Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-12 / 46. szám

14 IBM túniiis 11------------------------------Üí IFJflSte--------------------------------­Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója azaz 29.8 százalék üzemi szervezete és 24.535, azaz 70.2 százalék helyi szervezete volt. Pár. tunknak jelenleg 29.933, azaz 67.2 százalék üzemi szervezete, 13.623, azaz 30.6 százalék falusi pártszervezete és 1.006, azaz 2.2 szá­zalék utcai szervezete van. 625 községben eddig nem alakult falusi pártszervezet. Az illetékes kerületi és járá­si pártszervek feladata, hogy gondoskodja­nak a pártszervezetek megalakulásáról min­den egyes községben. Az üzemi pártszervezetek száma mintegy háromszorosan növekedett. Ez azt bizonyít­ja, hogy egyre nagyobb mértékben érvénye­sítik a párt alapszabályzatát, amely köteles, ségükké teszi az alapszervezetek megalaki­A kommunista párt azért erős, mert politi­káját a társadalmi fejlődés törvényei isme. rétének és felhasználásának alapján dolgozta ki, megfelel a népi tömegek legsajátosabb ér­dekeinek és szorosan össze van forrva a dol­gozók millióival. A párt egysége és a nép erkölcsi-politikai egysége bonyolult nemzetközi és belpolitikai helyzet, új fontos eseményekben és fordula­tokban gazdag társadalmi viszonyok köze­pette kovácsolódik ki, amelyek közt alkotó módon kell alkalmaznunk a marxi-lenini tu­dományt és fényével bevilágítani előre ve. zetö útunkat. Ez annál is inkább nagy igé. nyékét támaszt a párt eszmei-nevelői és el­méleti munkájával szemben, mert az em­berek tudatában még megmaradtak a. bur- zsoá ideológiák jelentős csökevényei és ha­tásai és mert a szocializmusba való gyözel. mes előrehaladásunk ideológiai téren is kiéle­zett küzdelemmel jár e kapitalizmus halódó erői és a szocializmus egyre hatalmasabb erői között. Ezért a párt ideológiai munká- . ja rendkívül fontos. A reakciós burzsoázia ideológia legfőbb képviselői nálunk a szétszórt városi burzsoá. zia maradványai és a kulákok. Ezek a kül­földi, elsősorban amerikai imperialisták ál­tal támogatott reakciós erők minden eszköz, zel, felforgató suttogó propagandával, rága­lom. és uszító propagandával igyekszenek megőrizni és erősíteni a bukásra ítélt régi világ ideológiai csökevényeit. Az összeeskü­vő árulók bandája is arra törekedett, hogy az emberek tudatában megőrizze a burzsoá ideológiát és a kapitalista csökevényeket, gyengítette, fékezte és elferdítette a kommu. nistáknak és minden dolgozónak a szocializ. mus szellemében való nevelését. Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a bur­zsoá ideológia és hatásai csak a párton kí­vül érezhetők. A kommunista párt nem szi­geteli el magát kínai fallal az öt környező világtól. Az osztályellenség nem szűnik meg folytatni kísérleteit, hogy kívülről befura­kodjon a pártba és befolyásolja egyes tag­jait. Ezt elősegíti számos párttag mindeddig alacsony eszmei-politikai színvonala, a párt- szervezetek gyenge nevelömunkája és sok funkcionárius túlterheltsége, akik belemerül­nek a gyakorlati munkába, de nem töreked, nek egyúttal politikai fejlődésre. Mi, kommunisták országunk szocialista átalakulása óriási müvének élén állunk. Ez fokozódó követelményeket támaszt munkánk­kal és politikai színvonalunkkal szemben. Pártunk ezért elsőrendű figyelmet szentel az ideológiai kérdéseknek. A Központi Bizott­ság múlt év decemberében tartott teljes ülé­se rámutatott azon egyes problémákra, ame­lyekkel ideológiai dolgozóinknak elsősorban foglalkoznak kell. Sajnos ezeket a fő kérdé­seket korántsem dolgozták ki és világították meg teljes mértékben és kielégítően. A fő kérdés, melynek jelentősége és idő­szerűsége állandóan fokozódik, a népi törne, gek történelmi szerepének kérdése. E kérdés helytelen elméleti értelmezése ártalmasán be­folyásolja gyakorlati munkánkat, mert gyön­gíti a népi tömegek alkotóképességeinek fej­lesztését és felhasználását. Sok pártfunkcionárius még nem értette meg azt a megdönthetetlen tényt, hogy a munkások, dolgozó parasztok és értelmisé­giek milliós tömegei világot átformáló erők, döntő tényezők hazánk szocialista építésé, ben, új üzemek, földmüvesszövetkezetek, összekötövonalak és munkatelepek építői, az ö munkájuktól és öntudatos tevékenységük­től függ a termelés növelésének, a dolgozók anyagi, és kulturális színvonala emelkedésé­nek lendülete. A népről, mint a történelem alkotójáról szóló tanítás a marxi-lenini elmélet rendkí­vül fontos része. Az egész eddigi történelmi fejlődés, a Szovjetunióban a kommunizmus építésének, a népi demokratikus országokban a szocializmus építésének gyakorlati munká­ja, a nemzeteknek a békeharcban elért si­kerei igazolják a népi tömegek döntő szere­péről szóló marxi-lenini tanítás igazságát és rendkívül nagy gyakorlati jelentőségét. Ezért áll ez a kérdés ma az egész nemzet­közi kommunista mozgalom érdeklődésének előterében. A társadalom jelenkori fejlődé­tását minden olyan munkahelyen, ahol legalább há.rom párttag dolgozik. Az üzemi pártszervezetek növekvő száma és pártcso­portok létesítése a szervezetekben 'hozzájá­rult a pártmunka színvonalának emeléséhez és hatásának fokozásához. A szocialista építés nagy feladatai megkö­vetelik, hogy a párt munkája megfeleljen e feladatok színvonalának, hogy rendszeresen emeljük a kívánt színvonalra. Ezért olyan égetően sürgős, hogy minden figyelmünket a párt eszmei-politikai és szervezői munkájá­nak kérdéseire és a párt vezető szerepének helyes érvényesítésére fordítsuk valamennyi szakaszon. se nagyszerű feladatokat vetett fel, ame­lyeket elsősorban a kommunista és mun­káspártok vezette széles néptömegek va­lósíthatnak meg. Országunkban most ugyanúgy, mint a töb­bi népj demokratikus országban, a nép élet­színvonala további emelésével, az ipar to­vábbi fejlesztésével és főleg a mezőgazda­ság lényeges fellendítésével kapcsolatos feladatok állanak előtérben. Ezeknek a fel­adatoknak megvalósításához egy út vezet: Minden téren fejleszteni a nép politikai és munkaaktivitását, szervezni és mozgó­sítani erejét, képességeit és forradalmi energiáját. A pártnak a néptömegeket történelmi feladatainak megértésére és saját erejében való bizalomra kell vezetnie. Ezért az ősz- szes pártszervezetek" feladata biztosítani azt, hogy a propaganda és az agitáció, va - lamint az • ideológiai hatás többi eszközei is helyesen mutassanak rá a néptömegek feladatára, és a kommunista párt vezető szerepére. A pártpropagandának a dolgo­zókban ki kell nevelnie a nép kimeríthetet­len erejébe vetett hitét, meg kell világí­tania előttük a Kommunista Párt vezető szerepét és a népi demokratikus állam, va­lamint a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. A néptömegek döntő feladatainak meg­világításával kapcsolatban a Központi Bi­zottság plénuma múlt év decemberében bí­rálta a személyi kultusz megnyilvánulá­sait, amelyek ideológiai, és gyakorlati tevé­kenységünkben nyilvánulnak meg. A párt vezetősége újból ezekre a kérdésekre for­dítja az egész párt figyelmét, mivel a Köz­ponti Bizottság decemberi plénumának ha­tározatait nem teljesítik következetesen A személyi kultusz közéletünkben, művészi és tudományos alkotásunkban is megnyilvánul. E kérdés megnemértésének megnyilvánuló sai azt tanúsítják, hogy egyes párttagok és funkcionáriusok nem tanulmányozzák kellőképpen Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveit. A párt minden, hangsúlyozta Klement Gottwald az országos konferencián. Nincs kétség afelől, hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának X. kongresszusa még ma­gasabbra emeli a párt nevét és nagyságát. Természetesen a személyi kultusz ellen folytatott harc nem jelenti azt, hogy csök­kenteni akarjuk a párt vezető elvtársainak tekintélyét. A pártvezetés legmagasabb alapelve a kol­lektiv vezetés. Ezért a X. kongresszus elé azt a javaslatot terjesztjük. hogy ezt a lenini alapelvet iktassák be pártunk alap- szabályzatába. A pártpropaganda nagy fel­adata lesz, hogy élesen megvilágítsa az összes párttagok előtt ezt a határtalanul fontos alapelvet. A párt története arra tanít bennünket, hogy a kollektivizmus alapelvei­nek következetes betartása biztosította a pártpolitika helyes irányítását és később is, amikor a munkásosztály a kommunista párt vezetésével megragadta a hatalmat, az egész ország helyes vezetését. A párt ellenségei mindig szembeszálltak ezzel az alapelvvel, mindenféle módon zavarni igyekeztek és így ártottak pártunknak. A párt szilárdsá­gának és annak, hogy a párt vezetősége a fő kérdésekben a kollektivitás elvei alapján állt, s megakadályozta ennek a legfőbb alapelvnek be nem tartását, köszönhető, hogy az ellenséget végül lelepleztük és kártevő mesterkedéseit meghiúsítottuk. A szocialista építés elválaszthatatlan ré­sze a dolgozóknak a proletárnemzetköziség és a szocialista hazafiasság szellemében való nevelése. Nálunk azonban a szocialista hazafiság kérdéseiben gyakran elszakad­nak a konkrét valóságtól, nem kapcsolják egybe a munkás-paraszt szövetség alapvető kérdésével. A haza és hazafiság fogalmát néha csak szűk értelmében magyarázzák, csak az ország természeti szépségeit értvén alatta és megfeledkeznek arról, hogy e fo­galom elválaszthatatlan része a nép annak új, szabad élete és kemény, áldozatos, csodálatraméltó munkáin, amely életünket és országunkat szebbé és gazdagabbá teszi. A szocialista hazafiság a társadalmunk ér­dekében folytatott hősies munkában nyil­vánul meg A pártszervek feladata, hogy olyan propagandát és agitációs munkát vé­gezzenek, amely népszerűsíti dolgozóink hazafias tetteit és hozzájárul a legjobb ta­pasztalatok és példák tömeges terjesztésé­hez. Nekünk kommunistáknak sohasem volt idegen a nemzeti büszkeség érzése. Mindig szerettük nyelvünket, hazánkat és minden­kinél jobban igyekeztünk, hogy dolgozó tö­megeink az öntudatos demokraták és szo­cialisták színvonalára emelkedjenek. Szo­cialista hazafiságunkat az a büszkeségérzet váltja ki, melyet népünk a kommunista párt vezetésével országában az új társadal­mi rend építésében elért. Szocialista hazafi- ságunk elválaszthatatlan része a proletár­nemzetköziségnek, mivel minden, amiben ma népünk él, a marxi-lenini eszmék meg­testesülése és a nemzetközi proletariátus támogatásának eredménye, melynek élén első rohambrigádja, a Szovjetunió áll. A proletárnemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelésj a burzsoánacionalizmus legkülönbözőbb meg­nyilvánulásai ellen folytatott harcunk­kal valósítjuk meg, mely harcban ellensé­geink gyengíteni szeretnék országunk egy­ségét s népeinek és nemzetiségeinek testvé­riségét. Mi mindenre képesek a burzsoá na­cionalizmus hirdetői, azt a Husák és társai csoportja ellen Bratislavában nemrég le­folytatott pörből tűnt ki. Ezeket a burzsoá- nacionalistákat, mint a köztársaság legna­gyobb kártevőit leplezték le, akik tevé­kenységükkel a gazdasági életben és más szakaszokon is határtalan károkat okoztak. Nacionalista jelszavak alá rejtették igazi vég­céljukat — a régi kapitalista viszonyok visszaállítását. Céljuk a köztársaság szét- rombolása volt, szembe akarták állítani a cseh és szlovák testvérnépeket, ellenséggé akarták tenni a többi nemzetiséget, ame­lyek Szlovákiában a szlovák nemzettel együtt élnek, hogy az egyenetlenségből a burzsoáziának legyen haszna. Végeredményben terveik megegyeztek a régi Habsburgok utódainak és a háborús gyújtogatok imperialista szolgálataiban álló legkülönbözőbb szolgahadnak terveivel. Ter­veik persze meghiúsultak, mert kiderült, hogy’ ők is csak olyan tábornokok, akiknek hadseregük nincs. Amennyire idegen volt életük a szlovák nemzetnek a múltban, ugyanolyan idegen volt ma is, amikor a szlovák nép a cseh néppel testvéri szövet­ségben építi igazi szabad életét. Megmutat­kozott, hogy a burzsoá-nacionalistáknak nem volt gyökerük és nem is lehetett köz­társaságunk dolgozói között. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nacio­nalizmus különböző megnyilvánulásai ellen folytatott harcunkat enyhíthetjük Ellenke­zőleg, egész ideológiai arcvonalunkon ma­gasabbra kell emelni a proletárnemzetkö­ziség és a szocialista hazafiság zászlaját, to­vább kell szilárdítanunk hazánkban népeink és nemzetiségeink törhetetlen barátságát az állam egységének érdekében. A határozatok teljesítése és az összes akadályok legyőzése érdekében vívott sike­res harc megköveteli a párttagok eszmei szilárdságát és tisztánlátását. Egyes pártta­goknál mégis opportunizmus nyilvánul meg. A párt mindig harcolva erősítette és szilár­dította sorait mind a külső ellenség ellen, a . mind a párt kebelében lévő opportunisták ellen. Az egész párt állandó feladata az, hogy harcoljon az opportunista elemek el­len s megtisztítsa sorait az opportunizmus képviselőitől. Az opportunizmus képviselői túlnyomó többségében kispolgári elemek, a városok és falvak lakosságának középrétege. Ezek éltetik az opportunista hangulatot, ezek vannak hatással a gyengébb pártszerveze­tekre is, ahol nem érvényesítik következe­tesen a pártmunka lenini elveit és ahoi nem fejlesztik az ideológiai nevelést. A párttagok körében az opportunista meg­nyilvánulások egyik forrása az eddig még meglévő szociáldemokrata hagyományokbar •e.jlik. A gyakorlatban az opportunizmus abban nyilvánul meg, hogy hajlanak az osztályel­lenség hangjára, osztálybékét hirdető han­gulatokra. hogy az ösztönösség és a passzi­vitás rabjaivá válnak és abban, hogy az. egyes pártszervezetek bizonyos negatív megnyilvánulásokat csak passzívan tudo­másul veszik és nem harcolnak ellenük. A választásokkal kapcsolatban helytelen opportunista felfogás nyilvánult meg vala­mi „tiszta“ osztályonfölüli demokráciáról, bár világosan látjuk, hogy az osztálytársa- dalomban ilyen demokrácia nem létezik. A mi demokráciánk a legszélesebb demokrá­cia, a dolgozók demokráciája, országunk la­kossága hatalmas többségének demokráciá­ja és éle a megbuktatott kizsákmányolok maroknyi csoportja ellen, az árulók ellen irányul, azok ellen, akik a nép vívmányai ellen emelik kezüket. így fogják fel a dol­gozók széles tömegei demokráciánkat és teljes mértékben támogatják is. Opportunista irányzatok fordulnak elő a párt vezető szerepének értelmezésében is. Az egyes funkcionáriusok és párttagok még mindig nem ébredtek tudatára annak, hogy a párt olyan erő, amely a társadalmi szervezetek és az állami apparátus közvetí­tésével irányítja és vezeti egész társadal­munkat és ezért lehetetlen egy síkra állí­tani az állami apparátussal és a többi pár- tonkívüli szervezetekkel. Szektáns szociáldemokrata hangulatok nyilvánulnak meg a tömegekkel való vi­szonyban is. Egyes párttagok a dolgozó pa­rasztságot és a többi nemproletár rétegeket mint „reakciós tömeget“ emlegetik. Oppor­tunizmus nyilvánul meg az egyenlősdiség tüneteiben, a bérpolitikában, a fegyelme­zetlenségben, a bírálat és önbirálat vissza­utasításában, az egyes tagoknak a pártszer­vek határozataival szembeni passzív maga­tartásában is. Az opportunizmus ellen folytatott sike­res harc elkerülhetetlen előfeltétele a párt­tagok ideológiai színvonalának állandó eme­lése és a párt sorainak az ingadozók és becstelen elemektől való megtisztítása. Az ideológiai munkának a pártszerve­zetek tevékenységében első helyet kell el­foglalnia. Ott, ahol a párt ideológiai mun­káját lebecsülik, alkalmassá válik a talaj az ellenséges ideológia terjesztésére. Az ideológiai munka lebecsülését és annak hiá­nyosságait jelentős mértékben az idézi elő. hogy vezető kádereink egy része nem mé­lyíti el ismereteit a marxizmus-leninizmus terén. Az ideológiai munka hatalmas eszköze a pártpropaganda. Arra hivatott, hogy meg­világítsa a kommunisták és pártonkívüliek előtt a marxizmus-leninizmus eszméit és hogy őket a párt ügyének, a kommunizmus ügyének helyességébe és legyőzhetetlensé­gébe vetett törhetetlen biztonság szellemé­ben nevelje. Ereje eszmei tartalmában, az élettel, a párt és kormány politikájával va­ló szoros kapcsolatában van. Ha propagan­dánk színvonalát és állapotát ebből a szem­pontból Ítéljük meg, azt látjuk, hogy sok­kal marad adósa a pártnak és a népnek. Tartalma még mindig nem eléggé élő, tá­madó és harcos. A marxizmus-leninizmus propagandájá­nak fő és döntő eszközei a sajtó, az újságok és a folyóiratok legyenek. A marxizmus-leninizmus és a szakismere­tek propagandája terén emelni kell a sajtó feladatát és a sajtószervek köré a legjobb minősítésű propagandistákat kell összpon­tosítani. A IX. pártkongresszus attól az igyekezet­től irányítva, hogy a párttagok színvonalát a szocialista' építés feladatainak színvonalá­ra emelje, elhatározta, hogy bevezeti a párt­oktatást. A pártoktatás pártunk életének elválaszhatatlan részévé vált és lényegesen hozzájárult a párttagok és jelöltek eszmei fejlettségének emeléséhez. A pártoktatás fo­lyamán pozitív eredmények mellett ko­moly hiányok is felmerültek annak eszmei tartalmában, szervezésében és irányításában egyaránt. A pártoktatás eszmeisége elsősorban a propagandistáktól függ. A pártoktatás fo­lyamán a tehetséges propagandisták ezrei A párt elméleti-politikai munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom