Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-20 / 83. szám

**)• X ?95«: ffl&óber to ifjúság A négyszáz éves Balassi A gazdag teatermés begyűjtése A Gruzín Szovjet Szocialista Köztársaságban, a lajturszki Kirov teaterme­lő szovhoz ültetvényein géppel végzik a tea aratását. Levél a kassai felsőipariskolából A kassai magyar tannyelvű felsőipariskola ifjúsági szervezete megtar­totta évzáró közgyűlését. A beszámoló bőven foglalkozott a tanulás kérdésével. A jövőre nézve kihangsúlyozta, hogy az iskolai CslSz szervezetnek még jobban kell segí­tenie a tanári kart és a tanulóifjúságot. A nyári szünidőben a tanulóif­júság 77 százaléka volt brigádon. Harminchétén megszerezték a Fucík- jelvényt. Kerületi .sakkversenyen vettünk részt, amelyen ezüstérmet sze­reztünk. Futballcsapatunk a szlovákiaiSzpártákiádon az első helyén Végzett. A gyűlés második felében megválasztottuk ez új vezetőséget. . Remél­jük, hogy új vezetőségünk még jobban vezet majd' bennünket. • PANDI LAJOS, KASSA Mindnyájunkat lelkesít Kerek négyszáz esztendővel ezelőtt 1554, egy ködös októberi reggelén a hányavárosi főkapitány Balassi János családjában fiúgyermek született. A zólyomi vár falai között ekkor tálán még senkisem gondolt arm, hogy ^ a későreneszánsz, — Shakespeare koia,, _ a magyar múzsa alkotásában egy­kor nagyot fog művelni a törökverd Balassi' János fia és korának Petőfije lészen, áld a klasszikus irodalom ma­gaslatára fogja emelni a magyar nyel­vet. Az első nagy magyar költő sziké­iéit. akinek élete hányatott volt es buktatókai teli, de mégis lelkesíteni tudott nemzedékeket s ő maga is helytállt, s a hazaszeretet példáját mutatta hősi halálával. Az életnek a természetnek és a hősi harcoknak kő,- tője. a végvárak harcainak krónikása tetté meg itt első tapogatódzásait az élet felé, amelyet annyira szeretett. Megjelenése a magyar irodalmi élet kialakulásában nem véletlen; a Habs­burg reakció támadása a magyar füg­getlenség ellen, — kellett. — hogy oz irodalmi élet talaján ellenállást vált­son ki. Bár átütő erejű haladó moz­galomról nem beszélhetünk, az iroaa- lom hitelesen ábrázolja a társadalom ellentmondásait és mintegy ellenha­tásként kitermeli _ a magyar nyelvű világi líra virulását. Balassi Bálint első lépéseit a har­cos tollú Bornemissza Péter egyen­gette, aki a humanista műveltséget oltotta tanítványába és aki maga is harcolt, a katolikus Habsburg reakció ármányai ellen. Amikor J5 éves ’esz, vége szakad nyugodt fejlődésének, sor­sa többé már nem a magas pozícióban lévő gazdag család környezetének tük­röződése. Apját összeesküvés gyanú­jából kifolyólag Dobó Istvánnal, Eger hős védőjével együtt letartóztatják és bár a pozsonyi börtönből megszabadul az egész család Lengyelországba me­nekül. IS éves amikor Krakkóban szülei vigasztalására lefordítja, Bock német protestáns író könyvét, amely­nek címe: „Beteg telkeknek váló fü­ves kertecske". Huszonegyéves korá­ban újabb nagy formáló hatású élmé­nyek hatása alá kerül. Mint fogoly kerül Báthori udvarába egy balsikertt katonai vállalkozás után, amelybe ap­ja opportunizmusa lovalta. A Habs­burgok kegyét akarta ezzel vissza­nyerni. Az udvar humanista légköre költői munkásságának kezdetére ser­kenti. Két esztendő egy magyar feje­delem udvarában, ahol az olasz hu­manista költészet otthonra talált. Ez a két esztendő megerősíti és irányt szab további fejlődésének. De élete nem juthat nyugodt me­derbe. Apja halála után előbb harcol vagyonának megmentéséért, amelyet gyámja, nagybátyja mohósága fenye­get, majd gazdag házasságot kísérel megkötni, hogy így biztosítsa életkö­rülményeit. Kudarcot vall ebben is, abban is. Mégis huszonnégyéves ko­rában költővé avatja a szerelem. Ked­vese Ugnádné Losonczy Anna. Anna c. versei első remekművei. De nyo­masztó peres birtokügyeiből csak ak­kor szabadul, amikor Egerbe szerződik, a végvári vitézek közé. Balassi végre megtalálja helyét. A haza fegyveres védelme pozitív irányba tereli, meg­szűnik a rang és a vagyohhajsza má- konyos légköre. De még nem végér­vényesen. Érdekes ember. Katonáival való viszonya, érintkezése a néppel, a nép életével határozottan humanista ideálok szellemében történik, jelentős tényezőként hatnak reá, a birtokszer­zés vágya mégis időről időre vissza­rántja, és csaknem pusztulásba viszi. Szerencsétlen házassága Dobó Kriszti­nával, vérrokonával, ismét végetlátha- tatlan perek forrása. E perek ered­ménye: teljesen tönkremegy és felesé­ge is otthagyja. Harmincnégyéves ko­rában ,,elszállott viruló életét sirató koravén, csalódottnak és összetört em­bernek tűnik, akinek életét újra kell kezdenie." De ez az újrakezdés sem sikerül. Kudarcba fullad visszatérő szerelme, az özveggyé vált Losonczy Anna iránt, amely a Júlia versek Vá­sára ösztönzi. De ez a szerelem már nem makulátlan tiszta, Anna vagyona csábítja. Anna cserben hagyja. Har­mincötéves, amikor úgy érzi nincs már keresni valója az országban. Két évig bolyong Lengyelországban, a haza védelme, a közben kitört török háború hozza haza. Negyvenéves ko­rában az esztergomi Víziváros vívása közben két golyótól találva vérgőzös tavaszon fejezi be életét az első igazán nagy magyar költő. . . A hazaszeretet költője. Hányatott életének világos derűs napjai: a végvári napok. Maradandó nyomot hagytak a nagy költő emléke­zetében még bujdosása közben is. Sze­retettel, vidám kedvvel emlékezik rá. juk vissza- Mindenben csalódott, -sa- lódhatott. csak a török terjeszkedés­nek vitézül gátat, vető végvári életben nem. amely úgy vonta magához Ba­lassi gondolatait, mint esti lámpafény a sötétből köröző éji lepkét. A hősi és vidám élet elhagyatott keserves nap­jainak üdítő forrása, szigete, ahová vissza, visszatér. A haza szeretcte művészi sorokra ihlette, gyönyörű ma­gyar nyelvet adott tollára- Érdekes, hogy a vitézi élet világa egri tevé­kenysége idején sokkal mélyebb nyo­mot íiagy költészete fejlődésében mint a szerelem és a végvári élet él­ményeinek mesteri tolmácsolójává vált A végek költészete. Tinódi Lantos Se­bestyén énekeiben ekkor már ismere­tessé vált. Maguk a katonák is ver­seltek az élmény hatása alatt. A ka­tonai erények és a derűs környezet igen termékenyen hatott. Figyeljük csak meg ezeket a művészi sorokat a Végek dicséretéből: „Az nagy széles mező, Az szép liget s erdő Sétáló palotájok; Az útaknak lese Kemény harcok helye. Tanuló oskoláink: Csatán való éhség. Szomjúság, nagy hévség,’’ S fáradság: mulatások. Művészi realizmus, tömör, kifejező, minden sora. Búcsúja hazájától c versében is hasonlóan csendül a való­ság élménye, amelyre csak a lelkese­dés hangján tud visszaemlékezni, bár tört lelke, hazátlanná váló élete fáj­dalmasan szép. könnyes sorokra ra­gadja: Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező! S fákkal, kősziklákkal bűvös hegy, völgy, erdő, Kit az sok csata jár s jó szerencselesö: Legyen isten hozzád sok vitézt 1 ege’lö. A bűvös jelző bővelkedöt jelent, a legellö táplálót. Balassi együtt élt a néppel, több énekében kimutatható a magyar népdalok emléke. Balassi ma­ga is hivatkozik arra, hogy román, legyei, horvát és szlovák népdalok kö­vetője a magyar népdalokon kívül, sőt a népies irányú török költészeti)"’ is magyar nyelvre alkalmazott egyes énekeket. Népies költészetének forrá­sa az, hogy a vele együtt katonasor­ban lévő néppel, a magyarokkal együtt élő nemzetiségekkel erős kap­csolatba kerül, eltanulja tdük táncai­kat, dallamaikat és megtanítja őket a magáéra. Költeményeinek nagy részét népi énekmondók és a magyarokkal együtt élő nemzetiségek népzenefor­máira szerezte, amire még a későbbi magyar irodalmi fejlődésben is ritka a példa. A szlovák népi dallamokkal már kora ifjúságában erős kapcsolatba ju­tott, a zólyomi környezet révén. Ké­sőbb is többízben kerül kapcsolatba a szlovák etnikummal, például amikor a lengyel határ félé tart Liptóujvárról, Rózsahegyen keresztül, az Árva völ­gyében tesz hosszabb utat. A Balassi birtokok kiterjedtsége Kékkő, Végles és örökségeiért folyó végnélküli pe­reskedés folytán sokat utazott ezeken a vidékeken és ■ Középszlovákián ke­resztül Pozsonyba. Balassi jól ismerte a szlovák nyelvet is és általában a • szláv nyelvek közül főleg a lengyelt és horvátot de az ukránt is némileg. Szerelmi költészete A Júlia versek szerelmi költészeté­nek legkifejezőbb emlékei. Júlia visz- szatérő szerelem, csakhogy míg első virágzásában közvetlen élmény, má- sodvirágzásában beleszövődik a min­den áron való meghódítás akarása. Balassi egész életét mintegy egy kár­tyára teszi föl, egész boldogságát jö­vendőjét, célját ebben látja. Élete zaklató anyagi problémáinak megol­dását várja ettől a lehetőségtől. De becsületére legyen mondva, amikor már reménytelen Júlia keze, költésze. tét továbbra is forrón foglalkoztatja iránta való szenvedélyes szerelme. A szenvedély erejét csak növeli a múló idő. A tíz év távlatából életébe visz- szatérő Anna-Júlia izzó lánggal sáp fel. Mint Csokonai Vitéz Mihály, aki kétszáz év múltán a szerelemben ke­resi a kiutat, úgy ő is ehhez menekül elesettségében. A Júlia énekek egy részét Pozsony­ban írta, ahol sokat járt és szívesen tartózkodott, bár sokszor nem éppen a legkellemesebb emlékek fűződtek a városhoz. Birtokügyeiben kevés sze­rencsével járt itt a magas fórumoknál Anna-Júliának nagy háza és háztar­tása. volt Pozsonyban és Balassi gyak­ran a véletlen találkozás reményével is ide jött. Itt irta egy találkozást fel­elevenítő gyönyörű versét: Lelkem drága kincsét, dicsőséges szí­nét jobb részre mind béfedte. Csak vidám szemeit, lelkem éltetőit én reám függesztette. De azt sem kegyesen, sőt nagy ide­genen csak mintha nem esmerne. Máj később: Bár magát ne lássam, de csak szavát halljam, szivem ö hozzá készül, Bcliilem kiindul, úgy dobog azontúl, nem élhet nála nélkül. Csak ö érte hal s vész, mindet szen­vedni kész, semmit se fél egyéhtül. . A Júlia verseket Balassi történeti, vagyis elbeszélő keretbei, szedte, ab­ból a célból, hogy szerelmi történetet kerekítsen ki. egy érzelem fejlődését körvonalazza. E történet részben kép. zeit, bőven merít nagy humanista for­rásokból, felhasználja Petrarcát is, de hangja mindig egyéni. A ciklust tartalmilag igen érdeke­sen és tervszerűen építi fel. Amikor rájön felesége hűtlenségére, eszébe jut ok nélkül elhagyott régi szeretője Anna. A régi parázs felizzik. Vénusz küldötte Cupido, Júliát Ígéri, miután elválik feleségétől. Júliáról kapu közben találkozik. E rész egyik legismertebb verse: „Hogy Júliára ta­láló, így köszöne néki. . . Mértéktartó, fegyelmezett költői ki­fejezésmód teszi művészivé izzó ver­seit. Tökéletes Balassi belső forma iránti érzéke. Mesteriek azok a versei is, amelyek­ben a távol levő kedves alakját idézi: íme a Júlia két szemem c. versből: Júlia lelkem, mikoron szól nekem, szerelem beszél velem, Júlia ha rám néz, azonnal eszem vész, mert szerelem néz engem, Júlia hol alszik, még az is úgy tetszik, hogy ott nyugszik szere'em. ..Darvaknak szóV'-címú versében, a költő a nép kedves madarával üzen kedvesének. A darvakat hazájától tá­vol látta repülni arra, amerre szerel­mese lakik■ A kedves támlléte, a haza távollétét is jelenti. A bujdosó hon­vágyának kifejezése ez, hiszen Júlia országa egyben a költő hazája. A da­ru szabadon repülhet hazafelé, ő nem. Mennyi keserű bánat és a távoli haza mekkora szeretcte árad ebből a vers­ből is. A versciklus vége felé, hangja egyre esengöbb, de könyörgés hangja még hevesebb. Az érzelmi hullám, tehát nem csendesedik, az tovább lo­bog. Pompásan tükröződnek a szabad természet képei a Júlia ciklusban. Ezt a természetet Balassi „végvári vitéz” korában ismerte és szerette meg. Egyáltalán ezekben a versekben fej­lődik ki Balassi teljes, sokrétű és gaz­dag költőisége és a nagy cél, a nagy feladat hatalmasan bontakoztatja te­hetségét. Költői stílusa Utolsó verseinek középpontjába nE- ger emléke áll. A ritmus és a rím együttes hatása érvényesül itt is. A 12-es és 15-ös sorok majd egy hetes szótagszámú sor közbeiktatásával mesteri hatást kelt. Hosszú sorai korántsem nehéz­kesek, gyorsan perdülő, játékosan csendülő rímek teszik változatossá. Balassi strófái a magyar költészet gyöngyei és hatásuk felmérhetetlen a későbbi'fejlődés szempontjából. A regi magyar irodalom unalmas ragrímei és a könnyen modorossá válható tiszta rímek helyett nagyszerű asszonanciá- kat is gyakran alkalmaz. A Lengyel­honban írt Coélia versekben ilyen ri_ mek jelennek meg: Kincsem, hintsem; halál, talál; nap. kap. stb. Ezek már nemcsak a fülnek szólnak, de a sze­met is gyönyörködtetik. Balassi versei közül egészen a 19. sz. végéig főleg csak a fiatalkori is­tenes versei jelentek meg komáromi, bártfai, kassai majd pozsonyi és :ruís kiadásokban. Világi tárgyú versei ké­ziratban terjedtek, de hatásuk így igen nagy volt. Szerelmi költészetét kódexben is összegyűjtötték, de ezek­nek a 19. sz-ban nyoma veszett. Beleütköztek a kor túlzottan puritán­kodó szellemébe, s míg másutt virult a szerelmi költés, itt csak kéziratban terjedhetett a költő termésének leg­java. De még így is a 17. sz. Balassit énekelte és utánozta és a későbbi szá­zadok is gyakorta visszatértek hozzá. Végülis 1951 óta összegyűjtött köte­tekben kritikai kiadásban jelennek meg Balassi összes művei, amelyek nagy segítséget nyújtanak e hősi kor­szák felmérésében. Balassi bár társadalmi viselkedésé­ben nagyjából megmaradt kora feu­dális magyar urainak szemléleténél, világosan látta a magyar társadalom elmaradottságát és tudatosan vállal­kozott arra, hogy népe nyelvéből ki­fejtse azokat a művészi lehetősége­ket, melyek benne rejlenek, így alkotott azután magyar nyel, I ven egy új szabad az egész emberi életet felölelő költészetet, mely tárgy - választásában már korlátokat alig ü- mer, s bár a humanizmus és a kora­beli magyar költészet tanulságait is felhasználja, saját egyéni sorsát fejezi ki, s rajta keresztül társadalmának ellentmondásait. (E tanulmány irodalma: Eckhardt Sándor kritikai kiadása, Klaniczny 5 i. bor és Csanda Sándor főiskolai tanul­mányi szövege.) HORVÁTH LÁSZLÓ. Kassától délre, Nagyidán, van az otthonunk. Szlovákia különböző ipari tanulóotthonából jöttünk ide Kassára, a keletszlovákiai gépgyárba, hogy mindazt, amit elméletileg megtanul­tunk az iskolában, a gyakorlatban is alkalmazzuk. Az ügyesebb fiatalok máris újító javaslatokat adtak be az üzem veze­tőségének. Ilyen Spak János is, aki egy éve, hogy itt dolgozik. Különös örömmel fogadták azt az újítását, amely megakadályozza a katlanok rá­májának a összeheggesztésénél a görbülést. A 7 miliméteres résbe, Spak elvtárs javaslata szerint, 5 min­es páncélbetétet helyeznek, amely mintegy megerősíti a katlanok rámá­ját. Spak János elvtársat, javaslatáért * * A battyáuyiak aratják a rizst A battyányi Egységes Földműves­szövetkezet 40 hektár területen ter­melt ebben az évben rizsét. Valame­lyik nap szerencsém volt Szőke elv­társsal, az egyik munkacsoport veze­tőjével elbeszélgetni a dolgokról. Ez a gazdasági év nem nagyon kedvezett a rizsnek. A gyakori, hideg esőzések hátráltatták a növekedésben. Mindettől függetlenül, a növény gon­dos ápolásával, részben lehetett se­gíteni rajta. A battyáuyiak is, mint számos más helyen szétosztották a rizsföldet. Egy- egy szövetkezeti tag 20 ár területet kapott megművelésre. A napokban már nagyban folyik az aratás. A rizs betakarításánál a baty- tyányi fiatalok is segédkeznek. REBRES GYULA, KISTÄRKÄNY megjutalmazták. Mindez mindnyájun­kat lelkesít és jobb munkára, gondol­kodásra serkent. NAGY ISTVÁN, NAGYIDA l Bevonuló fiatalokhoz \ S Még ma is büszkén gondolok s l vissza arra az őszi csütörtök reg- ? ? gelre, amikor elbúcsúztam szüleim- ? S töl, barátaimtól, egy kislánytól és s < bevonultam katonának. < <5 Galántán gyülekeztünk, a város j ? különösen népes volt, sürgés-fór- ? ? gás, bevonulok egész serege rótta S < a várost. Mindnyájan kíváncsiak ? ? voltunk, hogy milyen életünk lesz,? ? milyen érzés egyenruhában lenni, > S milyen a kaszárnya. ? S Azóta köze! egy év múlt el. £s < 1 elmondhatom, hogy gyorsan el- ? > ment az az év, megszerettük a ? s katonaéletet. Mindenkinek az élet- ? 2 ben vannak felejthetetlen óimé- ? > nyei. Teljes őszinteséggel mondhe- $ s tóm, hogy eddigi életem legszebb s < élményeit a katonaságnál szerez- ? ? tern. S ? Mindenekelőtt a most bevonuló? S fiataloknak szeretném mondani, s c hogy ne féljenek az egyenruhától.? ? Szó se róla, a katonaélet nemcsak ? s szépségekben bővelkedik, a katona- s < életnek vannak kemény, nehéz ol- ? ? dalai is. De mindez kell. Hiszen,? S ha nem lennénk kellőképpen ed- S I zeitek, ha nem szoknánk hozzá a< nehézségek leküzdéséhez, he nem? teljesítenénk feljebbvalóink párán- s csát, nem lennénk képesek szűk-? ség esetén megvédeni hazánkat? sem. _ S rJvtársek, fiatalok, azzal a szi-S lárd elhatározással gyertek néhány < nap múlva közénk, hogy fegyel-? mezett példás tagjai lesztek nép- ? hadseregünknek, hogy elsajátítja- í tok mindazt a tudást, ami nélkül? képtelenek lennénk megvédeni S apáink, s családaink életét. s SIMKÖ GYULA, tizedes?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom