Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-20 / 5. szám

IflS'l január 20 U! IFJÚSÁG 3 Amikor az imperialisták 1914- ben láng ngvújtották az első vibgháborút az -gész földe" lyón végighangzott V. I. Lenin hangla. Az összes népek előtt ft'!fedte e háború természetét Bebizonyította hogv igazságta­lan imperialista háborúról van szó. amelvnek célja a piacok meghódítása, idegen országok kifosztása. Leninnek az Összes háborút vezetet országok katonáihoz 1917 májusában intézett felhí­vása szenvedélyes felhívás volt a békeharcra „Katona testvérek! — Vala­mennyiünket elgyötört a ször­nyű háború, amely milliónyi .életet oltott ki. az emberek mibióit tette nyomorékká, hal latlan nyomorúságot, pusztulást záiában azt a társadalmi ren­det állítsa fel, ámelvet akar. Ezt a lenini programmot a szovjet kormány fennállásának mindjárt az elst! napján tetté váltotta, a ikor kiadta a ..Bé­kedekrétumot”. Ezzel a lenini Béke-dekrétummal megvetettél? a szovjet allam békés külpoli­tikájának alapkövét, amely po­litikát ma is kö'’etke-7Ptesen és rendíthi-tét énül folytat. j Ezzel a dekrétummal a Szov­jetunió az összes háborút ve­zető népeknek és kormányaik­nak azt javasolta, hogv hala­déktalanul kezdjenek tárgva'á sokat az igazságos és demokra­tikus békéről. A külpolitikai kapcsolatok történelmében elő­ször fordult egv államhatalom nemcsak a kormányokhoz, ha két az intervenciósokra a hős Vörös Hadsereg és a partizá­nok mértek, valamint a dolgo­zó tömegek ro' jE” nve a szov íet állam iránt végül is az m terveneió feladására kénvszeri- tették az imperialistákat. Lenin rámutatott arra: míg országunk kapitalista körülzá- rásban van. az imperialista tá­madásoktól nem lehet biztos es ezért szükséges minden esetle ges agresszió visszaverésére fel­készülve lenni. 1921 decembe rében Lenin a IX. Összoros? Szovjet Kongresszuson kijelen­tette: ..Kijelentjük Oroszország sok­millió fönvi munkás- és pa raszttömege előtt, hogv a békét további a is minden érőnkké megőrizzük és a legnagyobb Ma a békét ismét orvul meg­zavarták. ezúttal az amerikai agresszorok. Véres háborút in­dítottak Koreában, felfegyver- zik Nvugat-Németországot °s Japánt és támadásra készülnek a Szovjetunió a népi demokra tikus országok és a Kínai Nép­köztársaság ellen. A dolgozó tömegek — az egész világ népeinek milliói harcba szálltak i béke megvé­déséért Sztálin. Lenin hű tanít­ványa és művének lángelméit: folytatója, e békéért harcoló tömegeket erővel és bizalommal tölti el. megmutatja az embe riségnek a békéhez vezető utat „A békét megőrizzük és meg- szilárditiuk. ha a béke megőr­zésének ügyét a népek veszik kezükbe és azt mindvégig meg­és éhséget hozott magával. És egyre nagyobb azoknak a száma, akik f Iteszik maguknak a kérdést: miért kezdték és mi­ért viselik ezt a háborút?” Milyen célból vezetik tulaj­donképpen a háborút? — kér dezte Lenin Miéit kell az ösz- szes országok katonáinak oly súlyosan szenvednie? Azért, hogy a kapitalisták milliárdos profitokat zsebelhes­senek be, A munkásoknak és parasz­toknak sr új földterületek meghódítása, sem pedig tőkés profitok megvédelmezése nem érdekük es éppen ezért tik azok, akiknek a háború véget- vetéséért, az igazságos, demok­ratikus békéért harcolniok kell A Nagy Októberi Szocialista Forradalom e'őestéjén Lenin a békeharc konkrét programmját állította fel. Amint a hatalom a szovjetek kezébe megy át. — irta — a szovjet kormány az összes népeknek és azok kor­mányainak haladéktalanul de­mokratikus alapokon nyugvó általános béké* fog javasolni. - M nden népnek joga lesz. hogy maga döntsön sorsa felett, ha A felkelő nap Moszkva fölött ma a szokottnál is pazar- lábban ontja ragyogó, meleg suyarózönet, megmártogatva magát az ég tiszta kékjében, nyájasan, tavaszi derűvel moso­lyog. vidd?,, kis fénynyulacs­kák futkároznak a Kreml arannyal futtatott óráin s a mauzóleum fényezett gránitján, A Völös-léren. a nagy Lenni mauzóleumához tóduló sokasig között játékos táncot jár a ka­bát hajtókákon pompázó rend­jelek ragyogó kis tükreiről fel- felszikrázó napf 'ny. Ezek az emberek, az olvasz­tókemencéktől, a kohóktól, a szénbányákból, axz egyetemek­ről, a gyárakból és az iskolák­ból — mind Leninhez jönnek. Sohasem isri érték. 'soha nem is látták egymást, de most Moszk­va szivében, a közös gondolat, n közös érzések testvéri köte­lékbe kapcsolják őket. — Mennyire örü ne. ha látna a mai Omszkot! — mondja hal­kan egy öreg tanítónő. Neve: ■lelena Ignatyevna Lukjanyen- ko, s miután leszállt a vonatról nem kereste meg hozzátartozott nem pihent meg a hosszú uta­zás után, hanem egyenest Iljies mauzóleumához vezetett útja. Százak és százak hosszú sorá­nem a népekhez is. A mi fel adatunk segíteni a népeknek abban, hogv befolyást gyako rolianak e kérdés eldöntésére háború vagy béke? — tanította Lenin. A szovjet kormány véget ve­tett a titkos diplomáciának, a más kormányokkal folytatott összes tárgyalásait nyíltan foly­tatta és részletesen közzétette az összes titkos szerződéseket Több mint két éven keresztül a fiatal szoviet állam a legha talmasabb imperialista országok egyesült arcvonalával győztes--n szembeszállt. Ebben az időben, Lenin mint a népbiztosok ta­nácsának elnöke, ismételten a béke megkötését javasolta a ka pitalista országok kormányai­nak A szovjet hatalom békejavas­latainak az a kívánság volt az alapia, hogy a munkások és na rasztok életét kimébe és meg­teremtse a békés felépítés lehe tőségét. Az imperialista korma nyok, amelyek ezeket a javasla­tokat a szoviet hatalom gyen gesége jelének tartották, nem feleltek rájuk és intervenció?u kát kettőzött erővel folytatták A pusztító csapások, amelye­temondásoktól és áldozatoktól sem riadunk vissza azért, hogy ezt a békét megóv? uk!” Lenin, a nagy forradalmi ve zér a két kü önböző rendszer — a szocialista és kapitalista rendszer — békés egymás mel­lett élésének lehetőségéből in­dult ki. — a békét minden erőnkkel megőrizné de a haza védelmére felfegyverkezve len­ni — így hangzik Lenin hagya­téka a szovjet néphez. Amikor a náci Németország 1941 június 22-én megszegte a megnemtámadási szerződést lés megrohanta a Szovjetuniót, a nagy Sztálin Lenin hagyatéká­hoz hiven a szoviet népet ha­zája szabadságának és függet lenségének megvédésére hívta fel. A Honvédő Háború a szov let nép hősies harca volt ha iájáért, az egész világ békájáéit Sztálin felülmúlhatatlan veze­tése alatt. A lenini hagyaték volt a szov­jet javaslatok alapja is, ame­lyeket a jaltai és potsdami kon­ferenciákon t adták. A Szov- letuniót a többi államokkal ko tött szerződéseinél a világbéke megszilárdítására való törekvés vezeti. védelmezik" — tanítja Sztálin A „Pravda” tudósítójának kér­déseire adott válaszában Sztáhn elvtárs rámutatott arra. hogy a Szovjetunió védelmi készsége az amerikai-angol agresszorok ol­daláról lövő támadással szem­ben. akik a Szovjetuniót véd­telennek szeretnék látni, hatal­mas fegyver a világbékééit folytatott harcban. Világszerte milliók és száz­milliók fogadták az elmúlt esz­tendő utolsó napjaiban határta lan őrömmel a nagy Sztálin szavait óira ártól, hogv a békét meg lehet és meg kell őrizni s a Szovjetunió — és Sztálin elv­társ személyesen — a nemzet­közi feszültség enyhítése érdé kében kész közreműködni a bé­kés megegyezés útját elősegítő tárgyalásokban. A Népek Békekongresszusá­nak sikere és felhívása a kor­mányokhoz és a világ népeihez is azt bizonyítja hogy a béke­harcosok sorai állandóan nőve kednek és a békemozgalom ere­je egyre hatalmasabb. Lenin hagyatéka él, Lenin hagyatéka győz! Vladimír Iljies Lenin, az egész világ dotguzoi nagy tanító­jának és az első szocialista ál lám megalapítója, halálának. 30. évfordulója a'kalmából, Biatislavában megnyitják a Lenin Múzeumot. A „Tvar" művészeti dolgozói ezekben a napokban fejezik be munkájukat a múzeumon. A muzeum főbejáratánál Rudolf Oeryet a Tvar dolgozója, Vasziljev, sz'-jct képzőművész munkáját, V. /, Lenin szob­rát állítja fel. V. I. Lenin múzeum Bratislavában — az ifjúság kommunista iskolája ELJÖTTEK LENINHEZ in áll most. Nincs rajta sem- i különös, ami megkülönböz- tne őt a több. emberektől, sz haja gondosan fésü't < s eme gyengéden tekint előre, egis — ismeretlen emberek imoly érdeklődéssel hallg.it- k szavait: — Ornszkban jelenief 274 is- ila van. 1924-ben mindössze I volt — mondja. —■ Hát nálunk a kolhozban? szakítia félbe szavait egy agas férfi. — Eddig két vil- hytetepet építettek. Élt szaka olyan világos van a faluban ■árosak nappal. Most még ját védőerdősávot ültetünk .. Hosszú sorban pionírcsapat múl a mauzóleumhoz. Fehéi gben vörös nyakkendővel za- ndokol vezéréhez országunk lúsága. Derét rögben állnak l a mauzóleumnál. — Oszlopvonalba sorakozó! - onírfelvétel! — hallatszik a •zényszó. Valerij Paraszov, a 2-es moszkvai iskola tanulója sor elé lép. középre áll. Arc- l a bejárat felé fordul, a már- inyba vésett drága betűk felé vassa: Lenin. Majd fennhangon mondja. — Én. a Szocialista .Szovjet iztarsaságok Szoi'etsegének \ú pionírja társaim előtt meg. gadom. hegy szilárdan kiállók Lenin és Sztálin ügyéért, a kommunir tus győzelméért! Fo­gadom. hogy életemmel és tu- nulasommal szocialista hazam érdemes polgárává igyekszem válni. Valerij abbahagyja beszédei Elmondotta azt, amit az ünne­pélyes fogadalomtétel megköve­tel Azonban továbbra is ott áll a sor előtt és hallgat. Egyszer­esük felteki >t a mauzóleumra — és feszesen kihúzza magái-- Ön előtt is fogadom ezt, Lenin elvtárs! Azután visszamegy a sorba, száz es száz ember mosolyog rá. Igen. ez a kis pionír kimondta azt, amit valamennyien gondol­nak: Lenin él! Lenin velünk vqn: Öt órát üt a Kreml órája. Az emberfolyam tovább árad egyre szelesebben hompotyog. Vera Vaszüijevnu Chomjákova, az eszaksarkköri orvosnő most ér a mauzóleumhoz. A messzi északról utazott ide leányával, Szvjetlanával. A kislány ódá­idban hallgatja a pionírok !o- gadalomtételét. Ö maga is szí­vesen beállnu a moszkvai gyér- | mekek sorába Volna miről me . selme társéinak. Szvjetlann i még nem járt iskolába amikäi I apja Szevasztopol védelménél I elesett. Társai mindig legna­gyobb szeretettel vették körül, befogadtak az ifjú leninisták csapatába — a lenini Komszo- moi neveltje' Szvjetlana a ki­lencedik osztályba jár egy messze északi faluban. Iskolá­jukban a legszebb helyre tették Lenin képét és szerető gond­dal díszítették fel vörös áfo­nyával. Dobpergés hallatszik. A pio­nír-csapat elvonul a Vörös-tér­ről Holnap elmegyünk a Le­nin Miízeim h is - mondta egy pionírvezető lány — meg­nézzük a dicsérő lapokat, ami­ket a kis Vologya Uljanov ka­pott az iskolában. Az ő példá­ját követjük majd a tanulás ban is. — Követni fogjuk — erős ít meg az egész csapat — ezt ma Leninnek ígérjük meg. * * ... Moszkvában esteledik. — Rubinszinü ,enyben csillognak u Kreml csillagai A nugy Le nin mauzóleumának bejárató nál álló őrszeme, mozdulatla­nok. A Vörös-tér csendes Moszkva vendégei a város dot gozói Vladimír Iljies Lenin-1 emlékezne te. (A „Komszomolszkaia Pra> dá”-ból). V. I. Lenin az emberiség minden idők legnagyobb láng­elméjének, a kommun.zrnus és az első szocialista állam meg- aiakítójának 30-ík halálozási évfordulóján Bratislavában, az Obranea Mieru utcán (Stefa- nikova ul.) múzeum nyílik, amely hazánkban már a máso­dik Lenin múzeum. Ez a múzeum módot nyújt majd arra. hogy dolgozó né­pünk. de főleg a fiatalság ta­nulmányozhassa a Szovjet Kommunista Párt tötténetét, valamint Lenin és Sztálin a marx-leninizmus klasszikusai­nak életét és műveit. Ez a múzeum is világosan bizonyítja, hogy népünk büsz- j kén magáénak vallja Lenint, j legjobb tanítójának és barátjá­nak tartja és hogy Lenin lo­bogója alá áll. A múzeum kiállítási anyagát szigorúan tudományos alapon állították össze. A múzeumban nem találunk más szöveget, mint idézeteket a marxizmus klasszikusaitól, így tehát ebben a múzeumban nem követték el azt a hibát, mint általában a múzeumokban teszik, hogy összekötő szövegek, vagy megjegyzések által más I irányba terelik a múzeumláto­gatók figyelmét. Éppen ezéit a Lenin múzeumban bevezetett rendszer tökéletesen kidombo­rítja Lenin és Sztálin müvei-, nek nagyságát és fokozottabb J mértékben lehetővé teszi az í egyes müvek között fennálló összefüggés megértését. Ezáltal j még jobban megértjük a marx- I lenini elmélet rendkívüli ere- | jét, azon elmélet erejét, amely j lehetővé teszi, „hogy minden helyzetben helyesen igazod­junk el, értsük meg a körülöt­tünk lejátszódó események kö­zötti összefüggést, előre lássuk az események fejleményeit és plőre tudjuk nemcsak azí. hogy hogyan fejlődnek az esemé­nyek, hanem azt is. hogy a jö- ; vőben milyen fejlődési irány­ban haladnak az események”. (SzK/b/P) A múzeumban csak megerő­södik bennünk az az érzés, 1 hogy ilyen sikeresen csak azok az emberek dolgozhatnak, akik szilárdan a marx-lenini tanítás alapján állnak. A múzeumban vannak olyan dokumentumok, amelyek meg­győzően bizonyítják, hogy mi­lyen baráti és emberi volt Lenin munkatársaival és a dolgo­zókkal. Más dokumentumok bizonyít­ják. hogv Lenin milyen közszere­gyári munkás levele, „Drága Itjicsünk, a proletárforradalom ötödik évfordulója alkalmából, mi a Stodolai textilgyár dolgo­zói elhatároztuk, hogy üze­münket a te neved után fogjuk elnevezni. Ebből az alkalomból névnapodra szívből gratulálunk és szerény ajándékunkat küld­jük mégpedig saját készítmé­nyünket Boldogok leszünk, ha te vezérünk és tanítónk viselni fogod ezt az öltönyt, amelyet sajátkezűleg szőttünk neked”. A mi fiatalságunk sokat ta­nul majd a V. I. Lenin mú­zeumban. A múzeun egyik osztályán megismerkedünk az ifjúkori Iljics-csel. Gyermekkorából bt­hatunk fényképeket, a közép- iskolás éveiből. A fiatal láto­gató megtudja, hogy mit olva­sott Vladimír Iljies fiatal korá­ban. Megtalálja a középiskolai bizonyítványait és más érdekes emlékeket, amelyeket eddig még sehol sem láthatott. A Lenin múzeum Bratislavá­ban lesz az a hely, ahol a pio­nírok a fogadalmukat leteszik, mint ahogy azt mór Moszkvá­ban és Prágában is teszik. A legjobb pioníroknak alkal­muk lesz Lenin emlékénél örök hűséget esküdni eszméinek és tanításának és ez valóban nagy kitüntetést jelent pionírjaink számára. * * * A Lenin múzeum látogatóira újdonságként hat majd a szi­gorú tudománya? elrendezés. A szovjet elvtársak megtalálták a módját, hogy lehet a múze­umból tudományos intézetet al­kotni, amel / egyszersmind a propaganda középpontját is képezi. V. I. Lenin múzeumában a látogató nem talál semmit sem, ami nem fontos, csak formális és ami más irányba terelné a néző figyelmét. A 800 kiállított dokumentum közül mindegyik igen fontos és mindegyik tár­gyilagosan nyer elhelyezést. Végül figyelmeztetjük a fia­talságot. hogy a múzeum hét­fő kivételével naponta 9—18-ig van nyitva, szerdán és szom­baton 20 óráig. A múzeum megtekintése meg­erősíti hitünket a győzelemben. A Szovjet Kommunista Pált történetéből megtanulunk min­den helyzetben helyesen csele­kedni, harci készséggel tölt ri és megerősíti hitünket saját élőnkben és ami a legszebb é« leglényegesebb, megszilárdít?« barátságunkat és szövetségünk« t a Szovjetunióval. amelvnek újjászületésünket szabad szép életünket köszönhetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom