azt, hogy kihasználjuk a telet. A tél ne a gyűlések sorozatát ziídítsa a fiatalok nyakába, hanem inkább kellemes, víg szórakozást, ta­nulást művelődést. A falusi ember télen mindig szeretett olvasni. Ha megfelelő könyv került a kezébe, amelyből azt látta, hogy életével fog­lalkozik és felismerte tartalmában sa­ját probrémáit, szívesen elolvasta. A faluban, ha nem olvastak könyveket, ennek az volt az oka. hogy kispolgá- rias nyelven, álmódon tüntették fel a parasztság életét — sajnos régen a legtöbb könyv ilyen wlt, — és ezért megutálta a könyveket a legtöbb pa­raszt. Petőfi, Arany, vagy a magyar­ság legkomolyabb írói mégis ismertek minden magyar paraszt előtt, mert ezek müveiből tanult minden falusi dolgozó. Tehát éppen az a feladat vár a CslSz-tagokra. hogy a tél folyamán ismertesse meg a falu népét jó köny­vekkel, amelyeket mai írók írnak és a parasztság életének megjavítására adnak útmutatást. Ez nagy feladat, teljesíteni kell. Tehát hozzuk rendbe a könyvtárakat és szervezzük meg a könyvolvasást, alakítsunk olvasó-kö- vöket. A másik kérdés a színdarabok kér­dése. Mostanában a legtöbb helyen ar­ra törekednek, hogy úgynevezett „kassza" darabokat mutassanak be a közönségnek. Ez olyan színmű, amely­nek bemutatása hatóságilag megenge­dett, de abban a községben, ahol be­mutatják, mégsem való. mert nem h/anok a viszonyok, hogy eWmozdí- <aná ott a fejlődést azáltal, hogy segí­tene valamilyen problémának a meg­oldásánál. Lehet hogy egy vagy két év múlva már nagyon értékes lépés lenne, ha bemutatnák ezt a színmű­vet a faluban de akkor nem mutat­ják be, mert újra „kassza"-darabot akarnak bemutatni, ami tetszik a kö­zönségnek, sokan megnézik, ezért so­kat jövedelmez. Persze az ilyen szín­művekből is lehet tanulni, de fontos lenne, ha mindig a község viszonyát tekintetbe véve, a legmegfelelőbb színművet mutatnák be. A CslSz-nek ez is egyik feladata, hogy télen egy pár jó színmüvet tanuljon be és mu­tassa be a közönségnek ami segít a helybeli problémák megoldásánál. A járási népmltvelödési tanács segítségé­ve' rendezzünk hetenként ku'túrestet. Ennek az a hivatása, hogy feleleve­nítsük rajta a községünkben feledésbe menő régi népi táncokat, népszoká­sokat, énekeket és rövid egyfélvonó- sos színművel szórakoztassuk a kö­zönséget és a kultúrest alka1 mával tartott tudományos előadássá' pedig tanítsuk a népet. Kéménden, Izsán, Martoson és Paláston még élnek a régi magyar népszokások. E közsé­gekhez hasonlóan értékes népszokások voltak. Kőhídgyarmaton, Deménden, Ipo'i/nyéken és Bényben is és sajnos ha kultúresteken nem elevenítjük fel az itteni népi szokásokat, táncokat nemsokára feledésbe merü'nek és ez­zel értékes népi érték vész el. Vonat­kozik ez sok más községre is. Ezért fontos, hogy kultúresteket is rendez­zünk a tél folyamán, ahol felelevenít­jük majd a népi szokásokat. Ne feledkezzünk meg a sportról sem. Régi idők óta élvezetes dolog volt, amikor a szomszéd hóseprés köz­ben puha hóból gyúrt golyóval nya- konhajltotta a szomszédot. Az frissen felállt ’everte magáról a havat és leg­feljebb azt mondotta, hogy: te szom­széd, hát vénségedre sem jön meg az eszed? Megvolt erre az illendő felelet is és mindenféleképpen nevetés lett a vége. A fiatal, ha kétméter hosszú befagyott tócsát látott, azon már nem. ment keresztül, hanem átcsúszta. A tükörsima jég. a selyempuha hó. a gyermeki örömök koronája volt min­den időkben. Kihasználták a tél ez­iránt/« örömeit, ha szakadt a csizma és elnyűtt a ruha, legfeljebb este ki­kapott érte a gyerek. Ma más helyzet áll fenn. Akik korcsolyázni szeretnek, korcsolyacipöt, hozzá megfelelő ruhát vásárolnak. Soha nem adtak el annyi sítalpat, sínadrágot, és cipőt, mint manapság Persze falusiak is vásárol­ják, nemcsak a városiak, mert van miből, mert tehetik. Űzik a téli spor­tot és ez kellemessé teszi a telet minden fiatal számára. Mégis sok pó­tolnivaló van ezen a téren. A falusi Sokol szervezetek legna- gyobbrésze figyelmen kívül hagyja a téli sportot. A fiatal, ha űz is téli sportot, mégis csak kedvtelésből teszi azt és hiányzik belőle a céltudat. Pe­dig a Sokol rendezhetne téli sport- versenyeket is, mert erre mindenhol van lehetőség és ez a sport fellendü­léséhez vezetne. A téli sport ugyan­olyan fontos, mint nyáron a labda­rúgás és van olyan kellemes, mint az úszás. Tehát itt is a CslSz-tagoknak kell helyesen eljárniolc. Tekintetbe ve­hetjük, hogy a Sokol-tagok túlnyomó része egyúttal CsISz-tag is. — Az alapszervezet vezetősége és a CsISz- tagok összefogva, tehát keresztül tud­ják vinni, hogy téli sportversenyeket szervezzenek. Ez szintén egyik fontos feladata a fiataloknak. Sok mindenről lehetne még írni a téllel kapcsolatban. Ez a tárgykör na­gyon széles és nehéz kimeríteni. — Ezért folyamatosan, amint a helyzet kívánja, többet foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Remélhetőleg a fiatalok is azt akarják, hogy a tél folyamán jó kihasználják a szabad idejüket, hogy tanuljanak, szórakozzanak. BAGOTA ISTVÁN. •iHitiiitiiiiiiiiiiimMiiiiiiiiiiMiiiiittiiiiiiiniiiiiiintiMiiiitmiiiiiiititiiiiiiiiniiiiiiiiitHiiiiimiuiiitiiiHMHiiiiiittiiiiiniiMiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiuMiiitiiiiiiiiiimtiiimiiittiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM A munkát a kardigán alján kezd­jük Elejét körülbelül 70-70, hátát 120 szemmel kezdve két és feles kö­tőtűvel két sima és két fordított vál­takozásával 10 cm-t kötünk. Utána a mellékelt leszámo'ható rajz szerint dolgozunk hármas tűvel. Oldalvona­A munkát a derékrészen kezdjük. Az elejét 130 szemmel és kettes tű­vel — két sima és két fordított vál­takozásával. így 10 cm-t kötünk. In­nen kezdve két és feles kötőtűvel folytatjuk a munkát, ugyancsak két sima és két fordított váltakozásával. Kettéosztjuk a szemeket és a közép­ső három szemen folytatjuk a kötést úgy, hogy a középvonal felé eső ol­dalon minden sor elején egy szemet szaporítunk. A sor végén pedig három szemet hozzáveszünk a derékrész szemeiből. Ha már minden szemet felszedtünk, akkor az oldalvonalon minden sor elején egy szemet fo­gyasztunk, míg a középvonalon to­vábbra is szaporítunk. 18 cm. után a középvonal felett tovább szaporítva a munka színén sima, visszáján fordí­tott sorokkal dolgozunk tovább. Az oldal fölött pedig minden sor végén 10 új szemmel szaporítjuk az ujjnak megfelelő hosszúságú szemsort. Ha az ujjahosszát elértük, egyenesen kötünk 20 cm-ig. Közben a középvo­nalon 40 cm magasság után fogyaszt­juk a nyakkivágást. 20 cm-es ujja- bőség után 10 szemenként befejezzük az ujjaknak kiszaporított szemeket és patentkötéssel tovább kötünk az ol­dalvonalon szaporítva, a középvonalon Az emberek munkájuk közben, az iskolások az autóbuszban, az asszonyok pedig tollfosztáson arról beszéltek, hogy már nemsokára bekapcsolják a községünkbe a villanyt. Végre október 29-én este 5 órakor kigyúlt a fény. Nagy öröm volt ez úgy a gyermekek, mint a felnőttek részére. Pozsonyeperjesen mostanában nem örültek úgy az emberek, mint akkor. A villanybekapcsolás ünnepé­lyes keretek között történt meg, ott volt minden ép, egészséges ember. A kerületi nemzeti bizottságtól Seres és Kracány elvtársak, a járási párttitkár- ságról Mátis és Lovas elvtársak voltak jelen. A CsISz járási vezetőségéből pe­dig Bédy elvtárs volt jelen. A CsISz alapszervezete és a magyar lain minden 6. sorban 1 szemet sza­porítunk 20 cm. magasságig, .majd fogyasztjuk a karkivágást. Hátát 7X1 szem fogyasztás után egyenesen köt­jük a váltig. Itt a váll szemeit 1° szemenként a nyakkivágás szemeit egyszerre befejezzük. Elején a pa­tentkötés után a középvonal' felé eső oldalon 10 szemet lustakötéssel, va­gyis oda vissza simán dolgozunk. Ez a gombolás pánt. Oldalán hat soron­ként szaporítunk a karkivágásig. Itt befejezünk egyszerre 6 szemet, majd 3, 2 és 4X1 szemet fogyasztunk, Ezután tovább kötjük a vállig. A váll szemeit 10 szemenként fejez­zük be. Közben a karkivágás fo­gyasztásától 14 cm-re fogyasztjuk a nyakkivágást: befejezünk egyszerre 12 szemet', majd minden fodülásnál 1 szemet fogyasztunk a vállig. Ujjait 50 szemmel kezdjük. 12 cm. patent­kötés után az 1. mintássorban 60 szemre szaporítunk. majd minden 4. sor elején és végén 1-1 szemet szapo ítunk a kívánt bőségig. Most egyenesen kötünk a megfelelő hosz- szúságig és utána fogyasztunk min­den sor elején 1 szemet 16 cm. ma­gasság q. Itt a szemeket egyszerre befejezzük. Összeállítás után fel­szedjük a nyakkivágás szemeit és három cm. potentkötéses pánttal be­fejezzük a nyakat. fogyasztva egy-egy szemet, ahogy a derékbőség megkívánja. Derékhez ér­ve a szemeket három szemenként befejezzük. nyolcéves iskola tanulói kultúrszá- mokkal és vidám jelenetekkel szóra­koztatták az ünnepélyen megjelente­ket. Nemsok idő telt el azóta, mégis nagy változáson esett át a falu. Na­ponta vásárolják a szebbnél-szebb rá­diókat és a villanyvasalókat. Október 29-ke óta már huszonkilenc család vásárolt rádiót. Községünk dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy jobb munkát végeznek az EFSz-ben, azért, mert kormányunk lehetővé tette, hogy bekapcsolják köz­ségünkbe a villanyt. DÉNES ‘DÁNIEL, Pozsonyeperjes Sütés-Főzés Rumos-torta Hét tojás sárgáját 14 dkg cukor­ral, citromhéjjal habosra keverünk, teszünk bele 14 dkg darált mandulát, 7 dkg vékonyra felvágott, cukrozott narancshéjat, 7 dkg vékonyra szelt citronádot, 7 dkg mazsolát, 7 dkg aprószőlőt, a 7 tojás kemény habját és 3 dkg zsemlyemorzsát. Kikent és morzsázott kerek formá­ban, lassú tűznél sütjük, ha kisült, leöntjük a következőkkel: 2 dl. ru­mot 1 dl. vízzel, 15 dkg cukorral, Vl rúd vaníliával összekeverünk és apródonként mind a tortára öntjük. Pár napi állás után citromjéggel (glazúr) vonjuk be. Csokoládé-torta Hét tojás fehérjét kemény habbá verünk, adunk bele 20 dkg porcukrot, egyenként a 7 tojás sárgáját, 10 dkg darált mogyorót, 10 dkg hámozott és simára kevert csokoládét és kevés vaníliát. Kikent és morzsázott tepsi­ben sütjük közepes tűznél és csoko­ládémázzal bevonjuk. Máz: 12 dkg csokoládét, 12 dkg cukrot, 1 dl. víz­zel sűrű pépnek főzünk meg, addig keverjük, míg langyos nem lesz, te­szünk bele 5 dkg vajat, kihűlés előtt a tortát bevonjuk vele. Diókrém-torta Hat tojás sárgáját 20 dkg porcu­korral kikeverünk, közzé keverünk 8 dkg reszelt csokoládét és 12 dkg grí- zes lisztet, jól összekeverjük, majd kikent és kilisztezett tepsibe téve, megsütjük. Ha kihűlt, lapokra vágjuk és diókrémmel töltjük, majd a tete­jét ugyanazzal vonjuk be. Puncs-torta Nyolc tojás sárgáját 16 dkg cukőr- ral habosra keverünk, teszünk bele kanalanként 28 dkg lisztet és 8 tojás kemény habját. Kétharmadrészét for­mába tesszük és kikent,lisztezett tep­siben kisütjük. A megmaradt részt pedig két részre osztjuk be: az egyi­ket álkörmössel megfestjük, a mási­kat pedig világosan hagyva, külön- külön kisütjük. A két utóbbit apró kockára vágjuk, beleteszünk 20 dkg cukorból és 2 dl vízből főtt szirup­ba, amelybe xh dl rumot öntünk és megforgatjuk benne. A kisült tortát kettévágjuk. Egyik felét a formába tesszük, a keveréket ráhelyezzük, a másik tortalapot a tetejére tesszük és másnapig állni hagyjuk. Rumjéggel bevonjuk. Mokka-torta Kilenc tojás fehérjét kemény habbá verünk, teszünk bele kanalanként 20 dkg porcukrot, 25 dkg darált diót vagy mandulát. Kikent és lisztezett formában 5 lapot sütünk belőle s a következő krémmel töltjük: 9 tojás sárgáját 20 dkg porcukorral, 7 evő­kanál erős mokka-kávéval tűz fölött, folytonos erős keverés közt felfőzzük, ha kihűlt, hozzáadjuk a habosra ki­kevert vajat. A lapokat megkenjük. Pontosan ilyen lesz Egy fiatal házaspár együtt né­zegeti a divatlapot. — Látod, — mondja az asszóny- ka. ilyen lesz az új ruhám. Nem lesz ilyen gömbölyű a kivágása, hanem sokkal magasabban a nyak­nál záródik. Elől ez a ránc nem ; lesz — csak így, hátul — látod. Nem üyen lesz a zsebe, hanem még valamivel nagyobb. — Ezek a gombok hátul lesznek, és én övvél akarom hordani. HátúI szemberánc lesz, — nem üyen síma Különben pontosan ilyen lesz. Bordóskofpsű pullover Örülünk a villanynak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom