Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-23 / 49. szám

1954 iúnius 233-------------------------oi iFJűsJie-------------------------Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei

Folytatás a 2-ik oldalról • alapokat; jelentősen ki kel! bővíteni az áruk választékát. meg kell jevíteni az áruk minőségét, és csomagolását; új, jóminőségü élelmiszereket, műszakilag tökéletes iparcikkeket kell forgalomba hozni.

3. Idejekorán]' elosztással biztosítani kell az állami és szövetkezeti kereskedelem elárusító- helyeinek ellátását megfelelő mennyiségű és minőségű áruval; az áruellátást a fogyasztói kereslet széleskörű és alapos kutatása, az egyes helységek szükségletei és ízlése szerint kell megvalósítani.

4 Meg kell javítani a fogyasztók szolgálatát, 4ovább kell szélesíteni az elárusítóhelyek hálózatát, elsősorban nagy áruházak létesítésével: különösen az iparcikkeket árusító boltokra kell nagy figyelmet fordítani. Valamennyi kerületi és járási székhelyen ki kell' építeni a bevásárlási központokat, meg kell javítani munkáikat és biztosítani kel! egésznepi üzemüket.

5. Biztosítani kell a szövetkezeti kereskedelem további felvirágzását és ezzel megjavítani a faiusi lakosság ellátását; nevezetesen ki kell szélesíteni az ipari fogyasztási cikkek árusítását, lényegesen kibővíteni az árueladást a parasztpiacokon, kiszélesíteni .esetleg felújítani a városokban a rendszeres zöldség- és gyümölcspiacokat s kifejleszteni az évi vásárokat. A faiusi lakosság számára gondoskodni kell a rendelések biztosításáról, különösen hosszú ideig használható fogyasztási cikkek esetében.

6. Ki kell bővíteni a vendéglátóvállalatok hálózatát, csinosítani kell e vállalatokat, biztosítani kell szükséges felszerelésüket ás gondoskodni kelt az egészségügyi intézkedések betartásáról, a felszolgált ételek jó minőségéről.

7. A lakáskultúra megjavítására 48 ezer !a- kásegységet kell használatba átadni és biztosítani kell az egyéni lakásépítéshez szükséges anyagi és pénzügyi eszközöket. Az új lakótelepeket fel kel! szerelni a szükséges községi és társadalmi intézményekkel. Tovább kell bővíteni a házak tatarozását és karbantartását a városokban és a munkástelepeken. Nevezetesen biztosítani kei!, hogy gyorsan és jól végezzék el a víz-, gáz- és más vezetékek javítását és a kályhésmunkáks t.

8. Ki kell szélesíteni, meg kell javítani és mey kell gyorsítani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a dolgozóknak a helyi és községi vállalatok nyújtanak, nevezetesen e mosodák, tisztítók és festőműhelyek munkáját. Nagyobb gondot keli fordítani a városok és községek tisztántartására. Meg kel! javítani a városokban a villamosok, tro- lejbuszok és autóbuszok forgalmát, valamint a helyi közlekedést lebonyolító egyéb forgalmat.

9. Meg kel! javítani és ki kell bővíten a dolgozók egészségéről való gondoskodást, elsősorban » legfontosabb iparágakban, Szlovákiában és e határvidéki járásokban. Meg kell javítani a falus lakosság, nevezetesen a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi gondozását. Tovább kell javítani az anyák és gyermekek egészségéről való gondoskodást. Növelni kel! az ágyak számát a kórházakban, a szülőotthonokban és gyógyintézetekben. Meg kel! javítani-a megelőző egészségügyi szolgálatot, a járványellenes szolgálatot.

Meg kell javítani az egészségügyi, különösen a rendelőintézetek munkájának megszervezését és minőségét. Meg kell javítani a gyártott gyógyszerek, orvosi műszerek és segédeszközök minőségét.

10. Az oktatás valamennyi fokán, az iskolákban nagyobb gondot kell fordítani az ifjúság nevelésére. lei kell egészíteni a nevelőkádereket, gyarapítani kell szakképzettségüket, új iskolákat, diákotthonokat, főiskolai internátusoket kel! építeni, gondosan karban kell tartani az iskolaépületeket, biztosítani kell a szükséges mennyiségű jó tankönyvet és egyéb tanulmányi segédeszközt, különös gondot kell fordítani az iskolák építésére Szlovákiában. Jobban kell törődni a szak- és főiskolák végzett hallgatóinak elhelyezésével. Gondot kell fordítani az iskolaelőtti és iskplán- kívüli nevelésre.

Az állami munkaerőtartalékok tanintézeteiben és más intézményekben, amelyek szakmunkásokat nevelnek, több gondot kell fordítani az ifjúság nevelésére, meg kell javítani a politikai és szakmai oktatást, a nevelők szakképzettségét.

11. Fel kell lendíteni a kulturális és népnevelő munkát, meg kell teremteni a kulturális élet további felvirágzásának feltételeit, különösen gyárakban, a falvakon és a határvidéken. Biztosítani kell a kinematográfia további fejlődését, ki kell

bővíteni és tökéletesíteni kell a rádió- és televíziós adásokat, valamint a vezetékes rádió szervezetét. Emelni kell a nyomda- és gramofonipar

Az állami, gazdasági, szakszervezeti és párt- szervezetek mindenre kiterjedő figyelmét arra kell összpontosítanunk, hogy teljes métékben kihasználjuk meglévő gyártási berendezéseinket, és bevezessük az új, minél tökéletesebb gyártású folyamatokat. Rendszeresen fokoznunk kell a munka biztonságát és meg kel! javítanunk a munkafeltételeket. Tökéletesítenünk kell a gyárakban a munka- és egészségügyi viszonyok megjavítására szolgáló berendezéseket, ki keli bővítenünk gyártásukat.

Nagyobb mértékben kell gépesíteni a nehéz és fárasztó munkákat, amelyek sok emberi munkát igényelnek. Nagyobb gondot kell fordítani a munkafolyamatok teljes gépesítésére és automatizálására.

A termelésben messzemenően érvényesíteni kell a tudomány és a technika vívmányait, a tudományos kutatás dolgozóit be kell kapcsolni azoknak a feladatoknak megoldásába, amelyek országunk műszaki színvonalának emelésével függnek össze.

Az üzemek és műhelyek meglévő berendezésének jobb kihasználásával, az új technika elsajátításával és bevezetésével, a munka jobb megszervezésével a munka termelékenységét 1954- hez képest az iparban legalább 7 százalékkal, az építőiparban legalább 8 százalékkal kell növelni.

A népgazdaság valamennyi szakaszán arra keil törekednünk, hogy minél gazdaságosabban dolgozzunk, a gazdaságosság rendszerének megszilárdítását az állami terv kitűzte feladatok teljesítésénél alapvető módszerünknek kell tekintenünk és a nagyobbmérvű gazdaságosságot népgazdaságunk fejlődésének legfőbb forrásává, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelkedésének alapvető feltételévé kell tennünk.

Rendszeresen meg kell akadályoznunk a tüzelőanyag és a villanyáram pazarlását, gyártási egységre átszámítva a fogyasztást 10 százalékkel, a

gyártmányainak művészi és műszáléi színvonalát. Gondoskodni kell a testnevelés és a sport további fejlesztéséről.

nyersanyagok és egyéb anyagok felhaszánálását 5 százalékkal kell csökkentenünk. Csökkenteni kell a rezsiköltségeket is, népgazdaságunk minden szakaszán, nevezetesen a kohászatban és 3 gépiparban meg kell szüntetnünk a selejt nagy arányszámát. Az eddiginél határozottabban keil harcolni a normánfelüli készletek halmozása ellen és ki kell küszöbölnünk e készletek létrejöttének okait, mert a normánfelüli készletek felhalmozódása, különösen félkész és készárukban, fékezi a lakosság anyagi és kulturális színvonaia emelkedésének, a termelés fejlesztésének iramát.

1955-ben lényegesen csökkenteni kell az önköltségeket az iparban és az építőiparban.

Ezeket a feladatokat mindenekelőtt azzal biztosítjuk, hogy minden téren és minden fokozaton lényegesen emeljük a népgazdaság irányításának és tervezésének színvonalát, növeljük a dolgozók politikai és szakmai képzettségét, a bevált dolgozókat meghagyjuk munkahelyükön és nem bontjuk meg a jólműködő munkaközösségeket, az üzemekben következetesen bevezetjük a hozreszcsotot, amely a munka irányításúnak szocialista módszere.

Használjuk ki teljesen a munkások, művezetők, a műszaki dolgozók és mérnökök gazdag tapasztalatait, tudását és ügyességét. Támaszkodjunk a dolgozók kezdeményezésére a népgazdaságunk fejlődését fékező nehézségek leküzdésében. Támogassuk minden eszközzel a dolgozók kezdeményezéseit és szervezzük meg a szocialista munkaverseny széleskörű fellendítését.

Fokozni kel! valamennyi dolgozónak a munka termelékenységének és a gazdaságosságnak növeléséhez fűződő anyagi érdekeit azáltal, hogy következetesen érvényesítjük az érdemszerinti díjazás elvét és mindenütt alkalmazzuk a termelési feladatok ' teljesítéséért és túlteljesítéséért, és elsősorban a jó minőség eléréséért és a gazdaságos termelésért kifizetendő prémiumok rendszerét.

Egész népgazdaságunkban

A mezőgazdasági termelés legközelebbi 2-3 éven belül való lényeges növelésére

bővítésével, a fajállattenyésztés széleskörű fejlesztésével, a szovjet tapasztalatok alapján bevezetett haladó zootechnika alkalmazásával, fokozott takarmánytermeléssel és a takarmány gazdaságosabb használásával.

4. Meg kell szilárdítani szervezetileg és gazdaságilag az EFSz-eket, biztosítani kell a szövetkezeti dolgozók igazságos munkajutalmazását, hogy jutalmazásuk fokozza érdeküket a termelés túlteljesítésében és a gazdaságosság fokozásában, meg kell teremteni a kulákok egyidejű korlátozása és kiszorítása mellett a kis- és középparasztok EFSz-ekbe való további belépésének előfeltételeit.

5. Lényegesen fokozni kell, mindenekelőtt az EFSz-ekben és az állami gazdaságokban, a mezőgazdasági, mezei és istállómunkák gépesítését. A gép- és traktorállomásokat a mezőgazdasági termelés anyagi és technikai alapjává kell tenni, hogy a termelés szervezésének és fejlesztésének, az EFSz-ek gazdasági megszilárdításának, a munkások és parasztok szövetsége megszilárdításának eszközévé váljanak.

6. Növelni kell az aktiv mezőgazdasági dolgozók, különösen a szakmunkások számát, biztosítani kell az ifjúság tömeges tó- dulását a mezőgazdaságba.

7. Támogatni kell a kis- és középparasztokat a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló törekvésükben. E támogatást főleg műtrágya-, vetőmag-, ültetvényszállítmá- nyokkal, a gép- és traktorállomások segítségével, a javításokhoz és karbantartáshoz szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásával kell megadni.

8. Bővíteni kell a város és a falu közti árucserét; a fogyasztási szövetkezetek útján biztosítani kell az ipari termékek rendszeres szállítását a falura, valamint a mezőgazdasági termékfölöslegek fokozott eladását az államnak és a földművespiacokon.

9. Meg kell javítani a mezőgazdasági termelés tervezését és irányítását. Ebből az adott helyi gazdasági és természeti viszonyokból induljanak ki és ügyeljenek arra, hogy minden lehetőséget felhasználjanak; érvényesüljön az EFSz-ek, a kis- és középparasztok kezdeményezése.

10. Az állami gazdaságokat mintaszerűen és nagyfokúan gépesített nagyüzemekké kell fejleszteni, amelyekben érvényesülnek a leghaladóbb agrotechnikai és zootechni- kai módszerek, amelyek magas színvonalra emelik a munka megszervezését a legszigorúbb gazdaságosság betartásával.

A CsKP X. kongresszusa elhatározza, hogy a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belül való lényeges fejlesztésére az alábbi irányelveket adja ki:

I. A szántó- és mezőgazdasági föld területének bővítése és teljes felhasználása

Csehszlovákia első ötéves tervének sikeres teljesítésével jelentős sikereket értünk T népgazdaságunk fejlesztésében, különösen iparunk építésében és átépítésében.

A párt és a kormány nagy gondot" fordított a nehéziparnak — hazánk szocialista gazdasága alapjának kiépítésére, egyszersmind a CsKP IX. kongresszusa irányelveinek megfelelően intézkedéseket tettek a mezőgazdaság további fejlesztésére és a dolgozó parasztok helyzetének állandó javítására. A mezőgazdaság előnyös hitelnyújtás, fokozott gépesítőeszköz-, műtrágya-, nemesített vetőmag és egyéb szállítmányok formájában pénzbeli és .anyagi támogatást kapott az államtól.

Különösen az 1953. szeptemberi kormány- nyilatkozat után tettünk nagy lépéseket a mezőgazdaság megsegítésére. A kormány- nyilatkozat irányelveinek megfelelően felemeltük egyes mezőgazdasági termények begyűjtési és felvásárlási árát, csökkentettük a kötelező beadások normáit, lényegesen kibővítettük és előnyösebben folyósítottuk a mezőgazdasági hitelt, fokoztuk a beruházási építkezést és további gépesítő eszközöket bocsátottunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Az állami kiskereskedelmi árak, különösen az iparcikkek árainak három alkalommal történt csökkentése szintén a földműveslakosság javát szolgálta.

A végrehajtott intézkedések, a szövetkezeti dolgozók, egyénileg gazdálkodó parasztok, állami gazdaságok gép- és traktorállomások dolgozói áldozatkész munkáját lehet ővétette az, hogy az elmúlt években különösen a falu szocialista átépítésében jelentős sikereket értünk el. Ezek a sikerek szemmell áthatóan megmutatkoztak a szövetkezeti dolgozók jövedelmének növekedésében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az EFSz-ek bevétele egy hektár megművelt földről 1953-ban 1952-hez viszonyítva negyedrészével volt nagyobb.

Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés általános színvonala mindeddig nem kielégítő, elmarad a népgazdaság szükségletei mögött és nem képes teljes mértékben fedezni a lakosság élelmiszerellátásának és az ipar nyersanyagellátásának fokozódó követelményeit Ez szükségessé teszi nagy- mennyiségű mezőgazdasági termék behozatalát és fékezi az életszínvonal emelkedését.

A mezőgazdasági termelés eddigi lassú fejlődésé4 egyéb hiányosságokon kívül elsősorban mezőgazdaságunk jellege befolyásolja, amelyben ez ideig túlsúlyban van az alacsony munkatermelékenységű és piacra keveset termelő kisüzemi termelés.

Országunk dolgozói jólétének további fokozódása. a kiskereskedelmi árak rendszeres csökkentése politikájának megvalósítása a mezőgazdasági termelés lényeges fejlődésétől függ. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése ezért jelenleg pártunk egyik kulcsfontosságú feladata. Fontos emellett, hogy 1957-ig legalább egy negyedével több húst. abból az eddiginél legalább felével több sertéhúst termeljünk és biztosítsuk a takarmánytermelés megfelelő, elengedhetetlenül szükséges növelését.

A mezőgazdasági termelés lényeges növelése érdekében fontos:

tovább szilárdítani az EFSz-eket, bővíteni tagsági alapjukat és növelni termelésüket:

lényegesen és általánosan megjavítani az állami gazdaságok gazdálkodását;

ezzel együtt hatékonyan gondoskodni az egyénileg gazdálkodó parasztok termelésének növeléséről;

új EFSz-eket építeni mindenütt, ahol erre kedvező feltételek vannak.

Ez a hazafias feladat, amelyet tekintettel mezőgazdaságunk nagy tartalékaira teljesíthetünk és amelyet nem csak teljesítenünk kell, hanem jelentősen túl is kell teljesítenünk, kell, hogy a szövetkezeti dolgozóknak. a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok dolgozóinak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak fő céljává, pártunk. Nemzeti Arcvonalunk, a nemzeti bizottságok és egész népünk szívügyévé váljon

A mezőgazdásági termelés két-három éven belül való lényeges fejlesztése nagy feladatainak teljesítése érdekében fontos, hogy elsősorban minden földművelő és velük együtt minden dolgozó harcba szálljon e feladatok teljesítéséért teljes mértékben kifejtse kezdeményezését, érvényesítse ismereteit és tapasztalatait, széleskörűen alkalmazza a szovjet tudomány és gyakorlati munka, valamint saját tudományunk és gyakorlati munkánk legjobb tapasztalatait, hogy az állami és gazdasági szervek, fentről leniig, különösen a földművelés ügyi minisztérium, a kerületi és járási nemzeti bizottságok és osztályaik egyidejűén gyorsan és lényegesen emeljék irányító munkájuk színvonalát és eljárási módját fokozzák a mezőgazdaságnak nyújtott segítségüket.

A legközelebbi két-három éven belül különösen az alábbi irányban kell biztosítanunk a mezőgazdasági Jermelés fejlődését;

1 A mezőgazdasági termelés növelésére ki kell használni minden mezőgazdasági szántóterületet, különösen a határvidéken. Ezzel kapcsolatban tartsák különösen fontos feladatnak a határmenti járások benépesítésének befejezését.

2. A haladó agrotechnika alkalmazásával. az istállótrágya jobb felhasználásával és fokozott műtrágyaszállítmányokkal lényegesen növelni kell a hektárhozamokat

3. Lényegesen növelni kell az állattenyésztési termelést, különösen a hústermelést, mindenekelőtt az EFSz-ek és állami gazdaságok állattenyésztési termelésének

1. A kihasználatlan és parlagon heverő föld, a kevésbbé termékeny réteg és legelő felszántásával, valamint egyéb intézkedésekkel 1957-ig legalább 200.000 hektárral fokozatosan bővíteni kell a szántóföld területét.

A mezőgazdasági megművelésre alkalmas és erdősítésre kijelölt területet, amennyiben még nem erdősítették be, vagy ameny- nyiben az elmúlt években természetes erdőszaporulat következtében még nem fáso- dott be, vissza kell adni a mezőgazdasági termelésnek.

Felül kell vizsgálni a védő erdősávok eddigi ültetését és biztosítani kell kiültetésüket a kijelölt területeken és a megszabott terjedelemben való elvégzését.

A szántóföldek területe további csökkenésének megakadályozására meg kell tiltani a mezőgazdásági terület a mező- gazdaság igazgatási szerveinek jóváhagyása nélkül való erdősítését.

Felül kel] vizsgálni az ültetvények eddigi nyilvántartását és további ültetvényeket elvből csak gépekkel könnyen megművelhető mezőgazdasági földön kell létesíteni

Meg kell akadályozni a mezőgazdasági terület tönkretételét a szén- és kőzetfejtésnél képződő hulladékanyagok helytelen lerakásával. A felszíni fejtés alkalmával eltávolított szántóföldréteget fel kell használni a tönkretett területek termőképessé- ségének visszaállítása és a fejtés következtében közvetlenül veszélyeztetett földterületen való gazdálkodás éredkében célszerű birtokokat kell létesíteni a fűtőanyag- és energetikaiparügyi minisztérium keretében.

Nagyobbméretű építkezés, főleg vízgazdálkodási építkezés esetén biztosítani kell az építkezés után^ parlagon heverő földnek, (homokostalaj, hordalékok a vízmedrek szabályozása után, víziművek és egyéb építkezések után) termőképességének a földmunkák befejezése utáni legrövidebb időn belül való helyreállítását.

Biztosítani kell: munkatelepek, ipari üzemek, családi házak, játszóterek és egyéb társadalmi intézmények építésére ne használjanak szántóterületet. Szántóföldek építkezési célokra elkerülhetetlen esetekben egyedül a mezőgazdasági igazgatóság beleegyezésével használhatók fel. Az építkezés helyéről át kell helyezni és fe] kell használni a termőréteget.

Az EFSz-eknek és allami gazdaságoknak ki kell dolgozniok az így nyert új termőtalaj termékennyetételének tervét, megfelelő vetési eljárásait és az új íermőföldet (Folytatás a 4. oldalon)