Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-10 / 54. szám

.Aj© 30 fillér III. évfolyam, 54. szám. / ff HARCBAN AZ UJ KENYÉRÉRT „Az első gabonrt az államnak!” Ezt a jelszót teljesitik Dél-Szlovákiában a szövetkezetesek. Frantisek Gruzik Zetor gépével eljött, a zsolnai gép- és traktorólíomásról, hogy segítsen a dél-szlovákiai szövetkezetesek munkájában. Bratislava. 1954. július 10. Akadályozzuk meg a kolorádóbogár veszedelmes terjedését A burgonyát pusztító kolorádóbogár ellen folytatott harc folyamán egész sor hiányosságra jöttünk rá, amelyek ennek a kártevőnek nagymértékű el­terjedését és a burgonyatermés belát­hatatlan veszteségeit idézhetnék elő. Sok községben nem ellenőrizték meg­felelő módon az összes burgonyabok­rokat, a kolorádóbogár fészkeinek egész sora rejtve maradt, előfordulásuk he­lyeit nem jelölték meg és sok helyen nincsen áttekintés arról, hogy a bur­gonyabokrokat hol kell vegyszerekkel kezelni. E hiányosságok következménye, hogy a burgonyát pusztító kolorádóbogár egyes esetekben a talajba fúrta magát begubózás céljából és emiatt az a ve­szedelem fenyeget, hogy a második, nyár' generációja terjed el. Hogy megelőzzük a burgonyát pusz­tító kolorádóbogár veszedelmes szapo­rodását és a burgonyahozamok veszte­ségeit, a földművelésügyi minisztérium fölhívja az összes burgonyatermesztő­ket, ■ nemzeti bizottságok dolgozóit, a gép- és traktorállomások és állami gazdaságok agronómusait a Nemzeti Arcvonal összeá tényezőinek, főleg pe­dig a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ségnek tagjait, az iskolai ifjúságot, va­lamint a városok és falvak többi lako­sait, hogy ez év július 11-én, vasárnap, teljes számban vegyenek részt a bur- nonya levélzetének tömeges ellenőrzé­sében a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakosztályai által szer­vezett „a burgonyát pusztító kolorádó­bogár ellen folytatott harc napja” ak­ció keretében. A tömeges keresésnél feltétlenül szükséges megvizsgálni z összes bur­gonyabokrokat a községben, karóval meg kell jelölni a kolorádóbogár elő­fordulási helyét és a kártevőket telje­sen el kell távolítani. Csak a követke­zetes intézkedéssel akadályozzuk meg a lárváit begubózasát és « kolorádóbo­gár további, még erősebb generációjá­nak elterjedését. J. UHER i. k. földművelésügyi miniszter ★ Készülődnek az éberhardiak is Talán egyetlenegy traktorállomás sincs hazánkban, ahbl nem az aratásra való előkészület ékkel lennének elfog­lalva. Éberharcion sem glszanak. A trak­tor- és gépállomás munkásai minden idejüket kihasználják az aratógépek javítására.. A hármas számú brigád tagjai is tudják, hogy az ti jó mun­kájuktól függ az aratás zavartalan lefolyása. Azt hiszem az éberhardi határban nem lesz fennakadás a munkában. SZLOVÁK JÁNOS Versenyben a komáromi traktorállomás dolgozói Ilyen esős, csatakos időben nem könnyű dolog a komáromi traktorál]o-« mást megközelíteni. Az út olyan mint­ha nagyon szeretne minket. Magához ragadja, marasztalja a motorkerék párt, mintha ezzel is bizonyítani akar- •ná szeretetét. Ez azonban nem a leg­kellemesebb szeretetnyilvánítás. any- nyi bizonyos. Útközben több traktorral és arató- cséplögDoel találkoztunk. Üzemképessé tették őket és most indulnak rendel­tetési helyükre. Ahogy a traktorállo­máshoz közeledtünk, lázas munka zaja ütötte meg fülünket. Mosolygós, bol­dog emberek sürögtek a hatalmas gé­pek körül. Minden okuk megvan a mosolyi . Tavaly elsők között voltak Szlovákiában és megérdemelten ke­rültek a legjobb traktorállomások közé. Ezt a ió munkával kiérdemelt helyezést, most sem akarják elveszteni Olyan dolgozókkal, mint például Sá- lyi Mihály, aki 300 százalékon felül teljesíti a tervét, szép eredményeket lehet elérni. A műhely előtt találkoztunk Bállá Sándor és Ibolya Gábor elvtársakkal. Mind a kettő csoportvezető. A két csoport versenyben áll egymással. — Mindketten megszeretnénk nyer­ni a versenyt — mondja Ibolya elv- tára — azon vagyunk, hogy az aratást minél előbb és jobban befejezhessük. A verseny elsü díja egy nagyon szép rádió, azt a legjobb kombájnos kapja A legjobb traktoros pedig egy karórát. A második díj egy kerékpár. A trak­torállomás dolgozói nagyon szép ered­ményeket érnek el. Ki lesz a győztes? Nem azzal töltik az időt, hogy talál­gatnak, vagy tippelnek, hanem dolgoz­nak és hajcolnak. Tóth István elvtárs, a traktorállomás ninden kombájnosát versenyre hívta ki. Az elvtársak jól felkészültek az idei aratásra. Ahogy Bállá elvtárs is hang­súlyozta — nemcsak mennyiségi- ha­nem minőségi munkát akarunk végez­ni. Tavaly több helyen panaszkodtak, hogy sok volt a szemveszteség. Ezt a hibát igyekszünk kiküszöbölni. Sze­retni és érteni kell a géphez és elér­jük, hogy több és jobb kenyér kerül dolgozóink asztalára. FECSÓ PÁL •tr A bajcsi állami gazdaság példaként állhat A bajcsi állami gazdaság, amely elsíinek kezdte meg az aratást a köz­társaságban. követendő példaként all a szövetkezeti tagok a kis- és közép- parasztok előtt. Július 5-ig 50 hektáron learatták az ősziárpát és ennek több mint e felét már ki is csépelték. Ugyanez idő alatt 18 hektár őszi repcét is learatták. — Hétfőn kezdték meg a tavaszi árpa és a rozs aratását. Az aratásban legjob­ban halad Szádovszky kombájnos, aki 3 nap ala*1 11.5 hektáron vágta le az árpát. A bajcsi állami gazdaságban nagy figyelmet fordítanak a talaj előkészí­tésére. Esténként a learatott földekre kidübörögnek a traktorok, és elvég­zik a tarlóhántást. A learatott földekbe takarmánykeveréket vetnek, he®/ így biztosítsák az állatállomány ellátását. Falusi komszomolisták hétköznapjai A széles rónán egy kerekeken mozgó házacska állt. A házacska mellett kél hajtóanyaggal telített hordó és gyor­san összetákolt csűr volt látható. A bódé a traktoristák pihenésére szol­gált. A segédeszközök kezelői a kolho­zisták, akik a vetőgépekkel voltak el- foglalva és a kocsisok, akik a hajtó­anyagot, a vizet és a vetőmagot hord­ták, a faluba jártak aludni. A kom­szomolisták munkájukat ezért gyakran korán bevégezték és reggelenként rendszerint később kezdték. Ha a gép­nek véletlenül valami' baja történt, mindjárt a traktorállomásra keleti fut- niok. Élelmüket úgyszintén a faluból hordták és míg kijutottak vele a me. zöre. bizony mindig kihűlt. A nehéz­ségek csak egyre halmozódtak és min­denki hallgatagon ült. így volt ez még két évvel ezelőtt « pavlovi járásban. Akkor még csak kis kolhoz volt ez és a traktorosbrigádok kerekes tákolmányokkal vándoroltak kolhozról-kolhozra. De amikor öt kolhoz egyesült, a traktorosbrigádok '■ándnrélete megszűnt, mert állandó területeket kaptak megművelésre. De ez se jött csak úgy magától, hanem o kolhozisták kezdeményezéséből eredt 4 mezei munkacsoportok számára ren­dezett mezei tábor gondolatát elsőnek Szása Kudelin komszomolista trakto­ros vetette fel. Ötletét mindjárt is­mertette a brigád vezetőjével, Ivan Osipenkóval. — Jó dolog lenne — mondotta a brigádvezető — mi kommunisták ezt meg is valósítjuk. De a kolhozvezetőség egynéhány tagjának volt kifogásolnivalója a fiata­lok javaslata ellen: hogy a tábor be­rendezésére emberekre és anyagra lesz szükség és ez mind nincs benne a tervben. A komszontolszervezet veze­tősége ezért azt kérte, hogy az állandó mezei tábor ügyét, a kolhozgyűlés lá­tássá meg. A kolhozisták a gyűlésen egyhangúlag a komszomolisták javas­lata mellett döntöttek. A komszomolisták egy hét múlva Szása Kudelin vezetésével megkezd­ték a kő és a tégla szállítását a mun­kahelyre. Lebontottak két régi épü­letet és a még használható anyagot a mezei tábor helyére szállították. A komszomolisták példáját a kolhoz többi fiatalja is követte. Vasárnapon ként és hétköznapokon munka után kolhozista lányok és fiúk a mezei to bor építőanyagának előkészítésén foglalatoskodtak. Lelkesen dolgozta1 Egynéhányon nyers téglával dolgoz tak, mások a vázat készítették, a tö'b biek pedig a kemencét csinálták. Az iskola felsőbb osztályosai pedig az elültetendő facsemetéknek gödröket ástak. A fiatal kolhozistáknak Osipen­ko traktorosbrigádja segített. így' épí­tették fel két évvel ezelőtt a mezei tábort a komszomolisták és a kolhoz mezei csoportjának fiataljai. A múlt évben a szálláshoz még egy éttermet, konyhát, vörös sarkot és egy kisebb javítóműhelyt is építettek. Ez év ta­vaszán sok alma, szüva, cseresznye, akác és egyéb fát ültettek. A mezei táborban így kellemes lett a pihenés. A szettős, fehérremeseelt házban három lakószoba van. Egyik a traktoristáké, másik a segédmunká­soké, a harmadik pedig a kolhozisUi lányoké. A traktbristák a mezei mű­helyben egyedül végzik el a kisebb gépjavításokat. A mezei táborban most folyik a fürdő felszerelése és egy lé­déit építmény létesítése, ahol a gépek és a többi segédeszközök lesznek. A Lenin-kolhoz fiataljainak _ kezde­ményezése elterjedt a povlovi járás ö>rs- szes kolhoz fiataljai között. Ebben az évben az egész voronyezsi körzetben megkezdték az állandó mezei táborok építését a traktorosbrigádok, u mezei munkacsoportok és mindazok részére akik koratavasztól késő őszig a me­zőkön dolgoznak. V. GORBACEV Vigyázzunk minden szem gabonára A A parasztember életében mindig az aratás volt a leg je- lentóségteljesebb esemény. Valóban nagy esemény az aratás, termés betakarítása, a paraszt egészévi fáradságos munká­jának jutalma. Emellett szép és örömteljes munka is ez. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy abból, ami a szövetkezeti tagok, traktorosok és dolgozó parasztok szorgalmas munká­ja érdemeként megtermett, semmi se vesszen kárba. A múlt hét elején a bajcsi állami gazdaság három udvarán kezdték meg az ősziárpa aratását. Csakhamar követték őket a királyhelmeci, érsekújvári és nagymegyeri járások szövet­kezetei is. Érik a rozs, a búza, teljes ütemben folyik az aratás. Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztéséről való gondoskodásának köszönhetjük, hogy a gép- és trak­torállomások, a szövetkezetek és az állami gazdaságok min­den évben új gépeket és gépezeteket kapnak. Az ezidei ara­tásban is százával dolgoznak majd földjeinken az új szovjet kombájnok, traktorok és más mezőgazdasági gépek. A kom­bájnoknak évről-évre nagyobb részük van a szemveszteség- nélküli aratásban. Ezidén 73.800 hektáron végzik kombájn­nal az aratást, úgyhogy a kombájnok nagy szerepet játsza­nak az aratás gyors befejezésében is. A szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgdfcói már tavaly meggyőződtek a kombájnnal való aratás előnyei­ről, tudják, hogy ez a legelőnyösebb aratási módszer. Éppen ezért jól fel is készültek rá. A dubníki EFSz példája nyomán, valamint saját tapasztalatuk alapján, gondosan kidolgozott tervet készítettek elő a kombájnnal való aratásra. Szlovákia hét legjobb kombájnosa pedig szép kezdeményezést indított meg. Versenyre hívták fel az összes kombájnosokat. A ver­seny célja a 73.800 hektáron termett gabonanemű gyors, minőségi és szemveszteségnélküli learatására irányul. A kombájnnal való aratás jelentősége abban rejlik, hogy elvég­zésénél kevés munkaerőre van szükség. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy kombájnnal aratni a legelőnyösebb; vannak már olyan EFSz-ek és állami gazdaságok, ahol kom­bájn nélkül nem is akarnak munkához látni. Különösen fon­tos szerepet játszik az a tény, hogy a kombájnnal való ara­tásnál a legkisebb a szemveszteség. így, a kombájnosok eb­ben az évben 100 ezer mázsa gabonaneműt takarítanak meg. Ahhoz, hogy a kombájnnal a lehető legtöbb gabonát ka­szálhassuk le, föltétlenül szükséges, hogy a szövetkezeti ta­gok a nyári munkák terve szerint gondoskodjanak róla, hogy a gabonát zökkenőmentesen elszállítsák. Azonkívül gondos­kodniuk kell a gabona további szárításáról és tisztításáról is. A paraszt munkája mindinkább egész népünk ügyévé vá­lik. Ez fokozott mértékben mutatkozik meg az ezidei ara­tásnál és cséplésnél is. A munkások és hivatalnokok százai, különösen a tanulóifjúság brigádmunkával segíti az állami gazdaságokat, szövetkezeteket, kis- és középparasztokat a nyári munkák elvégzésében. Sztálin elvtárs így jellemezte az aratást: „Ha idejében aratsz, győzöl, ha elkésel, vesztet­tél”. Sztálin elvtárs bölcs szavai a legjobban rámutatnak a nyári munkák pontos és idejében való elvégzésének fontos­ságára, mert úgy az aratás, mint cséplés idénymunka és ezért, ha jó termést akarunk, szemveszteség nélkül, akkor azt idejében, a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Ezért tudatosítanunk kell, hogy nyáron a mezei munkákat nem lehet órákra kiszámítani. Azalatt a néhány hét alatt, amikor a ga­bona érik, minden egyes mezőgazdasági dolgozónak fokozott erővel kell végezni munkáját. Ugyancsak szükséges, hogy a CsISz-szervezetek a nyári munkák ideje alatt fokozott se­gítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek. Ipari munkásaink érdeme, hogy mezőgazdaságunk évről- évre új gépeket kap, amelyek megkönnyítik a paraszt mun­káját és segítenek a „robot” kiküszöbölésében. Azonban a gépek egymagukban keveset jelentenek; a dolgozókon múlik, hogy kellőképpen ki is használják a kombájnokat, önkötöző­gépeket, traktorokat, cséplőgépeket és a többi mezőgazda- sági gépet. Ezidén bő termés termett földjeinken. A szövetkezeti ta­gok, az állami gazdaságok dolgozói és a dolgozó parasztok büszkén gyönyörködnek a hajladozó, nehéz kalászokban. Ez még azonban nem jelenti azt, hogy a harc véget ért, győz­tünk. Nyugodtak, megelégedettek csak akkor lehetünk, ha már minden egyes gabonaszem a magtárban lesz. Egyes szö­vetkezetek azt tartják, hogy az aratást csak akkor kell meg­kezdeni, amikor a gabona teljesen beérett. Ez azonban nem helyes. Múlt évi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy vigyáz­nunk kell, gyakran megtörténik ugyanis, hogy ha későn kezdjük az aratást, már nem lehet idejében learatni az egész gabonát és a nagy része kárba vesz. Különösen az önkötöző­gépekkel, vagy kaszával végzett aratásnál ügyeljünk erre. A gabonát lehetőleg azonnal le kell kaszálni és nem szabad bevárni, hogy túlérjen. A szövetkezetek, gép- és traktorállomások, állami gaz­daságok dolgozói, valamint a kis- és középparasztok közös szorgalmas munkájával, továbbá az összes dolgozó segítsé­gével időben és szem veszteség nélkül elvégezzük az aratási és cséplési munkákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom