Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-02 / 78. szám

6 01 IFJÚSÁG 1954. Oktober 2. Bulgária NEHRU, India miniszterelnöke: „Az ENSZ gyengíti a helyzetét, ha ellenei a kommunista Kína felvételét. A nagy Kína megjele­nése óriási jelentőséggel bír. Ha Kínát nem ismerik el, azt jelenti, hogy szemet húnynak a valóság előtt.” HAMMARSKJÖLD, az ENSZ titkára: „Az ENSZ gyengeségére mutat és természetellenes je­lenség, hogy Ázsia nagy része még nincs képviselve az ENSZ- ben.” LAKSHMI PANDIT ASSZONY, az ENSZ 8. teljes ülésének vezetője: „Feltétlenül szüksé­ges, hogy a Kínai Népköztársa­ság helyet kapjon az ENSZ- ben.” MOLOTOV, a Szovjetunió kül­ügyminisztere: „Jelenleg nem le­het az ENSZ alapszabályainak legfontosabb pontjait letárgyalni, mivel a kínai nép egyetlen jog­szerű képviselőjének, a kínai népkormánynak nincs képviselő­je az ENSZ-ben. Ez a helyzet annyira világos, természetellenes és megnemengedhető, hogy helytelen volna, ha ezzel a hely­zettel megbékélnénk." Es mit szól hozzá a világ közvéleménye? Szófiában befejeztek • Diwiitr Blagoev-ről elnevezett nyomda­ipari kombinát építését és sze­relését. A 3400 négyzetméter alapterületű új épületben 500 helyiség van. A Dimitr Blagoev nyomdaipari kombinátben e- gyüttvéve 11 napilapot és 31 fo­lyóiratot állítanak elő, köztük e Rebotnyicseszko Delo-t, az Ote- csesztven Front-ot, e Tartós Bé­kéért, Népi Demokráciáért! című hetilapot és a Novoe Vreme című folyóiratot. A kombinát új, nagy rotációsgépe óránként 300.000 lappéldányt nyom. Lengyelország A novohutai Lenin kohókom­binát építői új győzelmet arat­tak. Üzembe helyezték az első vegyi kokszoló-blokkot. A blokk teljesen gépesített és automati­zált. CHURCHILL, Anglia minisz­terelnöke (amerikai látogatá­sa után): „Az angol kormány­nak az a véleménye, hogy a népi Kína központi kormánya az ENSZ-ben képviselve legyen, de az adott körülmények között nem tartja időszerűnek, hogy a kérdést újból megtárgyalja.” EISENHOWER, az Egyesült Államok elnöke: „Utolsó erőn­kig harcolni fogok az. ellen, hogy Kínát az ENSZ-be felvegyék. Ha az Egyesült Államokat mégis le­szavaznák, akkor az újonnan ala­kult helyzet alapján megfonto- lóra kellene venni az új irányt.” Jugoszlávia és Olaszország olasz kormány­lapok szerint megegyezett a trieszti kérdésben Az olasz kormánylapok hiva­talos körökben szerzett értesü­lésekre hivatkozva jelentik, hogy Olaszország és Jugoszlávia között már létrejött a megegye, zés Trieszt Szabad Terület kér­désébe. Hivatalos forrásból eze­ket a híreket még nem erősítet­ték meg. A lapok szerint a megegyezést október első nap­jaiban hozzák nyilvánosságra. Memorandumok formájában, a- melyek bejelentik, hogy Trieszt városát és Trieszt Szabad Te­rület A-övezetét Olaszország kapja, a B-övezetet pedig Jugo­szlávia. Jugoszlávia a-z A.övezet területéből is kapná egy kis sá­vot Crevatini vagy Muggia kö­{ rül. Ugyanezen lapok közlik, I hogy a megegyezést még az olasz parlament hivatalos tájé­koztatása előtt életbe léptetik. Hasonló értelemben ír James Reston a „The New York Ti­mes” tudósítója. Az olasz-jugo. szláv megegyezés Reston szerint Murphy amerikai külügyi ál­lamtitkár belgrádi és római Iá. togatásának eredményeképpen jött volna létre. Reston egyéb­ként ugyancsak arról írt, hogy kettéosztják a vitás trieszti öve­zetet és hozzáteszik, hogy érte. sülősei értelmében mint egy háromszázezer embert telepíte­nek át egyik Övezetből a másik, ba. Kínai barátunk levele Drága csehszlovák elvtársak és barátok! Elsősorban engedjétek meg, hogy a legjobbakat kívánjam és a legmelegebben üdvözöl­jelek benneteket. Elmondok egyetmást ma­gamról. hogy valamiképpen képet alkossatok arról, hogyan élnek Kínában a fiatalok. hi Ti-leng a nevem és a Kínai Népköztársaság nagy­városában Tchientinben nőt­tem fel. Anyám gyári mun­kásnő. 1950. ben iratkoztam be a tchientieni középiskolá­ba, ahová ma már egyre több munkásgi erek jár. Most a régi nincstel enek gyerekei lá­togatják ezt az iskolát, olya­nok, akik valamikor még gon­dolni se mertek a tanulásra. Szívesen tanulunk és a tanu­lás után boldogan szórako. zunk és játszunk. Labdázni szoktunk, tánco­lunk és énekelünk. Szombat este. amikor több időnk van, táncolunk. Ezek a táncok ná­lunk nagyon kedveltek. Vagy pedig a „Teaszedés” nevű igen látványos szép táncot adjuk elő. Vígan énekeljük az ismert dalt: „Hazánkban kita­vaszodott’’. Osztálytársaim javarésze ér­dekkörökben dolgozik. Isko­lánkban néhány érdekkör működik. A legnagyobb a Mi­csurin-kör. Az iskolánk mel­letti kísérleti földeken szíve­sen dolgozgatunk. Néhány osztálytársam kémiai kört alakított. Nemrégen Mendele. jev. nagy szovjet tudós mü­veiről kiállítást rendeztünk, ezáltal is kibővítettük isme­reteinket. A nyári vakációban új erőt gyűjtünk. Kormá­nyunk ilyen irányban is gon­doskodással veszi körül a fia­talságot. Módot nyújt rá, hogy üdülőhelyekre menjünk és megismerjük hazánkat. Meg­látogathatjuk Pekinget, gyö­nyörű fővárosunkat. Megte­kintjük történelmi nevezetes­ségű épületeit és palotáit, mint például az l-che, Tchien.tchan és Pej-chaj ne­vű vüágtyíril helyeket. A régi kínai paloták, a kézimunkák és parcellának csodálatosak. Megbámuljuk a néhány száz és ezer év előtti művészet al­kotásait. Szabadságunkat va­lamely üdülőközpontban tölt. hetjük. Néhány osztálytársam például a Pej-Taj-chenbe ment, ' gyönyörű a vidéke Egész nap a tengerben fürőd. tek, csónakáztak, vagypedig sétáltak a környéken. Jól élünk nemcsak az isko­lában, hanem otthon is. Csa­ládom az új munkásnegyed, ben lakik■ Ezt a telepet 1951. ben kezdték el építeni és rö­vid idő alatt negyvenezer la. kást építettek. A lakások na­posak. igen kellemesek, A vá­rosnegyedben szövetkezeti iU. letek és állami boltok, parkok éttermek és bölcsődék van. nak. Bizonyára érdekel bennete­ket, hogy a kínai fiatalok ho. gyan ápolják egészségüket Mao Ce-tung, a kínai nép szeretett vezérének tanácsai szerint élünk, aki a követke­zőket mondotta: „A fiatalság ápolja az egészségét, tanuljon és jól dolgozzon”. Ez rendkí­vül fontos, tudvalevőleg ré­gebben a kínai nép körében gyakran pusztítottak fertőző betegségek. Évente gyakran milliók haltak meg. Ha jól akarunk tanulni, akkor első sorban fontos, hogy egészsé­gesek legyünk. Ha pedig ,?óí akarunk dolgozni, akkor előbb jól kell tanulnunk. Drága csehszlovákiai bará. taink! A mai nap a mi nagy ünnepünk, de a ti ünnepetek is. Most ünnepeljük drága köztársaságunk megalakításá­nak ötödik évfordulóját. A kínai nép Tajvan felszabadí­tására készül. Építsétek fel hamar népi demokratikus hazátokat. Le. gyünk tudatában annak, hogy milyen időket élünk és erre legyünk büszkék. Engedjétek meg, hogy ké­vét szorítsak veletek és sok sikert kívánjak munkátokhoz, a Csehszlovák Köztársaság felvirágzásához. Előre a béké­ért. a nép és a fiatal nemze. dék boldog jövőjéért. Éljen a csehszlovák nép és köztársasági elnöke Zápotocky elvtárs! Éljen a barátság, a csehszlovák és a kínai fiatal­ság között! LI Tl.FENG, a tchien-tini I. középis. kola tanulója imótt (pilisi:: Pl»»®*»«* Kedden kezdődött a kilenchatalmi értekez­let Londonban és kedden szavazott a mun­káspárti konferencia a nyugatnémet új r af elf egy verzégr ől Nem véletlen, hogy ugyanaz­nap kezdődött meg a kilencha- talmi konferencia a tondoni Lan­ces tér-palotában, amikor 300 kilométerrel odébb, Scarborough - ban a munkáspárt évi konferen­ciájának küldöttei a német újra- felfegyverzésrö! szavaznak. Eden eredetileg szeptember 14-re ter­vezte a kilenchatalmi értekezlet kezdetét, hogy mire megnyílik a munkáspárt konferenciája, már valami megegyezésre jussanak. Amikor kitűnt, hogy ez nem le­hetséges, főként a francia ellen­állás miatt, a keddi napra esett a választás, mivel így lehet a legnagyobb hatást gyakorolni a munkáspárt! konferenciára. Eden és Churchill, akiknek agyafúrt­sága közmondásos, nagyon jó! tudja, hogy a keddi szavazás milyen fontos, s éppen ilyen jól tudja ezt az angol sajtó is. <i valószínűleg néhány hónap múl­va bekövetkező választások előtt igen nagy riadalmat keltett, hogy a munkáspárt esetleg a né­met felfegyverzés ellen fog sza­vam!. A Manchester Guardian arra figyelmeztet, hogy ez „meg­adást jelentene a komunisták- nek” és e „munkáspoljtikát O- roszország kezébe játszaná át”. Az Observer szerint „igen sok forog kockán” — a munkáspárt­ra „irányul az egész világ figyel­me, mivel lehet, hogy a párt so­raiból fog Anglia kővetkező kor­mánya kikerülni”. Eden tehát a munkáspárt jobb­oldali vezetőinek segítségére sie­tett azzal, hogy időben össze­egyeztette a kilenchatalmi ér- tekepletet a munkáspárt konfe­renciájával .Ezzel lehetővé tette Attlee számára, aki megnyitotta a keddi vitát és Morrison szá­mára, aki azt bezárta, hogy az­zal érvelhessenek: a munkás­pártnak semmire sem kell elkö­teleznie magát, amíg nem isme­retesek a Lancaster-palotában tartott megbeszélés eredményei. A kilenchatalmi értekezlet, részvevői azonban nem arról tár­gyaltak, hogy felfegyverezzék-e Nyuget-Németorszégot vagy sem? A kérdés csak ez, hogyan kell a fegyverzést véghezvinni. milyen gyorsan kel! • eljárni s milyen papírlzü biztosítékot kell Franciaországnak nyújtani, hogy kiküszöböljék a francia aggodal­mat. Adenauer most már nem is igyekszik türelmetlenségét véka alá rejteni. Azért jött Londonba, hogy ktverekedje „szuverenitá­sát” és a fegyverekhez való jo­gát és azt nondje, ha a konfe­rencia mégis megbukna, meg­szerzi „más módon" .amit akar. „A németek — írje a Manchester Guardian bonni tudósítója — azt hiszik, hogy nagyon észszerűen érvelnek. Azt akarják, hogy va­lami történjék is, mégpedig — hamar.” Dulles is türelmetlen. „Ha nem sietünk, minden széthullik” — jelentette ki Londonba érkezése után. A Sunday Times londoni tudósítójának véleménye szerint hajlandó egy „utolsó tisztessé­ges lehetőséget” ajánlani Fran­ciaország számára, hogy véget- vessen aggályoskoclásának. Eden szeretné .Anglia számária a lehe­tő legjobb esélyeket biztosítani. Ha sikerül akaratát rákénysze- réteni Mendes-France-ra és ki­játszani az amerikaiakat, Ang­lia „kis-Európa" vezetőjévé vál­hatna. Eden céljainak ilyen ér­telmezését világosan és kissé meghökkentően erősítette meg hétfőn a Times, amely szerint erkölcsileg, kulturális és föld­rajzi szempontból Anglia most európai hatalom; egy évtizeddel ezelőtt határa e Rajnánál feküdt, tíz év óta áttolódott az Elba vo­nalára és „ha Európa valamikor szabad le6z, esetleg a Visztulá­nál fog húzódni a határ," Mialatt a Lenoaster-palotábam ez imperialista módozatokról vi­tatkoznak, az angol nép, amely­nek milliói ellenséges. szemmel figyelik az új náci hadsereg lét­rehozását — történjék ez bár­milyen álruhában — Scarbo- roughban hallatja hangját. Két­ségtelen, hogy a Reynolds News, a szövetkezeti mozgalom lapja, e nép érzéseit fejezte ki, amikor felhívást tett közzé vasárnap: „Azt hisszük, hogy a német új- rafelfegyverzés ma katasztrófá­A népi demokráciák életéből Kínai Népköztársaság A kínai ötéves terv keretén belül új híd építését kezdték meg a Han-folyón. Ezen az 5500 kilométer hosszú folyón eddig még egyetlen híd sincs, ez lesz az első. A híd, amelyet szovjet mérnökök közreműködésével kínai szekemberk terveztek, nem csupán Kína, hanem az egész Kelet leghatalmasabb hídja lesz. Több mint egy*kilométer hosszú­ságban ível majd át 'a folyó fe­lett. A híd 9, egyenként 127 hídnyílásból ál! majd. Alul ha­lad a kettősvágányú vasúti pá­lya, felette pedig a 18 méter szé­lességű műút és gyalogjáró. A híd nagyon fontos lesz Kína ke­reskedelme és közlekedése szem­pontjából, mert a hatalmas folyó eddig teljesen kettévágta Kína közlekedési útjait. Német Demokratikus Köztársaság A Német Demokratikus Köz­társaság nagyarányú export­egyezményeket kötött a lipcsei vásáron a Szovjetunióval, Bulgá­riával és Hollandiával. A szov­jetunió a lipcsei vásáron több, mint 62 millió márka összegű megrendelést adott a Német De­mokratikus Köztársaság állami hajógyárainak teherhajó, halász­hajó és kotróhajó szállítására. lis lenne; erőfeszítéseket kell tenni, hogy megegyezésre jus­sunk Oroszországgal s távoltart­suk a német csizmát Európától ebben a században.” A munkáspárt országos végre­hajtó bizottságának kedden be­nyújtandó baljós határozata ei­len. . amely egész egyszerűen biankocsekket akar a nácik ke­zébe adni, határozatot terveznek, amely egyszerű szavakban ítéli e! a német felfegyverzést. Vájjon mi lesz a szavazás e- redménye? A különböző felfo­gású politikai hírmagyarázók na­pok óta mérlegelik az összes le­hetséges tényezőt, még Attlee személyes presztízsét is, amelyet kínai látogatásával szerzett. Ezt a presztízst igyekezett a hétfői megnyitó ülésen még azzal fo­kozni, hogy kijelentette, Tajvant vissza kell adni Kínának. Kétségbeesett erőfeszítések folytak számos szakszervezet szavazatának befolyásolására, valamint a/nra, hogy rábírják a küldötteket, éljenek vissza man­dátumukkal. Egy dolog azonban bizonyos: nagyon nehéz szavazás ez — annyira nehéz, hogy a jobboldali vezetők kényelmetlenül érezték magukat kedd reggel, amikor el­foglalták ülésüket Scerborough- ban. ♦ * * A kedd délelőtti első gyűlést Anthony Eden, Nagy-Britannie külügyminisztere nyitotta meg. Az értekezlet olyan döntést ho­zott, hogy a tanácskozások egész tartamára az angol külügymisz- tert bízták meg az elnöki funkció ellátásával. Eden megnyitó beszé­dében csupán általánosságokat mondott. Ezt követően Mendes-France, francia miniszterelnök és kül­ügyminiszter lényegében ponto­san azt a beszédet ismételte meg, amelyet egyszer már Strassbourgben, az „Európa Ta­nács” tatrácskozó gyűlésének tárgyalásain elmondott. Mendes-France szem előtt tartva a francia közvélemény el­lenzését Nyugat-Németország tagságával szemben, azt hangoz­tatta, hogy a nyugatnémet fel­fegyverzés keretének sokkal in­kább megfelel a Nyuget-Német- országgj! és Olaszországgal ki­bővített brüsszeli szerződés. A francia miniszterelnök olyan ja­vaslatot is dőterjesztett, hogy hozzák létre a brüsszeli szerző­dés különleges szervét, amely arra lenne hivatott, hogy „ellen­őrizze” a részvevő országok had­seregét, hadiiparát, hadianyag­készletét stb. és megazabja a hadsereg létszámának, valamint e fegyverkezésnek felső határait. Adenauer bonni kancellár azt a semmitmondó ígéretet tette: „Kötelezi magát arra, hogy nem létesítenek német haderőket, csupán az atlanti parancsnokság­nak alávetetteket. A délelőtti ülésen utolsónak Gaetano Martino, olasz külügy­miniszter mondott beszédet s ezt a véleményét hangoztatta, hogy a nyugatnémet fegyverke­zést helyesebb az Atlanti Szö­vetség keretében végrehajtani. Kedden délután a londoni érte­kezlet négy részvevője — az Egyesült Államok, Negy-Britan- nia, Franciaország és Nyugat- Németország külügyminisztere tartott külön megbeszélést, ked­den este pedig ismét a kilenc hatalom képviselői ültek össze. Marokkó asszonyai tüntetnek! Miért tüntetnek? Erre a legegy­szerűbben a következő adatokkal felelünk: Ezen a gyarmaton 9 millió ember él és 14.000 rendőr, de csak 200 orvos működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom