Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-20 / 83. szám

ÓI IFJÚSÁG 1954. október ?fl. A választás sikeréért Mezőgazdasági termelésünk napró'- napra több szaktudást igényel. Újfajta növényekké! kísérletezünk, új módsze­rek szerint. Ma már nemcsak az élel­mezést szolgáló növényeket, hanem ipari növényeket is kell a mezőgaz­daságban termelni. Az állattenyésztés, a mezőgazdaság egyik legfontosabb termelési ága, szintén több feladattal küzd, mivel ez évi húsfogyasztás lé­nyegesen nagyobb, mint ez előző é- vekben volt. Tehát több takarmányt is kell termeszteni. Világos, hogy a mezőgazdasági munka ma már nem­csak fizikai erőkifejtésből áll, hanem hozzájárul ehhez a magasfokú kép­zettség. Csak fizikai munkával, de szellem! képzettség nélkül lehetetlen a szövetkezetek vagy állami gazdasá­gok felviráqoztatása. Példának vehe­tünk olyan szövetkezetét, vagy álla­mi gazdaságot is. ahol képzett veze­tők és munkások vannak, azzal szem­ben. ahol nincsenek meg ezek a fel­tételek. Az eltérés óriási, az egyik helyen magas terméshozamokat érnek el, a másik helyen panaszkodnak a szövetkezeti tagok. Ezt nemcsak a felnőtteknek, de a fiataloknak is lát­ni kell. A közelmúltban a diószegi szlovák iskolában voltunk. Érdeklődtünk — úgyszólván minden felsőbbosztályú ta­nulót megkérdeztünk — hogy milyen pályára szeretne menni, ha elvégzi ez iskolát. A leányok közül a legtöb­ben üzleti elárusítóknak, a fiúk közül pedig vasipari munkára, géplakatosnak, vagy autószerelőnek kívánkoznak men­ni. Mezőqazdasági pályára egyetlen egy fiatal sem akar menni. Ez nemcsak Diószegen, hanem na­gyon sok helyen előfordul Igaz. hogy sok helyen pedig szívesen dolgoznak már e mezőgazdaságban. Olyan helye­ken, ahol sok fiatal dolgozik 3 szö­vetkezetben. állam! gazdaságban, mint például Nagyfödémesen. Sókszelőcén, Negykeszin, ott kiváló szövetkezetek vannak. Ugyanez a helyzet Tanyon is. Ellenben olyan helyen, ahol kevés fiatéi dolgozik a szövetkezetben, mint például Szögyénben, Kőhídqyarrtraton. vagy más helyeken, ott a legrosszabb szövetkezetek varinak. A tűri szövet­kezet is a rossz szövetkezetek közé tartozott. Az idén azonban több fiatal dolgozik már a szövetkezetben és en­nélfogva megjavultak. Természetes, hogy ez Így ven. Hiszen a dolog végét jobban meg tudták a fiatalok fogni, mint az idősebbek. Most mér így a fiatalok két fontos feladat előtt állnak. Ha igazán elő akarják segíteni nemzetgazdaságunk kifejlődését, akkor ne féljenek a me­zőgazdasági munkától, aki tehetséget, erőt érez magában, maradjon odahaza a szövetkezetben, vagy állami gazda­ságben. A másik feladat pedig az, hogy ha a mezőgazdaságban dolgoz­nak, akkor tanuljanak is, hogy jó szakmunkások váljanak belőlük. Megkezdődnek a szövetkezeti mun­kaiskolák. Ugyanilyen skolák nyílnak meg az állami gazdaságokban is. A nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választás tiszteletére a fiatalok. CsISz-tegok tehát minél töb­ben jelentkezzenek ezekre ez iskolák­ra. Az iskolákon majd sokat tar ;’nak és megfelelő elméleti tudást sajátíta­nak el. A munkaiskolákon keresztül nagyrészben hozzájárulunk e falvair.k, állami qazdesáqaink további fellendí­tésébe- . feltéve, ha látogatjuk az Is­kolákat és valóban tanulunk ott. Ez elősegíti a választás sikert is. Az Oj Ifjúság egyik legutóbb1 számában azt irtuk, hogy e,z aqitációs munka egy­magában még nem jelenti a vála6ztá- I sok sikerének biztosítását, ha ez nem párosul a termelő munkával. A mező- gazdaságban pedig hasznothajtó ter­melőmunkát csak úqv tudunk végez­ni. he megvan hozzá a kellő szakkép­zettségünk. Tehát mint látjuk, e'en- gedhetetlen. hogy ne vegyünk részt a téli mezőgazdasági tanfolyamokon, ahol minden fiatal a neki legjobban meg­felelő mezőgazdasági szakkérdésekben képezheti meid magát, a vá'asztás si­kerét tehát nagv-észben be túdjuk biztosítani, he jó! dolgozunk a mező- gazdasáqban. A mezőgazdasáoi munka- 1 olák után. he naov érdeklődést mu­tatunk. ebből ezt látie a falu minden lakosa, különösen a k's- és közéDpa- rasztok, hogy nemcsak az iskola, he-^ nem a mezőaezdesáqi munka ufán is érdeklődünk Megérti azt. hogy ha a mezőgazdasági iskolázások után ér­deklődnek a fiata'ok, okkor rövid 'dő múlva a szövetkezet is fellendül. Megjavulnak ott a viszonyok, mert szakképzett munkások dolgoznak majd és így magasabb lesz a terméshozam és több haszonnal jár az állatgezda- ság. Ahol haszon kínálkozik, onnan nem tágítanak az emberek, tehát a kilépni szándékozó ingatag egyének is visszamaradnak a szövetkezetben. Nagy. nagyon nogv problémát oldanak meg a fiatalok, ha tömegesen jelent­keznek a téli mezőgazdasági munka­iskolákra. A választások sikere nemesek abban nyilvánul meg. he a faluban minden választó leadja szavazatát a jelöltre. A választásoknak ez csak az első lé­pése, bár ugyan eléggé fontos lépés. A további siker attól függ, hogy a megválasztott jelöltek majd mennyire tudják teJjesfteni a rájuk bízott fela­datokat és azt, amit előre terveztek. Világos, hogy h ae rájuk bízott fel­adatot csak nekik kell csinálni, akkor nem sok eredményt érünk el. így so­kan azt mondanák, hogy kár volt vá­lasztást csinálni, hisz a helyzet ma­radt e régiben, nincs semmi változás. Pedig hát a választás sikere elsősor­ban jó államvezetést biztosít, de jó vezetéssel az eredményekért mindany- nyiunek harcolni kell.' Azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági terme­léstől nagyon -V függ népünk élet­színvonalnak emelésében. Most újra a-zt mondhatjuk, hogyha a mezőgaz­dasági termelés nem fejlődik rohamo­san. ekkor népünk életszínvonalának fejlődése is lassúbbá válik és a vá­lasztások sikerét is aláássa. A mező­gazdaság fellendülése pedig együtt jár azzal, hogy kiheználiuk a tudományos eszközöket és minden olyan dolgot, ami a fellendüléshez vezet. Azonban kihasználetilenu! maradnak a fellendü­lést szolgáló erők, ha nem tanulunk, he nem tudiuk azokat felhasználni Nehéz tudomány az eqrobiológia. eg- mtecbnika, de mint látjuk, mégis meg kell ezt tanulni a fiataloknak. Az idősek már úqvsem tanulják meg ezt olyan mértékben, mint a fiatalok, ez­ért a foteloktól füag a m°zörrezdasáo fellendítése. He iól gazdálkodnak a .szövetkezetek, állami aozdasáook. ak­kor természetes, hogv a választás si­kere mindenféleképp biztosítva lesz. mert e jó qezdálkodás és az ehhez járuló jó áHamvezetés folvtén emel­kedik maid dolgozóink életszínvonala A naavléli állami gazdaság CsISz- teq.iai ebben a tekintetben már jó oé'-iát mutatnak Köte'°zettséget vál­laltak arra. hogv az állami gazdaság­ban dolgozó fiatalokat meonven'k a tél; mezőgazdasáoi iskolázásra. Tavaly méq ezt nem tudták keresztülvinni, azért, mert nem fordítottak erre kel­lő gondot. A CsTSz üzemi szervezeté­nek vezetősége azonban az idén rájött arra, hogy miiven hátránnyal van ez a termelésre. Most már ezért leabm- tossbb feladatának tekinti, hogv min­den fiatéit megnyerjenek ez iskolázá­sokra. A nagyiéli fiatalokról példát vehetne minden falun élő Petal. A választás s'kerének biztosítása érdekében — ami minden fiatalnak kötelessége — minél többen' jelentkezzünk a téli munkaiskolákra. BAGOTA ISTVÁN Jelentés a Csehszlovákiai Ifiusági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának VII. plenáris üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) gos szpártákiád előkészületeivel, nyújt­sanak gyors segítséget a segéd gya- korlőmesterek kiválasztásában. Vezes­sék be a rekordtáblát és könyvet, je­gyezzék a tanintézetek és üzemi te- nulóiskolák bajnokajt. A tanintézetek és üzemi tanulóisko­lák vezetőségeinek hozzájárulásával a CsISz-szervezeteknek kezdeményezöen részt kell venniök a munkánkívüli ne- velésterv összeállításában és be kell adni javaslataikat, melyben összefog­lalják az ifjúság kérelmét és óhaját. A CsISz KB XIII. plénuma határoza­tának értelmében ügyelni kell minden CsISz-szervezet gazdag és rendszeres életének megszervezésére. Rendszere­sen meg kell tartani e taggyűléseket és színvonalukat emelnj kell azzal, hogy együttesen készítjük elő, és a taggyűléseken olyan kérdésekkel fig- lelekozunk. ami a fiatalokat érdekli, amiben benne élnek. A CsTSz KB határozatai szerint az évzáró taggyűlések folyamán a tanu­ló- termelőcsoportokben be kell bizto­sítani a CsISz.szervezetek következetes meqszervezését. A CsISz-tegoknek — a nevelőknek jó példával kel! elől járni pedagógiai tudásuk elmélyítésével. A tanintézetek pedeqógiaj kara és a CsISz-szervezet- ben segítőtársat lássa, tanácsokkal és tapasztalatukkal segítse a CISz funk­cionáriusait, továbbá ügyeljenek arra, hogy a CsISz-szervezet munkája ma­gas színvonalban álljon és a szervezet tekintélye megszilárduljon. Ezért mindert tanintézetben és üze­mi tanulőiskolában meg kell javítani a CsISz-szervezetek és e nevelési dol­gozók munkáját, és ott, ahol még nincs alapítsanak CslSz-szervezetet. Az anyaüzemek üzemj CsISz-szer- vezetei, a CsISz járási és kerületi bi­zottságai nyújtsanak segítséget a tan­intézetek és üzemi temjlóiskolák CsISz-szervezeteinek a technikai cro- pegande és a CsISz Oktatási Évének megszervezésében, fontos, hogy érde­kelje őket a tanintézetekkel, vagy az üzemj tarmló'skolákkel kötött terme­lési szerződés teljesítése, ezenkívül kezdeményezöen segítsenek a nehéz­ségek leküzdésében. Távolítsák el az üzemekbe érkező kezdőkről való gon­doskodásban mindeddig mutatkozó hiányosságokat. Az üzemi CsISz-szer- vezetek minden egyes funkcionáriusá- nek kötelessége, hogy gondoskod jói a kezdők bekapcsolódásáról a CsISz-szer- vezetbe. segítsenek nekik az akadályok és nehézségek leküzdésében, amelyek­kel a rrtunkahelyen és intemátusokban találkoznak. A CsISz Szlovákiai Központi Bizott­ságának plénuma kihangsúlyozza, hogy ezeknek a feladatoknak csakis úgy te­hetünk eleget, ha nrinden tanintézet és üzemi tanulóiskola szervezetében széleskörű politikai-nevelő és szerve­zési munkát fejtünk kj, különösen a tanuló-termelőcsoportok CsISz-szerve- zeteiben. A CsISz Szlovákiai Központi Bizott­ságának VII, plenáris ülésén Mi'án Rázus, a CsISz SzlKB I. titkára :á- róbeszédében a többi között hangsú­lyozta a Nemzetgyűlésbe és a Szlo­vák Nemzeti Tanácsba való választá­sok előkészületeinek idején az Ifjú­sági Szövetségre háruló nagy felada­tokat. A CsISz-szervezetek a válasz­tási előkészületekben ezer- és ezer kiváló CslSz-tagot bocsájtanek agitá- ciós munkára, az együttesek széles­körű aktivitást fejtenek ki, estéket rendeznek a fiatal választókkal, és gazdag kultúrtevékenyséqükkel, öröm­teli választáselőtti hangulatot terem­tenek. A CsISz-szervezetekre hárul az a fontos feladat, hogy minden fiatal választó járuljon hozzá a Nemzeti Arcvonel jelöltjeinek győzelméhez. A CsISz-szervezetek hazafias kötelessége, hogy a novákj bányászok példája nyo­mán — akik a Kongresszus tiszteleté­re vasárnapi műszakban dolgoznak — széleskörű felajánlási mozgalmat fejt­senek ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának és a CsISz Kongresszusának tiszteletére, kapcsolják be az üzemekben és me­zőgazdaságban dolgozó fiatalokat a termelési terv teljesítéséért és túl­teljesítéséért. a munkatermelékenység fokozásáért, a termés időbeli betakarí­tásáért és az Ő6zj mezőgazdasági mun­kák elvégzéséért folyó szocialista munkaversenyben. A CsISz Kongresz- szuse előtt a szervezetek a fiúk és lányok ezreit nyerik meg az Ifjúsági Szövetségnek és bebiztosítják, hogy az egész ifjúság munkahelyeiken elért új sikerekkel a kulturális alkotás fejlesz­tésével a Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Hónapjának jó előkészítésével méltóan köszönti hazánknak a Szov­jet Hadsereggel való felszabadításának 10. évfordulóját. Litvajová Elene elvtársnőnek más beosztása folytán a CsISz Szlovákjai Központi Bizottságának plénuma Do- nova! Tibort választotta a CsISz Sz KB titkárává. ß eantjain knak Milyen férjet válasszak? (Folytatás 82. számunkból.) A mai kor lánya új világot él. — Résztvesz a haza újjáépítésében, álta­lános műveltségre, szakképzettségre tesz szert. Tanfolyamokon vesz részt, szervezeti életet él. olvas, sportol. Azt mondhatjuk, hogy mindenütt megtalál_ hatjuk Okét- Ezek a fiatal lányok ma már más szemmel nézik a világot, mint pár évvel ezelőtt. Ma már igazán nem sürgős az elsO „ismeretlen” ké­rőhöz gyorsan férjhezmenni, csak azért, hogy hajadonfOvel meg ne érje a 20 esztendőt, sem azért, hogy szü­leit minél elObb megszabadítsa a gon. dóktól. A múltban a legtöbb szülő, — különösen ahol több gyermek volt. — férjhezadta a lányát, mikor még alig töltötte be 16. életévét, mert azt tartotta, hogy elég kenyeret fogyasz­tott, amíg felnőtt. Ma már ez nevet_ ségesnek hangzik. Éppen itt láthatjuk legjobban pártunk és kormányunk fel­becsülhetetlen értékű gondoskodását, hogy mindenki számára jogot biztosít a munkára. Leányaink munkájukkal keresik meg kenyerüket. Ezért ma nem is sietnek a 20 éven aluli lányok férjhezmenni. SOt alaposan megnézik, kivel állnak szóba Mert ma már sok oldalról nézik a lányok a fiúkat. Nem elégszenek meg azzal, hogy a legény csinos, kelle­mes társalgó. Ettől sokkal nagyobb kö­vetelményeik vannak. De, hát kik is tetszenek a mai fiatal lányoknak? bi­zonyára nem a léhűtO ficsurok. köny- nyelmíl szoknyavadászok, a minden hájjal megkent hősszerelmest játszó szélhámosok, az iszákos, dinom-dá- nomot kedvelő kártyások, vagy az em­beri mivoltukból kivetkőzött, majmoló jampecek. S nem utolsó sorban vetik el a ai lányok a dologkerülO fiatal­embereket. A mai lány ideálja az egészséges, józan, dolgozó ember, akit végzett munkája szerint értékelnek. Olyan férfi, aki a nőben nemcsak a feleséget látja majd. hanem egyenértékű em­bert, megosztja vele tudását, segíti öt munkájában, nehézségeiben sohasem alázza meg, hanem kéz a kézben, együtt halad életpárjával, családja bol­dogságának megteremtéséért. rgén átn. de honnan tudhatja mindezt a fiatal lány előre, mert huncutok ám a fiúk. Vigyáznak magukra, hogy fel ne tárják véletlenül a lány elOtt azt a „bizonyos” gyengébb oldalukat. Erre is megvan az orvosság. Alaposan meg kell ismerni egymást. Csak így vár­ható boldog fsaládi élet. Kellemetlen azt is, ha a 'fiatal fér] elégedetlen, mindig másokban keresi a hibát és sohasem önmagában, to­vábbá a túlságosan krajcároskodó ki­csinyes ember, de kellemetlen a köl­tekező is. Végül, a megelégedett jó családi életnek legkomolyabb feltétele a kö­zös világnézet. Ezért fontos, hogy min­den fiatal ebbOl a problémából indul­jon ki, mielőtt komoly szándékait fel­tárná. Pokoli az élet az olyan csa­ládban. ahol a házastársak nem egy elvet vallanak és komoly nézeteltérés van közöttük. Itt nemcsak a családi boldogság, hanem a gyermekek jövője is veszélyeztetve van. G, M. Az ember jól érzi magát, ha olyan helyiségben tartózkodik és dolgozik, amely minden (éren megfelel az e- gészségügyi követelményeknek. Mivel az év négy időszakában vál­tozik a hőmérséklet, öltözködés és fűtés által alkalmazkodunk a hőválto­záshoz. A központi fűtésnek megvannak a maga előnyei, higiénikus, a lakásban egyenletes, kellemes a meleg. A leve­gő azonban nagyon kiszárad és ezért a központi fűtéses helyiségekben víz­zel telített edényeket kell elhelyezni, hogy a pára enyhítse a szárazságot. A legtöbb helyeken, különösen vi­déken még mindig szénnel vagy fával fűtünk. Ügyelnünk kell erre. hogy a fűtő­anyagot helyesen, jól használjuk ki és minél több meleget adjon. Nagyon Háromnegyedes ujjti raglánbaszabott szövetraha, fiatal lányok részére. Az álló kis gallért pánt fogja össze, a zsebeket pántrész helyettesíti. Egyszerű kockás ruha, kimonó ujakk al, kihajló gallérral, bevágott zsebek­kel. Az elörészt belül gomboljuk. Mit kell tudnunk a fűtésről fontos, hogy a helyiséghez viszonyítva arányos legyen. Hogyan takarékosba- tünk a fűtőanyaggal? Elsősorban fon­tos, hogy helyesen fütsünk. A kály­hát alaposan ki kell tisztítani, a rost teljesein szabad legyen. Készítsünk be száraz aprófát és akkor egyenletesen, szépen ég a tűz. Az izzó parázsra ne öntsünk szenet, mert a szén ak­kor nem ég el teljesen és csak füs­töt csinálunk. Az izzó parazsat toljuk oldalra és a szenet rakjuik be a kö­zepére. Nagyon fontos, hogy az ablakrámá­kat és ajtókat szigeteljük. De azért ne feledkezzünk meg a szellőztetés­ről. A legjobb, ha 5—10 percre hu­zatot csinálunk. íg\ alattosan ki«ze’- lözzük a helyiséget és a szoba nem hül annyira le, mert a falak sok,' - tartják a meleget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom