Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-02 / 78. szám

1954. október 2. öl IFIÜSÄG 3 Kisfaludy Strobl Zsigmond, híres ma­gyar szobrászművész Vasmunkás című művének egyik öntvénye a kassai tech­nikai múzeumban van. A másik öntvény Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona. \ z ember nagyságáról, hatalmassá- gáról mér sokat hallottam és ol­vastam, de ilyen kézzelfoghatóan, ilyen közelről még sosem éreztem ezt e föl- séges valóságot, mint most, a kassai technikai múzeum megtekintésénél. Igen, nagy, csodásán nagy az em­ber. Az emberi fantázia, az emberi al­kotás. De mindezt nem elég mondani. A puszta szavak nem elég méltók er­re; látnunk kell, okvetlenül látnunk és tapintanunk, és megmozgatni, forog-e az a kerék, megpróbálni, jár-e az az gép, és szétszedni, hogy összerakható- e. — Of" vélem, mindez kell. Kell, hogy még buzgóbban válthassuk és vadjuk is ez emberről, hogy ember, hogy nagy, hogy óriás. X kassai technikai múzeum egyedül­álló Szlovákiában. Mint múzeum, még nem rendezett, hiszen alig néhány éve, hogy megalakult. A gyűjtemények is meglehetősen hiányosak. Az anyag be­szerzése rendkívül nagy nehézségekkel jár. Egész sor értékes emléktárgy a sötét várpincék zugából, padlásokról, kanálisok szennyéből került elő. Igyhát sem tulajdonosára, sem alkotójára nem tudunk következtetni. De mindezen kezdeti nehézsége­ken és hiányosságokon túl, a kassai technikai múzeumnak máris van egy csomó olyan múzeális értékű tárgya, amelyet nem akárhol találhattunk meg. Néhány ilyen különlegességről sze­retnék egyet-mást elmondani: A bányászati eszközök gyűjteménye közt találjuk a múzeum egyik legér­tékesebb tárgyát; egy kezdetleges bá­nyában használt, fúrógépet. Valószínű, hogy valamelyik szénbányánkban al­kalmazták. Az egész, egy kovácsolt vasrúdból áll, amelyet valamilyen na­gyobb tárgyhoz, rendszerint kisebb, könnyen hordozható fatönkhöz szilárdí­tották.' A vasrúd egyik végén kapcsok­kal ellátott veskoszorú van, ez kavarta tulajdonképpen a szenet. A vasrúd má­sik végére két, kézzel mozgatható kart rögzítettek, ezeknek segítségével hozták mozgásba a vesrudat, illetve a vasrúd végén a koszorút. Nemrégiben leningrádi vendégek jár­tak Kassán. Megtekintették a múzeu­mot.' Köztük volt Ribakov egyetemi ta­nár is, aki mint történész, rendkívüli nagy értéknek tartotta ezt a fúrót. Szerinte azok közé az első bányagépek közé tartozik, amelyek forradalmasí­tották a nyersanyagtermelést. A fúró körülbelül a múlt évszázad hetvenes éveiből való. A múzeum szobrászati műemlékei közül messze kimagaslik Kisfaiudi- Stróbl Zsigmond, híres magyar szob­rász, Vasmunkás című műve. Stróbl szlovákiai születésű volt. Még akkor is, mikor Pesten és másutt dolgozott, szo­ros kapcsolatot tartott fenn számos felvidéki ismerősével. Valószínű, hogy ez a szobor-öntvény is, amelybő! en­nek idején kettő készült, ilyen baráti vagy ismerősi kapcsolat foytán jutott Bratisiavába. A kassai technikai mú­zeum a múlt évben 85,000 koronáért vásárolta meg egy bratislavai polgár­tól. Az építészeti műemlékek negyrésze Kassát, mint a kurucok városát tükrözi vissza. 1/ assa, amint tudjuk, Rákóczinak a ^ városa volt. Számos dicső törté­net fűződik falaihoz, lakosaihoz. A kas­saiak később is hűek maradtak a Rá- kóczi-eszmékhez és ragaszkodtak a kuruc hagyományokhoz. A felkelés 200. évfordulóján, 1903-ban, miután Rákó­czi hamvait Törökországból visszahoz­ták Kassára, a kessa'ek elhatározták, hogy rendbeszed'k a már-már omló­falú Dómot. A szétmállott, vagy letö- redezett gipszszobrocskákról reproduk­ciókat csináltattak. Ezekből a reproduk­ciókból, arpelyek, ha ugyan reproduk­ciók is, de gyönyörűek, néhány darab a technikai múzeumban van. Ugyancsak a kuruc emlékeknek hó­dolva, tervbe vették a Rákóczi-negyed felépítését. Sajnos a modellnak, amely mindmáig a technikai múzeumban van, csak az északkeleti részén lévő házai épültek fel. Rákóczi rodostói házának hü mása és a többi Rákóci nevéhez és életéhez fűződő házak másolatai mindmáig tervben maradtak. Megáról a modellről jegyezzük még meg, hogy nagy művésziességgel készí­tette alkotója, akit a múzeum igazga­hasonlfthatja a dolgokat,; vagyis az el­méletet „kicsiben” a gyakorlattal. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a múzeum leggazdagabb gyűjteménye, az óragyűjtemény. Külön értékét az adja meg, hogy az órák nagyrésze helybeli gyártmányúak. Itt van Michl Károly, kassai órásmes­ter, világhírű találmánya, a villanyá­rammal hajtott óra is. A találmány abban új, hogy ez óra minden külön vezeték, kontaktus, központi óra, nél­kül működik, egyszerűen a villamos hálózatba bekapcsolva. A hajtómotor synchron-motor, amely állandóan a váltakozó áram periódusaival egyenlő­en jár. Mich! mérnök, óramester, ep­rien 30 évvel ezelőtt alkotta meg az első ilyen időmérő villanyórát. Ugyanitt találunk egy másik faliórát is, ez azonban inkább fadíszítésével hívja magára a látogatók figyelmét. Azt mondják, hogy a faragás egyszerű bicskával készült, és egy leleszi pász­tornak a műve. Ezt az állítást valószí­nűvé teszi az is, hogy a díszítés a le­leszi templom oltárát másolja. A közlekedésből gyűjtött tárgyak közt nagyjelentőségű a zsolna-rutkai villamosított vasút modellja. A modell szemléletesen bemutatja mérnökeink az egész világra szólói ta­lálmányát, amely szerint a villamosított vasúton örökre megszűnik a vonatok összeütközésének lehetősége. A vasútpálya, illetve az áramot ve­zető pálya áramszakeszokra van fel­osztva. Á pályán közlekedő vonat egy automatikus berendezéssel három vil­lanyszakaszra mega előtt és mega után (körülbelül 1500 méter) kikapcsolja a villanyáramot. így, ha még tévedésből, vagy mondjuk éppen akaratból, az ál­lomási szolgálatos, egy jövő vonattal szembe más vonatot indítana is, (mind­ezt a modellen szépen látni), még így a leglehetetlenebb helyeket is képes lesz forgalmilag összekötni a világgal. A modellt és a tervezetet a budapesti Ganz-vagongyár mérnökei készítették. Ez a terv, mivel a megvalósításához nagymennyiségű öntöttvasra lenne szükségünk, még a jövő terve. Cehogysem mellőzhetjük szó nélkül ^ a technikai múzeum legnépsze­rűbb tárlatát, a repülőosztályt. Nem véletlen, hogy ennek a terem­Űgyszólván a legprimitívebb kísérle­tektől a legújabb, acél gépmadarakig, a lökhajtásos repülőgépekig, megtalál­hatunk mindent. Az első világháborúban használt gé­pek közül itt van egy cárioroszországi gyártmányú csillagmotorú, vízhűtéses rjpülőgép is. Annak idejében Mezőla- borcnél lőtték le, de csak kisebb sé­rüléseket szenvedett. Egy egész sor hazai gyártmányú A csehszlovák vasúti mérnökök világhírű találmányának modellje. Á Zsolna— Ruttka között közlekedő vilianyvasút, amely kizárja a vonatok összeütközé­sét. A pályán közlekedő vonat maga előtt és utána három villanyszakaszra automatikusan kikapcsolja az áramot. A mozdonyvezető rövidhullámú adó­vevő állomás segítségével állandó kapcsolatot tart fenn az állomás diszpé­cserével. nek van e legtöbb látogatója. Hiszen, mi jelenthet e XX. század emberének nagyobb, — immár nem álmot, hanem valóságot, — mint e végtelen, kék ég bírálása, uralása. 1903-ban Rákóczi-negyed építését tervezték Kassán, Sajnos, csak a modell íelsó jobb sarkán látható épületek felépítésére került sor. A modell alsó jobb sarkán lévő ház, Rákóczi rodostói házának reprodukciója. gép között találjuk a második világhá­ború rémét, a hírhedt V-2-t (Fau 2). Ismeretes, hogy ez a gép volt az első lökhajtásos, rádiósugarakkal, száraz­földről irányított repülőgép. Már légcsavar-beállító kúpkerSklwé van ellátva, amely a légcsavar, a leve­gő sűrűsége szerinti legkedvezőbb szö­gére való beállítására szolgál. A V-2 900—1000 küométeres óránkénti se­bességgel repült, a gép fordulatszárna 8700, súlya 720 kilogramm, óránként 1500 liter benzint fogyasztott. A németek 6000 danabot gyártottak belőle, a Csehországban lefoglélit gép­gyárakban. Összehasonlításképpen érdemes meg­jegyezni, hogy a mai szovjet és hazai lökhajtásos gépeink teljesítménye jóval meghaladja a V-2 teljesítményét, nem is beszélve arról, hogy a mi gépeink nyersanyagfogyesztása sokkal kisebb. A kincsről, az értékről ne beszél- ** jünk már. A lehetőségről, az al­kalomról inkább. És elsősorban is, most, amikor ezt a nagyszerű múzeumot propagálom, lá­togatására célzok, a kassaiakra, még­hozzá a fiatalokra, a tanulóifjúságra gondolok. Vétek lenne, bűn lenne ezt a techni­kai múzeumot, amelyet joggal nevez­hetünk az emberi ész, gondolkodás, tük­rének, meg nem tekinteni. KARDOS ISTVÁN tósága névszerinti még a mai napig sem ismer. Az építészeti gyűjtemények közt ter­mészetesen mai dolgokat is találunk. Ezek a dolgok különös gondossággal ké­szültek. Érdemes kiemelnünk e hídépí­tés modelljét, amely tökéletes szer­kezetű, szét- és összerakható, mellette megtaláljuk az építés pontos tervraj­zát is. Úgyhogy az a diák, főiskolás, aki sok esetben nehézségekkel küzd a terv megvalósításánál, bármikor eljöhet ide, és itt szemléletesn megnézheti, össze­sem képesek összeütközni a vonatok, mert három szakasznyi távolságra egy­mástól, áramhiányt szenvedve, kény­telenek megállni. A másik újdonság az, hogy az állo­mási szolgálatos, a diszpécser, rövid- hullámú adó-vevő állomás segítségé­vel állandó kapcsolatban van minden szakaszához tartozó mozdonyvezetővel. Különös figyelmet érdemel még az egyvágányú, villamosított vasút, amely ... . - .Amínít a hírhedt V-2-iit'k motorja. Az első lökhajtásos, pUótanélküli, azaz rádiósuga­SJSHfaÄ ffi SÄX V-^"Telje­sítményét jóval túlhaladjak. Kit tüntethetnek ki a CsISz Jilemnicky-jelvény ével Z (folytatás a 2. oldalról) az együttes előadását, hogyan szervezi meg a fellépést a saját munkahelyén és idegen munkahelyen (vendégfellé­pések. ) b) Hogyan teljesítik az együttes tagjai a munkahelyen feladataikat, hogyan segítik éld az együttes műkö­dését, a fiatalság kultúrszínvonaláriak emelkedését és hogyan buzdítja az együttes lelkes munkára a dolgozó­kat a feladatok teljesítésében. c) A CsISz KB vezetősége a Jilem- nicky jelvénnyel kitüntethet idősebb elvtársakat is, akik jelentékeny mér. tékben kiveszik részüket a munkás, mezőgazdasági és tanulóifjúság szocia­lista nevelésében, mint propagandis­ták. nevelők, könyvtárosok, együttes­vezetők előadók stb. III. Milyen módon történik a Jilemnic­ky jelvénnyel való kitüntetés? 1. A Jilemnicky jelvényt a CsISz Szlovákiai KB elnöksége Ítéli oda. A kitüntetésre vonatkozó javaslatot a CsISz kerületi bizottsága vagy a CsISz járási bizottsága vagy pedig a CsISz alapszervezete terjeszti fel, az ebben az alapszabályokban bennefoglalt fel­tételek alapján. A CsISz alapszervei a javaslatokat felsőbb szervük közvetí­tésével felterjesztik az Ifjúsági Szö­vetség Szlovákiai Központi Bizottságá­hoz, A javaslatokat egyenesen a CsISz Központi Bizottságához vagypedig az ifjúsági és gyermeklapok szerkesztő­ségébe is be lehet küldeni. 2. A Jilemnicky jelvényt az év bár. melyik szakában is odaítélhetik. A CsISz Szlovákiai KB képviselője nyújt­ja át vagy pedig az általa megbízott nemzeti bizottsági tag vagy a CsISz járási bizottságának képviselője még­pedig mindig emlékezetes napok, év. fordulók, ünnepélyes gyűlések alkal­mából. A Csehszlovákiai Hiúsági Szö­vetség Szlovákiai Központi Bizottságának Elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom