Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-06 / 10. szám

OJIFIÚSAG A Szovjetunió előterjesztette javaslatát a német békeszerződésre A rmruín diáklányok jé tanulás után szabadságukat a he­gyekben töltik. Szívükben végtelen örömmel érkeztek a feny­vesek hazájába, a havas bércek közé. Részlet a gyermekvárosból, amelyet a bukaresti Március 28.- téren építettek. E városka sok pionírnak sze ez örömöt és bol­dogságot. Télen, nyáron, ősszel qs tavasszal víg gyermekhan­goktól hangosak a városka utcái. A külügyminiszterek hetedik' ülésüket elsőízben a szovjet nagyköyetség épületében a Szovjetunió németországi főbiztosá­nak az Unter den Lin denen lévő székházában tartották meg. Az Unter den Linden, Berlin egyik történelmi nevezetes­ségű utcája. A berlini négyhatalmi konferencia hetedik tárgya­lási napja rendkívül jelentős volt az értekezlet történetében. Mindenki számára világos és logikus, hogy Németország jelen­legi kettéosztottságátt, és az ebből következő áldatlan állapotot egy dolog tudja megszüntetni: az igazságos békeszerződés. Ami a nyugati sajtót illeti, meg kell állapítanunk, hogy egyes burzsoa újságírók teljes hitetlenségének jégkérge határozottan ★ ★ olvadóban van. Ennek nyilvánvaló oka a szovjet küldöttség, ter­mészetesen mindenekelőtt Molotov elvtárs, udvarias, a megegye­zés őszinte készségétől áthatott magatartása. A Sunday Express című angol lap megállapítja' Molotov „mérsékelt és udvarias hangjának” oroszlánrésze volt abban, hogy „az értekezlet első hete teljesen barátságos hangulatban ért véget”. Még amerikai körökben is kénytelenek hangsúlyozni, hogy — mint az AFP francia hírügynöksége erről beszámol — „Molotov a legjobban értesült és a legelőzékenyebb diplomata, akivel Dulles vagy elő­dei huszonöt év óta összejöttek”. ★ Beszámoló a hetedik ülésről Iljicsov a szovjet küldöttség szóvivője a sajtóértekezleten be­számolt a négyhata'mi értekez­let heted’k üléséről, amelyen Molotov szovjet kü'ügyminiszter elnökölt. Az ülésen folytatták a naoirend második pontját, a német kérdés megtárgyalását. Bidault francia és Eden angol kültigvminiszter felszólalása után Molotov, a szovjet küldött­ség vezetője eme'kedett szólásra és a többi között a következők­ről be^zé't: Németországnak , békeszerző­désre van szüksége. A jelenlegi berlini értekezlet eredményét aszerint fogják megítélni a né­nek. hoev milyen mértékben járul hozzá a német kérdés bé­kés megoldásához tosak. mint a Szovjetunió szá­mára. A potsdami egyezmény néhány intézkedése elvesztette már időszerűségét, de az egyez­mény szelleme ma is változat­lanul érvényes és helyes. A német kérdés megoldásához a német népnek is komoly érdekei fűződnek. A négy nagyhatalom termé­szetesen nem mentesül a német kérdés megoldása alól. A béke- szerzOdés megkötése után Németország a népek csa­ládjának egyenrangú tagja lesz. és az európai biztonság meg­szilárdításához. Csak ilyen ha­tározatok je'entenek értéket Európa népej. köztük a német nép számára. Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk az ag­resszív német militarizmus fel­támadását és harmadik világ­háború kirobbantását. A szov­jet emberek ezt kívánják, mert nem tudnak megfeledkezni azokról a mérhetetlen áldoza­tokról, amelyeket népünk a múltban hozott és amelyeket a számadatok csak halványan tükrözhetnek. A Szovjetunió most azt kíván­ja, hogy a négy nagyhatalom intézkedéseit azok az elvek irá­nyítsák. amelyekben korábban közösen' állapodtunk meg. s amelyeknek célja a béke bizto sítása és az új német agresszió megakadályozása. A nyugati na- ta'mak képviselői most igye­keznek eltávolodni az évek előtt közösön hozott határozatoktól, noha ezek például Franciaor­szág számára nem kevésbbé fon­Addig azonban államainknak az a kötelessége lesz, hogy ne kü- íön-külön, hanem együttesen segítsék elő a 'békeszerzUdés megkötését, a német nép egy­séges hazájának létrejöttét. A három nyugati hatalom ehelyett Nyugat-Németország ie'enlegi hivatalos köreivel az úgynevezett európai- védelm: közösség megteremtésén dozik. Ez a katonai tömb a Szovjetunió ellen irányul. A német békeszerződés megköté sét nem lehet tovább halogatni Semmi más út nem vezet Né­metország békés és demokrati­kus újraegyesítéséhez. Bidault úr támogatja a bonni és párizsi szerződéseket. De Franciaor­szágban ugyanakkor nőttön-nO az ellenállás ezekkel a szerző­désekkel szemben. Molotov az ülésen taitott be­széde után két fontos dokumen­tumot adott át az amer.kai, an­gol és francia külügyminiszter­nek. Az első, a szovjet kor­mány által kidolgozott tervezet a Németországgal kötendő bé­keszerződésről, a második do­kumentum a német békeszer­ződés előkészítésére és béke- konferencia összehívására vonat­kozik. fejtése a német kérdés ész­szerű, igazságos megoldásának szükségességéről lényegében vá­lasz nélkül maradt Nyilván­valóvá vált, hogy Dulles nem •kívánja Németország két része képviselőinek meghallgatását Dulles azt kérdezte: „Szükség van-e arra, hogy itt meghall­gassuk a két német kormánv megbizottainak egymással hom­lokegyenest ellenkező hangos érvelését.” Dulles a továbbiakban azt állította, hogy a mai európai helvzetbOl kivezető egyetlen békés út az ú. n. európai vé- de'mi közösség létrehozása és hozzátette, hogy a Szovjetunió­nak nincs oka ezt a katonai tömböt maga ellen iránvulónak tek'ntpni Dulles és Bidault azt pró­bálták elhitetni, hogy -az ú. n. európai védelmi közösség célja csupán védekezés esetleges támadásokkal szem­ben és ezzel egvütt Európa bé- fára-j'kés fejlődésének biztosítása. — Ezzel kapcsolatban két kérdés­ről kell beszélni. Az első az. hogv az ú. n. európai védelmi közösség megteremtése elkerül­hetetlenül két szembenálló ka­Beszámoló a nyolcadik ülésről A négyhatalmi értekezlet nyolcadik ülése, amelyen Dulles amerikai külügyminiszter elnö­költ, este nyolc órakor fejező­dött be. Dulles és Bidault bsszédeiK- ben fOleg a szovjet küldöttség által beterjesztett békeszerző­dés-tervezettel foglalkoztak. -- Molotov részletes, logikus ok­tonai tömb létrehozását váltja ki és ezzel Európa békéjének biztosítása helvett két ellensé­ges táborra osztia Európát. A második kérdés az, hogv a 32 országból álló Európában ho­gyan biztosíthatja az ú. n. eu­rópai védelmi közösség hat tag­állama egész földrészünk béké­iét és felvirágzását. Eden úr beszédében vissza­tért az angol küldöttségnek a német kérdés rendezésére tett javaslataira, amelyeknek az a lényege, hogy az ú. n. szabad választások útján hoznak létre össznémet kormányt. Eden an­gol külügyminiszter újra aján­lotta az angol terv elfogadását. Iljicsov szovjet szóvivő a saj­tóértekezleten emlékeztetett arra, hogy Molotov szovjet kül­ügyminiszter elűző felszólalá­saiban elvi és politikai megjegy­zéseket fűzött az angol küldött­ség javaslataihoz. A nyugati külügyminiszterek felszólalása után Molotov szov­jet külügyminiszter kijelen­tette hogy a szovjet küldöttség válaszolni óhajt a nyolcadik ülésen elhangzott felszólalásuk­ra. Hangoztatta azonban, hogy a szovjet küldöttség ezt az elő­rehaladott idő miatt a legköze­lebbi ülésen fogja megtenni. Beszámoló a kilencedik ülésről A kilencedik gyűlésen elsőnek Molotov elvtárs szólalt fel. Vá­laszolt a három nyugati kül­ügyminiszter kedden elhangzott megjegyzéseire. Beszéde nagy részében a bonni és a párizsi támadó szerződéssel foglalko­zott Németország jövője szem­pontjából. 7- Molotov elvtárs hangoztatta, hogy a német népnek kell dön­tenie saját sorsáról. Javasolta, rendezzenek népsza­vazást, amely során a német nép kifejezhetné: a békeszerzO- dést, vagy a bonni és párizsi szerződést kívánja-e. A három nyugati külügy­miniszter a szovjet küldöttség­nek ezt a javaslatát elutasította Bidault francia külügyminiszter azzal érvelt, hogy egv ilyen népszavazás megszervezése nagy nehézségekbe ütközne. A nyu­gati külügyminiszterek maga­tartásából világosan látszik, hogv nem a német békeszerző­dést. hanem a párizsi és a bon­ni támadó szerződések, az „eu­rópai hadsereg” tervének to­vábbi fenntartását kívánják. A népszavazás el utasításának igazi oka semmiesetre sem a technikai nehézség, hanem a fé­lelem annak eredményétől. A német nép már eddig is — nép­szavazás nélkül — számtalan­szor kifejezte: ellene van a pá­rizsi és a bonni háborús szer­ződéseknek és igazságos béke- szerzOdést kíván. És a nyugati külügyminiszterektől is cseleke­deteket vár! A világbéke harcosai A nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett Blum Izabella A friss hegyi levegőtől kipirult arccal szánkózik a víg diák­sereg. A saratói téli tábor minden kényelmet és szépséget biz­tosi az üdülő diákoknak, akik nem győzik csodálni a táj ezer szépségét. Németországban 1933 januárjában került uralomra Hitler Adolf. A fa­sizmus sötét felhői tornyozódtak Né­metország fölé. Nyugat-Európában azonban sok rövidlátó politikus mat kacsul nem vette észre, vagy nem, akarta észrevenni, hogy milyen vesze­delmet jelent a fasizmus a béke szá­múi a. Ezekhez tartozott a belga szo­cialisták vezetőinek javarésze. Csak néhány funkcionárius lépett fel a fasizmus ellen. Közöttük volt Blum Izabella is, aki 1918 óta volt a párt tagja. Brüsszel, Liege, Antwerpen és Charleroi dolgozói emlékeznek a tö- meggyílléseken elhangzott lelkes szó­noklataira. Figyelmezteti az embere­ket, hogy a világot komoly veszély fenyegeti. Néhány év után Németor­szágban a nácik megszilárdították helyzetüket és Mussolini fasisztáival együtt beleszóltak Spanyolország kér­déseibe, hogy ■ ott a köztársaságot megfojtsák. A .haladó szellemű erők mindenütt a spanyol nép védelmére siettek. Blum Izabella hősiesen har­colt a köztársasági Spanyolországért. A következő években Blum Izabella saját hazájában erősí­tette m.eg a harcot a fasizmus ellen. A parlament előtt felfedi a hitleristák rémuralmát Németországban, leleplezi külföldi machinációikat, kipellengérezi azokat, akik szabad teret en­gednek a fasizmusnak Nyugat Európában és azokat akik Bel­giumban Hitler számára segítenek kialakítani az ötödik had- oszlopot. A hitleri Németország valóban kirobbantotta a második vi­lágháborút. Letörték a nép hősies igyekezetét és az antifasisz­ta koalíciót. De a nemrég nyert tapasztalatokat mégsem szív­lelték meg. Az amerikai dollárok aranyesője termékenyíti a Ruhr-vidéki fegyverkezési ipart, az európai német agresszió fegyvertárát. A béke ellenségei a harmadik világháborút ké­szítik elő. — Ma még inkább, mint máskor meg vagyok róla győződve — mondja Blum Izabella, hegy a békeharc a legfontosabb felada­tunk. Ennek a feladatnak szenteli szervezőképességet, rendkí- iüli szónoki készségét, újságírói és politikai tehetségét. 1950­ben Varsóba utazik a békevédők kon­ferenciájára. 1952-ben Becsben a bé- kevedők kongresszusa küldöttei hall­gatják tárgyilagos szavait. Megtapsol­ják a világ békevédők ülésein, mely­nek elnökségébe beválasztották. ,,A legnagyobb vétek lenne, ha nem gátolnánk meg a harmadik világhá­ború kitörését. Mikor az emberek egy generáción belül, már két háborút megéltek.” Ezeket mondotta Blum. Izabella 1951 februárjában a világ békevédők ülésén. Ez év júniusában a belga szocialista párt Spaakkal es Busettel az élén Blum Izabellát az önfeláldozó békeharcost kizárja a párt soraiból. Csakis azért, mert aktívan részt vett a békeharc mozgalomban. A független szocialista Blum Iza­bella még aktívabban és még több energiával harcol a békéért. Felhívta honfitársait, hogy kategorikusan áll­janak ellen a Nyugat-Németurszag újrafelvegyverkezésére irányuló ame­rikai terveknek. ,,Nyugat-Európában” az európai védelmi közösség fasizmusa üti fel a fejét — írja Blum Izabella ,,A béke védelméért” < i- mű lap hasábjain — az a fasizmus, melyhez hozzácsatlakozik az újjászervezett Wermacht ■ . Mozgósítunk! Azokat a nem­zeteket, melyek már egyszer félretették Nyugat-Németország lefegyverzését és az európai hadsereg megalakítását. Ma ez a veszély még reálisabb méreteket öltött. Csakis a nemzetek közös törekvése tudja ezt elhárítani.” Blum Izabella, a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése mellett száll síkra. ,,A nemzetek bizonyítsak be, hogy meg tudnak egymás között egyezni, hogy békésen egymás mellett élhetnek. Hagyjanak fel a gyűlölködéssel és küszöböljél£ ki az agresszió lehetőségét.” Azt, hogy a ,,nemzetek közötti béke megszilárdításáért” ne­vű nemzetközi Sztálin békedíjat Blum Izabellának, az aktív békeharcosnak Ítélték oda, a haladó emberiség úgy fogadja, hegy az elismerést jelent a belga nép és Izabella Blum szá­mára, kiváló érdemeiért harcukban a nemzetek békés életéért. J. KOZLOVSKIJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom