Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-30 / 8. szám

----Ül IFJŰSAG Csend van, alszik a család. Az éjszakai homály félénken lapul az apro falusi, szobácskábán. Az ablakon keresztül hidegen hunyorognak a csil­lagok. Bent békés meleg, csend. . Vájjon ki tudja, mennyi boldogság húzódhat meg egy ilyen kicsiny matyód házacskában Aki a boldogságot nem ismeri, tudom nem érti meg Nem érti meg Béla bácsit, Czap Bélát, mátyód nagybajusza, beesett­képű kisp arasztól. Czap Béla nem alszik, pedig még messze van a reggel . . Halkan, nesztelenül bújik ki az ágyából, nehogy a csaladot /elzavarta, csendesen lopódzik a gyermekek ágyához. Négy apró gyermek: Be,a, Marika. F’erkó és Ágnes. • . , , ,, A7 apa sokáig nézi elbűvölve őket. Ki tudja, mi van a nézésében. Talán az álmukat találgatja talán holnapukról gondolkodik. Arról, hogy az egyik a faluban marad löldmilvesnek; a másikat orvosnak szeretne adni. (hadd tanuljon, ha mar 6 nem tanulhatott) a harmadikból, . . ki tudja mi lesz Csak nézi. nézi őket. Közben betakargatja az egyiket, u másikat, megigazítja Marika feje alatt a párnácskát, megsimogatja Bélát^ Aztán befűt a kialudt kályhába, hogy meleg legyek reggel, ha maja \ sikálnak. Közben-közben még sokszor végigsimogatja meleg tekintetével ez ágyban lévőket, mert olyan jó nézni, men olyan nagyon jó érezni ü boldogságot. KARDOS ISTVÁN legjobb traktorállomás a téli javí­tásban” címért folyó versenyben a kerületben eddig az első helyem vannak és náluk van a kerületi zászló is. A gépjavítás munkáját jól megszer ezték. A tapasztalt mechanikusoko 1 kívül a javításba b3lekapc9olódott több mint har­minc traktorista, akik 14 csoport­ban dolgoznak. A vágsellyei traktorállomás a gépek téli jav.tásánál eddig több mint legyvenezer koronát takarí­tott neg. hornyai Rózsi kitartó természetű, nem adja meg egykönnyen magát. E tulaj­donságait a műhelyben, az esztergapadon is bebizonyítja. — CslSz-funkcio- nárius és a tanulóotthon legjobb diákjai közé tartozik. így láttam az embereket Országiaras közben sokat lát az ember Megismeri és megszereti azt a földet ahol született ahol szülei felnevelték, s ahol dolgozik. Megm- kább szive ez ragad a hazai rög. Városainkat látva büszkeség tölti el, meleg otthonra talál apró falcainkban, gyönyörűségei érez, amikor ter­mészeti szépségeink tárulnak eléje, lelkileg' maga is erősödik, ha tudo­mást szerez hatalmas üzemeinkről és gyárainkról. De a városokon, falvakon, gyárakon és természeti szépségeken túl megismerkedik még egy nagyszerű valósággal, az élet győzedelmes hő­sével az emberrel. Erről a hitiről akarok Írni. Azokról az egyszeri!, kérges tenyerű, ba­rázdás arcú emberekről akik. valahányszor találkozom és beszélek velük mindig apamai juttatlak eszembe. Néhány nappal ezelőtt, országjárás közben így láttam az embereket: Orömteljes ólét az új otthonban Nagyszerű feladatok küszöbén Kegyetlen hideg idő járja a napokban. Nagy a hó. Az utakat teljesen betúltu a szél. Helyenként leállt a közlekedés. Természetesen, mindez hátráltatja a nagykaposi járási nemzeti bizott­ságon dolgozó elvtársak munkáját is- Be csak hátráltatja, megállítani nem tudta Még reggel van, alig m/olc óra. A titkárságon a nemzeti bizottságok­ról szóló törvényjavaslat országos vitájának az előkészítéséről folyik a szó Középen Gesko elvtárs a tárást nemzeti bizottság elnöke. Negyven körüli vékony ember. Mellette a kerületről kiküldött elvtárs magyaráz. Ott vannak az öttagú előkészítő bizottság tagjai is. Fucsek, Jesó, Budik, Albert elvtársak és mások. Az előre kidolgozott terv szerint a járásban a helyi nemzeti bizottsá­gok plenumainak gyűléseit ezen a héten kell megtartani. A gyűlésekre küldendő járá-i instruktorok többszöri előkészítő iskolázáson vettek részt. Az országos vitát a járás falvaiban február harmadikától kilencedi­kéig tartják meg. Nagyszerv feladatok küszöbén állunk. Erről beszél ma mindenki az egész járásban, az egész országban. A munkában még a hófúvás sem akadályozza a járás dolgozóit. Páratlan étvágy Nem hiába azt tartják az anyák, hogy az ő gyermekük1 csak más ház­nál tud igazán jóllakni, de úgy látszik, van ebben a jóllakási-füozófiá- ban is némi igazsóo. Valamelyik nap, amint benéz­tünk a nagykaposi magyar tan­nyelvű nyolcéves iskola ebédlő­jébe, majdnem tátva maradt a szánk a nagy csodálkozástól. A gye­rekek evesi versenyének láza anu- nyira elragadott bennünket, hogy akarat'anul is széles mosolyra hú- zódott a szánk. Éppen valamilyen tejfel es-húsos csúzli (nem felelek a szakszerű el­nevezésért) volt az ebéd. A gye­rekek kezében egy-egy becsületes, darab lekváros kalács is díszelgett. Nem zavartatták magúkat,. Kö­szöntek s aztán ki-ki folytatta ott. ahol éppenséggel abbahagyta. A kosztról egységes a véleményük. Dancsó néni és Nagy néni ízletes jó ebédet főznek. Kohány Ferenc tanító elvtárs, az üzemi konyha ve­zetőié jól gondoskodik róluk. Természetesen az étvágy köriig sincs semmi baj . . . Mátyócon a „Vöröshajú“ Ne tagadja senki, — aki valaha játszott színdarabot, nagyon jól tudja, hogy a kulisszák mögötti élet inkább hasonlít a bolondok házához, mint­sem valami normálisabb dologhoz . . . Hiába no, ez mar régi tradíciója a műkedvelő színpadnak. Azért Matyo­con, ebben a kis hatai-menti fa­luban a minap, amikor a fiata­lok, Lukácsi Sándor „Veres- hajú” című színmüvét ját­szották, nem volt olyan bor­zalmas a ku­lisszák mögötti élet Egy >c is fellépés előtti hangos izgulás, némi gerendák közötti sötét bukdácsolás, és néhány kisebb összekapás. itt is megakadt, előfordul, de mindez elnézhető. Hathetes szorgalmas gyakorlás után. Czap elvtárs vezetésével, jól sze­repeltek a fiatalok. Hatarozottan ki kell emelni Vályi Boriskát, Szilaj Katót. Ravács Pityut, Jankó és Nukztor Ilonát az özvegy menyecske szerepében. Lelkesen játszott Furcsik Ida, Filip Antal, Jáger Laci is Czap Boriska is Talán az gyengítette a darabot hogy a fiúknak gyenge volt a hangjuk. Érezni a boldogságot A vágsellyei traktorállomás traktorosai és javítói január 26- ig a traktorok téli javításának tervét 73 %-ra teljesítették. ”A Örömteli élet folyik a myjavai munka erőtartalékok 4. számó tanulóotthonáb an. A tanulók gyönyörű, modem, min­den kényelemmel ellátott internátusbán laknak. Képünkön az internátus. épülete látható. Szorgalmasan tanulják az orosz nyelvet A dolgozók körében állandóan fo­kozódik az érdeklődés az orosz nyelv tanulása iránt. Ezt bizonyítja az is. hogy az ország területén 16.915 tanu­lókör alakult. A tanulókörökben 258.172 hallgató tanulja az orosz nyel­vet. Ez eléggé jelentős szám. Azt is tekintetbe kell venni hogy azok, akik rendszeresen tanulják az orosz nyel­vet. később majd rendszeresen alkal­mazzák a szovjet munkamódszereket a munkájukban. Az orosz nyelvtanulás terén leg­jobban a kassai kerület vezet. A ke­rületben 1.137 tanulókör működik 18.346 hallgatóval. Mint látjuk, a kas sai kerület dolgozói megértették az orosz nvelv tanulásának hasznosságát, fontosságát. A második legjobb kerület az orosz nyelv tanulása terén a gottwaldovói kerület Az idén már nemcsak az üzemek, állami gazdaságok, vagy különböző' hiy vatalok alkalmazottai tanulják az orosz nyelvet, hanem háztartási alkal­mazottak is. Sok egyéb különféle foglalkozású is beiratkozott az orosz nyelvet tanuló körökbe. Az orosz nyelv ismerete elősegíti mérnökeink és technikusaink munkáját is. A ceské- budejovicei kerületi egészségügyi in­tézet orvosai és egyéb alkalmazottai az orosz nyelv segítségével orosz szak- irodalomból bővítik tudásukat: Az ostravai kerületben 260 üzemi orosz nyelv tanulókör alak'’'*- a körökben 4.148 hallgató tanút. A brünni Zbro- iovka-üzemben 25 tanulókör műkö­dik. A pilzeni modellező-üzemben az ifjúság kezdeményezésére alakultak meg a tanulókörök. A szövetkezeti dolgozók leginkább a rokycany-i járás-' ban kapcsolódtak be az orosz nyelv tanulásába. A járás területén 14 ta­nulókörben tanulnak a szövetkeaefci dolgozók. Az orosz nyelv tudása magasabb műveltséget jelent számunkra és alá­támasztja kulturális fejlődésünket. Elsőrendű minőségű ifjűsági munkaszalag Az elhatározás még 1953. decem­berében történt. A rybárpolei V. I. Lenin- üzem CsISz összüzemi szervezetének bizottsága akkor ha- tározt el, hogj a mesteiek segít­ségével elsőrendű minőségű mun- kaszalaqot alak' Tegnap, január 25.-én, a harmadik mosodábán, 12 legjobb CsISz-tag már e szerint kezdte meg a munkát. Az első­rendű minőséget különösen az anyag helyes továbbadásával, va­lamint gépek és munkahely tisz­tántartásával érik el. Az elsőren­dű minőségű munkaszalag vala­mennyi CsISz-tagja a sztahanovis­ta iskolában fog tanulni, hogy munkáját még jobban tökélete­sítse. A CsISz-tagok kezdeményezése Vindzík elvtársnál, a harmadik mosoda mesterinél megértésre ta­lált, aki mint igazi jó kommunista, szívén viseli a gyár becsületét. Az elsőrendű minőségű munkaszalag tevékenységét az üzemi CsISz- szervezet vezetősége fogja ellen­őrizni. Ez nagyban segíti az üze­met abban, hogy a taskenti szovjet textilüzemmel folytatott verseny­ben jól megállja a helyét. Negyvenezer koronán felül takarítottak meg Tornyai elvtársnő a muheh ben is bebizom ltja... Javut a munkánk Ha a nádszegi ifjúság munkáját akarjuk mérlegelni, először is meg­állapíthatjuk, hogy eddio még egy­szer se kritizálták az itteni fiata­lok tevékenységét. A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja alkal: mából sem kapcsolódtak be kellő­képpen a munkába. A fiatalok nem látogatják a népi orosz nyelv­tanfolyamot. Pedig a fiataloknak példát kellene mutatni a nyelv- tanfolyam látogatásánál. Hiszen más községekben a fiatalság szor­galmasan látogatja az orosz nyelv­tanfolyamokat és elsajátítja az orosz nyelvet. A nádszegi fiatalok azonban ezen a téren .is lemarad­tak. Most aoznban mégis csak javulás áll be a CsISz munkájában. Ügy fest a dolog, mintha a fiatalok szégyel.nék az eddigi tétlenséget és ezért munkába fogtak. A kultúr- otthonban esténként összejönnek a fiatalok és sokan itt töltik minden szabad idejüket. Vannak, akik ol­vasnak, sakkomnk, vafpy egyéb társasjátékkal szórakoznak. A kul- túrotthonban hangszereket is ta­lálunk és így a fiataloknak alkal­muk nyílik arra, hogy a zenében is kiképezzék magukat. A régi hibákból azonban még mindigt nem bírtak kivetkőződni. Egj/ik hiba az is, hogy nem vi­gyáznak a közős tulajdonra. Ron­gálják a kultúrotthon felszerelését, pedig a rongálásból mindannyí­unknak kára származik. Az utóbbi időben egy színművet tanultunk be és bemutattuk a kö­zönségnek. Az előadásra sokan el­jöttek. Azt akarjuk, hogy ezután még több színdarabot tanuljunk be, hogy hozzájárulhassunk a, köz­ség kulturális élete kiépítéséhez. HUSZÁR JOLÁN Náétmeg t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom