Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-10 / 11. szám
01 IFIOS&G yViegvilaHák — elfogadták ★ * ★ A komáromi hajógyárban elfogadták a törvényjavaslatokat Nines olyan falu, város, vagy üzem, ahoi ne vitatnák meg a nemzeti bizottságok választásáról szóló törvényjavaslatot. A dolgozók örömmel fogadják, így ven ez a komáromi hajógyárban is. A komáromi hajógyárban az első részleg dolgozó csoportosan vitatták meg e törvényjavaslatot. A 213-as munkaközponton Békefi, Nemcsics, Ba- horec és Körmendi elvtársek vezetésével folytak e v'ták. A 214-es részlegen a szlovák nyelvű dolgozók számára Ambrus elvtárs vezette a vitát. A dolgozók kritizálták az egyes nemzeti bizottságok működését, de megvitatták a törvényjavaslat minden pontját is. A 2.133-es üzemi részlegen Hajnali elvtárs élesen bírálta a komáromi nemzeti bizottság munkáját abban az irányban, hogy nem törődik megfelelően a város tisztaságával. Ezzel kapcsolatban rámutatott a vasúti vendéglőre, amely használhatatlan állapotban van és nem alkalmas az étel és ital felszolgására. Ugyancsak rámutatott egyes utcák hiányos megvilágítására. A második szektor 2.213 központján, ahol a központ vezetője Takács elvtárs tgyancsak beszéltek a dolgozók a falvaikban, illetve a lakhelyeiken lévő nemzeti bizottságok elégtelen munkájáról. Szeverényi, Stefenik, Horvát és a többi elvtársak felszólalásukban kiemelték, hogy a legnagyobb hiányosságokat a sógor-komeság okozza ezeken a helyeken, ami természetesen fékezi a nemzeti bizottságok alapos munkáját. A továbbiakban az elvtársak kritizálták a komáromi helyi nemzeti oi- zottságot, mivel az működésének ideje alatt nem volt képes a kultúrház felépítésére, amely a komáromi dolgozók kultúréletének a központjává vált volna. Ez a hiba annál is inkább komoly, mert kormányunk pénzt utalt ki erre a célra. Dolgozóink vitafelszólalásai hozzájárulnak a nemzeti bizottság munkájának megjavításához és segíteni fognak abban, hogy a komáromi nemzeti bizottság is betölthesse feladatait. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok vitája az eperjesi kerületben A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok országos vitája az eperjesi kerület üzemeiben és községeiben a dolgozók egyre fokozódó érdeklődésének jegyében folyik. Eddig a kerület 182 üzemében és 255 községében tartottak vitát. A- országos vitát irányító kerületi bizottság naponta figyelemmel követi a vita lefolyását valamennyi járásban. A bizottság február 4-én, csütörtökön értekezletre hivta össze e járási vitarendező bizottságok elnökeit és titkárait. Az értekezleten főként azokat a hiányosságokat elemezték, amelyek a vita folyamán eddig előfordultak és megtárgyalták a vita további folytatását. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok megvitatásának eddigi lefolyása azt mutatja, hogy a lakosság részvételének gondos biztosításával és az előadók jó felkészültségével elérik, hogv a dolgozók élénk érdeklődést tanúsítsanak a nemzeti bizottságok munkája és az új törvényjavaslatok iránt. Vita az érsekűjvári lengyárban Mit szólnak majd a nemzeti bízott- , 6ágak választásával kapcsolatos tör- ] vényjaveslathoz — gondoltuk, amikor i vitára gyülekeztek az érsekújvári len- | gyár dolgozói. Módosítások, javaslatok j vagy panaszok hangzanak el? Vagy | talán nem érdekli őket a törvényjavaslat. Kiváncsiak voltunk és vártuk, I hogy mi lesz. De az összegyülekezett dolgozók is várták a vita kezdetét, illetve a törvényjavaslat ismertetését. A törvényjavaslatot aztán Ágh Mihály elvtárs üzemi igazgató ismertette. Igazán minden tárgyat kimerítő ismertetés volt. Nemcsak a múltra tekintett vissza, hanem elemezte a jelent is. Ismertette a feladatokat és az eredményeket. Megmagyarázta a törvényjavaslat fontosságát és azt, hogy milyen nagy hatalom is az, hogy a dolgozók megvitathatják a törvényjavaslatot. Utána kezdődött a vita. A vitából kiérezhető volt, hogy a dolgozók a nemzeti bizottságok tagjait úgy válogatják ki a többi ember közül, mint a kertész a palántákat. Minden esetben a legerősebbet, a legfejlettebbet választják be a nemzeti bizottságokba. Olyan egyéneket, akik bátran néznek szembe az eseményekkel,- a problémákkal és nem törnek meg, ha még olyan erősen dühöng is a vihar. Zelszman József felszólalásának is ez volt a tartalma. Bállá Ferenc pedig javasolta, hogy minden rétegből kell majd a nemzeti bizottságba választani valakit. A becsületes kis és középparasztok szintén helyet foglalhatnak a falu vezetőségében. Ez elősegíti a munkások és a dolgozó parasztok összefogását és így jobban megértik egymást. De közvetlenül a törvényjavaslathoz is sokan hozzászóltak. Különösen az a tény talált nagy visszhangra, hogy a nemzeti bizottságok együttműködnek majd ai választókkal. Nem szakadnak el tőlük, hanem kölcsönösen elősegítik egymás munkáját. Proházka Anna megjegyezte, hogy így hamar észrevesz k majd a választók, ha a nemzeti bizottság hibát csinál. Igen ám, csak meg kell előzni a hibákat, szóltak közbe többen. Ellenőrizni kell a nemzeti bizottság munkáját, mert ellenőrzés nélkül a hibák hamarabb megesnek. Az ellenőrzésre joguk lesz a választóknak. Nem szabad az események mellett behunyt szemmel járni, akkor majd a nemzeti bizott- | ság nem követ el hibákat. Mindenki | meggyőződött arról, hogy a választók nagy részben felelősek a nemzeti bi- j zottság jó munkájáért is. Ott, ahol a | választók együttműködnek a nemzeti bizottsággal, jó eredmény várható. Osgyina Zsófia boldogan fejezte ki a legfőbb vágyát és óhaját, amikor azt mondta, hogy Érsekújvár már biztos nem lesz olyan piszkos és poros, ha az új nemzeti bizottságot megválasztják. Reméli, hogy az új nemzeti bizottság többet törődik majd a város tisztaságával is. Kellemetlen dolog szemetes, poros utcán járni. Sok helyen parkosítani is lehetne, fákat ültethetnének. Ezeket a hibákat a választások után orvosolni fogják. Meszlényi elvtárs az üzemi bizottság elnöke szintén felszólalt. Ismertette, miért kell az üzemekben is megvitatni a választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot. —- Az üzemi dolgozók sem különülhetnek el a várostól vagy a falutól — mondta. — A falu a város problémái, az üzemi dolgozók problémái is. Volt, amikor ez üzemi dolgozók nem törődtek a falu bajával. Ez azonban nem jó útra vezetett. Ma megváltozott a helyzet és az országban minden probléma a mi ügyünk is. A vita igen élénk volt, csak a fiatalok közül kevesen szólaltak fel. Ha nem is bocsátkoztak vitába, legalább segítsék elő a nemzeti bizottságok munkáját. Ezzel nagy szolgálatot tesznek, mert hiszen a nemzeti bizottságok munkája a fiatalok életét is szebbé teszi. B. I. Ipolypásztón is megvolt az évzáró közgyűlés Ipolypásztón is megtartották a CsISz évzáró közgyűlését. Az évzáró közgyűlésen Sneider Zsuzsanna, a CsISz járási bizottságának küldötte is jelen volt. A szervezet elnöke, Farkas elvtárs üdvözölte a megjelenteket, utána a vezetőségi tagok beszámoltak a ténykedésükről. Farkas elvtárs felsorolta a nehézségeket, amelyeket le kellett küzdeni. Utána rátért- a tagság politikai nevelésének kérdésére. A nevelés terén nagy eredményeket értünk el. Különösen a politikái. iskolázás folyik rendes mederben és az iskolázáson keresztül a tagok elsajátítják a politikai ismeretek alapját. Az elnöki beszámoló után a kultűr- felelős, Sípos elvtárs beszámolója következett. A kultúrténykedésünk — mondotta Sipos elvtárs — csak az u- tolső negyedévben tudott jelentősen kibontakozni. Több színmüvet betanultunk és több kultúrestet rendeztünk. Azonban e vezetőség többi tagjai nem tudtak beszámolni a munkájukról. Nem dolgoztak kielégítően, elhanyagolták munkájukat. Nem is ajánlották, hogy újra beválasszák őket a vezetőségbe. E beszámoló után a vezetőség vá’asztása következett. A választást vita követte, amelyben felszólaltak a többi tömeg6zervezetek képviselői és építő kritikáikkal és tanácsaikkal nagy segítséget nyújtottak a szervezet további munkájához. Bolya István a tagsági igazolványok rendszeres ellenőrzésére hívta fel a vezetőség figyelmét. A vitába a tagság legnagyobb része bekapcsolódott. Az évzáró közgyűlésen kötelezettségvállalások is születtek. A CsISz-tegok kötelezték magukat, hogy tevékenyen résztvesznek a helyi EFSz munkáiban. Továbbá brigádmunkával segítik a szövetkezetei és külön vállalást tett négy traktorista, akik május elseje tiszteletére 110 százalékra teljesítik majd a normájukat. Azt tapasztaltuk, hogy a tagok nem rendelkeznek kellő természettudományi ismerettel. Eddig semilyen természettudományi előadást nem tartottunk. Ezért vállaltuk, hogy május elsejéig tudományos előadásokat tartunk a föld keletkezéséről és az élet eredetéről. Lehettek volna értékesebbek is a kötelezettségvállalások, azonban mégis azt látjuk, hogy a pásztói 'ifjúság a legjobb útra tért és így még értékesebb munkát végez. Dajcs Zoltán CsISz járási instruktor Bányászaink leküzdik a természeti nehézségeket és gondos munkájukkal bebiztosítják mindannyiunk életszínvon alának további emelkedését. 1954. február 10. A gépekkel való bánásmód elővigyázatosságot kíván, nehogy esetleg baleset történjék. Július Ksinán mester, megmutatja a fiataíoknak a gép helyes kezelését. A CsISz évzáró közgyűlése Baracskán A baracskai CsISz-szervezet január 23-án tartota meg az évzáró közgyűlését. Az évzáró közgyűlést a helyi nemzeti bizottság helyiségében tartották, amelyen 34 tag volt jelen. Az évzáró közgyűlésen résztvett a helyi nemzeti bizottság elnöke és a Hadsereggel Együttműködő Szövetség elnöke is. A vezetőség tagjai beszámoltak arról, hogy milyen munkát végzett a szervezet az elmúlt évben. Nagyon meglepő volt az, hogy a tagok kötelezettségvállalásaikat teljesítettük. Annak idején a tagság kötelezettséget vállalt, hogy 400 brigádórát dolgozik le az EFSz-ben. Azonban a tagok nem 400, hanem 1.287 órát dolgoztak ie. A második kiemelkedő pont a tagszerzés. A multévi évzáró közgyűléskor 15 tagja volt az alapszervezetünknek, ma pedig 34 tagja van. Az ifjúság belépett a Hadsereggel Együttműködő Szövetségbe is, a- meiyben fejleszti honvédelmi képességeit. A tiatalokon kívül még 87 tagot szereztünk a Hadsereggel Együttműködő Szövetségnek. A CsISz-tagok közül tizenketten járnak pártiskolázásra. A sikerek mellett azonban a hibák is megmutatkoznak. A hibákat különösen a sajtóterjesztésnél észleljük. Például, a szerv.zetünkböl csak ketten fizetnek elő az Új Szóra. Az Üj Ifjúságnak pedig csak egy előfizetője van. Ebből azt látjuk, hogy a vezetőségnek sokat kell még fá,adózni, míg a tagságot meggyőzi az újságok előfizetésére. Általában véve a múlt évhez viszonyítva, a munkánkban némi javulás állt be. De sokkal nagyobbak lennének az eredmények, ha a fiatalok rendszeresen olvasnák a sajtótermékeket. A tagság megfogadta, hogy ez évben a CsISz KB XI. plenáris ülésének határozatai szerbit fognak dolgozni és minden fiatalt bevonnak a CsISz munkájába. így elérjük azt, hogy a jövőévi évzáró közgyűlésen nem 34, hanem 50 tag lesz jelen. A jelenlévő tagok élénk vitába bocsátkoztak, különösen akkor, amikor arról volt szó, hogy miként javítsuk meg a szervezet munkáját. Az évzáró közgyűlés nagy munkakedvet ad nekünk és boldogan nézünk a jövőbe. Jenei ''enő MihaJik László Baracska füstbe ment leánybál öbölkút éppen olyan falu, mint a többi. Sáros, vagy poros. Van úgy is, hogy síelni lehet az utcán, de sétálni aztán minden esetben lehet a faluban. Különösen a korcsma felé vezető utak forgalmasak. Ezeken az utakon jár a legtöbb ember és fiatal. De nem akármilyen ruhát viselnek. A legtöbb fiatal szüle nadrágban jár, jampecosan öltözködik. Ilyen a köbölkúti divat. A tizenötéves lányok legtöbbje pedig titokban cigarettázik is. Azt hiszik, hogy a jampeces viselkedés a műveltség jele. A köbö'kútiak azt mondják, hogy dk különbek, mint azok, akik más falvakban laknak. Nem lehet elgondolni azt, hogy miből adódik ez a,, elképzelésük. Ha az EFSz gazdag lenne, virágozna, akkor igen, mondhatnák, hogy jobban dolgoznak, mint a szomszéd falvak népei, de ez nem áll, fenn. A köbölkútiakat mégis az jellemzi, hogy fitymálva leszólják azokat akik a szomszéd falvakból valamilyen ügyben Köbölkútrfl.. vetődnek. Azért Köbölkút mégis különbözik a többi falvaktól. Különösen a fiatalság különbözik a többi falvak fiataljaitól. Mondhatjuk azt is, hogy amilyen a fiatalság, olyan a falu. A köti ö’kúti fiatalok pedig nem élnek szervezeti. életet. A legtöbbje nem is tudja, mi az a CsISz. Esetleg szervezeti verekedést visznek véghez vasárnaponként, vqgy mulatság alkalmával a korcsmában. Ez tehát a köbölkúti kultúra — mert a köbö’kúti mindig dicsekszik a kultúrájával mindenki előtt. Úgy tesz, mintha több okos ember nem is lenne a világon. Pedig kulturténykedés igazán nincsen a faluban. Az utolsó tizenöt évben a fia ■ talok egyetlen-egy kultúrfellépést nem vittek véghez a községben. A szomszéd falvak kutúrbrigádjai látogatnak el néha hozzájuk, de a köbölkútiakat ez sem érdekli. Nem kíváncsink dk a színdarabra. Nem engedi a büszkeségük megnézni azt a színművet, amelyet a szomszéd falvak dolgozói tanultak be. Hiába, kü’önös emberek laknak Köbölkúton. Nem olyanok mint Sárkányban, Szőgyénben, Bátorkeszin. vagy Muzslán. Azért némely esetben mégis rendeznek táncmulatságot. Különösen hí rés szokott lenni a köböl kúti leány- bál. Most is leánybált akartak rendezni, amely abból áll, hogy lányok "enrlezik, fiatal lányok, de nem ez a 1egfőbb sajátossága. . A legfőbb sajátossága abból áll, hogy a nyugati di vatot maimolva kozmopolita báliruhákban jelennek meg az ízléstelenül díszített táncteremben. Egy ilyen Üllőn minden kozmopolita szokás érvényesül. A régi nagyvárosi kávéházak, mulatók züllött légkörét elevenítik fel. Ha a terembe belép az ember, szinte kővé válik a csodálkozástól. Azt hiszi, hogy valamelyik amerikai mulatóhelyre tévedt. A zenekar olyan silány tartalmú zenét muzsikál, hogy más falvakban meg sem hallgatnák. Dehát a köbölkútiaknak ilyen zene tetszik. Az áporodott szagú levegőben különböző színű papírszalagok úsznak. Azt hiszi az ember, hogy valami hínárba került. A papírszalag rácsavarodik a fejre, a fülre és nagy örömet szerez ez a táncosoknak, .4 tánc is giccses, undorító. Éjfél tájban az asztalterítők bűzlenek, a kiömlött bortól. Előfordul, hogy a falhoz verik a borosüvegeket. így mulatnak a köbölkúti fiatalok. Az idősek persze nem mennek el az ilyen bálra. Mondani se kell, hogy azért nem minden fiatalnak tetszik az üyen mulatság. Márcsak azért sem, hogy bármilyen ruhában nem jelenhetnek meg ilyen bálon. Különösen a lányokra vonatkozik ez. Kinéznék azt a lányt a teremből, amelyik nem a legdrágább anyagból, kozmopolita divat szerint varrott ruhában jelenne meg. Előfordulnak esetek is, hogy Prágából rendelnek báli ruhát, Brünnből élő rózsát a keblükre. Érsekújvárból pedig tortát. A tortát elviszik a bálba és természetesen megeszik, mert -zeretik az édeset. Szóval drága az üyen mulatság, nem mindenki vesz azon részt, de nagyon sokan mégis résztvesznek. Most az egyszer azonban áprilist jártak, februáriján. Megtették a báli előkészületeket, volt ott már rózsa, torta, báliruha, megfogadták a zenekart és a bált pedig az illetékes hatóságok nem engedélyezték. A hatóságok részéről nagyon helyes lépés ez. Minek olyan bált rendezni, ahol a nálunk letűnt úri divatot utánozzák és hercegnőknek képzelik magukat a lányok. Az ilyen mulatság nem azt a célt szolgálja, hogy a nép legszélesebb rétege a munka után mulasson. Ez csak a nagyravágyók úri bálja lett valjia. Ha sikerült volna a bál, beszéltek volna .róla egy évig. Most pedig a szomszéd falvakban jót nevetnek a köbölkúti bálon, amely nem sikerült. Ebből az esetből tanulhat a köbölkút.i fiatalság. Máskor olyan bált rendezzenek, amely megfelel a józan ész követelményeinek, ezt bizonyára megengedik majd a hatóságok is. A bálban aztán majd mulassanak jól. b. I.
