Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-15 / 73. szám

A LsIby SZLOVÁKIA 1 KÖZLŐN 1 1 BIZOTTSÁG ának lapja Bratislava. 1954. szeptember 15. Ara 30 fillér­III. évfolyam, 73. szám. Több szenet, ércet és olajat a hazának Szeptember 12-én, vasárnap a szén, érc- és olajmezők tornyain vidáman lengedező zászlók fogadták a bá­nyaipar Ünnepre gyülekező munkásait, akik hazánk dolgozóival együtt az idén hatodszor ünnepelték meg a Bányász­napot. A szén- és ércbányák, valamint az olajipar munkásai és technikusai a Forradalmi Szakszervezet ünnepi tag­gyűlésein mérték fel a megtett utat és határozott fogadalmat tettek, hogy harcolni fonnak a fogyatékosságok ellen, még többet tanulnak a szovjet bányászok tapasztalataiból, hogy becsülettel teljesíthessék jelszavukat: Több szenet, ércet és o'ajat a hazának! Büszkén ünnepeltek a kassai magnezit bányászok — túlteljesítették a tervet A kassai Magnezit-bánya és kohók dolgozói az új „Vörös-Csillag üzemben” ünnepelték meg a bányásznapot, öröm­teljes ünnepi hangulatuk alapját a tervnek az év kezdetétől augusztus végéig lOl-lo/g-ra való teljesítése ké­pezte. A Magnezit bányák és kohók dolgozói a Bányásznap tiszteletére 210.000 korona értékű vállalást telje­sítettek és a legutóbbi három hónap alatt több mint 200.000 koronával csök­kentették az önköltséget. A bányász- napi ünnepségen több mint 76.000 ko­rona hűségpotlékot fizettek ki a bá­nyászoknak és kohászoknak és 52 ki­váló dolgozót megjutalmaztak. Délután a városi fürdőben a kassai bányászok A kitüntetett bányászok közül nem hiányoztak a bányásztanulók sem, akiket és kohászok táncmulatságot rendeztek. a munkában elért eredményeikért díszoklevéllel tüntettek ki. A szepsi ércbányák legjobb üzemében A szepsi vasércbányák legjobb üze­mében a Lucia-bányában is örömteljes volt ez idei Bányásznap ünnepség. Eb­ben a bányában az idén 6.000 tonna vasércet fejtettek ki terven felül. A bányafejtők tornyán már az év kezde­te óta ott ragyog a vörös csillag, ami azt hirdeti, hogy a Lucia-bánya dolgo­zói becsületesen teljesítik a tervféla- datokat. A Lucia-bánya dolgozói büsz­kén meneteltek a poprocsi sportpályá­ra, hogy ott a poprocsi bányászokkal együtt ünnepeljék meg a Bányásznapot. A Lucia-bánya dolgozói a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisztele­tére új vállalást tettek. Kitüntették az új lejtési módszerek úttörőit A kékkői szénbányák dolgozóinak bányásznapi ünnepségein résztvett Me­rek Smida, erdő- és faiparügyi minisz­ter is. M. Smida miniszter beszédében méltatta a bányászok gazdaságunk fej­lesztése terén kifejtett munkáját és hangsúlyozta a jobb munkaszervezés szükségességét, valamint a szovjet bá­nyászok és a kékkői szénbányák leg­jobb dolgozói munkamódszereinek el­sajátítását. Ezután a kékkői szénbányák főmérnöke értékelte a fejtési terv és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítését. A Bányásznap alkalmából kitüntették a legjobb dolgozókat, kö­zöttük Vagány Jánost, Hrtánka József 18 éves CslSz-tagot, Dulaj Andrást, Ferenc Pált, Bencsik Istvánt és máso­kat, akik élenjártak a haladó munka- módszerek alkalmazásában. A pótori bányászok a bányásznapot új szocialista kötelezettségvállalásokkal köszöntötték, amely számukra a terv- feladatok jobb teljesítésének kezdetét jelenti. ★ Építőiparunk kiváló dolgozói az új, szocialista Handlovát építik. Nap mint nap emelkednek az emeletek és itt is ott is felbukkan egy-egy új piros tető, máshol pedig már az új lakásba köl­tözők vidám zsivajától hangos az utca. így nőtt ki a földből a gyönyörűen el­rendezett É'munkás-telep is. Egyre épül az újabb és újabb épületek soka­sága. Ez évben még 150 szép otthont adnak át bányászainknak. A jobboldali képen Bittler Gyula CsISz-tag háromhónapos szakiskola után, mint kőműves dolgozik az épít­kezésen. Alsó képünkön az épülő, modern la­kások egy részletét látjuk. (Lehoczky felvételei) A szovjet bányászok sikerei A Szovjetunió nemzetgazdaságának egyik főága a bányászipar. A kommu­nista párt és a szovjet kormány na­ponta nagy figyelmet szentelt-a fejlő_ désnek. A bányászipar, amely a for­radalom előtt gyenge és technikailag elmaradott volt, a szovjet rendszer alatt a nehézipar legjobban gépesített ágává fejlődött. A bányában a főszemély a szakmun­kás. aki állandóan fejleszti a tudását és tökéletesíti ügyességét. Minden év ben 350 bányásziskola és tanulóotthon 50-000 szakmunkást képez ki a Szov­jetunióban. Hála a^kommunisa párt és a szovjet kormány gondoskodásának és köszönet a technikai tudomány ha­talmas fejlődésének, hogy ^ a szóvicc bányákat ellátták elsőrendű berende­zéssel, olyannal, ami megkönnyíti a bányászok munkáját és emeli a terme­lékenységet. A gépesítés a legfonto­sabb eszköz a termelékenység émelé- séhez. Például a szénkombájn haszná­lata 45 százalékkal, a rakodógépek használata 35 százalékkal emeli a ter­melékenységet. A szovjet nép nagyon becsüli a bányászok érdemeit. 1954 első felében körülbelül 130-000 volt azoknak a bányászoknak a száma, aki­ket a Szovjetunióban a példás és sok­hetCvé tette a lakásalap felemelései a háborúeUltti kétszeresére. A szovjet bányászok igyekéznek a széntermelést továbbra is emelni és ezzel hozzájárulnak a kommunizmus kiépítéséhez. A. KUZMICS, a Szovjetunió bányász­iparának miniszter- helyettese. éves munkáért kitüntettek. A szovjet bányászok örülnek a mindennapi gond­viselésnek. amit a párt és a kormány tanúsít irántuk, — élvezik a nekik- nyujtott jelentős előnyöket. A párt és a kormány nagy figyelmet szentel a kidtúrszínvonal emelésének. A bányá­szok és a bányaipari szakértők 1946-tól 1953-ig több mint 10-5 millió négyzet- méter új lakterületet kaptak, ami le­~ Győzedelmeskedik a szövetkezeti gondolat A CsKP X. kongresszusának útmutatásai óriási feladat elé állították mezőgazdaságunk dolgozóit. Ez a feladat a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés lényeges emelése és ezen keresztül hazánk dolgozói életszínvonalának állandó emelése. Mezőgazdaságunk eddigi fejlődése és a tapasztala­tok bebizonyították, hogy ezen cél elérésére egyetlen helyes út az EFSz-ek építése és -gazdálkodásuk szüntelen javítása. Kitűnik ez abból is, hogy 1953-ban az egész földterület 43 százalékán gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói sokkal nagyobb mértékben részesültek a javakból, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek. A közellátás szükségleteire fordított gabonaneműek 51 százalékát, a cu­korrépa 56 százalékát és a sertéshús 57 százalékát a szocia­lista szektor szolgáltatta be. Ez világos érv a közös, nagy­üzemű termelés fölénye mellett a felaprózott kisüzemi ter­meléssel szemben. Éppen ezért, ha teljesíteni akarjuk a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés foko­zására vonatkozó útmutatásait, állandóan javítani kell a meglévő szövetkezetek gazdálkodását, új tagokat kell meg­győzni a szövetkezetek számára és ahol megvannak az elő­feltételek új szövetkezeteket kell alakítani. A falusi CsISz- tagoktól és ifjúsági szervezettől azt várjuk, hogy ezen fela­datok teljesítéséről állandóan gondoskodjanak. Az idei ara­tás és cséplési munkálatokban a CsISz-tagok bebizonyítot­ták, hogy tudnak segíteni, ha segítségükre szükség van. Min­den járásban és csaknem valamennyi faluban, ahol van EFSz a brigádórák százait, ezreit dolgozták le a termés betakarí­tásában. Most azt várjuk tőlük, hogy falvainkban a pártszer­vezeteknek és a kommunistáknak a parasztok között végzett felvilágosító, meggyőző tpunkában segítsenek. Ha a szövetkezetekbe és új szövetkezetek alapítására a dol­gozó parasztok százait, ezreit akarjuk megnyerni, meg kell őket győzni a szövetkezetek szükségességéről és a közös gazdálkodás nyújtotta előnyökről. E cél elérése szempontjá­ból helyesen járunk el, ha a jól gazdálkodó szövetkezetek konkrét példáit mutatjuk be. Ha a földművesek meggyőződ­nek a közös gazdálkodás előnyeiről, ha látni fogják, hogy a nagyüzemi termelés nagyobb keresetet biztosít, mint a ma­gángazdaság, ha belátják, hogy a szövetkezetekkel éppen rajtuk akarunk segíteni, biztosan tartósan megnyerjük őket a szövetkezeti gondolatnak. Elegendő érvvel rendelkezünk. Minden jól gazdálkodó szövetkezet annak a bizonyítéka, hogy az EFSz megkönnyíti a paraszti munkát, megkímél a sok-sok gondtól, több idő marad a művelődésre, a kultúrára. Emellett a parasztság sokkal jobban él, mint mikor egyedül gazdálkodott. Jó pél­dázat a tanyi szövetkezet tagsága. 587 hektáron gaz­dálkodnak. Ebből 510 hektár a szántó. Évről évre jobban gazdálkodnak. Ez évben például 238.000 koronával nagyobb a tervezett hasznuk, mint tavaly. Az első félévre 607 ezer korona bevételt terveztek és 1,299.000 Kcs-t értek el. így a munkaegység értéke szövetkezetükben a múlt évivel szem­ben 10.40 Kcs-val növekedett. Ezenkívül, hogy most a ter­mészetbeni juttatásokon kívül munkaegységenként 38 koro­nát fizettek ki. Nézzük meg legalábbis kegy szövetkezeti tag keresetét. Nagy Kálmán az első félévben 413 munkaegységet dolgozott le. Családja többi tagjával együtt 640 munkaegy­séget értek el. így az első félévben 16 mázsa búzát, 7 mázsa árpát, 1280 liter tejet és 11.52 korona előleget kapott. Ha Nagy Kálmán családjának félévi jövedelmét korona értékben fejezzük ki, akkor az 33.219 koronát tesz ki. Ilyen szövetke-, zeti tagok vannak Tanyon és sok más szövetkezetben is. Olyan példa ez, amely érthetően azt bizonyítja, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás kifizető. A falvakban minden újonnan megalakuló szövetkezet nagy győzelmet jelent. Az ifjúsági szervezetek úgy dolgozzanak, hogy az ő győzelmük, az ő po­litikai munkájuk győzelme is legyen az. Az EFSz-be meg­nyert minden új taggal közelebb jutnak falvaink a jóléthez és a szocializmushoz. V- _____________________________________________________________J Ifjúsági sajtóhónap A CsISz losonci járás vezetőségének tagjai kidolgozták a CsISz KB XIII. teljes ülésének határozatából reájuk háruló feladatokat. A tervben többek között arról is szó van, hogy szeptem­ber végéig ezer előfizetőt szereznek az ifjúsági sajtóra, a Smenára és az Üj Ifjúságra. Ezt a feladatot szépen telje­sítik. Bár a terjesztést még csak most kezdték, már az első hét nap alatt kö­rülbelül 300 új előfizetőt szereztek az ifjúsági sajtó számára. Az öntudatos CsISz-tagok elsőrangú feladatuknak tartják az ifjúsági sajtó terjesztését. Koska János, a szlovák 11 éves iskola tanulója eddig már 80 előfizetőt szer­zett az ifjúsági sajtóra. Berki Lajos a CsISz járási vezetőségének második titkára, aki a járásban az egész ter­jesztést vezeti egyike azoknak, akik a losonci járásban megakarják szerezni a Jilemnieky jel­vényt. Eddig 24 új előfizetőt szerzett. A CsISz járási titkársága mellett egy levelező kör is alakult, amely majd a Smena és az Üj Ifjúság szerkesztőségét rendszeresen tájékoztatja a járásban történt eseményekről. Ezenkívül a kö­zeljövőben számos községben levelező köröket szerveznek. Barta Balázs, a panyidaróci EFSz könyvelője a járási instruktor! kar egyik legaktívabb tag­ja, Panyidarócon és Miksiben is levele­zőkörök szervezését vette tervbe. A járási titkárságon megtartott aktíván megjelent levelezők Ígérték, hogy nem­csak munkahelyükről írnak, hanem meglátogatják a közeli községeket, megismerkednek az ottélő ifjúság mun­kájával és erről is tudósítják a szer­kesztőségeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom