Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-16 / 4. szám
6 Dl IFIÜSÁG i<?54 január 18 Jóséi Jónás elvtárs beszámolója a CsKr Központi Bizottságának 1954. január 11-én lai tott ülésén széniparunk lovabbi sikeres fejlesztéséről Jozef Jónás elvtárs e CsKP Központi Bizottságának 1954 január 11-én tartott ülésén a széniparunk eredményeiről számolt be és egyúttal megvilágította azokat a feladatokat, amelyeket meg meg kell valósítani a széniparunk további sikeres fejlesztésének érdekében^ Iparunk termelési térfogata az elmúlt öt év alatt több mint kétszeresért növekedett, emellett a gépipari termelés több mint háromszorosára emelkedett. A termelési eszközök termelése igen gyorsan fejlődött. Ez alapjában megváltoztatta nálunk a körülményeket, kiküszöböltük a kapitalista államoktól való függést. Az iparunkból megteremtettük népünk életszínvonala további emelkedésének szilárd alapját. A munkanélküliséget is teljesen kiküszöböltük. Népgazdaságunk azonban nem minden ága fejlődött egyenlően és a kívánt kölcsönös arányban. Főleg . nyersanyagalapunk fejlődése maradt el a többi ágak mögött. Az elmaradás részben még a tőkés múlt öröksége. Nagy része van ebben még az áruló Slánsky banda tevékenységének is, de a vezető gazdasági szerveink, minisztériumaink, föügyosztályaink és a kombinátok irányításában mutatkozó következetlenség és hiányosság is okozták. Mind ez ma nagy nehézséget okoz népgazdaságunknak. Néogazdaságunk egyenletes fejlesztése, tehát a múlt év szeptemberi kormánynyilatkozatban kitűzött feladatok teljesítése is attól függ, milyen gyorsan tudjuk kiküszöbölni azokat ez aránytalanságokat, amelyek népgazdaságunk alapágainek, főleg népgazdaságunk nyersanyagalapjának elmaradása okoz. A szénipar az első ötéves terv idején jelentős, mértékben hozzájárult népgazdaságunk fejlesztéséhez. A szénfejtés 1948-hoz viszonyítva 1953-ban tizenhárom és negyedmillió tonnával emelkedett. E sikerek ellenére azonban « szénipar már néhány év óta lemarad a népgazdaság fejlődése mögött. Míg az ipari termelés az első ötéves tervben több mint kétszeresére emelkedett, a köszénfejtés 13.80/0-aI, a barnaszénfejtés 45.50/0-a 1 növekedett. Ennek következtében komoly aránytalanság következeit a fütöanyagalap és népgazdaságunk szükségletei között. Ez az aránytalanság lassítja az ipari termelés növekedésének ütemét. Nyilvánvaló, hogy a szénfejtés növelésének üteme ma nem felel meg a népgazdaság többi ágai fejlődési ütemének. Lényegesen fokoznunk kell a szénfejtés fejlesztésének lendületét, hogy a szén- ipar ne váljék népgazdaságunk fejlődésének fékezőjévé. Javítsuk meg a munka irányítását és szervezését a széniparban A szénipar fejlesztésében sok hibát elkerülhetnénk, ha az egész irányító apparátus a minisztériumoktól Kezdve az üzemekig politikailag és szakmailag feladatainak magaslatán állna. A jó irányítás szén-iparunk egyik legsarkalatosabb problémája. Az is hiba, hogy politikai és szakmai tudás hiányában sok szénipari dolgozó igyekszik a rábízott feladatokért járó felelősség alól kibújni. Károkat okozott az adminisztratív apparátus túlburjánzása is a széniparunkban a minisztériumtól kezdve a trösztökig. Sok szakképzett műszaki és adminisztratív dolgozó elvesztésével pedig szintép gyengült a termelés. Ezek a tapasztalatok azt mutatják. hogy iparunk átszervezését 1951- ben, amelynek ki kellett volna küszöbölnie e hiányosságok okait, nem mindenütt valósították meg teljesen és a gazdasági apparátus egyes dolgozói ezzal, hogy ezt formális ügynek tekintik és tovább hivataloskodnak a régi módon a minisztériumok, a főügyosztályok és az üzemek vezetőségének irányító munkájába régi rendetlenségeket visznek be. Ezért fontos, hogy a fö- ügyosztályok jogait és kötelességeit átruházzuk az osztravai és mosti kombinátokra és a többi szénmedencék számára főügyosztályt létesítsünk a fűtőanyag és energetikai mimsztérium mellett. Egyidejűleg nagy súlyt kel! fektetnünk az irányító műnké módszereiben mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére a minisztériumtól kezdve a tárnákig: ki keli küszöbölnünk a felületességet és formaiesságot a kötelességek teljesítéséből: be kel! vezetnünk a tárgyismeret alapján való döntést a problémákról, be kell vezetnünk a kiadott irányelvek és utasítások teljesítésének rendszeres ellenőrzését, el kel-1 fojtanunk minden olyan törekvésl amely a felelősség alól való kibúvásra • irányul és mindenütt támogatnunk kell a felelős dolgozók tekintélyét. Javítsuk meg a munka megszervezését a tárnákban A munka jó megszervezésének egyik alapfeltétele e bányákban a ciklusos grafikon szerint végzett munka következetes bevezetése, amely a munkatermelékenység növelésének és a fejtési terv rendszeres teljesítésének alapfeltétele Az Osztrava-karvini szénmedencében szép termelési eredményeket érnek el e ciklusos grafikon bevezetésének alkalmazásával. Ezért necsak az Osztrava-karvini szénmedencében, hanem a többi mély- és köszénbányá- ban is a vezető műszaki káderek és valamennyi bányamunkás törekedjen arra, hogy ciklusos grafikon szerint dolgozzanak. A gépesítés sokat segít bányászainknak e nehéz munkában. Az osztravai szénkotnbinát orlovai trösztjének bányáiban 1953-ban azért sikerült 102.50/o-ra teljesíteni a tervet, mert kihasználták a gépeket. Azonban a gépi berendezés terén még sok mindent kell botolni. Gépalkatrészeket és pót- alkatrészeket is kell biztosítani a bányagépek számára. A gépesítés fejlesztésében az 1954 évi terv sok feladatot tűz ki. A szénipar dolgozói, különösen a fiatalok, váljanak a gépek jó ismerőivé és legyenek jó szakemberek. A gépek jó kihasználása a dolgozók egyéni kezdeményezésén is alapszik és ezt minden dolgozó tartsa szem előtt. Biztosítsuk az állandó dolgozó kádereket — javítsuk meg a gondoskodást a dolgozókról A szénfejtés tervének teljesítésében felmerülő nehézségek egyik fő és közvetlen oka a nagy munkaerőhullámzás és ,a munkaidő elégtelen kihasználása. A párt, a kormány és a Forradalmi Szakszervezeti ' Mozgalom az elmúlt évben nagy erőfeszítést tettek, hogy biztosítsák kellőszámú dolgozó özönlé- sét a bányákba. Ennek eredményeképpen a munkaerők helyzete bányáinkban lényegesen jobb, mint az elmúlt évben. Ami az állandó dolgozókat illeti a helyzet nem javult, hanem rosszabbodott. A bányák részére nem áll elég munkaerő-tartalék. A bányákban lévő munkaerőhiány egyik oka az is, hogy ma a munkások részére sok jó munkaalkalom kínálkozik. A munkások, akik a bányába jönnek dolgozni, szeretnék, ha a családjuk is a bányához, a munkahelyhez közel lakna. Viszont a bányamunkások és családjuk részére még nincs megfelelő számú lakás biztosítva. Ha a bányamunkával többet is keresnek a dolgozók, de lakáshiány miatt nem jönnek a bányába dolgozni. Ezért megfelelő és jó 'akásokat kell építeni. A fiatal bányászokat az eddiginél jobb helyekre kell beosztani dolgozni és jobban kell róluk gondoskodni mint eddig. Meg kell javítani az elszállásolásukat, a kulturális lehetőségeiket. Ezért fontos, hogy a fiatal bányászok otthonai nevelőmunkásainak kiválasztására is több gondot fordítsanak. Hasonlóképpen pártszervezeteinknek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban» és főleg a CslSz-ben dolgozó kommunistáknak politikai feladatukat kell látni abban, hogy a tárnákban, a munkahelyeken és a munkaidő után is megteremtsék a fiatal bányászok további szakmai fejlődésének feltételeit. Érvényesítsük helyesen a munka igazságos jutalmazásának elvét A szénipar további fejlesztésének és a szénfejtés terve teljesítésének biztosítására egyik legfontosabb tényező a bér, amely a jutalmazás szocialista elve alapján az elvégzett munka meny- nyisége és minősége szerint alakul. Az eddigi rendelkezések lényegesen megjavították a bér és fizetési feltételeket a széniparban. Emelkedik a munkások és segédmunkások jutalmazása a fejtési terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Jutalmakat állapítottak meg a ciklusos módszerrel dolgozó bányászok részére is. A folyamatban lévő bér- és fizetésrendezéseknek az a célja, hogy kiküszöböljék az érvényes bérrendszerben előforduló helytelenségeket és méltánytalanságokat. A jutalomrendszert úgy állapítjuk meg, hogy a munkásokat ösztönözze a többtermelésre. A jutalomrendszernek elő kell segíteni a szérvfejtés tervének biztosítékát. A bányáink vezetőségei, trösztök és kombinátok és igazgatóságok kell, hogy alapvetően megváltoztassák viszonyukat a bérpolitika elveinek érvényesítéséhez. Történtek olyan esetek, hogy a bányaipari ágak igazgatói a minisztérium kollégiumán azzal érveltek, hogy a fejtés azért nem halad, mert a bányászok keveset keresnek. A valóságban a dolog sokszor úgy fest, hogy a bányászok, amint mondják a tárnában ilnek, mert a kifejtett szenet nem tudják elszállítani és nem biztosítanak számukra a dúcoláshoz megfelelő mennyiségű anyagot. Tehát a bányászok azért keresnek keveset, mert nem tudják a fejtést végezni, mert a bánya vezetősége nem teremtette meg a bányában a folyamatos ciklusos munkának műszaki előfeltételeit. A szénfejtést helyesen kell megszervezni, mert csak így lehet biztosítani a bányamunkások jó keresetét. Csökkentsük az önköltségeket, harcra fel a terv teljesítéséért A szénfejtés valamennyi kérdését és főleg a bér- és fizetési rendszer, a jutalomrendszerek érvényesítését állandóan közvetlen összefüggésbe kell hozni a munkatermelékenység fokozódásával és az egy tonna kitermelt szénre eső önköltségek csökkentésével. A bányák vezetőségei úgy értelmezték a fiárt és a kormány a bányákról való gondoskodását, hogy sok pénzt és beruházási anyagot kérhetnek a termeléshez. A kezdeményezés nem mindig volt meg ahhoz, hogy ezeket a költségeket visszatérítsék az államnak. Az önköltségek az ötéves terv folyamán például a fekete szénnél 39.34%-kal emelkedtek. Az önköltségek, a bérek fizetések emelésén kívül, a nyers- és segédanyagok, energiaköltségek aránytalan növekedése miatt is emelkedtek, így például az Osztrava-karvini körzetben a tervezett energiaköltségeket az 1953. év 1-3. negyedévében 12.80/q- kal lépték túl és az anyagköltségek is lényegesen növekedtek. Ezért valamennyi üzemben könyörtelen harcot kell indítani az önköltségek szüntelen csökkentéséért az üzem legmagasabb- fokú gazdaságosságáért és a munkatermelékenység szüntelen növeléséért. Bányászaink az új évben nem akarnak egy tonna szénnel sem adósai maradni népgazdaságunknak. A szénfejtés és a szénfogyasztás közötti eddigi aránytalanságot azonban nem lehet megoldani csupán a fejtés fokozásával, hanem szükséges ehhez a szigorú takarékoskodás és a tüzelő helyes fel- használása mindenegyes fogyasztó részéről. A tüzelővel és az energiával még sokat tudunk takarékoskodni. Kell, hogy a tűzelőfogyasztás és a megtakarítás fontos kérdésévé váljék magának a tüzelő és energetikai minisztériumnak Is és éppen a bányák nem fordítanak kellő gondot a tüzelő és a villanyenergia megtakarítására. Azonban feltétlenül fontos, hogy a tüzelő és az energiafogyasztás csökkentése az összes termelési vezetők és az összes üzemi dolgozók ügyévé váljék. A szénfejtés fejlődése döntötte el ma az egész nemzetgazdaság fejlődésének ütemét, a dolgozók életszínvonalának növekedését. Az idei tervszerű feketeszénfejtés 8.50/0-al, a barnaszén- fejtés 7.90/0-al növekedik. Nagy feladatok ezek, de teljesíthetők. Erről tanúskodik a terv teljesítése a múlt év utolsó negyedében. 1953 utolsó negyedéve, alatt a feketeszénfejtés tervét 102.80/0-ra, a barnaszénfejtési tervet 100.60/0-ra teljesítették. Bányáinkban több munkakollektívát a köztársasági elnök zászlajával, a szovjet bányászok és a kormány zászlajával tüntettek ki a jó munkájukért. Szénbányászatunkban mindenféleképpen érvényre juttatják a szovjet munkamódszereket is. A szovjet sztahanovisták és technikusok tapasztalatai alapján oldják meg bányászaink a munkában felmerülő hibákat, akadályokat. A szénfejtés ma gazdaságunk legfontosabb része. Nincs ma olyan ágazat, amelyre ne terjednének ki a szénfejtéssel kapcsolatos problémák és feladatok. Ezért a bányászokat új modem technikával kell felfegyverezni a szénfejtésben. Meg kell szervezni a kifejtett szén folyamatos elszállítását. Végül új és további szénkészleteket kell keresni, helyre kell állítani a régi bányákat és újakat kell építeni. Szükséges, hogy elsősorban a kommunisták tartsák saját ügyüknek ezt és járuljanak hozzá gazdaságunk alapvető aránytalanságainak kiküszöböléséhez. Az utunkban állé akadályok eltávolításában a CsISz-nek is részt kell venni. A szénfejtés tervéért nemcsak a bányában kell harcolni, hanem a gépipari üzemekben és a közlekedés megszervezésében, egyszóval valameny- nyi szakaszon, amelyek megteremtik az előfeltételeket a szénfejtés fejlesztésére. Közeledik a X. pártkongresszus. Ez az esemény legyen alkalom arra, hogy a kötelezettségvállalások ezreivel hozzájáruljunk a szénfejtési terv teljesítéséhez. A Párt, a Forradalmi Szakszervezet és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség előtt az a feladat áll, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amelyek a szénfejtésünket még eddig akadályozzák. Hogy az akadályokat el tudjuk távolítani, a bányákban még több gépet kell alkalmaznunk és emelnünk kell a bányászok politikai és szakmai tudását. Nem fér kétség ahhoz, Hogy bányászaink a többi dolgozókkal együtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a szénharcban győzni fognak és így biztosítják hazánk további felvirágoztatását. Békében, barátságban ... BraUslavaban a Pionír-Palotában t'z Antifasiszták Szövetsége igen bensőséges ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen a koreai diákok is megjelentek, akiket pionírjaink melegen üdvözöltek. A pionírok könyveket ajándékoztak egymásnak és az ajándékkönyvekbe a baráti összejövetel emlékére kedves ajánlásokat írtak be. Tanulunk, szórakozunk A nagyüzemi gazdálkodásnál igen nagy szerepet játszik a könyvvitel. A helyes könyvelés a gazdálkodásnál ép pen olyan fontos, mint a mérleg a kereskedőnél, amely állandóan mutatja a gazdálkodás eredményeit Pártunk és kormányunk határozata alapján az 1952-es évben magyar nyelvű kétéves számviteli iskola létesült, melynek hivatása, hogy hazánk magyar EFSz-ei részére megfelelt! szakképzettségi/ könyvelőket neveljen. Iskolánk tanulói fűként a nők .soraiból kerülnek ki. Nagyon jól érezzük itt magunkat. Kényelmes interné- tusi szobákban lakunk, az élelmezésünk kitűnő. Tehát minden lehetőségünk megvan, hogy eredményesen tanulhassunk. A tanuláson kívül sporttal foglalkozunk és kulturális téren sem maradunk le. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére a CsISz-csoport kötelezettséget vállalt, hogy kultúr- brigádiával fellép a környékbeli községekben. Az előzetes r 'hívás után deeembér 5-én Kolozspémán előadtuk 8 „Kend a pap” és az „Első győzelem” című egyfelvonásos színműveket, tánc- és énekszámokkal bővítve Szépen sikerült az előadás, sok tapsot kaptunk. ‘Ezzel szemben sehogy sem tudtuk megérteni az ottani igaz2«tó-taní1» viselkedését. Odaérkezésünkkor azzal fogadott, hogy minek jöttetek? Nem hívott ide senki. Az igazgató elvtárs — úgy látszik — ellene van az ilyen munkának. December 6-án Nefnesolcsán is felléptünk. ahol szintén jól sikerült előadásunk volt. A szereplők mindannyian megállták a helyüket. Mégis ki kell emelnünk Radics, Kulacs, Csémy, Majda. Takácsi és Druga elvtársakat. Az iskolánk C TSz-szervezete továbbra is azon d lgozik, hogy a tanulók a tanulás mellett a kultúrmunkába is bekapcsolódjanak, hogy felépíthessük a szebb és boldogabb jövőnket. A Mezőgazdasági Számviteli Iskola CsISz-szer- vezete. Bős. Egy este a mohi kultúrházban X gyengén megvilágított teremben legördült a függöny, fehangzott a taps. A Csemadok évzáró közgyűlése után a színjátszó csoport szórakoztatta az egybegyűlt lakosságot, — ,,A sokat próbált vőlegény” dmU színdarabot adták elő. A kultúrműsor után megszólalt a zene Lassú keringő dallama száll végig a teremben. A jelenlévők a székekkel a fal mellé húzódnak és kíváncsian várnak. A lányok ott ülnek mamáik mellett, sóvár tekintetük minduntalan a színpadra téved, ahd a legények kis csportja áll. 4 legények összedugják fejüket, tanácskoznak. No véore Mészáros Tibor elindul. Nemcsak a színdarabban volt bátor, a valóságban is az. A keringöt tempó váltja fel s máris ott táncol Cudor Arankával, a legjobb, mondhatnánk legbátrabb szereplővel, aki nem félt elvállalni Balázs szolga szerepét és élethűen játszotta végig. Közben a táncoló párok egyre szaporodnak. Van már kit nézni a fal mellett üld öreg néniknek, igyekeznek is kihasználni ezt a jó*alkalmat. Szeretnének belátni még a táncolok szívébe is, vájjon mit érez a Jani, vagy a Pista, mikor az ő unokájával táncol? Már a múlt héten a fonóban összepárosították őket, s ni csak!... még csak nem is tánc il véle, pedig az anyja hogy megígérte. A nagymamák összedugják fejüket . bólogatnak ... nem hallgatnak ezek n mai fiatalok a jó tanácsra, pedig milyen jó lett■ volna... a házuk, a szőlőjük közel van egymáshoz ... hiába .. ■ már második nóta és mindig mással táncol „a kiválasztott”. Hiába hiába — Bizony hiába, ma már mindenki magának választ, így gondolkoznak a mohi legények. Helyesen gondolkoznak. A fiatalokkal együtt táncolnak a szövetkezet és a község vezetői. így van ez 7ói. Együtt élnek, közösen építenek, hadd vigadjanak és táncoljanak is együtt a Uldogabb jövőbe veteti hittel. (cs) Kinek van joga táncolni az iskolában? A kishindi CsISz-szervezet tagjai a karácsonyi ünnepek alatt kellemesen akartak szórakozni, ezért táncmulatságot terveztek. Ügy tervezték, elkérik az óvoda helyiségét, hiszen most úgy sem ‘járnak oda a kis gyermekek, a mulatság után pedig majd kitisztítják és senki sem veszi észre, hogy ott egy este az ifjúság mulatott. Kérésüket elmondták az iskola igazgatójának, a szövetkezet és a nemzeti bizottság elnökének. Ezek úgy döntöttek. hogv az óvoda helyiségében nem szabad táncmulatságot rendezni. A különböző iskolatörvényeket addig magyarázták az ifjúságnak, míg csak bele nem nyugodtak és kénytelenek voltak elfogadni az egyik kis helyiséget. melvet a szövetkezet engedett át számukra. Sajnos a helyiség olvan kicsi volt, hogv kellemes szórakozásra gondolni sem lehetett. Nagy volt ám az ifjúság meglepetése, mikor pár nap múlva megtudták, hogv a tű’zoltótestület mulatságot tervez, mégpedig az óvoda helyiségében. Ezt eljesen lehetetlennek tartották. Azért négis csak megkérdezték a szövetkezet elnökét. — Az iskola helyiségében senkinek sem szabad táncolni. Ezt már többször mondtuk nektek — hangzott a válasz Sajnos, azonban a valóságban egész másként történt. Hogy miért ? Ezt mi nem tudjuk. Most nem akarjuk dicsőíteni a CsISz-szervezet munkáját, beszélnek helyettünk a tények, a ledolgozott brigádórák, a 15 hektáron összehordott gabona, a 90 mázsa kombájnnal learatott termény, amely a CsISz-tagok szorgalmából került a raktárba. A közös vagyon szeretetéről és megbecsüléséről beszél az a 250 óra, melyet Hudec András CsISz-tag dolgozott le a szövetkezetben a rendes munkaidején kívül. Ezt bizonyítja a másfél hektár felszántott szövetkezeti föld is. amit Jehlár Béla szántott fel tavaly pár napos szabadsága alatt. Vájjon miért tette? Miért dolgozott az ifjúság? Röviden megfelelhetünk erre: Azért, mert a CsISz-taPok felelősséget éreznek a szövetkezet munkájáért, szeretik a szövetkezetei. Éppen ezért helytelen volt a község vezetőségének állásfoglalása a tánc- mulatsággal kapcsolatban. Ha már egvszer elhatározták, hogy az óvodát nem használják táncte-omnek, akkor ezen elhatározásuk mellett végig ki kellett volna tartaniok. A jövőh n ilyen és ehhez hasonló eseteknek r szabad előfordulniok. CSETÖ JÁNOS
