Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-20 / 5. szám
p * r A t.siNy SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA Bratislava. 1954. ianuár 20. Ára 30 fillér III. évfolyam. 5. s A leninizmus zászlaja alatt a kommunizmus felé A volgamenti orosz várost, Uljanov- szkot naqyon jól ismerik az egész világon. Ott született 84 évvel ezelőtt Vlad mir lljics Lenin, az egész világ dolgozói tanításának, e leninizmusuak megalapozója, a nagy kommunista párt és a világ első szocialista államánál megalapítója. Lenin, a forradalmi elmélet és gyakorlat lángelméje egész életét a legnagyobb és a legmagasztosabb célok meavalósításának szentelte. A dolgozók kapitalista igától való felszabadításának, az új társadalmi rend felépítésének, amelyben nincsenek kizsákmányoltak és kizsákmányolók. „Lenin nemcsak az orosz proletariátus, az egész európai munkásság és a gyarmati kelet vezére, hanem az egész világ dolgozóinak, az egész földkerekség vezére” — mondotta Sztálin elvtárs. * Lenin neve épúgy halhatatlan, mint Len n és Sztálin nagy műve. Lenin neve ugyanúgy, m'nt Sztálin neve, aki művének zseniális folytatója volt, ez egész emberiség boldog jövőjének harci zászlaja lett. Lenin es Sztálin zászlaja büszkén leng az egész földtekén, boldogságot hoz az egész világra. Lenin már fiatalon megértette a marxizmus lényegét, elsajátította és a forradalom győzelméért hatásos fegyverré kovácsolta. A leninizmus tulajdonképpen az új időszak feltételei között továbbfejlesztett marxizmus. Lenin érdeme, hogy a marxizmust újabb végkövetkeztetésekkel és tanításokkal gazdagította és azokat az újabb történelmi feltételekre alkalmazta, nem félt helyettesítem egynéhány elavult tanítást. A marxizmuslen nizmus ereje fejlődésében rejlik. Főleg azért, mert a természet és a társadalom objektív törvényeinek ismeretére támaszkodik. Lenin tanítása azért megdönthetetlen, mert valódi, mert igazán a társadalmi élet anyagi követelményeit, a dolgozók érdekeit tükrözi vissza. Lenir nem egyeszer kihangsúlyozta, hogy t materializmus nem dogma, hanem irányítás, hogy a forradalmi elméletet állandóan fejleszteni kell és Lenin bátran tovább fejlesztette és megvalósította a forradalmi párt útját. Lenin nem ismert merev formulákat. Lenin tekintettel az adott feltételekre, a kapitalista országok egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésére, az imperializmus korszakában, miközben továbbfejlesztette a marxizmust arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a szocialista forradalom egy országban is győzhet, mégpedig ott, ahol az imperializmus lánca a leggyengébb. A marxizmusnak ez az új tanítása — a szocialista forradalom elméletének egységessége — az oroszországi és az egész világ proletariátusának a hatalomért folyó küzdelemben harci fegyverévé lett. Lenin a szovjet hatalmat, a proletár- diktatúrát tartja számára e legmegfelelőbb állam- és politikai formának, mely az osztálytársadalmi demokrácia magasabb típusát képviseli. A szovjet állam történelme bizonyította be élet- képességét. Lenin megokolta a szocialista társadalmi rendszer teljes kiépítésének lehetőségeit, a proletárdiktatúra hazájában. A Szovjetunió szocializmus építésének sikerei bebizonyították Lenin zseniális jóslatának helyességét. A forradalmi munkásosztály harcaival kapcsolatban az ismeretek és gyakorlat terén nincs olyan terület, amelyet ne gazdagított volna Lenin és hű tanítványa, J V. Sztálin. Lenin és Sztálin kibővítették a marxizmus ideológiai gazdagságát, újabb magasabb fokra e- melték. J, V. Sztálin, ádáz harcban a forradalmi párt és a forradalmi eszme ellenségeivel, megvédelmezte i leniniz- must és ezáltal még sokkal jobban felzárkóztak a Kommunista Párt soraiba. Lenin nagy követője tovább gazdagította a marx-leninizmus kincsestárát és bátran továbbfejlesztette a forreds^ní tanítást. A leninizmus eszméi, amelyeket J. V. Sztálm továbbfejlesztett, uralják a neo széles rétegeit és olyan hatalmas •«■ót. jelentenek, mely kommunista alapon átalakítja az egész világot. J. V. Sztálin „A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetunióban" című zseniális műve a marx-leninizmus fejlődésében a legmagasabb fokot jelenti J. V. Sztálin, amidőn alkotó módon fejleszti a lenin zmust, a világ összes do! gőzölt felemeli és felfegyverzi a harci' a kommunizmus győzelméért. J. V Sztálin alaposan tanulmányozta a társadalmi termelés törvényeit, a gazda sági javak elosztását a szocialista tár sadalomban és megállapította a szocializmus alapvető gazdasági törvényét és i jelenlegi kapitalizmus alapvető gazdasági törvényeit. J. V. Sztálin három átmeneti előfeltétel teljesítésével biz- j tosítva látja a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet előkészületeit. Elsősorban fontos, tanítja J. V. Sztálin, hogy biztosítsuk a gazdasági termelés állandó növekedését és emellett legyünk különös tekintettel a terme'ési eszközök termelésének növekedésére. Másodsorban fontos, hogy az átmenetnél kellő előnyöket biztosítsunk a kolhozok számára, hogy a kolhoztulajdont a nép saját tulajdonának színvonalára helyezzük és ez áruforgalmat ’a termékek kicserélési rendszerével helyettesítsük. Harmadszor, olyan társadalmi kultúr- fejlődéet kell elérnünk, amely a társadalom minden tagja számára biztosítaná úgy a testi, mint szellemi képességeinek kifejlődését, hogy a társadalom minden tagjának alkalma legyen művelődni és olyan műveltségi fokot elemi, hogy aktíven kivegye részét a társadalom fejlődésénél. A párt XIX. kongresszusán Sztálin geniális műve alapján dolgozták ki a történelmi határozatokat. Ezen a kong- ressz „6on szerepelt Sztálin hivatalosan utoljára és mintegy fényszóró a világ összes dolgozói számára megvilágította a további harc útját. Lenin és Sztálin nemcsak a marxizmus kiváló teoretikusai. A forradalmi rendszer rendkívüli mesterei is és a milliós tömegek felülmúlhatatlan vezérei, akik a nemzetek szabadságáért, az elnyomatás és kizsákmányolás ellen harcoltak. Lenin és Sztálin újtípusú pártot alapított és vértezett fel, mégpedig a hatalmas kommunista pártot, amely korszakunk becsületét, lelkiismeretét, tudását jelenti. A kommunista párt felbuzdítva a nemes eszmékkel a népet az Októberi Forrradalomba vezette és győzött: a polgárháború idején harcolt a belföldi és külföldi ellenséggel szemben és győzött; a népet a tönkretett gazdaság felépítéséhez, valamint a sztálini szocialista tervek keresztülviteléhez vezette és győzött. A párt harca a szocializmusért, mely a nép széles tömegeit a közös cél érdekében tömöríti, ez tulajdonképpen az élő marxizmus. Lenin és Sztálin rendkívüli feladatot tűzött ki a kommunista pártnak, mint a győzedelmes szocializmus vezetőjének és megszervezőjének a Szovjetunióban A természet nagy átalakítói tudományos »lapon igazolták a párt óriási jelentőségét és vezető helyet jelöltek ki i számára a szocialista államrendszer- | ben és harcban a kommunista társa- j dalomért. Lenin és Sztálin világosan { megjelölték a marxista párt — az emberiség előharcosának programmját. Lenin és Sztálin szüntelenül azt tanították, hogy a párt szilárdítsa kötelékeit 9 néppel és sohase szakadjon el a néptől. A kommunista párt azért olyan erős, mert teljesen összeforr a néppel és a nép határtalanul hű hozzá és szereti. A kommunista párt félszá- ! zados története szemléltetően bebizonyította, hogy ez a párt következpte- sen a nép érdekeit tolmácsolja, a nép vezetője és tanítója. A népet és a pártot szorosan összekötik a közös célok és közös érdekek, a közös harcok Lenin és Sztálin zászlaja alatt. A marxizmus továbbfejlesztésénél ; Lenin és Sztálin elméletileg bebizonyí- j tották és megvalósították a szovjet állam állandó megszilárdításának szükségességéről szőlő tanításokat. Sztálin hangsúlyozta hoqy az állam megmarad a kommunizmusban is, mmdaddig még létezni fognak a kapitalista államok, vagyis, míg nem lesz eltávolftva a külső katonai támadások veszélye. Lenin tanításai alapján Sztálin ki| dolgozta és megvalósította az iparosítás I és a mezőgazdaság kollektivizálásának I nagyszerű programmjái. A sztálini ötéves tervek íz addig technikailag és gazdaságilag visszamaradt országot hatalmas ipari nagyhatalommá és fejlett kollektivízált mezőgazdasággal rendelkező országgá változtatták. Ez az erő különösen a Nagy Honvédő Háború alatt nyilvánult meg. Lenin zászlaja alatt és Sztálin bölcs vezetése mellett a szovjet nép világraszóló történelmi győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban és megvédte az emberiséget a világot fenyegető fasizmus járma alól. Lenin azt tanított^, hogy a kommunizmus egyenlő az ország villamosításával és a szovjet hatalommal. A szovjet nép Sztálin vezetésével, állandóan szem előtt tartva Lenin ezen tanítását, óriási sikereket ért el az ország villamosításában. Leninnek és Sztálinnak az iparosításról szóló tanítását a szocializmust építő népi demokratikus országokban is megvalósítják. Lenin kidolgozta a mezőgazdaság új, szocialista alapokra való átalakításának tervét. Lenin szövetkezeti terve alapján a párt az egész dolgozó parasztságot bekapcsolta a szocialista építke-1 zésbe. E terv megvalósítását a szovjet ipar és a munkásosztály vezette parasztság állapították meg. A mezőgazdaság kollektivizálásának nagyszerű programmját gyakorlatban Lenin tanítására támaszkodva Sztálin elvtárs dolgozta ki és valósította meg. A teljes kollektivizálás és ennek alapján a ku- lákságnak, mint osztálynak a felszámolása, lehetővé tette a falu történelmi átalakulását, úqv. ahogyan azt Sztálin elvtárs 1917-ben, az Októberi Forrradalom napj rban hangsúlyozta. Lenin és Sztálin tanításai a falu szocialista átalakításáról, a népi demokráciák kommunista és munkáspártjai tevékenységének alapjává váltak. A kolhozrendszer győzelme a Szovjetunióban, a szövetkezeti gazdálkodás eredményei a demokratikus országokban: ezek a leninizmus győzelmének bizonyítékai. A szovjet nép — mondta Lenin — megkezdte azt, amihez elkerülhetetlenül, előbb vagy utóbb, a világ összes népei eljutnak. A Szovjetunió megvalósította azt, amiben már az egész emberiség holnapja visszatükröződik : ......az a helyzet, hogy az orosz minta a világ minden országának mutat egyet-mást, méghozzá igen lényegeset, elkerülhetetlent és nem is távoli jövőjükből”. (V. I. Lenin Művei 31. kötet 6. oldal.) Lenin jövendölése beteljesedett. Most a szovjet nép példája nyomán, Európában és Ázsiában százmilliók léptek a szocializmus útjára, s így a Szovjetunióval egyetemben megalakították a béke, demokrácia és szocializmus táborát. Sztálin elvtárs a párt XIX. kongresz- szusán tartott beszédében megjegyezte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja becsülettel teljesítette a viiág forradalmi és munkásmozgalmának „élbrigád” szerepét. Lenrn azt tanította, hogy a szovjet állam ereje a dolgozó tömegek öntudatában rejlik. A Szovjetunió Kommunista Pártja, vezére és tanítója. Sztálin elvtárs vezetése alatt óriási munkát végzett a dolgozók kommunista nevelésénél. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet megköveteli az egész nép öntudatának állandó fokozását. A leninizmus a kommunista párt és az egész szovjet állam mindennemű elméleti tevékenységének az alapját képezi. A marxi-lenini elmélet lehetővé teszi a helyzet helyes megítélését, a külső események belső kapcsolatainak megértését, előrelátni az események lefolyását, és felismerni további fejlődésük távlatait. „A marxizmus — amint Sztálin elvtárs mondotta — tanítás a természet és társadalom fejlődésének törvényeiről, tanítás ez elnyomott és kizsákmányolt tömegek forradalmáról, tanítás a szocializmus győzelméről az egész világon, tanítás a kommunista társadalmi rendszer felépítéséről ” Az egész világ egyszerű emberei bátran néznek előre a merxizmus-leniniz- mussa! felfegyverezve. Látják boldog jövőjüket. VLADIMIR MAJAKOVSZKIJ: I3t>s2élgetps (2euin elv>lár?scil Elment a nap, ügyeit, gondjait, Ketten vagyunk most Lenin, mint fénykép Száját harsány szó táskájába tevén Csend lesz talán. Lenin meg én. szobám falán, feszíti szét, fölfelé néz, az emberiség, hatalmas ész. bajúsza mereven homloka ráncában hatalmas homlok, Alatta sok ezer ember vonul, lobogók erdeje, karok fűszálai. Felállók, ».tömön az öröm kigyúl, jelentéssel kell most elébe áilani: Lenin elvtárs hadd szólok párt kurta szót, nem szolgálatilag, szívből csupán. Lenin elvtárs, tudja, pokoli mód nehéz, amit most végzünk, egymásután. Adunk már ruhát a mezítelennek, több már a szén és az érc, — ez úgy-e szép? De persze emellett, — hadd mondjam el Önnek, sok még a szenny és a buta beszéd. Míg átrágjuk magunk rajta, kimerülünk. ön nélkül sokan eltévedtek már, ezen a mi földünkön, itt körülünk s köröskörül igen sok gazember jár. Nincs rá elég szám, s nincs nevezet, hogy hányán vannak, e csirkefogók: kulákok, szektánsok, részegesek, talpnyalók Itt járnak és gőgtől töltőtoll s jelvény Persze, hogy de rémes nehéz Lenin elvtárs, s a havas tarlókon Az ön nevével, eszmélünk, és munkahalogatók, dagad a keblük, pompázik a mellen, megbirkózunk velük, a harc ezek ellen, füstös üzemeinkben ön Itt van velünk, a szívével szívünkben lélekzünk. Elment a nap, ügyeit, gondjait. Ketten vagyunk most: Lenin, mint fénykép verekszünk, élünk. táskájába tevén Csend lesz talán Lenin és én. szobám falán. Gábor Andor fordítása.
