Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-05 / 44. szám
1934 iúnius 5 3---------------------------------------ÚJ IFJÚSÁG Ilyen emberek kellenek Mezőgazdasági lanácsadó; Vessük be azonnal a korán lekerülő növények tarlóját Megszokás dolga már, hogy az ember mielőtt a máról beszél, a múltról szól. Érdemes ezt felhánytorgatni, de kár róla megszokottat mondani. Olyasmit ismételni, amit az ember már százszor hallott, ha igaz is, nevetséges s úgy tűnik, mint a kitalált. Ezt teszi a rossz tanító is nap mint nap s diákjai mégsem tudják ugyanazt. Mert igazat szólni nem elég. Az igaz szó nem lehet mindennap ugyanaz. S mi tegnap az volt, mára más marad. Szólhatnék most én is arról, ami megszokott. Urakról, a nyomorról, mi Karván azelőtt sok akadt. Mondhatnám ugyanazt mit Feri bácsi mondott ott Karván a mezőgazdasági iskola udvarán. Elnéztem őt. Miközben beszélt kopasz fejét simogatta, mint hajdan rakoncátlan hajfürtjeit szokta. Kastélyok voltak itt, fene mulatós urakkal. Szép hely s eldugott, uraknak itt mindenből bőven jutott. Hogy mi, azt most nem mondom. Hanem volt itt egy úr. Dr. Szarvasi. — Dr. Szarvasi okos ember volt - mondja Feri bácsi. De, hogv mit csinált, senki sem tudja pontosan. — Szarvasi *,em mulatozott, nem szerette a bort és az asszonyt, mint Láng nagyságos úr. De ő meg miért, miért nem, szobrot állíttatott magának a kastélya udvarára. Ott állok és nézem a nagy kőszobor roncsait, a sok idomtalan követ. Aztán megfordulok. A kastélyok helyén épülQ paloták. Elnézem az építést, a készülő mezőgazdasági iskola új épületét. — Hát igen, elU'fntek mint a tavalyi csónak nyoma a Dunán — mormogta mögöttem az öreg. így kell bort kóstolni Nézem a park évszázados fáit, csalogatnak, integetnek a gesztenye lombjai, figyelnek a fenyők zöld gyertyái. Minden oly csendes, kényelmes, pihentető. Beleszippantok a kimondhatatlanul tiszta levegőbe, érzem szagát, illatát, amit csak városi ember tud becsülni a sok zaj, por és korom után. Elfele indulok a szőlőskert felé. ahol az iskola diákjai dolgoznak, próbálják mesterségüket azok, kik szakmunkásoknak készülnek a mezőgazdaságba, Mert ilyen is van már nálunk, hogy a jövendő parasztjai, a mezőgazdaság dolgozói egyéves szakiskolát végeznek. Akárcsak valaha az ipart tanulók. Míg ballagok a homokos sző! őskort- ben s kerületem a karókat, elgondolkozom. Lám, valamikor évszázadokon keresztül kapált, szántott, boronáit a paraszt ,s nem tudta, hogy miért, no- gvan, kié a haszon. Em1 ékszem odahaza gyermekkoromban mindig akkor mentünk kapálni, ha már nagyon gvo mos volt a vetemény. a kukorica, a Állandóan fejlődő mezőgazdaságunk megkívánja, hogy minél több fiatal munkaerő kapcsolódjon be a mezőgazdaság felvirágoztatásába. Az üzemekben dolgozó fiatalok gyűléseiken szintén foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A konrádi kőbánya CsISz-szervezeté- nek legutóbbi gyűlésén arról beszéltek, hogy saját munkájuk mellett hogyan segíthetnének a helyi egységes földműves szövetkezetnek. A gyűlésen részvevő harminc fiatal egyöntetűen elha- határozta, hogy ha a körülmények megkívánják, akkor akár vasárnap is segíteni farnak a szövetkezetnek. A pártkongresszus tiszteletére kötelezték magukat, hogy 400 brigádórát dolgoznak le a sürgős munkáknál. Kötelezettségvállalásuk nagy részét már teljesítették. A füleki vasutasok: már a múltban is nagyban elősegítették a sídi és bozitei egységes földművesszövetkezeteket. Az aratási és cséplési munkáknál több ízben kivették részüket. A X. pártkongreszus tiszteletére kö,.el zték magukat, hogy 340 brigádórát dolgoznak le a szövetkezetben és egyúttal védnökséget vállaltak a sídi és bozitai EFCz-ek felett . A füleki állami g 'Zda -<a fiataljai kötelezték magukat, hogy a tavaszi munkáknál tervüket 100 százalékon felül teljesítik. Ezt is \ dóra váltották és tervüket nemcsak teljesítették, hanem tűi is lépték. A CsISZ-szervezet multhavi gyűlésén a fiatalok örömmé: krumpli, vagy a répa. Essek meg itt azt mondják, hogy nemcsak a gaz, a gyom miatt kell gyakran kapálni hanem — s itt egész litániát sorolnak fel a talaj nedvességéről, lazaságáról és még másról. Nagy dolog ez, ha meggondolom, hiszen ezek a gyerekek már azt is tudják, hogy a kukoricát miért nem kell, viszont a krumplit miért kell minél többször töltögetni Figyelem munkájukat, amint új so; tőkét ültetnek a pengőén feszülő drót mellett és szívemből feltör az irigység. Nem csupasz, otromba irigység ez, mert szeretettel és megbecsüléssel keveredik, de mégis . .. Hiszen valamikor én is erről ábrándoztam, de 37 élet máshová lökött. Nézem amint János bácsi mélyre szúrja a fúrót a laza homokba, hogy helyet csináljon a venyigének, a rügyektől duzzadó szőlüvesszőnek. Aztán gondolok egyet és megkérdem az egyik segédkező fiút. — Ugy-e ez lyukcs-inátó — s a szerszámra mutatok. — Nem. ez fűm — mondia és közben mosolyog. Én elpirulok, de ha már így van, így van, levizsgáztam Gyorsan a gazra, gyomokra terelem hát a szót s itt én vágok vissza, hogy helyreállítsam becsületemet. De ez után mégis csak óvatosabb lettem. Hiszen ezek a gyerekek tudnak. Itt van ez a hamvasarcú, szende kislány, Ko~ sik Piroska, alig 16 éves, de már a felnőtt szemével nézi az életet. Jó, a legjobb tanuló. Sötét szempillái megrebbennek. ha a jövőről szólunk. - ..Natívban és gépekkel dolgozni" - ez az álma s ezért mihely t végez, az Ifjúság Falujába megy dolgozni. Odakészül Kis Teréz is, ez a barna, karcsú. erits leány. Nem szende, de illedelmes Bírókra kelni vele egy csókért nem ajánlatos. Legény legyen a talpán, legény a munkában, ki Kis Terire szemet vet. A munkát mindenhol szakemberek vezetik. Ilyen Bugány Vilmos is. aki kertész, de egyben vincellér is. Erős szikla ember. Arca kerek, válla széles. Térdét állandóan mozgatja, mintha a levegőt bökdösné vele. Gondoltam. ha már találkoztunk, megkérdem tőle, hogyan kell szakszerűen bort kóstolni. Érdekelt, hiszen már nem egy borkóstolón vettem részt, de míg az elején mindig éreztem némileg a bor ;zét. a végén sohasem csak szé- delegtem, mint a kergült liba. Bugány elvtárs einevette magát, kivillantak erős, fehér fogai s magyarázni kezdett: — Először is az ember csak félig töltse meg a poharat, s tartsa a világos felé. Ha’tiszta és ragyog, ha nincs benne borvirág, akkor a bor jó, s nincs megkeverve. Aztán egy kicsit meg ked billenteni a poharat, s ha a bor korty- nven loccsan, mozog a pohárban, ak★ "Ar ★ — értékelhették ki elért eredményeiket. A kötelezettséovállelások teljesítésében említésre méltó eredményt értek el Bolyós, Lehotsky és Bónya elvtársak, akik tervüket 110 százalékon felül teljesítették. A ragyolci állami gazdaságban: a fiataldk komoly lépésekkel fognak hozzá a föld terméshozamának emeléséhez. A fiatalság a CsISz-szervezet gyűlésén foglalkozott olyan problémákkal is, amelyek megoldása nagyobb odaadást kíván az ifjúságtól. A múlt évben tapasztalták, hogy a széneka- szálás idején a fiataloknál odaedób- ban kell bekapcsolódni a tervteljesítésbe. A X. pártkongresszus tiszteletére kötelezték magukat, hogy munkaidejükön kívül 40 brigádórát dolgoznak le e takarmány betakarításánál. A tornaijai traktorállomás: traktorosai nagy lelkesedéssel fogjak hozzá a tavaszi munkák teljesítéséhez. Ügyszólván minden épkézláb ember és az összes gép azon dolgozott, hogy lerövidítsék a tavaszi munkák tervét. A traktorál’omás kongresszusi versenyt indított a legjobb r ktoros és a legjobb brigád címért A traktorállomás dolg< >. ii a sok esős nap ellenére is 36 nappal előbb teljesítették feladatukat. A kongresszusi versenyben az élre « runyai brigádközpont került, 132 százalékos teljesítmennyel. A traktorosok közül Kiss Mihály 270 százalékos és Bodnár József 1.83 százalékos teljesíl- I ménnyel kerültek élre. kor gyenge. Ha viszont lassan, méltóságteljesen billeg s nyúlik a pohár falán, akkor jó. Csak azután hörpint.- sen belőle az ember egy kortynyit. s mint fogmosásnál a vizet, jól forgassa meg a bort a szájában. Ha már ió! mesíz'elte nvelvével néhányszor dobja a szá.padlás, az orr belső nyílása felé. hogv necsuk a zamatját. han~m szagát is megízlelje. Ebből áll az egész mondja s még megtoldja tanáccsal — De azért egyszerre sokféle bort ne kóstolgasson, mert hogy be nem rúg. azt nem biztosítom. A műhelyek zajában De nemcsak mezőgazdasági szakmunkások tanulnak itt. hanem a jö vendő szövetkezeti és falusi kovácsok, és bognárok is. A kovácsok kemény, izmos fiatal legénvkék. De a meste - rük, Cseh Béla sem vézna ember. - - Markos, erős mint a vas, amit puhítani, formálni tanít a fiúkkal. Azt mondják, hogy a környék legjobb ko-. vácsa. Ezt mondja Zsemle Béla is, a legügvesebbkezű tanuló. — Bírom a vasmunkát — mondja Béla, miközben üti a vasat. Most éppen fogót készít, aztán edzi és cifrázza, hogv tetszetős is legyen. Amikor elkészül, a kezembe veszem. Nézem nézem s csak nehezen tudom megérteni, hogv ezt fogót Zsemle Bé'a. ez a cseperedő, köpcös kis legényke készítette. Nagy itt a zaj, sok a gép, a modern kovácsmfihely képe bontakozik Ki előttem. Nincs füst viParmvfü m?<rv itt minden, még a fújtató is, csak híjában vannak az aprószerszámoknak Ilyen a helyzet a bognároknál is, ahol Dankovics Miska a legügyesebb. Itt is hiányzott, az esztergapad. Azért mondom, hogy hiányzott, mert Rác Jani bácsi, a fiatal mester vezetésével már ezt is készítenek. Mindenhol sürgés-forgás. Dolgoznak a kipirult arcú fiatalok. — Makarenko módra élünk — mondja Lenthar Ferenc tanító. Ö már ugyan felül van a negyvenen, mégis fiatal. De lehet, itt valaki öreg, ami kor a park vén fái is oly üdén. fiatalon zöldülnek a kastély körül. Csupa tettvágy fűt itt mindenkit és ezek a fiúk már megtanultak a vágyat tetté kovácsolni. Künn a falakon kívül Karva tisztára söpöit udvaraiból incselkedve’, kikandikálnak a buja gyümölcsfák. Jó termés lesz. Az emberek itt a faluban ugyanúgy élnek, szeretnek, küzdenek mint máshol, más faluban. De bent a volt kastélyok falai között valami más, új van születőben s a vén Duna megrészegülve locsog, kotyog, a kert alatt, szerelmesen simogatja hullámúval a ráhajló zöld bokrokat. SZŐKE JÓZSEF Pártunk és kormányunk határozata világosan mutatja, hogy a mezőgazdasági tefmelés fejlesztésének egyik alapvető előfeltétele emelni a mezőgazda- sági szakemberek számát, mert csakis ezen -z úron hekdvt. é'hettink el magasabb hektárhozamokat s csakis így járulhatunk hozzá hathatósan dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. Szükséges tehát, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket, amelyeket ezen a vonalon pártunk és kormányunk nyújt. Reánk, fiatalokra e lehetőségek kihasználásában nagy feladat vár. Aki csak kicsit is szereti a mezőgazdaságot, az jöjjön tanulni, hogy szép és emellett a legegészségesebb foglalkozási ágban dolgozhasson a szocializmus építésénél. * Szülők! Ti, akik szeretitek a termőföldet, a bűzakalászt ringató rónákat, a mezőgazdasági munkákat, küldjétek fiaitokat és leányaitokat a mezőgazda • sági szakiskolákra. Az internátusbán való elhelyezés gondolata ne tartson vissza benneteket, mert ott valóban oly gondos felügyelet alatt 'esznek fiaitok és leányaitok, hogy semmiféle tekintetben se érezhet k az otthoni szerető anyai gondoskodás hiányát. Az internátusbán a legnagyobb tisztaság honol. A növendékek mindenütt ötször étkeznek naponta. Ellátásul • változatos, tápláló éo bőséges. Vidám zeneszó mellett kezdődik és °bben a hangulatban telik el az egész nap. A szorgalmas tanuláson kívül jut idő ultúrmunká- re és testnevelésre is. Műkedvelő Ködünkben színdarabokat, táncszámokat tanulunk be. Saját zenekarunk is van. Olyan " dm°nyeket értünk el, hogy nemcsak a járási, hanem a kerületi Pártunk és kormányunk március 29-i határozata igen fontos figyelmeztetés minden mezőgazdasagi szakember és dolgozó számára. Mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából fokozni kell állattenyésztésünk hasznosságát, azonban láthattuk az elmúl hónapokban, hogy egyes nagyüzemi gazdaságok, úgyszintén egyénileg gazdálkodók sem készültek fel kellőképpen az elmúlt téli takarmányozásra. Pedig a mi éghajlati .viszonyaink mellett a korai takarmánynövények és kalászosok leara- tása után lehet rhásodveteményt: siló- kukoricát, muhart, kölest, tarlórépát stb. vetni. Számos növényt termelünk, mint e takarmánynak, vagy magnak vetett bi- borhere, különböző őszi takarmánykeverékek, amelyeknek kaszálási, illetve aratási ideje május végére, illetőleg júniusra esik. A népgazdaságnak és minden termelési egységnek nagy kiesést okozna, ha az ilyen korán felszabaduló területeken nem használnánk ki a rendelkezésre álló napfény hatását és lemondanánk arról, hogy ezeken a területeken állatállományunk ellátásának megjavítására takarmányt termeljünk. Természetesen nem elég arm gondolni, hogv a korán lekaszált vagy learatott növények után csak vetni kell valamit és már elérjük a napfény hatása révén a kívánt eredményt. Hivatkozzunk a Viljamsz által alábbiak szerint megfogalmazott törvényre: „A növény életének fenntartására szükséges, hogy kivétel nélkül minden feltétel vagy tényező egyidejűleg s együtt álljon rendelkezésre vagy legyen kiegészítve”. Ne késsünk a talajmunkával. Ez a törvény arra tanít bennünket, hogy megfelelő terméseredmény csak akkor várható, ha a növény életéhez szükséges talajnedvesség, tápanyagok, légjárhatóság, és mindenekfelett a morzsa- lékos szerkezet megfelelő mértékben való jelenlétéről gondoskodunk. Nézzük, hogy ezeket a feltételeket hogyan tudjuk biztosítani. A morzsa) é- kos szerkezetet a talajnedvesség megőrzését, a csapadék jó raktározását, a légjárhatósápot, az első termés leta- karítása után azonnal elvégzendő talajmunkával biztosítjuk. A tarlóhántási kötelezettség vonatkozik a korán lekerülő növények területére is. Ha másodvetést akarunk vetni, úgy a sekély tarlóhántás helyett középsekély, ügyversenyen, 6Őt a mezőgazdasági iskolák kultúrversenyén Brttislavában is sikeresen felléptünk. Sport terén is mindenki megtalálja a magáét és annak a sportágnak hódolhat, amelyet a legjobban kedvel. Va: itt futball, röplabda, pingpong, sakk és más különböző sportfelszerelés. Ifjúságunknak az iskolákban módjában áll elsajátítani a legkorszerűbb mezőgazdasági tudomány alapjait. Az iskola elvégzése után mint nagytehet- ségü, jó szakemberek tudásuk teljes felhasználásával elősegíthetik majd mezőgazdaságunk felvirágzását. Az állat- tenyésztés fejlesztését és a terméshozamok emelését csakis a tudományos nevezett vetöszántást adunk és ennek azonnali elsimításával, a legtöbb esetben hengerezéssel, a területet vetésre alkalmassá tesszük. Ezt a szántást haladéktalanul a főtermény lekaszálása után kell elvégezni és nem szabad megvárni a- termés behordását sem. A tápanyag jelenlétéről már az eiö- vetemény alá adott trágyázásnál is gondoskodunk, de részesítsük a másodvetéseket is megfelelő műtrágyázásban. A másodnövény termése nagyban függ a talaj trágyatartelmától. Erről időben gondoskodnunk kell. A másodterméssel nem szabad a talajt úgy igénybe venni, hogy az utána következő termés hozama csökkenjék. Mit vethetünk? A másodtermésként elvethető növények széles változata áll rendelkezésre. Május hónap utolsó napjaiban vagy legfeljebb június első felében betakarított növények után legcélszerűbb silókukoricát, csalamá- dét, vagy rövid tenyészidejű kukoricát vetni. A rövid tenyészidejű kukoricát ajánlatos négyzetesen ültetni. Ez a módszer lényegesen megkönnyíti a kukorica művelését azátal, hogy kevesebb kézi munkaerőt igényel, mint a közönségesen sorha vetett kukorica. A másodvetésként termelt rövid tenyészidejű kukorica egyes ápolási munkái benyúlnak az aratás idejébe és így különösen fontos ennek a fejlett agrotechnikai módszernek alkalmazása. A szovjet tapasztalatok azt mutatják, hogy a kézi munkaerő megtakarításán kívül jelentős terméktöbbletet érhetünk el különösen akkor, ha a mesterséges pótbeporzást is alkalmazzuk. Mind takarmányozás, mind magfogás céljára kölest, muhart, hajdinát is biztosan vethetünk a május végén, vagy június elején betakarított növények tarlójába. A másodvetések első részét. feltétlenül a gabonaaratás ideje előtt kell elvégezni és ezzel az állandó zöldtakar- mányellátást, a zöld futószalagot is eredményesen biztosíthatjuk. Mindezen példákból ezt láthatjuk, igaz az a közmondás, hogy „a szántóföld kincses- kamra”, de nem mindenki tudja egyformán kiaknázni belőle a „kincseket”. Különösen ifjú mezőgazdasági szakembereinkre vár tehát a feladat: tanítani mezőgazdasági dolgozóinkat, hogy hogyan és miképpen lehet a földet jobban kihasználni. FOSA GYULA ismeretek terjesztésével érhetjük el. Emlékezzünk csak Micsurin tanítására: „A termésezttöl nem kérni kell, hanem elvenni”. Ehhez azonban mindenekelőtt kellő tudásra van szükség, a legalaposabban meg kell ismernünk a természetet és a természet törvényeit. Ha a mezőgazdaságban jelentős sikereket akarunk elérni, feltétlenül szükséges, hogy ne féljünk ez újtól, lelkesen, odaadón, szívvel-lélekkel dolgozzunk és ne elégedjünk meg azzal, ami még tegnap jó volt, hanem tanuljunk. TÓTH GÉZA mezőgazdasági mesteriskola Kövecses. A besztercebányai kerület mezőgazdasági iskoláinak legjobb tánccsoportja a kövecsesi tánccsoport. Szép felajánlások pártunk X. kongresszusára Fiatalok, álljatok közénk!
