Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-05-15 / 38. szám
1? 1945 mains 15 — ÜIIMSIK---N őn titok, nem titok, hisz mindenki tudja, jó néhány faluban, hogyan jár a posta Történelem könyvből ismeri az ember, hogy úgy kétszáz évre hogyan, s mint jutott el a hírlap, a posta, az ország szívéből az apró falvakba. Postakocsin vitték s apostolok lován, de időre ott volt a Latorca partján a hír erről-arról, szép szerelmes levél a kékszemü lánytól. Ma meg a technika nagyszerű csodája viszi az újságot közel s messzi tájra, mégis megtörténik — érti ezt a fene — három, négy újságot TUSKE TIBOR et/efe** kézbesít egyszerre az a fránya posta. Akit érdekel, hogy mi a talány nyitja, tessék, olvassa el, Tüske Tibor írja: F ' stefelé mentem ‘ éppen a próbára, Frázisba ütközők, újság a markában. Kérdem tőle honnét, erre azt felelte, tegnapelőtt Kassán egy bódéban vette. "No, az árgyélusát, gondoltam magamban, Üj Ifjúságot már harmadszor nem kaptam. a sok hanyagságnak szégyen lesz az ára. Mert a falu népe bizony kinevette s közbekiáltoztak : — Más postást helyette! De a bűnhőd ésnek ezzel nem lett vége, faliújságra ke’ült az az ittas képe. Hát bizony én ennek a végére járok, eleget vártam én s vártak sokan mások. Fél órába tellett mire ráakadtam, benn a söntés mellett az öreg postásra. Neki keseredett, sírva panaszolta, elképzelni nehéz, hogy mennyi a posta. Hábukkantunk aztán a két újságomra, a többit egy óvodás még máig is hozza akivel elküldte Guszti bá’, a postás, mivel jobb a lába. Összevesztünk csúnyán, lett is eredménye: Guszti bá", a postás, sorra lebeszélte a megrendelőket s tovább féldecizett. Nekem is megmondta bizalmasan súgva: Minek az az újság, gyűjtsék rádióra. E gyik este aztán két lány elment érte, jöjjön a mű orra, ott a falu népe. Ingyenjegyet kapott a legelső sorba, nem örült volna úgy, ha sejtette volna, hogy a csasztuskának biz’ ő lesz a tárgya, E kis történetnek meg az lett a vége, hogy eljut az újság mindig idejébe Piripócson is az olvasók kezébe. I apzárta után még L az a hír érkezett Guszti bácsi máig az Oj Ifjúságra húsz olvasót szerzett. MIKULKA GYULA rajzai Történetek Jókairól Gyulai Pál nem tartozott Jókai nagy talentumának buzgó rajongói közé, de azért nem volt olyan elfogult bírálója Jókainak, mint ahogy azt egyes irodalomtörténészek igyekeztek megállapítani. Ezt igazolja az r.z eset. amely a 80-as évekből maradt fenn. Egyik új regénye lelent meg Jókainak, amit Gyulai elsOnek kapott meg és nyomban olvasni kezdett. Olvasta kocsijában is, amikor nyaralójába — akkor ő is a Svábhegyen nyaralt — hajtatott. Amint a íiáker a Jókai-villa elé ért, Gyulai botjával megkopogtatta a kerítés tetejét. — Csak én vagyok az. Móric! — kiáltott a kisiető Jókai felé. — Azt akarom mondani, hogy gyengécske ám a regény. És már indult is tovább a kocsi. Otthon Gyulai ' ivelmesen olvasta tovább a könyvet és ekkor már feltűntek e.őtte a regény szépségei. Elolvasta újból, azután — noha éjfélre lárt az idd — átsietett a Jókai-villához. Dörömbölni kezdett a kapun, mire — mint az egykorú.lap írja — Jókai ijedten nyitotta ki az ablakot és így kiáltott: — Hej! Miféle garázda lump dörömböl itt éjnek idején? Szinte alázatosan csendült meg az éj sötétjében Gyulai Pál hangja: — Csak én vagyok az. Móric! Azt mondanám, hogy mégsem olyan rossz ez a regény. Jókai és Gyulai Pál viszonyát a legtömörebben maga Jókai örökítette meg 1880-ban — egv népszámlálás idején ugyanis arra a kérdésre, hogy: „Tud-e írni?” Jókai ezt írta be válasznak: — Gyulai Pál szerint: nem. (Ezt a népszámlálási ívet a Statisztikai Hivatal sokáig egy üvegszekrényben őrizte Vájjon megvan-e még valahol?) Keresd a szívet címmel Jókai 1887-ben a Nemzeti Színház részére színdarabot :rt a „Kőszívű ember fiai”-ból. A drámabírálóbizottság bizonyos változtatásokat kért. ezeket Jókai elvégezte s utána a bizottság előadásra ajánlotta a darabot. Gróf Keglevich István frtendáns azonban levélben közölte Jókaival, hogy „a színmüvet nem tartja a nemzet színpadán elöadhatónak.” Az in- \ tendáns nem írta meg a levélben, de kiderült, hogy azért nem adja elő Jókai darabját, mert abban az 1848—49-i időkből kényes jelenetek” fordulnak elő. Országos botrány lett ebből, amelybe a legélénkebben és — tegvük hozzá: a legszellemesebben — Scarron álnéven beleszólt Mikszáth Kálmán is. Többek közt ezeket írta: „Ha Jókai akár politikai tapintatlanságot követ el, akár rossz darabot ír, van ö még akkora nagy ember, hogy a hiba 1 'gész súlya ráessék. Higyje meg. senki se szólna így: Hogyan engedhette a nagytekintetü Keglevich István, hogy ez a lázító darab előadhassák? Sem azt nem mondaná senki, ha a darab gyenge lenne: — Hogyan adhatta elő Keglevich, a kitűnő múertő, ezt a fércmunkát? Hanem így szólanának az első esetre: — Jókai kezd fordulni hozzánk. Vagv szidnák a másik esetben: — Einve. de gvenge dolgot írt ez a mi Jókaink. Es Keglevich neve szóba se jönne. Biztosítom, nem együtt emlegeti ezt a két névet a magyar nemzet.” (Két hónappal később Keglevich intendán* megbukott.) Neumann jános: Vidám választási kaland A múlt héten hazafelé, a trolibuszon Egy kisleány került mellém, úgy a félúton. Aranyszőke volt a haja, a bőre fehér, Oly szép volt, hogy ereimben megpezsdült a vér. Mikor aztán a trolibusz hirtelen megállt, Ügy összekoccant a fejünk, hogy már szinte fájt! Jaj, kisasszony, nem lett baja? — Suttogta ajkam —- Ám ő nem szólt, csak e nótát dúdolta halkan: Jöjjön el választani, babám, Májusban, tizenhatodikán! Mikor a nap a fényét ontja, Szavazzunk együtt a Népfrontra! Én majd az urna előtt várom! És ha majd bedobta a lapot, Mulatunk együtt Egy jó nagyot! Jaj de finom trolizni, ha a troli tele! Egész úton hozzám simult a leány feje! Mikor pedig néha-néha arrább tolt az ár. Ügy éreztem, hogy a troli, a mennyekben jár! Hanem azért kis szomszédom nem beszélt velem. — Jaj de csöndes! — örvendeztem — Én ezt elveszem! Ám úgylátszik, a kis kedves meghallotta ezt, Mert újból dúdolni kezdte, ezt a hanglemezt: (hogy) Jöjjön el választani, babám, Májusban, tizenhatodikán! Mikor a nap a fényét ontja, Szavazzunk együtt a Népfrontra! Én majd az urna előtt várom! És ha majd bedobta a lapot, Mulatunk együtt Egy jó nagyot! Mire aztán leszálltunk a végállomáson, Olyan puha lett a kislány, mint egy vég bársony! Együtt mentünk mindenfelé, ahol dolga volt, így sétáltam végig vele három utcasort! Hanem azért egyet kissé mégis furcsáltam! Nem értettem, mit keres ő annyi utcában? Nem értettem, annyi házban mit akarhatott, S miért fújja lépten-nyomon ezt a dallamot? (hogy) Jöjjön él választani, babám, Májusban, tizenhatodikán! Mikor a nap a fényét ontja, Szavazzunk együtt a Népfrontra! Én majd az urna előtt várom! És ha majd bedobta a lapot, Mulatunk együtt Egy jó nagyot! Mikor aztán a sok utca végre véget ért, Sorra vettük ráadásnak még a Béke-tért! No, de ez már sok volt nekem, így szólottám hát: Mondja kedves, ez a séta milyen hasznot ád? Mosolygott az édes angyal, s így kiáltott fel: — Nohát kérem! Hogy ezt maga nem találta el! Hát biz én a választásra agitálgatok, És e munka közben mindig így dalolgatok: Jöjjön el választani, babám, Májusban, tizenhatodikán! Mikor a nap a fényét ontja, Szavazzunk együtt a Népfrontra! Én majd az urna előtt várom! És ha majd bedobta a lapot, Mulatunk együtt Egy jó nagyot! Ettől fogva aztán kérem, minden délután, A kis leány ágit útja már csak fél út ám! Mert én most már nem ácsorgók a kapuk előtt, Hanem a szomszéd házakban képviselem őt! Mikor pedig ágit útunk este véget ér, Jó munkámnak jutalmaként, egy-két csók a bér! És amikor késő este haza ballagok, Búcsúzóul együtt fújjuk ezt a dallamot, (hogy) Jöjjön el választani, babám, Májusban, tizenhatodikán! Mikor a nap a fényét ontja, Szavazzunk együtt a Népfrontra! Én majd az urna előtt várom! És ha majd bedobta a lapot, Mulatunk együtt Egy jó nagyot! (Estére várom cimű dal melódiájára) ÜJ IFJÜSÄG — a CslSz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena a CsIS? Szlovákiai Központi Bizottsága nak kiadóhivatala, Bratislava, Prazska 9- Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József. — Szerkes/"-g és kiadóhivatal. Bratislava Prazska 9 Telefon 227-17, 237-01. — Nyomja Merkantil n. v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 30. Kés, félévre 15.— Kcs — SBÜS Bratislava száma 419-214-0617 — Hírlap bélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2 — Irányító szám 1400-1. D-50900
