Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-10 / 11. szám

01 IFIOS&G yViegvilaHák — elfogadták ★ * ★ A komáromi hajógyárban elfogadták a törvényjavaslatokat Nines olyan falu, város, vagy üzem, ahoi ne vitatnák meg a nemzeti bizott­ságok választásáról szóló törvényja­vaslatot. A dolgozók örömmel fogadják, így ven ez a komáromi hajógyárban is. A komáromi hajógyárban az első részleg dolgozó csoportosan vitatták meg e törvényjavaslatot. A 213-as munkaközponton Békefi, Nemcsics, Ba- horec és Körmendi elvtársek vezetésé­vel folytak e v'ták. A 214-es részlegen a szlovák nyelvű dolgozók számára Am­brus elvtárs vezette a vitát. A dolgozók kritizálták az egyes nem­zeti bizottságok működését, de megvi­tatták a törvényjavaslat minden pont­ját is. A 2.133-es üzemi részlegen Haj­nali elvtárs élesen bírálta a komáromi nemzeti bizottság munkáját abban az irányban, hogy nem törődik megfele­lően a város tisztaságával. Ezzel kap­csolatban rámutatott a vasúti vendég­lőre, amely használhatatlan állapotban van és nem alkalmas az étel és ital felszolgására. Ugyancsak rámutatott egyes utcák hiányos megvilágítására. A második szektor 2.213 központján, ahol a központ vezetője Takács elv­társ tgyancsak beszéltek a dolgozók a falvaikban, illetve a lakhelyeiken lévő nemzeti bizottságok elégtelen munká­járól. Szeverényi, Stefenik, Horvát és a többi elvtársak felszólalásukban ki­emelték, hogy a legnagyobb hiányos­ságokat a sógor-komeság okozza eze­ken a helyeken, ami természetesen fé­kezi a nemzeti bizottságok alapos mun­káját. A továbbiakban az elvtársak kriti­zálták a komáromi helyi nemzeti oi- zottságot, mivel az működésének ideje alatt nem volt képes a kultúrház fel­építésére, amely a komáromi dolgozók kultúréletének a központjává vált vol­na. Ez a hiba annál is inkább komoly, mert kormányunk pénzt utalt ki erre a célra. Dolgozóink vitafelszólalásai hozzájá­rulnak a nemzeti bizottság munkájá­nak megjavításához és segíteni fognak abban, hogy a komáromi nemzeti bi­zottság is betölthesse feladatait. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok vitája az eperjesi kerületben A nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslatok országos vitája az eper­jesi kerület üzemeiben és községeiben a dolgozók egyre fokozódó érdeklődé­sének jegyében folyik. Eddig a kerü­let 182 üzemében és 255 községében tartottak vitát. A- országos vitát irá­nyító kerületi bizottság naponta figye­lemmel követi a vita lefolyását vala­mennyi járásban. A bizottság február 4-én, csütörtö­kön értekezletre hivta össze e járási vitarendező bizottságok elnökeit és tit­kárait. Az értekezleten főként azokat a hiányosságokat elemezték, amelyek a vita folyamán eddig előfordultak és megtárgyalták a vita további folytatá­sát. A nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslatok megvitatásának eddigi lefolyása azt mutatja, hogy a lakosság részvételének gondos biztosításával és az előadók jó felkészültségével elérik, hogv a dolgozók élénk érdeklődést ta­núsítsanak a nemzeti bizottságok mun­kája és az új törvényjavaslatok iránt. Vita az érsekűjvári lengyárban Mit szólnak majd a nemzeti bízott- , 6ágak választásával kapcsolatos tör- ] vényjaveslathoz — gondoltuk, amikor i vitára gyülekeztek az érsekújvári len- | gyár dolgozói. Módosítások, javaslatok j vagy panaszok hangzanak el? Vagy | talán nem érdekli őket a törvényja­vaslat. Kiváncsiak voltunk és vártuk, I hogy mi lesz. De az összegyülekezett dolgozók is várták a vita kezdetét, il­letve a törvényjavaslat ismertetését. A törvényjavaslatot aztán Ágh Mi­hály elvtárs üzemi igazgató ismertet­te. Igazán minden tárgyat kimerítő is­mertetés volt. Nemcsak a múltra te­kintett vissza, hanem elemezte a jelent is. Ismertette a feladatokat és az ered­ményeket. Megmagyarázta a törvényja­vaslat fontosságát és azt, hogy milyen nagy hatalom is az, hogy a dolgozók megvitathatják a törvényjavaslatot. Utána kezdődött a vita. A vitából kiérezhető volt, hogy a dolgozók a nemzeti bizottságok tagjait úgy válogatják ki a többi ember közül, mint a kertész a palántákat. Minden esetben a legerősebbet, a legfejletteb­bet választják be a nemzeti bizottsá­gokba. Olyan egyéneket, akik bátran néznek szembe az eseményekkel,- a problémákkal és nem törnek meg, ha még olyan erősen dühöng is a vihar. Zelszman József felszólalásának is ez volt a tartalma. Bállá Ferenc pedig javasolta, hogy minden rétegből kell majd a nemzeti bizottságba választani valakit. A becsületes kis és középpa­rasztok szintén helyet foglalhatnak a falu vezetőségében. Ez elősegíti a mun­kások és a dolgozó parasztok össze­fogását és így jobban megértik egy­mást. De közvetlenül a törvényjavaslathoz is sokan hozzászóltak. Különösen az a tény talált nagy visszhangra, hogy a nemzeti bizottságok együttműködnek majd ai választókkal. Nem szakadnak el tőlük, hanem kölcsönösen elősegítik egymás munkáját. Proházka Anna meg­jegyezte, hogy így hamar észrevesz k majd a választók, ha a nemzeti bizott­ság hibát csinál. Igen ám, csak meg kell előzni a hi­bákat, szóltak közbe többen. Ellenő­rizni kell a nemzeti bizottság munká­ját, mert ellenőrzés nélkül a hibák ha­marabb megesnek. Az ellenőrzésre jo­guk lesz a választóknak. Nem szabad az események mellett behunyt szemmel járni, akkor majd a nemzeti bizott- | ság nem követ el hibákat. Mindenki | meggyőződött arról, hogy a választók nagy részben felelősek a nemzeti bi- j zottság jó munkájáért is. Ott, ahol a | választók együttműködnek a nemzeti bizottsággal, jó eredmény várható. Osgyina Zsófia boldogan fejezte ki a legfőbb vágyát és óhaját, amikor azt mondta, hogy Érsekújvár már biztos nem lesz olyan piszkos és poros, ha az új nemzeti bizottságot megválasztják. Reméli, hogy az új nemzeti bizottság többet törődik majd a város tisztasá­gával is. Kellemetlen dolog szemetes, poros utcán járni. Sok helyen parkosí­tani is lehetne, fákat ültethetnének. Ezeket a hibákat a választások után orvosolni fogják. Meszlényi elvtárs az üzemi bizottság elnöke szintén felszólalt. Ismertette, miért kell az üzemekben is megvitat­ni a választásokkal kapcsolatos tör­vényjavaslatot. —- Az üzemi dolgozók sem különül­hetnek el a várostól vagy a falutól — mondta. — A falu a város problémái, az üzemi dolgozók problémái is. Volt, amikor ez üzemi dolgozók nem törőd­tek a falu bajával. Ez azonban nem jó útra vezetett. Ma megváltozott a hely­zet és az országban minden probléma a mi ügyünk is. A vita igen élénk volt, csak a fia­talok közül kevesen szólaltak fel. Ha nem is bocsátkoztak vitába, legalább segítsék elő a nemzeti bizottságok munkáját. Ezzel nagy szolgálatot tesz­nek, mert hiszen a nemzeti bizottságok munkája a fiatalok életét is szebbé teszi. B. I. Ipolypásztón is megvolt az évzáró közgyűlés Ipolypásztón is megtartották a CsISz évzáró közgyűlését. Az évzáró közgyű­lésen Sneider Zsuzsanna, a CsISz járá­si bizottságának küldötte is jelen volt. A szervezet elnöke, Farkas elvtárs üdvözölte a megjelenteket, utána a vezetőségi tagok beszámoltak a tény­kedésükről. Farkas elvtárs felsorolta a nehézségeket, amelyeket le kellett küz­deni. Utána rátért- a tagság politikai nevelésének kérdésére. A nevelés terén nagy eredményeket értünk el. Különö­sen a politikái. iskolázás folyik rendes mederben és az iskolázáson keresztül a tagok elsajátítják a politikai ismere­tek alapját. Az elnöki beszámoló után a kultűr- felelős, Sípos elvtárs beszámolója kö­vetkezett. A kultúrténykedésünk — mondotta Sipos elvtárs — csak az u- tolső negyedévben tudott jelentősen ki­bontakozni. Több színmüvet betanul­tunk és több kultúrestet rendeztünk. Azonban e vezetőség többi tagjai nem tudtak beszámolni a munkájukról. Nem dolgoztak kielégítően, elhanyagol­ták munkájukat. Nem is ajánlották, hogy újra beválasszák őket a vezető­ségbe. E beszámoló után a vezetőség vá’asztása következett. A választást vita követte, amelyben felszólaltak a többi tömeg6zervezetek képviselői és építő kritikáikkal és taná­csaikkal nagy segítséget nyújtottak a szervezet további munkájához. Bolya István a tagsági igazolványok rend­szeres ellenőrzésére hívta fel a vezető­ség figyelmét. A vitába a tagság leg­nagyobb része bekapcsolódott. Az évzáró közgyűlésen kötelezettség­vállalások is születtek. A CsISz-tegok kötelezték magukat, hogy tevékenyen résztvesznek a helyi EFSz munkáiban. Továbbá brigádmunkával segítik a szö­vetkezetei és külön vállalást tett négy traktorista, akik május elseje tisztele­tére 110 százalékra teljesítik majd a normájukat. Azt tapasztaltuk, hogy a tagok nem rendelkeznek kellő természettudományi ismerettel. Eddig semilyen természet­tudományi előadást nem tartottunk. Ezért vállaltuk, hogy május elsejéig tudományos előadásokat tartunk a föld keletkezéséről és az élet eredetéről. Lehettek volna értékesebbek is a kötelezettségvállalások, azonban mégis azt látjuk, hogy a pásztói 'ifjúság a legjobb útra tért és így még értékesebb munkát végez. Dajcs Zoltán CsISz járási instruktor Bányászaink leküzdik a természeti nehézségeket és gondos munkájukkal bebiztosítják mindannyiunk életszínvon alának további emelkedését. 1954. február 10. A gépekkel való bánásmód elővigyázatosságot kíván, nehogy esetleg baleset történjék. Július Ksinán mester, megmutatja a fiataíoknak a gép helyes ke­zelését. A CsISz évzáró közgyűlése Baracskán A baracskai CsISz-szervezet január 23-án tartota meg az évzáró közgyűlé­sét. Az évzáró közgyűlést a helyi nem­zeti bizottság helyiségében tartották, amelyen 34 tag volt jelen. Az évzáró közgyűlésen résztvett a helyi nemzeti bizottság elnöke és a Hadsereggel Együttműködő Szövetség elnöke is. A vezetőség tagjai beszámoltak arról, hogy milyen munkát végzett a szerve­zet az elmúlt évben. Nagyon meglepő volt az, hogy a tagok kötelezettségvál­lalásaikat teljesítettük. Annak idején a tagság kötelezettséget vállalt, hogy 400 brigádórát dolgozik le az EFSz-ben. Azonban a tagok nem 400, hanem 1.287 órát dolgoztak ie. A második ki­emelkedő pont a tagszerzés. A multévi évzáró közgyűléskor 15 tagja volt az alapszervezetünknek, ma pedig 34 tagja van. Az ifjúság belépett a Hadsereg­gel Együttműködő Szövetségbe is, a- meiyben fejleszti honvédelmi képessé­geit. A tiatalokon kívül még 87 tagot szereztünk a Hadsereggel Együttműkö­dő Szövetségnek. A CsISz-tagok közül tizenketten járnak pártiskolázásra. A sikerek mellett azonban a hibák is megmutatkoznak. A hibákat különösen a sajtóterjesztésnél észleljük. Például, a szerv.zetünkböl csak ketten fizetnek elő az Új Szóra. Az Üj Ifjúságnak pe­dig csak egy előfizetője van. Ebből azt látjuk, hogy a vezetőségnek sokat kell még fá,adózni, míg a tagságot meggyő­zi az újságok előfizetésére. Általában véve a múlt évhez viszo­nyítva, a munkánkban némi javulás állt be. De sokkal nagyobbak lennének az eredmények, ha a fiatalok rendsze­resen olvasnák a sajtótermékeket. A tagság megfogadta, hogy ez évben a CsISz KB XI. plenáris ülésének ha­tározatai szerbit fognak dolgozni és minden fiatalt bevonnak a CsISz mun­kájába. így elérjük azt, hogy a jövőévi évzáró közgyűlésen nem 34, hanem 50 tag lesz jelen. A jelenlévő tagok élénk vitába bocsátkoztak, különösen akkor, amikor arról volt szó, hogy miként ja­vítsuk meg a szervezet munkáját. Az évzáró közgyűlés nagy munkaked­vet ad nekünk és boldogan nézünk a jövőbe. Jenei ''enő MihaJik László Baracska füstbe ment leánybál öbölkút éppen olyan falu, mint a többi. Sáros, vagy poros. Van úgy is, hogy síelni lehet az utcán, de sétálni aztán minden esetben lehet a faluban. Különösen a korcsma felé vezető utak forgalmasak. Ezeken az utakon jár a legtöbb ember és fiatal. De nem akármilyen ruhát viselnek. A legtöbb fiatal szüle nadrágban jár, jampecosan öltözködik. Ilyen a kö­bölkúti divat. A tizenötéves lányok legtöbbje pedig titokban cigarettázik is. Azt hiszik, hogy a jampeces visel­kedés a műveltség jele. A köbö'kútiak azt mondják, hogy dk különbek, mint azok, akik más falvakban laknak. Nem lehet elgon­dolni azt, hogy miből adódik ez a,, elképzelésük. Ha az EFSz gazdag len­ne, virágozna, akkor igen, mondhat­nák, hogy jobban dolgoznak, mint a szomszéd falvak népei, de ez nem áll, fenn. A köbölkútiakat mégis az jel­lemzi, hogy fitymálva leszólják azokat akik a szomszéd falvakból valamilyen ügyben Köbölkútrfl.. vetődnek. Azért Köbölkút mégis különbözik a többi falvaktól. Különösen a fiatal­ság különbözik a többi falvak fiatal­jaitól. Mondhatjuk azt is, hogy ami­lyen a fiatalság, olyan a falu. A kö­ti ö’kúti fiatalok pedig nem élnek szervezeti. életet. A legtöbbje nem is tudja, mi az a CsISz. Esetleg szerve­zeti verekedést visznek véghez vasár­naponként, vqgy mulatság alkalmával a korcsmában. Ez tehát a köbölkúti kultúra — mert a köbö’kúti mindig dicsekszik a kultúrájával mindenki előtt. Úgy tesz, mintha több okos ember nem is lenne a világon. Pedig kulturténykedés igazán nincsen a fa­luban. Az utolsó tizenöt évben a fia ■ talok egyetlen-egy kultúrfellépést nem vittek véghez a községben. A szom­széd falvak kutúrbrigádjai látogatnak el néha hozzájuk, de a köbölkútiakat ez sem érdekli. Nem kíváncsink dk a színdarabra. Nem engedi a büszke­ségük megnézni azt a színművet, ame­lyet a szomszéd falvak dolgozói tanul­tak be. Hiába, kü’önös emberek lak­nak Köbölkúton. Nem olyanok mint Sárkányban, Szőgyénben, Bátorkeszin. vagy Muzslán. Azért némely esetben mégis ren­deznek táncmulatságot. Különösen hí rés szokott lenni a köböl kúti leány- bál. Most is leánybált akartak ren­dezni, amely abból áll, hogy lányok "enrlezik, fiatal lányok, de nem ez a 1egfőbb sajátossága. . A legfőbb sajá­tossága abból áll, hogy a nyugati di vatot maimolva kozmopolita báliru­hákban jelennek meg az ízléstelenül díszített táncteremben. Egy ilyen Ül­lőn minden kozmopolita szokás érvé­nyesül. A régi nagyvárosi kávéházak, mulatók züllött légkörét elevenítik fel. Ha a terembe belép az ember, szinte kővé válik a csodálkozástól. Azt hiszi, hogy valamelyik amerikai mu­latóhelyre tévedt. A zenekar olyan silány tartalmú zenét muzsikál, hogy más falvakban meg sem hallgatnák. Dehát a köbölkútiaknak ilyen zene tetszik. Az áporodott szagú levegőben különböző színű papírszalagok úsz­nak. Azt hiszi az ember, hogy valami hínárba került. A papírszalag rácsa­varodik a fejre, a fülre és nagy örö­met szerez ez a táncosoknak, .4 tánc is giccses, undorító. Éjfél tájban az asztalterítők bűzlenek, a kiömlött bor­tól. Előfordul, hogy a falhoz verik a borosüvegeket. így mulatnak a köböl­kúti fiatalok. Az idősek persze nem mennek el az ilyen bálra. Mondani se kell, hogy azért nem minden fiatalnak tetszik az üyen mu­latság. Márcsak azért sem, hogy bár­milyen ruhában nem jelenhetnek meg ilyen bálon. Különösen a lányokra vo­natkozik ez. Kinéznék azt a lányt a teremből, amelyik nem a legdrágább anyagból, kozmopolita divat szerint varrott ruhában jelenne meg. Előfor­dulnak esetek is, hogy Prágából ren­delnek báli ruhát, Brünnből élő ró­zsát a keblükre. Érsekújvárból pedig tortát. A tortát elviszik a bálba és természetesen megeszik, mert -zeretik az édeset. Szóval drága az üyen mu­latság, nem mindenki vesz azon részt, de nagyon sokan mégis résztvesznek. Most az egyszer azonban áprilist jártak, februáriján. Megtették a báli előkészületeket, volt ott már rózsa, torta, báliruha, megfogadták a zene­kart és a bált pedig az illetékes ha­tóságok nem engedélyezték. A ható­ságok részéről nagyon helyes lépés ez. Minek olyan bált rendezni, ahol a nálunk letűnt úri divatot utánozzák és hercegnőknek képzelik magukat a lányok. Az ilyen mulatság nem azt a célt szolgálja, hogy a nép legszéle­sebb rétege a munka után mulasson. Ez csak a nagyravágyók úri bálja lett valjia. Ha sikerült volna a bál, beszéltek volna .róla egy évig. Most pedig a szomszéd falvakban jót nevetnek a köbölkúti bálon, amely nem sikerült. Ebből az esetből tanulhat a köbölkút.i fiatalság. Máskor olyan bált rendez­zenek, amely megfelel a józan ész követelményeinek, ezt bizonyára meg­engedik majd a hatóságok is. A bál­ban aztán majd mulassanak jól. b. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom