Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-19 / 48. szám

Gj moste

1954. június 19.

1919. június 16.

Két Béke-díjas

Az orosz proletariátus Nagy Októberi Szocialista Forradalma hatalmas lendületet adott a munkásosztály forradalmi mozgalmának egész Európában. Az Októberi Forradalom lényegesen elmélyítette * kapitalizmus válságát. Ennek a következménye volt az is. hogy Magyarországon a munkásosztály ragadta meg a hatalmat. 1919. március 21-én Magyarországon kihirdették a proletárdiktatúrát. Sajnos, mivel valameny- nyi fiatal kommunista párt. — kivéve az orosz bolsevikok pártját — Magyarország Kommunista Pártja is. * szociáldemokrácia opportunist ! hagyományainak súlyos örökségével küzdött és nem volt képes mindjárt elsajátítani a leninizmus álláspontját 6 így a proletárdiktatúra négy és féihónapos fennállása nem is végződhetett teljes győzelemmel. Az ifjú kommunista pártban megnyilvánuló ideológiai zavar, amelyet az említett szociáldemokraták keltettek ■-* tanácskormány programm- jának megvalósítása során, néhány súlyos hibához vezetett.

Az egyik ilyen hiba, hogy elfogadták valamennyi reformista és opportunista elem részvételét Ma- gyarorszáa Kommunista Pártja működésében. A másik hiba az volt, hogy ezeknek az elemeknek, illetve csoportoknak befolyására nem hajtották végre a földreformot, s így a legnagyobb tömegű szövetségestől, a parasztságtól esett el e magyar proletárdiktatúra. A harmadik hiba pedig az volt, hogy 1919-ben nem ismerték még eléggé Lenin és Sztálin tanítását a nemzetiségi kérdésről s így nem hirdették a népek önrendelkezési jogénak jelszavát, egész az elszakadás jogáig és kitartottak amellett., hogy a volt Magyarországból Magyar Szövetséges Tanácsköztársaságot alakítsanak.

De a hibák mellett jelentőségteljes az az elismerés, ami* Lenin elvtárs nyilvánított 1919. május 27-én „Üdvözlet e magyar munkásságnak” című Írásában, amikor ezt írja, hogy tetteik lelkesedéssel és örömmei töltik el az orosz dolgozó népet.

Sajnos, ezt látták ez imperialista hatalmak is. Az Antant, éppúgy mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esetében, a fiatal Magyar Tanácsköztársaság ellen is intervenciót hirdetett. Megindult a közös román, jugoszláv és csehszlovák intervenció francia és olasz katonatisztek vezetésével. A Magyar Tanácsköztársaság elleni csehszlovák intervencióról maga dr. Vávro Sro- bár. Szlovákia akkori teljhatalmú minisztere így vall: „Készünkről is akadt jó ürügy a betörésre ... Csapataink felvonulása idején nem volt pontosan meghatározott határ, így osztagaink egyes helyeken Magyar- ország területére hatoltak és ezzel a magyaroknak ürügyet adtak az ellenségeskedésre.”

Ezt a támadást mélységesen elítélte Csehszlovákia proletariátusa.

A Magyar Tanácsköztársaságnak fegyveresen kellett felelni a nemzetközi intervencióra. Erről Lenin ezt írta 1919. május 27-én: „Ti háborút viseltek. Egyedül jogos, igazságos. igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a

kizsákmányolok ellen, háborút viseltek a szocializmus yőzelméért. Az egész világon mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll.”

S amikor 1919, június 6-án a magyar Vörös Hadsereg elérte Kassát í-s Eperjest, valóban a pártjukra állt Csehszlovákia proletariátusának szí- ne-java. Ügy viselkedtek, ahogy a többi ©rszág forradalmi erői szoktak viselkedni mindig, ha valamelyik országban megtámadják a forradalmat.

Nem akadályozta meg őket ebben az sem, hogy a csehszlovák burzsoázia 1919. június 5-én kihirdette Szlovákiában a katonai diktatúrát és agyonlőttek néhány öntudatos munkást.

A szlovák városokban és falvakban munkás-paraszt-katona-szov- jetek alakultak.

Ep r:rsen 1919. június 16-án népgyűlés volt többezer ember részvéteiével, amelyen a szocialista párt cseh és szlovák szekciója funkcionáriusainak jelenlétében kikiáltották a Szlovák Szovjetköztársaságot. Kiáltványukban a Kommunista In- temacionálé elveihez csatlakoztak. U- gyanekkor megválasztották az ideiglenes forradalmi végrehaitóbizcttsá- got. is, melv Kassára tette át székhelyéi. A végrehajtóbizottsáu 1919. június 20-i ülésén megalakították a húsztagú népbiztos-kormányt is, az úgynevezett Szlovák Forradalmi Kormány tanácsot.

A szlovák szovjet kormány elrendelte s nagyobb gyárak, bankok, nagybirtokok stb. államosítását. Rendeletet adtak ki ez aggok és rokkantak járulékának kifizetéséről. Valamennyi dolgozó szavazati jogot kapott (első ízben a szlovák történelemben). A száz katasztrális holdig terjedő parasztgazdaságokat felmentették az adófizetés alól és régi adótartozásukat törölték. Megkezdődött a szlovák Vörös Hadsereg egységeinek felállítása. Tervbevették az új alkotmány kidolgozását is. Külön figyelmet érdemel az a rendelet, miszerint a szlo ák szovjet hatalom minden hivatalos iratát az egyes vidékek tájnyelvén adták ki.

Sajnos, a szlovák szovjet kormány nem tudta megvalósítani programm- ját, mert három heti fennállása után megszűnt azért, mert a párizsi békekonferencia ultimátumára a Vörös Hadsereg 1919. július 5-én önként visszavonult a csehszlovák-magyar demarkációs vonal mögé. A Vörös Hadsereggel és szlovák egységeivel együtt a szlovák szovjet kormány is átköltözött Miskolcra.

A proletárdiktatúra Szlovákiában háromheti fennállása alatt persze nem művelhetett csodákat. Annál is inkább nem, mivel Szlovákia akko-- hadszíntér volt, noha több fontos forradalmi intézkedést hozott Rövid léte azonban arrő! tanúskodik, — és erre legyünk büszkék — hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi mennyire- áthatották a szlovák proletáriátust és az Októberi Forradalom ösztönzésére, miután visszanyerte nemzeti szabadságát, orosz elvtársai példája nyomán igyekezett gazdasági és társadalmi téren is teljesen felszabadulni a kapitalizmus igájából.

A haladószellemű világ lelkesedéssel fogadta a Béketanács határozatát arról, hogy az idén a Béke-diját Charlie Chap- linnak, az ismert filmszínészek és Di- mitrij Sosztakovicsr.ak, a kiváló szovjet zeneszerzőnek Ítélték oda. Két különböző társadalmi rend világából származnak és mindkét harcos ugyanazon a gondolatért harcol.

Dimitrij Sosztakovics, a jelenkor leg- nagyobbb zeneszerzője.

Kevés zeneszerzőről beszélnek mostanában olyan sokat, mint Dimitrij Sosztakovicsról. Kétségtelen, hogy a jelenkor legnagyobb zeneszerzője. Mintahogy az élet körülötte tele volt ellentmondással, az ő művészi útja is tele van külső és belső harcokkal. 1905-ben született Péterváron. Életévei és müveivel tehát még résztvesz a két ellentétes erő harcában az új ember megteremtéséér. A konzervatórium padjaiból egyenesen a formalista irányzatú zeneszerzők közé került. Első műveiben a konstruktív zenei felépítés jellemzi a legjobban, az érzelmi tartalom szinte háttérbe szorul. Még az ' első balettzenéjével is távol áll a ■ szovjet valóságtól. Csak 1936. után találja meg az igazi utat. Ezt bizonyítják zongorára írt prelúdiumai. Nálunk bizonyára ismertebb filmzenéje, főleg a „Találkozás”, a „Maxim-trilógia” és a „Berlin eleste” című filmek kísérőzenéje.

V. szimfóniájával új korszak kezdődött Sosztakovics életében. Itt már teljesen felszámolt a múlt maradványaival. A „Dal az erdőről” című oretóriu- : mában egyszerű kifejezési eszközökkel 5 új képeket fest, a l^örülötte élő embe- : rek ‘érzéseit és gondolatait tolmácsolja. A forradalom dalaira támaszkodik a „10 szólam a forradalmi orosz költők szavaira” című karének ciklusban. Tu- . lajdonképpen új műfajt alkot, mely átmenetet képtz az operához. A „24 zongora prelúdium és fuga” című műve a legkülönbözőbb szerzeményeket tartalmazza, a nagy tragikus freskótól a lírai miniatűrig. További nagy sikerét

a „Hazám felett felkélt a nap” című vegyes karra írt kantátája jelentette, melyet igazi szocialista hazafiság fűt, dicsőíti nemzete nagyságát és a haza szépségét. A párt győzelmi himnuszával végződik. Sosztakovics legújabb műve a X. szimfónia. Itt már művészete csúcspontjára érkezett, nagymestere a szimfonikus alkotásnak, lenyűgöz a hangszerelése és egész egyedüli a zenei formák alkalmazásában. Soszte- kovíC6 szimfóniájának középpontjában az ember áll, tulajdonképpen szimfonikus drámákat élünk ót.

A II. Békevilágkongresszuson Sosztakovics a következőket mondotta- „Mindenki értse meg végre, hogy milyen borzalmas a háború és milyen gyönyörű a béke. Mi, akik az emberiség közös nyelvén, a tudomány és művészet, a kultúra nyelvén beszélünk — mindenütt és mindig erre figyelmeztessük az émbereket”. Sosztakovics művei valóban teljesítik a művészet ű r.nköit küldetését: a békére emlékeztetnek, ez embereket igaz emberségre tanítják, erkölcsi magaslatra emelnek és csakis ez biztosítja a nemzetek közötti tartós békét.

Sosztakovics, aki zenéjével a háború pusztító erejének olyan megrázó képeit tudta zeneileg érzékeltetni és a boldog, békés .élet olyan ragyogóan derűs képeit vetíti elénk, megérdemli a legnagyobb kitüntetést, meiyben ma élő művész részesülhet.

Charlie Chaplin a világ legközvetlenebb színésze. Chaplin, mint csavargó, pincskalapjában, kis sétabotjával állandóan hadilábon áll az igazságtalan társadalmi -enddel, a munkakeresésnél és az érvényesülésnél is. Chaplin, a kigúnyolt és kizsákmányolt, e! akar helyezkedni abban a társadalomban, melyben a legnagyobb ellenség maga az ember Chaplin csavargója, sohasem veszíti s! reményét, újból és újból próbálkozik, humorával mindig fején találja e . szöget. Chaplin csavargója, a. népből indult el és minden körülmény között a néphez tartozik, valóban nagy és klasz- szikus alakítás.

Ez a csavargó megjárta az egész világot, mindenütt megszerette a nép, legyen az bármilyen fajú vagy színű, megríkatta és megnevettette az embereket.

A híres csavargó után Chaplin a háború alatt Hitlert és a különböző „füh- rereket” gúnyolta ki és Verdouxe, a többszörös gyilkos alakjában bemutatta a burzsoa világ mai háborús U6zítöit és tömeggyilkasait.

A nemzetközi burzsoázia úgy a háború alatt, mint a háború után állandóan üldözi. A legaljasabb rágalmakkal támadják és lehetetlenné igyekeznek

tenni. Az amerikai sajtó állandóan hadjáratot intéz ellene. Kénytelen volt otthagyni Amerikát, jelenleg Svájcban él. Négy gyermek boldog apja. Mint ismeretes, nemrég a mártírhalált halt Rosenberg-házaspár két gyermekét e~ karta adoptálni. Az amerikai lapok azt írják róla többek közt, hogy filméivé! aláássa ez amerikai erkölcsöt. Egyszer aztán igazat írnak az amerikai lapok. Már félévészázad óta gúny tárgyává teszi az .amerikai életmódot” — bárhol a világon.

Már félévszázad óta támadja, az emberi ragadozókat és kizsákmányolóköt, fél évszázad óta küzd a nyomor ellen és a burzsoa kapitalizmus ellen. Társadalmi kritikája a fasizmus és az imperializmus "ellen folytatott harcában csúcsosodott ki a legjobban. Ez volt a küldetése Charlie Chaplinnek, mint színésznek, rendezőnek, írónak és zeneszerzőnek. De ezzel még nem jellemeztük kellőképpen Chaplint mint embert. Hadd beszéljen helyettünk ö maga: „A demokrácia élvonala az orosz fronton van. Az oroszok nemcsak azért harcolnak, hogy világnézetük alapelveit megvédjék, hanem érettünk is." 1942-ben mondotta ezt, amikor sürgette a második frontot. Így beszélt a háború idején. És a háború után? 1948- ban. az amerikai elnökválasztásnál a haiadószellemű párt jelöltjét támogatta. 1949-ben azon fáradozott, hogy a békeharctxsolc kongresszusát New Yorkba -összehívják. 1930—31-ben ellenkezésbe kerüit az „amenkaellenes tevékenységet ellenőrző bizottsággal”.

Közelebb kerül hozzánk Chaplin mint ember, ha újból csak idézünk szavaiból: „Üdvözöllek Szovjetunió, nagy harcodban, melyet a szabadság nevében vezetsz! Üdvözöllek titeket, szovjet emberek, megcsodálom hősiességeteket, ahogy végrehajtjátok minden idők legnagyobb kísérletét és a tornyosuló a- kedályok ellenére is ilyen óriási sikereket értek el!”

Olvassátok el alaposan ezeket a sorokat! Ilyen embernek ítélték oda ezi- dén a Sztálin-békedíjat.

Charlie Chaplin, a kitűnő filmművész

SkoHxUfblg,

A Vörös Hadsereg bevonulása 1919. június 16-án Kassára. ^

i

A nlózilatogató közönségnek uz utóbbi két-három év alatt sűrűn volt uikalma látni a mozivásznon a szovjet történelmi tárgyú filmalkotásokat. Valamennyi szovjet történelmi fűm új élményt jelentett számunkra, hiszen bármely szovjet történelmi filmalkotásról is legyen szó. úgy érezzük hogy általuk közvetlen művészi rí- ményben van részünk, hogy a mozi vásznán előttünk yeregnek az orosz nép és a velük úgyszólván egy családban élt' mérek ''térne1 m°nek eseményei, képekbe sűrített drámaiasíg- ban.

De nemcsak ennyit jelentenek nekünk ezek a filmek.

Valahogy azt is kiérezzük ezekből a filmekből, hogy ja- amiképp összefüggött a mi sorsunk, saját nemzeti életünk, az orosz nép, vagy baszkirok, vagy a kozákok történelmi sorsával Ahogy ezt a történelem akármikor is produkálta.

A cannesi VII. filmfesztivál díjnyertes filmjét „Skander- bég"-et ilyen filmnek látjuk és udjuk. Közös szovjet és albán ilmprodukció ez a film és hosz- szú ideig bennünk maradnak kitörülhetetlen emlékként a film képei.

A. magyar történelemből is ismert XV. századbeli török előrenyomulás Albánián zúdul végig. Az apró albán hercegségek nem képesek megállítani a hatalmas török hordát. A legnagyobb albán erődítmény, a Kasztriotok vára is elesett. Kasztriot herceg két fiát, Györgyöt és Gamzát magukkal ri- pelik a törökök, ff. Murat szukán felfigyelt Kasztriot György rendkívüli műveltségére és kiváló hadvezéri képességére. György húsz év elteltével hhes török hnrlvezé' lett és sok dicsőséget szerzett a török hadnak. A szultán szemében majdnem nagysándo; magasságban állt Kasztriot György a hízelgő Skanderbég nevet adta ne ki. Ez a tökéletes bizalom juttatt Györgyöt, vagyis Skanderbéget Albi nia élére, s a történelemformáló nag emberek erejével látott hozzá hazáj tálpraállításához. Erélyes kézzel egye sítette az egymással is torzsalkodó ki hercegségeket s felállította az orszá védelmére a gorálokból álló nemzet hadsereget.

S megkezdődik a hosszú időn 6 tartó tusakodás, amelyet az albán né vívott nemzeti létéért a külföldi he dítókkal szemben. Nemcsak a törökö jelentettek veszélyt Albániának, de velencei állam is. a pápaság is és szerb fejedelemség is. Egyedül a ma gyár Hunyadi Jánosnál találnak sző vetségesre.

Hatalmas, tömegjelenetekben gaz dag film állít emléket Skanderbégnel aki az albán nép történelmének szc badságot adó hőse.

A cannesi filmfesztiválon való he mutatása után úgy beszéltek * rólc mint az egyik legérdekesebb és leg kiválóbb történelmi filmről, amely - főleg a hatalmas tömegjelenetekben - a klasszikus filmalkotás remekei köz tartozik.

i