Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-30 / 86. szám

4

1954. október 30.

0l IFJÚSÁG

' Muzslán hírét vették, hogy szombaton este szüreti mulatságot rendeznek a fiaté,'ok Nem mondom, szüret után jói esik egy kis mutatás éles, újbor mellett. Bár e bor még ekkor zavaros, nem forrta ki magát, az íze sem olyan minit kéne, édes is és savanyítás is. de azért, ha ez ember többet iszik belőle e kelletnél, bizony megérzi az erejét. Meg ám, de még mennyire.

Szóval a bortermő vidékeken — sőt másutt is — azt tartják, hogy a szüret csak akkor szüret, he őzt méltóképpen meg is ünnepük, vagyis felszentelik az új bort. mert az is csak egyszer vem egy évben. S ez az ünnep nem más, mint víg szüreti mulatság, ahol ki-ki a maga módja szerint vígad, egész hajnal hasadtáig.

Persze a szüreti mulatságot egy-két érdekes, mondhatnám tetszetős és szórakoztató, esemény ts megelőzi. Hogy milyen ez az esemény, az már vidékenként változik. Meri más ám a szokás Bodrogközben, mint mondjuk Csallóközben, és más Leleszen, mint Muzslán. Leleszen például a szüreti mulatság éppen olyan mint a többi mulatság. S ha egy kis eltérés van is a kettő között, az oly kicsi, omit megemlíteni sem érdemes. Mert Lelesz«) hol vannak már a régi népi szokások és a gazdag hagyományok? Esetleg egy-két öreg csikós. vagy csordás őrzi még. de ők is csak n- kább a szívük mélyén.

De Muzslán ott még él valami az emberi szívekben, a népi szokásokból és viseltetekből. Bár már lassan ott is feledésbe merül.

Már erősen alkonyatfelé hajlott a ne,p, amikor az öreg Mészáros bácsi kocsija a dere6 és a fekete után begördült a kultűrház elé.

Lassan a tíz magyar ruhába öltözött csőszlány is megérkezik. Már csak a bíró és a bírómé hiánvzk, h így megkezdhessék a felvonulást. A zenészek is itt vannak, felhangolják hegedűjüket, cimbalmukat, kopott bőgőjüket, nehogy indulás előtt kelljen ezzel is bajlódni, vagy éppen majd útközben. Az öreg Czombos bácsi. a banda vezére, elei kenyere javát cimbalmával kereste meg, szereti a rendet és a fegyelmet. Azt tartja, hogy az ember mielőtt munkába indul, szedje rendbe a szerszámját. így van ez rendjén.

A távoli dombok mögül már "sak egy arasznyira látszott a nap vörös korongja, amikor elindul a kocsi és utána a nagy stráfszekér.

A kocsin foglal helyet a bíró és a bíróné, mert a szüreti mulatságon ők az urak. A bíró fekete csizmában, fehér ingben, fekete nadráaben és 'ej- biban, a bíróné fehér, bő rakott szoknyában, hímzett ködmönben, fején színes pártával feszít a kocsin. A stráfszekéren foglal helyet a tíz csősz- lány, akik szintén népiiruhát viselnek, ők viszik e koszorút, mely majd úgy éjfél tájban árverezésre kerül. E szekéren ülnek e zenészek is.

Megindul a menet, s utána a kiváncsi víg gyermeksereg, akik mire bejárják a falut, megtízszereződik. Ez valóságos ünnepnap számukra és másnap, harmadnap, egy hét, még két hét múlva is csak erről beszélnek. De nemeseik ■ ők. hanem a felnőttek is, mert a szüreti mulatság nagy esemény ám a falu életében, kiváltkép. ha jő volt a szőlőtermés és he tele vannak a boroshordók. S azok meg tele vannak, mert az idén kedvező volt az idő a szőlőre.

Miből áll ez ilyen felvonulásféle ? Végigjárják a falut, hogy minden házba megvigyék a hírt. hogy véqet- ért a szüret és hogy az este nagyszerű táncmulatság lesz, édes újbor mellett. Persze a zene egész úton szól, a pásztorlányok énekelnek és néha a kocsis is. azaz Mészáros bács' is rázendít egy ropogós magyar csárdásra, melyet szíve mélyéből érzéssé' zeng belé e közelgő esti csendbe A házak előtt vidémeroú emberek bámészkodnak és tudomásul veszik, hogy este szüreti bál lesz, melyen mindenkit szívesen fogadnak. A menet pedig tovább halad, a zene szól, a dal száll

messze, kitudja merre?

Ütközben megérdeklckiöm Mészáros bácsitól, a szövetkezet egyik legjobb dolgozó iától, hogy az ő legénykorábam milyenek voltak e szüreti mulatságok

— Akikor kírem még égisz rrás Nagyobb ...

Egv darabig hallgat, gyorsabb ép- tekre nógatja a lovakat, s majd -á- gyújt qörbeszárú pipájára és tovább főlytet le a mondókéját.

— Akkor még égisz más volt a

szüret1 mulatság Nyóc szekér is vöt. meg aztán húsz-harminc pár loves'e- gény pendetvben és lobogós-uj.iú ingben, ’széleskarimájú kalapban, csősz- bottal « kezükben kísírtík a menetet De ma épppn hogy van. de azért nem mondom, még ez is va'oimi. mert másutt már pz sincs. A mai La tail ok már szíqvelltk az effélét Pedig nincs ezen semmi szígvelmi való

Újra elhallgat és egy jót húz literes bütyköséből és rázendít egy úje'rh. régi betvárdalra

Az est lila palástja -már lehullt a falucskára, mire a díszmenet odaért, ahonnét elindult. Még elhangzott három dal. melyet már együtt zengett a pásztoriánvokkal a kultűrház előtt váraikoző embersereg is Utána bevonulunk. ősszeölelkezve a tánchelyiségbe.’ hogy megkezdjék a táncmulatságot.

A teremben úgy két méter magasságban kifeszített dróton szölőfü "ok csünqenek. közöttük színes pántUrák és sároaszínű levelek.

Fent a s.zí*pndon vannak a zenészek A színpad bal sarkában a o'röi esztai mellette a bíró és bíróné üldögél. A bíró Sutcz Géza. 18 éves Itatna fiú. a CshSz-szervezet elnöke A bíróné Fülöp Lili. szegény munkás- ember lánya, a szövetkezet do'gozó- nője. ■

Pa tó Mára. a f iatal széparcú szőke lányka a Cs'Sz-.szervezet titkárnője Ő a szervezője és rendezője a szüreti mulatsáqnck Lelkes és 'eszes lány fi is a szövetkezetben dolgozik. S m rd- hetom. hogv szeretik és t'sztelik őt a muzslai fiatalok

Megszólal a hegedű, cimbalom. a saxofnp és a nagybőgő Édesen és lágyan cseng a muzsika hangja Táncra perdülnek a fiatalok, suhognak a szoknyák, ropják a ropogós megver csárdást A csöszlányok is ráncolnak, de csillogó szemükkel állandóén V- gyelmek Viová/nak e csüngő, henv'os. ízletes húsú s/n'őőirtökrp.

A zenészek most tangót játszanak. A csoszlánvok figyelnek.

S most eqvszerre két sípszó hasít bele a leveqöhe Megveti az első ../sovány" Két csőszlány keroncsípve vezeti e ..zsiványt” a bírói aszta' elé.

Abbamarad a tánc, s mindenki a színpad felé néz.

— Mi a neved ? — kérd' e bíró.

— Barát István — feleli a „zsi- vány”.

—Mit loptál ?

— Csek egy fürt szőlőt, instá'om bíró uram

— Egy fürt szőlőt? Es kiéből?

— Kérem alázattal, csak egy Fürt szőlőt akasztottam le a bíró úr öt holdjából.

— Igen? Hát ide figyeli, te semmi- rekelő. Fizetsz tíz koronát és most ez egyszer elmehetsz. De he még egyszer rajtakapnak lopáson, dupláját fizeted.

A „zsivámy” kifizeti a tíz koronát és tovább táncol, mintha mi sem történt volna.

Persze vannak ügyes „zsiványok” is. akiket nem kapnak rajté a „lopáson” Az ilyen táncosok aztán tovább táncolnak és újra lopnak. He rajtakapták e lopáson, ő is ugyanúgy jár, mint Barát István S ez így megy egészen éjfélig. Itt nincs kivétel, akii lop, annak fizetni kell. S bizony éjfélig bőven akad dolga a bírónak. Annyira le van kötve a bíráskodással, hoqy még táncolni sem mehet. S a ..felesége” is csak akkor, ha az illető, akinek kedve szottyan megforgatni! a bírónőt, húsz koronát fizet egy táncért. De e tánc után köteles visszavinni a bírói asztalhoz a btrónét. Ez uló' még a legjobb barát, sőt még a 'est vér sem húzhatja ki magát.

Éjfélre már mindenkinek meghozza kedvét ez új bor. Del. dalt követ.

— Csárdást reggelin — hangzik innen is. onnan is És szó' a csárdás, mely még jobban tűzbe hozza az embereket. mert a magyar ember 'eg- kedvesebb tánca a csárdás. Ezt tudja ö legjobban iám!, úgy 'stenigezából. szívből igazán

A szomszéd teremben jócskán fogy az új bor. körbe-körbe járnak a <ie- mizsonok. a legények isznak, az iire- qek kocintanek és nrndenki dalol.

„Megugratták Hortobágyon

A karámból egy csikót.

Ellopták a szeretőmet

Azt sem tudom, hogy ki volt” . ..

— Czombos komám húzd rá azt,

hogy . ..

„Deres már a határ

Őszül a vén betyár” ...

— Csek húzd, meg húzd, hadd szakadjon meg a hú-od1 fsaik he.ngoébn és érzéssel, hedd hallják meg a hetedik szomszédban is. hogy van "ég haovomány. hoqv é' még a szívekben e dráqa kincs melyet ős enk hegetek ránk — Wáltje Barát István, magosra °melve poharát.

Éjfél A bíró feláll asztalától, csendet int és kihirdeti az árverezést. A koszorú, mely most árverezésre kerül. öt kí’ó sző'őKót és egv "t°kétéves borból áll Hetven korona kikiáltás: ára

— Hetven korona először, — kiáltja a bíró.

— Nvócven — harsogja Rartit, s 'befizet’ a tíz koronát e keíaípba.

— Nvócvanöt., — hallatszik egy újabb hang.

— Izázcqy — jelentkezik egy ú- jabh vevő.

— Száztíz — kiáltja most má* a oárt elnöke is. S ez így folyik máefé’ órán keresztül, míg végül is a bíró lezárja az árverezést s annak ítélt a koszorút, aki leautoiiára tóért rá egy tízest. S ez nem más. mint a párt elnöke, five lett a koszorú

A koszorú átadása után újra kezdődik e mo’etsáq és tart addig, amíg mindenki meg nem únja. A legén vek és az emberek most már esek inkább ös6zeöle'kezve dalolnak. A zenészek csárdást húznak. Csárdást, mert mindenki azt aker táncolni. Abban lehet megforgatni a menyecskéket és a szép lányokat No meg aztán a legények itt mutatják meq hogv ki tudja szebben járni a maqyar csárdást. Viert Muzslán nagy dicsőség ám az, aki a iegiobb csárdástáncoló. Az a fénye a bálnak és kiváltkép a szüreti mulatságnak.

TÖRÖK ELEMÉR

PETRIK JÓZSEF:

Séta közben

Ha már a kövér borágon érettek a terhes fürtök, mért ne volna kívánságom: leszakítani egy fürtöt.

Ha a lombból kikacsingat már az alma pimssága, miért titkolnám vágyamat? Beleharapok húsába.

S ha szívem virágoságy lett melegétől szép szemednek, mért ne. mért ne mondanám meg hogy szeretlek, hogv szeretlek.

RÉTI JÓZSEF:

Emlékszel?

Mosoly, könny és forró csók Égett az arcodon,

Mikor búcsúztunk.

Emlékével? az állomáson. Nehéz volt

De szívemben öröm raovogoli Szerelem s béke ez a célunl S ezt nem szavakkal, Tettekkel megvédő indultunk.

Ha a münchenelőtti köztársaságban szó szerint értelmezték volna a választási jogot, akkor azt mondhatnánk, hogv igen széleskörű, demokratikus jogrendszer volt érvényben. Az. 1920. évi alkotmány kimondta, hogy a Nemzetgyűlésbe való választások „általános, egyenlő, egyenes és titkos szavazati jog alapján mennek végbe... ” A valóságban azonban mindez másképp festett.

Hogyan nevezhetjük általános szavazati jognak azt a jogot, amelvbő1 száz- és százezer polgár ki volt zárva. Nézzük csak például a korhatái miatt való korlátozásokat. Az első köztársaság idején a Nemzetgyűlés két úgynevezett kamarából állott. A képviselőházból és a szenátusból. Ennek a rendszernek az volt az értelme. hogv az uralkodó burzsoázia érdekeinek megfelelően fékezzék a törvényhozó tevékenységet Ugyancsak ezt a célt szolgálták a két kamara kölcsönös viszonyáról és hatáskörért}! szóló különböző bonyolult előírások is. De tériünk csak vissza a korhatárhoz: a képviselöházba csak az szavazhatott, aki 21. életévét betöltötte, s megválasztható csak a 30 éven felüli polgár volt. A szenátusba való választásoknál még magasabb volt a korhatár. A szenátusba. — ameiv 150 tagból állott — csak az a polgár szavazhatott, aki már betöltötte 26. életévét, megválasztani pedig csak azt lehetett, aki 45. életévét betöltötte.

De nemcsak erről a korlátozásról van szó. Mikor az 1925-ös választás után kitűnt, hogv a CsKP több mint egy millió szavazatot kapott, a burzsoázia 1927-ben gyorsan hozta az 56-os számú törvénvt melynek érte1- mében a fegyveres testületek tagjaitól megvonják a szavazati jogot. Ezt azzal magyarázták, hogy az állam érdeke megköveteli, hogy a hadsereg mentesítve legven a politikai harcoktól. A valóságban azonban miről is volt szó? A burzsoázia jól tudta hogv a? ifjúság mindig szívesen magáévá teszi a haladó, forradalmi gondolatokat. Ezért szabták olv magasia a korhatárt, ezért vonták meg a . szavazati iogot a hadsered tagjaitól ahol t /ezerszámra tp'iesitették katonai szolgálatukat a munkás- és parasztinak, akik sohasem adták volna szavazatukat az uralkodó úri pártokra.

És hogyan lehetett egyenlő szavazati iogról beszélni az első köztársaságban, amikor a köztársaság egyes részeiben pé'dául 56 százalékkal több s/.avazat volt szükséges egv képvisel’ megválasztásához, mint a köztársásc“ más vidékén. A szavazás valódi eredményeinek ilvnemű elferdítéséhez a burzsoázia az úgynevezett választási geometriát használta fel. Ennek a lényege abból állt hogv az országot, a választás valószínű °redményeit figyelembe véve úgynevezett választási kerületekre osztották fel. mégpedig űgv hogv minden választási kerü’etre. tekintet nélkül $ lakosok számára, előre meghatározott számú képviselő jutott. Hogv ezt világosan lássuk, három konkrét példát mutatunk be.

A Prága—A. választási kerülethez néhánv prágai kerület tartozott, aho1 a lakosság túlnyomó részét a burzsoázia és kispolgárság alkotta, továbbá egves délcsehországi járások, ahol az agrárpárt számíthatott nag\ számú választóval A louni választási kerület proletár .járásokból állott; ide tartozott Kladno, Most. Duchcov, Horni Litvinov, stb. Az ungvári választási kerület Kárpát-Ukrajnát foglalta magában.

S most jönnek a számok! — Az 1925-ös választásoknál a Prága—A. kerületben 22.100 választó, vagyis 35.147 lakos, a louni kerületben 28.228 választó, vagyis 45.498 lakos, az ungvári kerületben 32.498 választó, vagvis 64.376 lakos jutott egv kép- vi élői mandátumra.

Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy a louni választási kerületben egy képviselő megválasztásához több mint 6.000 szavazattal többre volt szükség, mint a prágai A. vá- 'asztási kerületben, az ungvári kerületben pedig, ahol a választóknak csaknem a fele a CsKP-ra szavazott. 13 ezerrel több szavazat volt szükséges. Ezekből a számokból még az is kitűnik, hogy Prágában a lakosságnak körülbelül kétharmada vett részt a választásokban, míg Ungváron a lakosság fele szavazott. Kérdezzük^ hogyan lehetett ez, hiszen az első köztársaságban létezett már az általános szavazási kötelezettség. Ezt csakis azzal magyarázhatjuk, hogy Kárpát- Ukrajnában ezer és ezer választót szándékosan kihagytak a választási iegvzékbő] továbbá, hogv a dolgozók ezrei, akik munka után az ország nyugati részébe vándoroltak nem élhettek szavazati jogukkal, me:i szavazni csak az állandó lakhelyen lehetett, ott vezethették be a szavazók jegyzékébe.

És hogy lehetett beszélni szabad szavazati jogról ott, ahol a választókat minden haladó, forradalmi megnyilvánulásért büntető eljárás, vagy legalábbis a munkából való elbocsáj- tás veszélye fenyegetett? Milyen szabadságról lehetett szó ott, ahol az uralkodó burzsoázia tartotta kezében a meggyőzés eszközeit — a sajtót, rádiót, filmet, az iskolákat és az egyházat és nem riadtak vissza a csen. dőrszuronvok használatától, sőt a börtönök megtöltésétől sem? A burzsoá- . zia nem tétovázott, hogy — ahol lehetett — szavazatokat vásároljon, vagv hogv belelövessen a tömegbe, ha már a többi meggvő/zési eszközzel nem boldogultak. Ilyen feltételek mellett a ..demokratikus” választási iogról szóló beszédek csupán a tömegek félrevezetésére és becsapására szolgáltak. Ebben az összes burzsoá és áruló reformista „szocialista” párt megegyezett. Csakis Csehszlovákia Kommunista Pártja harcolt következetesen a dolgozó nép szabadságáért és demokratikus jogaiért — azokért az elvekért, amelvek csak a mi. népi demokratikus köztársaságunkban jutottak győzelemre, s amelyeket 1948- ban foglaltak új alkotmányunkba.

Csak ha a múltra visszaemlékezünk. akkor tudjuk valóban értékelni azt. hogv mit is jelentenek alkotmányunk szavai, és hogv az utolsó pontig, a gyakorlatban is minden úgv van. ahogyan azt alkotmányunk meghatározza. Miután a Május 9.-i Alkotmány kimondja, hogy a képviselőtestületekbe való választások általános. egyenlő, egvenes és titkos úton történik, a nemzeti bizottságok, ba. a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló törvények ezt a jogot a legrészletesebben taglalják.

Az általános szavazati jog azt ie- lenti. hogv a köztársaság minden polgára. ha a választás napján 18. életévét betöltötte, szavazásra jogosult, s ha 21. életévét betöltötte, meg is választható. Nem létezik semminemű korlátozás sem vagyoni, felekezeti, faji. szociális, vagy bármilyen más okok miatt A törvény csupán két esetben vonja meg a szavazati jogot: azoktól a polgároktól, akiket polgári jogaik megfosztására ítélték (ezek közé tartozik a szavazati jog is) és azoktól, akiket elmebajuk miatt fosztottak meg jogaiktól.

És mit ieient az, hogy a szavazati iog egyenlő? A törvény szerint, minden 35.. ezer lakosú választási kerületre-egy képviselői mandátum jut. — Ez azt ie'enti. hogv a poteár szavazatának ugyanolyan értéke van a köztársaság bármely részében. Államunk egész területé a lakosság száma alapján egyenlő választási kerületekre . van ’ felosztva, ami minden választási geometriát kizár. Ha egyes kerületekben nagyszámú lakosság él, aszerint választják meg a képviselőket is, mindig egv és ugyanazon elv alapján- 35 ezer lakos, egy választási kerület. így például a bratislavai és nvitrai kerület (Bratislava nélkül), miután lakosaik száma egyenlő, ugyanannyi — 20 — képviselt vá. 'ászt a Nemzetgyűlésbe, míg a legkisebb szlovákiai kerület, az eperjesi, csupán 12-t.

Az egvenes szavazati jog azt bizonyítja, hogy minden polgár közvet- 'enül, nem pedig más választók út. ián. adia le szavazatát, senkinek a .nevében” nem lehet szavazni. (Mint oé'dául az Egyesült Államokban, ahol a közvetett választások megkönnyítik a burzsoázia részére a választás ellenőrzését és lehetővé teszik, hogy „saját embereiket” állítsák a választási urnák elé.)

Ugyancsak törvény biztosítja nálunk a szavazás titkos lefolyását. — ■\zon az elkerített területen, ahol a szavazó polgárnak jogában áll saját tetszése és elhatározása szerint javítani a szavazó-cédulán, rajtakívül senki nem lehet jelen.

* * *

Ez tehát az általános, egyenlő, egvenes választási jog. Ezeknek az elveknek csak az olyan államban van értelme és jelentősége, csak ott tart- iák be teljes mértékben, ahol mindörökre eltávdlították a kapitalisták uralmát. Emellett nem szabad megfeledkeznünk választási rendszerünk egv másik demokratikus előnyéről sem — a képviselői tisztségre, vagy a nemzeti bizottsági tagságra való jelölési módról, és arról hogv a képviselő megválasztásával még nem ér véget a képviselő és a polgárság kapcsolata, hanem ióformán csak akkor kezdődik ettől a perctől kezdve ugyanis a megválasztott képviselő a nép állandó ellenőrzése alatt áM s bármikor visszahívható tisztségétől.

A mi választási rendszerünk to- ábbi tanúbizonysága annak. hogy nálunk valóban a da'rS'-z.ó nép uralkodik.

J. JÁVOR

Néhány szó a választójogról