Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-17 / 30. szám
954. április 17. Ifjúságunk legjobb barátja a könyv OJ IFJÚSÁG ÚJ KÖNYVEK KARINTHY FRIGYES: ÍGY IRTOK TI A kiváló magyar humoristának, Ka rinthy Frigyesnek immár a kilencedik bővített kiadást megért ragyogó szel- lemességú könyvét ajánljuk az olvasó kezébe. Az író ebben a művében azokat az írókat pellengérezi, akik műveikben torz és hamis típusokat, cselekményeket ábrázolnak. Akik nem úgy írnak, ahogy kell Neves magyar és külföldi írókat vesz lencséje alá és azzal foglalkozik, ami műveikben jellemző rájuk, ami az Íróban egyéni és döntő, a modorával, jellemvonásával. (Ära kötve: 26.— Kcs) MARIE MAJEROVÄ: SZIRÉNA Marie Majerová, a nagy cseh írónő r qényeit az újkori cseh irodalom klasz- szikus művei közé számítjuk, mert minden egyes műve harcos írás, amely cseh nemzeti irodalmi formában új, szocialista tartalmat ad az olvasónak. A Sziréna cselekménye a csehországi Kladno bányavidékén és ipartelepén játszódik le. A Hudec család .három nemzedékének története adja meg a regény keretét. A Sziréna érdekf szító, élvezetes olvasmány, a cseh irodalom haladó szellemének egyik legszebb megnyilvánulása. (Ära: kötve 27.40 Kcs). SZABÓ BÉLA: MINT SZEMÜNK FÉNYÉT . .. A harcok festője — a békeharcos V. V. Verescsagin élete és műve egyaránt viharos volt. Szíve mélyéből gyűlölte az erőszakot, a gyáva és mégis véres reakciót. Alkotásaival a cári elnyomást és a háború borzalmait mutatta be. Az „Akasztás Oroszországban 18l5-ben" című képével megmutatta, hogy mily kegyetlenül végzett a cárizmus a forradalmárokkal Egy másik sápén, „Az indiai felkelők kivégzé- se”-n, az angol gyarmatosítók szé- gventeljes barbárságát ábrázolja. A cárista generálisok, papok és rendőrség 'gazságossága és nyíltsága miatt gyűlölték Veresesagint, aki nyomorban élt és gyakran k'nytélén volt képeit olcsó garasért külföldre eladni, ahol a legnagyobb csodálatot váltották ki. Verescsagin az orosz-japán háború folyamán, 1904. április 13-án, a „Pet- ropavlovszk” hajó elsüllyedésénél pusztult el. A szovjet nép és az egész művelt világ tisztelettel emlékezik erre a nagj művészre. Tiszteli alkotásainak harcos jellegéért, melyek tiltakoznak az elnyomás és a háború ellen és az emberiség szabadságáért és békéjéért harcolnak. Ján Ponican: A ladcei cementgyár munkásainak Éjjel-nappal zúgnak a malmok, száll-zeng az egyhangú ének, a zúzókból acélos hangot hord, sodor a szél felétek. Minden oszlopba és pillérbe kell ez a jó kötőanyag! A béke sok építkezése tőle szilárd, nem .roskatag' 4 CslSz szervezeti munkájában a lyvek segítségének sokéves múltja i. Többször szerveztünk és szerveik beszélgetéseket, vitákat, kon- enciákat a könyvek fontosságáról s at segítő társul a szervezeteink nkájában. Természetesen ez nem etlen jelenség. Minden fiatal előtt rülnek fel problémák, nem világos dések, amelyeket nem képes maga gcldani s talán az a kisebb kői- tív sem, amelyben dolgoznak fia- jaink nem tudják megoldani azon 'blémákat, amelyek mindennapi éleikben felvetődnek. Itt az ifjúsá- ik számára leghűbb és legközelibb ■át a könyv, amely nemcsak ma- irázatot ad a felmerülő problémák yes megoldására, hanem irányt is és utat mutat munkánkban. Ezért irodalom nagy szerepet tölt be if- águnk életében. A könyv tájékozna, tanítja és eredményes munkára kenti ifjúságunkat, megismerteti re- a múltat, a jelent és a jövöt. De cönyv nemcsak nevel és tanít, ha- n szórakoztat és örömet szerez if- águnknak. A könyv az kimeríthe- len forrás a továbbtanuláshoz, tutink elmélyítésében. 4a dolgozó népünk és ifjúságunk cesen készül a nemzeti bizottságok- való választásra. Ezt az időszakot jd nem egy esetben felhasználja a kció arra, hogy akadályokat gärten a választás helyes lefolyása elé. reakció minden eszközt felhasznál a, hogy a saját propagandáját ér- xyesítse a széles tömegek között. ’ magától értetődik az, hogy ifjú- unknak alaposan és úgy kell fél- zülnie, hogy a reakció minden tá- dási kísérletét már csírájában el- tsa. S ahhoz, hogy ezt végre tud- hajtani, tanulnunk kell. Itt válik zán segítőtársunkká a könyv. £p- t ezért a CslSz KB nagy súlyt feledt erre az időszakra a könyvekről ó beszélgetésekre, irodalmi anké- ra, olyan könyveknek a megbeszé- íre, mint Malcevtől „Szívvel -lélek- ”, Babajevszkijtől ,,Az aranycsillag agja”, Heckótól „Falu a hegyek :t”, Osztrovszkijtöl „Az acélt meg- ik” stb. tok helyen felmerül az a kérdés, <y lehet sikeresen megszervezni egy íalmi ankétot? Mit kell ahhoz bíztam?. ... Irodalmi estet rendezünk egy-egy könyvről külön, vagy szerre több könyvről is. Választha- k egy témát, mondjuk: .,Milyennek lenni egy fiatal embernek?” S ha á témánk, akkor az irodalmi est ponti kérdése ez legyen. így állít- be az irodalmi est egész lefőlyi- Erre nagyon jó példa és téma: : acélt megedzik” című könyvből •csagin munkássága és a Komszomol Kitartása, vagy vegyük ,,Az aránylag lovagja” című regényből Szer- Tutarinov alakját.. Vagy vehetjük IsISz KB által ajánlott „Távol ízkvától” Batmanov alakját, „Falu egyek közt” című könyvből Pavol cját Sachnárt és másokat, endezhetünk irodalmi esteket más akörről is- példáúl: „Milyen könv- szeretek legjobban". Az ilyen inni vitaestekre természetesen min- fiatalnak több könyvet kell el- isnia, hoav összehasonlítást tehes- Hát hová lett el!- Ebben a támadási zűrzavarban (szökött. lég szállingóznak elkésett felkelők, nelyik egyedül, mások kiterjedt csa- ial, sőt egész nemzetségek is vonak lét inasféle is törtet. Szaladnak, the elkéstek volna valahonnan.- Mindenki törekszik ez alkalommal- jegyzi meg Péter.- Most legalább jóra törekszik — iája az öreg. kaou irányában nagy csődület van. sziről látszik, hogy kavarog és hűink az egész. Közelebb érve, zúg morajlik is, mint a tenger. Kardos yalok sürögnek kébfelől és hátul, y rendet csináljanak. Egy rango- ) parancsokat osztogat nekik és ;ányan kiabálja a tolongó népnek:- Sorba, sorba! Rendes feltámadás! főbb angyalok egycsomóben állnak lt, mint valami vezérkar, nekesek is megérkeznek és bélésűinek a tolongásba. parancsnok nem bír az áradattal. >nje a kardját, villogtatja és úgy ■ja.- Sorba, sorba! Cím és rang szej eghökkentö, különös igyekezet ez. etó. vidám és mégis riasztó. Az ipcsok csattogva verik ki a ham- és nyugalmi állapotukban vigyorog- A szemek üregei mohón mered- a káprázatos világba. A koponyák színt vernek a fényben. A lábak >gnak és a hadonászó karok úgy iák néha, mint a furulya. Néha vi- íak, mint a klarinét; vagy búgnak. : a tárogató. sen különféle könyvekről és azok hőseiről. Az irodalmi estek megszervezése előtt a CslSz vezetőségének alaposan át kell gondolnia az est célját és azt, hogy mit akar az esten elérni és annak alapján jelölje ki a könyveket, amelyek majd megbeszélésre kerülnek. Az ő feladatuk az is, hogy serkentse fiataljainkat az üzemi klubok, népkönyvtárak látogatására és a vitaestek részvételére. Ennek az elérésére különböző szervezési formákat találhatunk. Szervezhetünk könyvkiállítást, villámújságot, faliújságot, gazdag és színes illusztrációkkal ellátva. Felhasználhatjuk erre a célra az üzemi vagy más hangszórókat is, ahol ne csak beszédet mondjunk, hanem olvassunk fel egy-egy érdekes részt valamilyen könyvből. Ügyeljünk arra, hogy a felolvasásnál olyan témát, illetve cselekményt válasszunk ki, amely érdekes és vonzó ifjúságunk számára. Folytassunk személyes be- . szélgetéseket az ifjúsággal a könyvek jelentőségéről és érdekességéről. S ha vitaestet szervezünk, ifjúságunkat már jóval az irodalmi est előtt értesítsük és beszélgessünk velük tervünkről és célunkról. Az irodalmi esthez szükséges beszámolók előkészítésére is nagy gondot kell fordítani, hogy a beszámoló ne legyen száraz és untató. ' Az előadás 20 percnél tovább ne tartson; iroda'mi estünk nagyobb részét a vitára fordítsuk. S fontos, hogy az előadás olyan legyen, amely érdekli fiataljainkat s a helyi viszonyokhoz mérve állítsuk azokat össze. Mert más téma érdekli a falusi ifjúságot, mint a városit. vagy a bányásztanulókat, mint a kőmítvesianúlókat. Ezeken az irodalmi esteken el kell érnünk azt, hogy alaposan megvitassunk egy könyvet és a fiatalság ne lehangoltan, hanem vidáman, jókedvvel, gazdag tapasztalatokkal hagyja el a vitaestet. Az irodalmi estek megvitatása előtt ne feledkezzünk meg rövid, de színes és érdekes kultúrműsorokról sem. — Minden ilyen vitaesten legyen egy pár kultűrszám, ének. tánc, szavalat s rövid jelenet. Szervezhetünk szavalókórusokat is, amelyek népünk múltjáról és jelenéről számolnak be. A CslSz alapszervgzet vezetőségének szoros kapcsolatot kell fenntartania az üzemi, vagy népkönyvtári vezetőkkel. Nagy súlyt kell fektetni a Helyiség előkészítésére, ahol az irodalmi estet tartjuk. A termet díszítsük iel, plakátokkal, nevelő jellegű jelszavakkal, hogy ott mindenki jól és otthonosan érezze magát. Ajánlatos lenne ilyen alkalommal könyvkiállítást rendezni annak az írónak a művéről, akinek az egyik könyvét megvitatjuk. Az irodalmi estek megszervezései ne kényszerből és sablonosán csináljuk. Fontos, hogy minden irodalmi esten elérjük azt, amit célul tűztünk ki. A jól szervezett irodalmi, est vagy konferencia eszmeileg még jobb in megacélozza ifjúságunkat a nemzeti bizottságokba való választások el 'Itti feladatok teljesítésébe és megtanítja őket szeretni a könyvet, mint legjobb barátját és segítőtársát mindennapi munkájában. FÜLÖP PÉTER A tolongásban sokféle hangon zörögnek a csontok. Vannak kedélyesek is, akik ujjesont- jaikkal egymás vállain cvteráznak. De nekik semmi sem különös. Ismerik egymást. Látnak, hallanak. Mindent természetesnek találnak. De főleg kegyetlenül törtetnek előre a sorban. — Ezek mért furakodnak? — kérd: Énekes az egyik szomszédjától. — Azért — mondja a szomszéd — mert mindegyik gazdagabb akar lenni, mint a másik. — Hogy-hogy gazdagabb ? — Hát maga ezt nem tudja? — Én nem tudok semmit. Csak most érkezőnk ide a fiammal. — Hát akkor hallgasson ide, maga gyámoltalan! magyarázza az alak: Minden' ' arra igyekszik, hogy a másik előtt jusson ki a kapun, hogy annál többet foglalhasson. — Mit foglalhasson? — Hát földet, vagy erdőt, kincses forrást, vagy bányahelyet. Ki, amit éppen akar. Sattlökik őket és elsodorják. A , arancsnok-anqye! éppen mellet- tűk kiáltja telitorokkal — Sorba! Rang és cím szerint! Az öreg és Péter egymásra néznek — Furcsa egy feltámadás! — mondja Péter. — Egy kicsit furcsa... — hagyja helyben ez öreg is, de bizakodóig hozzáteszi: — Azért lehetetlen, hogy itt érdem ne legyen. Oldalt húzódnak egy kicsit, hogy jobban s;éttekintsenek s hogy utat nézzenek maguknak eléfelé. Szabó Béla tollát mindig a nép iránti odaadó szeretete, serkenteni vágyó aggódása vezette. Eddig megjelent munkái arról tanúskodnak, hogy az író milyen lángoló haraggal vádolta a már letűnt uralkodó osztályokat. Üj regényében az író új hangon szól hozzánk. Mai életünk problémái mások, ennek a megújult világnak, eszméinek belső térhódítását, állandó újabb győzelmeit tárja elénk megkapó módon a szerző egy mai falu életében. (Ara kötve: 35.60 Kcs). BÄBI TIBOR: EZ A TE NÉPED (Versek) Nem mindennapi könyv, nem egyszerű vers kötet kerül Bábi Tibor „Ez a te néped” című verseskönyvével az olvasó kezébe. Ez a kötet több és kétségtelenül feltünéstkeltő. Ebben a fiatal csehszlovákiai magyar költőben valami újszerű, megkapó és merész jelentkezik. Versei rövidek, tömörek. Egyetlen sora sincs, amely ne volna őszinte, találó. Bábi Tibor első verseskönyvében a fiatal, szlovák nyelvű, új, szocialista magyar nemzedék egész eddigi élményanyaga tükröződik sűrített, tömörített formában. (Ära kötve: 22.— Kcs). — Álljanak bé a sorba! — szólt rájuk egy angyal! — Nem vagyunk a katonaságnál! — mondja Pét r. Szóváltásba kerülnek. — istennek éltem földi életemben, — bizonykodik az öreg. Most itt az ideje, hogy elnyerjem a jutalmamat. — Hogy hívják9 — kérdi az angyal. — Énekes Ferencnek. — Mivel foglalkozott ? — Kocsis voltam a püspök úrnál. — No, akkor menjen hamar a sor végire! — Oda, mért? — Oda azért, meri: ott van a helye. Előbb a püspök urak, a kanonok urak s a nagy világi urak mennek ki. Mit akar maga kocsis létére ? Nem lehet mindjárt az első napon ezt az új világot is felforgatni! Az öreg hüledezik. — Furcsállom a dolgot — mondja. — Na, akár furcsái ja, akár nem: menjen hamar sor végére! — Megkérném szépen, maga ki ne- viben beszél ? — Én a rendezőség nevében. — S erről az Isten is tud? Az angyal megbotránkozva feleli: — Természetes! Az ő nevében történik minden. — Nem hihetem!... — tekergeti Énekes a koponyáját. — No, he nem hiszi, mindjárt meg fogja látni — szól az angyal és indul a parancsnok télé. hogy idehívja. — ~ .t én szinte gondoltam — mondja Péter és int a- öregnek, hogy induljon utána. Egérutat vesznek a tömegben és furakodnak. ahogy csak lehet. A parancsnok azonban megtalálja őA hegyoldalból, mely fáktól zöld, idefehérlik a fejtő, és meg-megremeg a lég, a föld egy-egy hatalmas dörejtől. Célszerű beton épületek merednek. Érzed, hogy ott, a fehér falak 'őzt születnek változások, új anyagok, hogy hengerek közt, zúzok alatt finom por lesz a sápadt kő, és fehér cement, drága anyag kerül ki a kemencékből. Víz kell még belé, sűrű kavics s épülhetnek hidak, gátak. Elé ' belőle soha nincs, rá de sokszor hiába várnak! A Vág egyenes, biztos medret akar, szilárd, tartós partot, hidakat, gátak mögött tengert s turbinát, mely zúgva harsog. két és rögtön vállon ragedja. Jobbjával az öreget s baljával Pétert. — Lesz rend vagy nem?! — mond- je haraggal. Énekes szembeszáll véle: — Legyen, de érdem szerint!- Akkor gyerünk a sor végére! Az angyal kituszkolja a. tömeg kö- ziu mind a kettőt és inti nekik hátrafelé az utat. — Mars! — mondja. Az öregnek forróság szalad végig a csontjaiban és láng csap ki a bordái közül. Az állkapcsai reszketnek és a nyakcsigolyái csikorognak. Csodálatos erőt ad neki ez a égső igazságtalanság ét kihúzza megát. Olyan, mint a meggyujtott fenyő. — Nem megyek! — mondja fenyegetően. Az angyal rá akarja emelni a kardját, de Énekes félreugrik. — Igazad vöt, Péter! — kiáltja és gyors mozdulattal leakasztja a lábszárcsontját *s megsuhogtatja, mint a cséphadarót, aztán szabni kezdi véle a népet. — Vágjad. Péter! — hasít a hangja. De már Péternek is suhog a kezében a lábszá-"csontja és szapul mindenkit. akit ér. Feüábon állva aprítják a népet. Mindenki ordít ás tepodja egymást. Az angya’-'k kürtszóval hívják az Istent. Az Isten megjelenik és halotti csend íesz, int Énekesnek és Péternek, hogy ábszárcsontjaikat akasszák helyre és menjenek elébe. Énekes és Pét . engedelmesen megcselekszik. — Miért békétlenkedtek ? — kérdi tőlük az Ür. Ti mészköfejtók — nyersanyagot! Előtörők — ti álltok még? És ki lehet a hanyag ott? Üresen jár a zúzógép! Kevesen vagytok? Nem győzitek? Dolgozni kel! kettő helyett! A ti erszényetek érzi meg: magasabb lesz a béretek! Azt mondjátok, a zúzómalom túlságosan terhelve van? Segíteni lehet a K.jon! Meg hogy a fagy árt — Nincs olyan! Fog vagytok a fogaskerékben. A terv nmei meg: egy fog kitört! A kerék már nem gördülékeny, lassabban ér célt, szebb jövőt. Cementgyári munkások vagytok, szép foglalkozás, férfias. Portól fehérek mind az arcok, de látni, bajtól nem riad. A kérges tenyér biztosíték: munkában el nem maradtok, lesz mindig terven felül, elég, s érces, jó cementet adtok! . Ford.: Fügedi Elek — Azért — feleli az öreg — mert az angyal a sor végére akart állítani. — És mért nem akartál odaállni? — Azért, mert egész földi életemben tűrtem és szenvedtem, hogy most boldog lehessek. — É6 a sor végén nem tudsz boldog lenni? — Nem. *, — Miért ? — Azért, mert magam előtt látom azokat, akik egész életükben tolvajok és gonoszok voltak. Az Isten sajnálkozással néz Énekesit ás megkérdi t. e: — Minek teremtettelek? — Jónak és szegénynek. — Akor légy jó és szegény, a sor végére állván. É nekes ránéz a pára, hogy mitévők legyenek. — Azért se menjünk! — súgja neki Péter. Állnak és nem indulnak. * Az úr szomorúan nézi őket. — Bánom, hogy feltámasztottalak mondj' csalódottan végre. — Azon lehet segíteni — feleli sértődötten az öreg és odaszól a fiának: — Gyere Péter. Megindulnak ketten vissza a temetőbe. Elmennek a sírhoz, amelyből feltámadtak az imént, szájánál megállnak, belenéznek, maid visszafordulnak mind a ketten és csodálatosan egyazon gondolattal és egyazor örök keserűséggel, egyszerre kiáltják: — Osztán lékünk többet ne trombitáljanak! Azzal vi6szafekü6znek szépen egymás melle, magukra kaparják a földet és elalusznak mindörökkön-örökre... Hány bonyolult gépet alkotott, hányfajta eszközt az ember, hogy remek építőanyagot egyszerű mészkőből nyerjen. fi:': 4. .*•> ÉflbÉíÉÍÍÉfNlMiíÉMI&: ’ wur' it f-** riil1“ P*9
