Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-13 / 12. szám
2 f954. fobnrir 1? 0) IFJÚSÁG A bácskai CsISz-szervezet életéből Bácskán, ebben a kis községben, amely a királyhelmeci járás keleti részében húzódik meg, már négy éve működik a CsISz-szervezet. A CsISz- szervezet megalakulása előtt és e megalakulása után is egy bizonyos ideig e fiatalság bizony nem a legpéldásebb életmódot folytatta. A fiatal legények nagyon szerették a korcsmát. Kultűr- ténykedés a faluban nem volt, a kul- túrmunka helyét a korcsmaasztal, valamint az alkoholtól bűzlő környezet szolgálta. Azok, akik gazdagabb zsebbe! rendelkeztek még egyéb szórakozást is találtak. Egy nádfedeles ház volt a szórakozás színhelye, ahol ádáz kártyacsaták dúltak. A pénzesebb íia- talok esténként ide csoportosultak es kártyázással „szórakoztak”. Azonban fordulatot jelentett a község életében 1950 február 2-a. amikor megalakult a CsISz-szervezet. Ezt Trosko Bertalan fiatal tanítónak köszönhetjük, aki 1949-ben jött a faluba. Ele.nte 18 tagja volt a szervezetnek. A kevés tag — mégis nagy munkát végzett. A községben kultúréletet teremtettek. Több kultúrműsort tanultak be és kultúrbrigádot alakítottak. A legnagyobb hiba talán az volt, hogy nem volt a községnek kultúrterme. Az iskola helyiségeit vettük igénybe a kul- túrmunkánál. Azonban kultúrhelyiséget is építettünk. Sok odaadó munkával járult"' abban az időben a szervezet megerősítéséhez Marci. Bertalan. Lázár Gallért, Loksa László, Lokse Miklós, Cservenyák Adél és Bernét Katalin. Ma már ezek a tagok büszkén tekintenek vissza a múltba és a község többi fiataljai is értékelik a munkájukat. Vége lett a korcsmái virtuskodásoknak és a kártyázásnak. Ezt mind a fiatalságnak köszönhetjük. Ma már minden fiatal tanulni vágyik és a kuJtúrhelyiségbe rövid idör belül mozigépet is vásárolunk. Községünkben a sport is fejlődésnek Indult. Kitűnő sportpályánk van és még töbl más eszközzel rendelkezünk, amely a kultúrát és a sportot fejleszti. A fiatalok az EFSz megszervezéséből is kivették a részüket. Munkálkodnak az EFSz megszilárdításán Is. A szervezet vezetősége állandóan összeköttetésben van ez EFSz vezetőségével és brigádmunkával segítik a szövetkezetei. Volt rá eset, amikor 380 órát dolgozott le a fiatalság. Szer vezetünk fiatal lelkiismeretes traktorosokat it. nevelt ki a szövetkezét számára. A szervezetünk nevelte ki Loksa Lászlót is, aki országos méretben Is a legjobb traktorosok között foglal helyet. Vemer Gyulát is mi neveltük ki, aki az országos versenyzászlónak a tulajdonosa volt. Verner elvtárs az őszi munkáknál 3640/0- a teljesítette normáját és ezáltal elősegítette az őszi betakarítást, valamint az őszi vetés pontos határidőre való elvégzését. Ezekkel az eredményekkel azonban nem elégedünk meg. A jövőben még nagyobb eredményeket, nagyobb győzelmeket akarunk elérni.' Ehhez a feltételeket is megteremtjük úgy. hogy szervezeti életünkben példásan betartjuk a szervezeti szabályokat. Nagy segítségünkre van az „Üj Ifjúság”, amelyből sokat tanulunk és ezt a tudást felhasználjuk a munkánkhoz. BizKötelezettségvállalások pártunk X.kongresszusa tiszteletére Frankó Bertalan tosra vesszük azt, hogy nagyobbak lesznek az eredményeink az eddigieknél, mert sokat tanulunk és jót dolgozunk. (A bácskai CsISz-szervezet vezetősége.) A párkányi CsISz-szervezet vezetőségéről A CsISz párkányi elepszervezete az utóbbi időben tagsági gyűlést hívott össze, A tagság kissé késve gyülekezett Ö6sze. Várták a vezetőséget, az elnököt. A vezetőség és az elnök azonban nem érkezett meg. A tagok nyugtalankodtak, ki és bejártak, unták a sok várakozást. Sokan haza is mentek. Szerencsére a CsISz járási bizottságának képviselője is jelen volt és a gyűlést ő vezette le. Megtárgyalták a szervezet munkáját úgy, ahogy már az ilyen rosszul sikerült tagsági gyűlésen lehet. A tagok élesen kritizálták a vezetőséget a helytelen és felelőtlen munkája miatt. A tagság panaszkodott arról, hogy az alapszervezet vezetősége hosszú szónoklatokat intéz a tagokhoz, de a szónoklatokon kívül mást nem tesz. A szervezet teljesen tétlen. Azt beszélték a tagok, hogy a vezetőség nem dolgozik, mert ahelyett, hogy felkeresnék a fiatalokat és köztük töltenék az időt, ez utcákon sétálnak. Ez különösen a szervezet elnökére vonatkozik. Az évzáró közgyűlést sem készítették elő. A járási instruktor már kétizben hívott össze vezetőségi gyűlést, de a vezetőség nem jelent meg. Ebből az esetből szintén azt látjuk, hogy a vezetőség valóban elszakadt a tagságtól. A szervezet helyiségében is rendetlenség uralkodik. A CsISz-tagok igazolványai az asztalfiőkokban hevernek és várják, hogy mikor kerülnek a CsISz-tagok kezeibe. A tagsági díjak fizetésevei is a járási instruktornak kell törődni, mert az alapszervezet vezetősége nem törődik vele. Az irányelvek és más iratok szintén olvasatlanul hevernek az asztalfiókokban. Kiváncsiak vagyunk arra, hogy az évzá.ő közgyűlésen miiyen munkáról számol be a vezetőség. Ebből az esetből azt látjuk, hogy ahol a vezetőség nem törődik a szervezettel, ott nem megy a munka sem. így van ez Párkányban is, ahol a vezetőség nem törődik a szervezettel. Lacza Rudolf, Párkány Uj tagokat avattunk Kint hideg, zimenkós téli idő van, de az iskola tantermében kellemes meleg uralkodik. A tanteremben CsISz tagsági gyűlésre készülnek. Azok is összegyülekeztek, akik ezen a gyűlésen kapják meg a CsISz tagsági igazolványaikat. A gvűlést Farkas József eivtárs nyitotta meg. Utána az iskola igazgatója, Ozordi Ferenc elvtárs beszélt és beszámolt az iskolánkban működő CsISz- szervezet munkájáról. A munkát nem tartotta kielégítőnek. Majd a félévi előmenetelről és az iskolai fegyelemről beszélt. Felkérte a CsISz-tagokat, hogy komolyan foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel és javítsák meg a munkájukat. A félévi előmenetel kiértékelése után, megvitattuk a hibákat. Ezután 50 új tagnak ünnepélyesen átadták a tagsági igazolványát. Valóban rendkívül ünnepélyes volt, amikor az új tagok letették a fogadalmat. Az új tagoktól nagyon sokat várunk és sok feladat hárul rájuk. Az iskolában fennálló hibákat csakis az ö segítségükkel tudjuk véglegesen eltávolítani. Az új tagok megfogadták, hogy minden tudásukat, minden erejüket a munkának, áldozzák és jobban fognak dolgozni, mint az idősebb tagok. A gyűlést az ifjúsági indulóval fejezték be. Matus Gábor Dunaszerdahely A DIVS/: felhívása febru-Vr 21-e alkalmából A DIVSz február 21-e, a gyarmati uralom elleni harc nemzetközi napja alkalmából felhívást intézett a világ ifjúságához. A felhívás a többi között hangoztatja: „Forduljatok szeretettel Vietnam és Malájföld ifjúsága felé, amelyre gyarmati háborút kényszerítettek. A béke ellenségei ki akarják tei- jeszteni a vietnami háborút. Kívánjuk, hogy a vietnami szennyes háború megszüntetését és az öszszes háború befejezését követelő mozgalom hullámai összezúzzák ezt a cselszdvést. Ne feledkezzetek meg a Kenyában, Bt jt-Guyanában és Ugandában elkövetett kegyetlenkedésről, valamint a nemzeti szuverenitás lábbal tiprásáról. Az igazság, a jólét, a haladás, a civilizáció minden egyes hívével együtt tiltakozzatok e kegyetlenkedések ellen,” Az ifjúság pártunk iránti szeretetét azzal is kimutatja, hogy tömegesen vállal kötelezettséget a párt X kongresszusának tiszteletére. Már eddig is nagyon sok egyéni és kollektív kötelezettségvállalás született. Nem is -csoda ez. Hiszen a fiatalság köszönhet legtöbbet a pártnak. Gondoljuk Csákéi, milyen lenne a fiatalság élete, he pártunk segítségével a dolgozó nép nem valósíthatta volna meg hazánkban a népi demokratikus rendszert. Tudja ezt e mai fiatalság, ezért hálatelt szívvel gonool pártunkra, annak alapítóira és minden alkalommal kimutatja szeretetét a párt iránt. Különösen a tanulóifjúság körében történtei értékes kötelezettségvállalások. Például Terefenko Rudolf, aki a rozsnyói bányásztanulóotthonben tanul, szintén értékes egyéni kötelezettségvállalást tett. Elsőrban is jobban és többet tanul. A matematikából és geológiából egyesre, vagy kettesre v zs- gáz:k. Fizikából, üzemi ismeretekből és testnevelésből pedig jeles osztályzatit íiWíme. majd Km'a _sot£>ezt;U- ségvállalása szerint. A politikai ismereteit is bővíti. Áttanulmányozza Csehszlovákia Kommunista Pártja történetét és a Csehszlovák köztársaság alkotmányát, valamint a Szovjetunió alkotmányát. Az üzemi könyvtárból elolvassa azokat a szakkönyveket, amelyek a bányamunka jobb megszervezésével foglalkoznak. Azonkívül még 50 brigádórát dolgozik le a tanulóotthon környékén, hogy szebbé tegye a tanulóotthont. A galántai tanulóotthonban is termékeny talajra talált a kötelezettségvállalásokra tett felhívás. A második évfolyam első csoportja május elsejéig megszerzi a Fucsík és a PPOV jelvényt. Februát 8-án ped g Levcsenkov szovjet sztahanovista munkamódszere szerint dolgoztak, ami naay sikerrel járt. A párt X. kongresszusáig fokozatosan bevezetik ezt a munkamódszert az egész tanulóotthonben. A tretinai pékipari tanulóotthon tanulói is szép kötelezettségvállalást tettek. Hiszen munkájuktól függ a kenyér jó minősége. Ezt elsősorban úgy érik el, ha pontosan és szakszerűen kezelik a kemencéket és a tésztegyártó gépeket. A jó kenyérnek és a péksüteménynek ez az első feltétele. Ezért a jő szakmunkások, mint Pauchliková, aki a_Kgmenoenel_ dolfeo^iB., Olléová és Versova, akik a formázó gépeknél dolgoznak, védnökséget vállalnak azok felett, akik még kevésbbé sajátították el az ügyes bánásmódot a gépekkel. A tanulók egymást tanítják a jó munkára Így a párt X. kongresz- szusáig minden tanuló megtanulja a helyes bánásmódot a gépekkel, magasa1- . szaktudásra tesznek szert, hogy megjavuljon a kenyér és péksütemények minősége. A noválti bányásztanulók kötelezettségvállalásai a termelés fokozására irányulnak. Szem előtt tartják a széntermelés megjavílásáról szóló párt és kormányhatározatot is. Kötelezettségeiket a párt- és kormányhatározat alapján vállalták. Semicky Elemér azt vállalta, hogy a normáját folyamatosan 1100/o-ra teljesíti és megszerzi a Fu- csík-jelvényt és a PPOV jelvényt. Mi- nár Károly ped!< 1050/0-ra teljesíti a normáját. A 234-es termelési központon, anol Drahos. Galik és $tevnn<a bányásztanulók dolgoznak, megszilárdították az eddigi normát. Ez ezt eredményezi, hogy naponta mindenki, aki ott dolgozik egy csillével több szenet termel ki és 30 cm-rel haladnak előbbre a szénfejtésben. Tehát a nováki bányásztanulók kötelezettségvállalásai nyomán több lesz a szenünk. Azonban az állami gazdaságokon és az EFSz-ekben dolgozó fiatalok eddig még kevés kötelezettséget vállaltak. Ez q ,zal a ténnyel is összefügg, hogy télen javarészt szünetel a mezőgazda- sági munka. De ez nem szolgál a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mentségére. Bizonyára adódott volne alkalom ott is a kötelezettségvállalásokra. A párkányi és az érsekújvári járásban nem tettek még eddig kötelezettségvállalást a mezőgazdaságban dolgozó fiateldk. Pedig az évzáró közgyűlések alkalmával lehetett volna erről beszélni. Hogy az állami gazdaságokon és az EFSz-ekben dolgozó fiatalok, ne maradjanak el a tanulóifjúság mögött, szintén vállaljanak kötelezettséget a párt X. kongresszusa tiszteletére. Ezt meg lehet tenni ilyenkor téli időszakban is, amikor nincsenek fontos mezőgazdasági munkák Példás tanulókról Képünkön e bratislsvai állami munkaerőtartalékok 1. számú szakintézetének példás tanulóit láthatjuk. Jó tanulásukkal és tanufótársaikhoz való viszonyukkal k'iérderpelték, hogy ifjúsági sajtónkban írjunk róluk. Sokat segítettek a gyengébb tanulóknak és így nagyban hozzájárultak ahhoz a szép eredményhez, amit az intézet fiataljai a tanulásban elértek. Szüleik, mestereik, valamint azok az iskolák, ahonnan másfél évvel ezelőt kijöttek, tanítóik és ifjúsági szervezetünk egyaránt büszke lehet rájuk. Fodor Jóska (jobbról balra) a magyar tannyelvű II. osztály egyik legpéldásebb tanulója. Félévi bizonyítványa tiszta egyes. Villanyszerelőnek tanul. Az osztályban ő szereti legjobban az irodalmat. Pár nappal ezelőtt fejezte be a Fucsík-jelvényszerző versenyre szükséges utolsó könyv elolvasását. Odler Erzsébet, az intézet legjobb tanulója. Másfélévé, hogy a tanulóotthonban ven, de egyesnél még nem felelt rosszabb osztályzatra. Példás CslSz- tag, az üzemi CsISz-szervezet vezetőségének is tagja. Síp Miklós az osztályönkormán.yzat elnöke. Ügyességével, amint az intézetbe jött, magára hívta nevelői figyelmét. Gépszerelőnek tanul. Gyengébb osztálytársainak sokat segít a tanulásban. Az Oj Ifjúság rendszeres olvasója. Steno Jozefin szintén tagja az üzemi CsISz-szervezet vezetőségének. A tanulásban is a legjobbak közé tartozik. Félévkor kitüntették. Nagyszerű sportoló, észt eg ály ősnek készül, i Csémi Dioníz és Kockás László sem feledkeznek meg arról a feladatról, ami az iskolában rájuk vár. Minden igyekezettel azon vannak, hogy osztálytársaik jól felkészüljenek a jövő hivatásukra. Réden a fiatalok az iskola befejezése után sötét Jövő előli álltak. Ta- noncnak nem mehetett akárki, csak akinek pénze volt. A különböző főnökök, mesterek és ipartestü'etek a tanításért magas díjat követeltek a szülőktől. Kladno vidékén az ipartestület határozata alapién a tanoncok ezer koronát fizettek a mesternek. Ráadásul még naponta 10-12 órát kelleti dolqozniok. A vágujhelyi vegyes ipartestület a lanoncjelvétel kór orvost vizsgálatot követelt a szülők számlájára. 8 koronás okmány béig eget a felvételi bizonyítványra. 20.- koronás illetéket. 60.- koronás beiratási díjat 200.- koronás letétet, a szabaduló és mesterlevélért pedig 170 - koronát és 72.- koronát a tanonciskolái költségekre. így sok szülőnek le kéllett mondania arról, hogy gyereke ipart tanuljon. Nem volt rá pénzük. Azok a licitálok, akiknek mégis sikerült tanonc nak elszegődniük, nagyon szomorú körülmények között éltek. Nemhiahi mondták akkor, — „inas sors, komisz sors". A tanoncok, a mesterek és feleségeik részere olcsó munkaerőt /elentet- tek. 1932 júliusában a Hűdé Právó- ban hír jelent meg a tanoncok kizsákmányolásáról. A cikkben pellengére állítják egy vysoké-mytói gépit- katosműhely tulajdonosát. Két tanon- cát lógat helyett használta fel a bui- qnnya kiszedésénél. Se szeri, se száma az ilyen szomorú eseteknek. Tanulóidejük letö’tése után a fiatal munkásokat és munkásnőket rend szerint elbocsájtották. Miután ha rósz szül is, mégis csak fizetni kellett őket a kapitalista inkább új tanoncot vett fel. Ezeknek természetesen nem fizeKétféle fiatalság tett semmit. A fiatal munkás természetesen nem tudott elhelyezkedni, de enni akart. Iqy tehát a burzsoa köztársaság a fiatalokat a bűnözés útjára kergette. 1936-ban 8.988 bűnözőt tar tottak .nyíldán, számuk 1937-ben 9-444- re nőtt. A bulvárlapok tele voltak szenzációs hírekkel a fiatalok bűntetteiről. A cikkíróknak álmukban sem jutott eszükbe, hogy tulajdonképpen a kapitalista rendszer ellen írnak vád iratot. Ma már eltűntek a sovány, rosszul táplált tanoncok és agyondolgozott fiatal cselédlányok, a pofonokat osztogató mesterek. Szocializmust építő társadalmunk az ifjúságnak örömteljes és boldog fiatalságot biztosít. Már nem kell félniők, hogy az iskola befejezése után nyomorban fognak élni Pártunk és kormányunk a nemzeti jövedelemből óriási összegeket fordít az ifjúságra, főleg azokra, akik az állami munkaerőtartalék tanintézeteiben és a dolgozó fiatalok központjaiban sajátítják el szakismereteiket. Ma a tanulással összefüggd költségeket az állam fedezi 1953-ban csak a tanintézetekben elhelyezett diákok nevelésére és ellátására 992 millió 756 ezer koronát szentelt az állam. A tanintézetekben 76.840 diák tanul akikből iparunk legtnntosabb ágainak jó szaktudással rendelkező munkásai lesznek. Hogy köztársaságunk valóban ’ gondoskodik a fiatal munkásokról, azt a qyönyörü tanintézetek és otthonok bizonyítják. Míg azelőtt a tanulás csak mellőzéssel és megalázással járt. ma a diákok a tanintézetekről és központokról a legszebben emlékezhetned meg. Például öröm végignézni a rozsnyói bányásztanulók tanintézetén■ Látjuk a jól felszerelt tantermeket, társadalmi helyiségeket, óriási tornatermeket, az orvosi rendelőt, ahol könnyebb betegség esetén gyógyítják a növendékeket. A sumperki bányásztanintézetben, >e- pülőklubban, vitorlás repülőgépek állnak a diákok' rendelkezésére, a sportolók botolnak, vívnak. A sembachi tanintézetben 1953 októberében hárma éven belül már a harmadik ú.? iskola ny'lt meg. A kormány 2 milliárd koronát fordított berendezésükre és rendbehozatalukra és csak a szakis- * kólákra több mint egy milliárd koronát. A fiatalokról való gondoskodás természetesen jó eredményekkel jár. .4 tanintézetekből eltávozó fiúk és lányok nemcsak szaktudással rendelkeznek, hanem általánosan is igen képzettek. De nemcsak erről van szó, a mi ifjúságunk testben is erős. Büszkék vagyunk arra, hogy a 14 éves fiúk átlagsúlya 7 kilóval több é: magasságuk 8 cm-rel magasabb mint az első köztársaságbeli átlag polt. Az Egyesült Államokban, Angliában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és mindenütt, ahol még a kapitalista rendszer uralkodik, a fiatalok milliói munka nélkül állnak. Míg ezekben az országokban a kapitalista rendszer a fiúk és lányok százezreit a bűnözés útjára kergeti, a mi ifjúságunk fiatalsága egyre szebb. Ez is bizonyítja népi demokratikus rendszerünk óriási előnyét. Amiről a kapitalista rendszer idején a fiatal munkanélküliek csak álmodoztak, az most mindenki részére természetes valósog.
