Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-10 / 28. szám

T954 április tO. ÓI IFIÚSÁG A választások küszöbén Választás, szavazás, e két szót a nap majdnem minden órájában elismétlem magamban. E két szó már szervesen hozzátartozik gondolataimhoz Ha el­hagyom az egyetem kapuit, künn a tavaszi fényben úszó utcán is erről beszélgetek fiatal diáktársaimmal, akik nemkevésbbé élik át a v$’ sztás izgal­mát, jóleső érzését, mint én. Nem egy­szer próbáltuk már magunk előtt el­képzelni az urnát, a sokezres tömeget, amely között majd mi is ott szoron­gunk kezünkben a szavazó cédulával Képzeletünkben láttuk a lányok, az anyák kedves mosolygó arcát, ragyogó szemét, melyben ott csillogott a meg­hitt boldog .öntudat, íz egyenjogúság érzésének édes ötömé. Szavazás, de nem egyszerű szavazás lesz ez. Ki tudja, hogy milyen ... ? Ki. amikor még senki sem látott ilyen szavazást, ahol már a nép szabadon választ s a szavazatát arra adja, aki a legjobb, akiben csak egy gondolat él, egv cél lebeg előtte: harcolni a népért, védeni érdekét, szebbé és könnyebbé tenni az életét. Hisz valójába-- csak most lép majd az urnák elé. először rendőrkordon nél­kül ez a nép, mely hosszú harcok, ke­serves tengődések után végre a hon­jára lelt, ahol már örökké ő az úr. Öh, hányszor kellett bukdácsolnunk, míg testvér lehettünk minden néppel és mennyi szép láng loboeott el, mig szivünk megtelt reménységgel . . . ? De e nép bár hányszor is bukdácsolt ösz- szetörve, korg> hassal, gyáva féreg sohasem volt, bár kínozták tűzzel vassal. Nem volt, mert a kínozta és bántotta, proletár agy paraszt önér­zetéi, mindig bátran és nyíltan meg­mondta az urak zemébe. Ez az a nép. rkiről a nagy magyar proletárköltő József Attila azt mond­ta: hogy az osztályharcba., vasba öltö­zött. Akit nem istenek, se nem az ész, hanem az állandó mozgásban és válto­zásban lévő anyag teremtett, akiért már nem bújni kell, hanem kiállni, mint a szikla és elvezetni Lenin, Sztá­lin által kijelölt úton, a kommunizmus buja berkébte. Ez a szavazás határkövet, új lépést jelent célunk mindent megmozgató to­vábbi nagy sikereknek az eléréséhez Ennek a tudatában javasolja népünk a nemzeti bizottságba a legjobbak közül a legjobbakat. Falvainkban, városaink­ban, üzemeinkben, egyetemeinken gyű­léseket tartanak, ahol alaposan megvi­tatják és népszerűsítik a nemzeti bi­zottságokról szóló törvényjavaslatot. Több ilyen megbeszélés volt már a bratislavai pedagógiai főiskola hallga­tóinak a számára is. A főiskolán több mint hetven magyar nemzetiségű fia­tal is tanul, akik szintén megbeszélték. tT gy napy költi! verseskönyve van előttem kinyitva. Több mint 100 éve halott. Rövid életet élt. A szabadsáp forradalmi költője volt Meghalt valahol messze Nem tudja senkisem. hol dobbant utolsót az Ö nagy. szerető szíve Tudom, elég ez a leírás ahhoz, hogy tudjuk, hogy a ma­gyar nemzet lánpeszú költőjéről. — a szabadság és szerelem hirdetőjéről ■- Petőfi Sándorról van szó. Szabadság, szerelem E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom Az életet. Szabadságért feláldozom Szerelmemet. De sokat mond a költő a rövid kis versében! Benrte van talán minden, ami csak szép és emberi. Szabadság szabadság de soká is kellett rád vár­nunk. Mikor nyitod ki kapudat a vi­lág minden szabadság- és békeszérstő népe előtt? A történelmet lapozva már' évszá­zadokkal ezelőtt a szabadság eszméje töltötte el az elnyomottak, kizsákmá­nyoltak lelkivilágát. Vágyakoztak sza­badon, emberi módon élni. A szabad­ság és egyenlőség eszményét álmodoz­ták s számos ízben az életüket áldoz­ták fel érte. Bíztak és reméltek hogy eljön az a kor, amikor megtörik a rajtuk élősködők hatalma és beköszönt a szahadsáQ és egyenlOséo dicső kor­szaka Reményük, bizalmuk megvaló­sult. Az embertelen fasizmus leve­rése nyomán véres csaták közepette n halhatatlan Sztálin dicső katonái 1<W év vécén, és 1945 &v plcjcv, o. vnA t-ce- zánkban is kinyitották a teljes emberi először kisebb csoportokban, majd egy összgyűlése.. a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatot. Dobos elvtárs a főiskola magyar tan­székének harmadéves tanulója beszélt a választásokról és annak jelentőségé­ről Beszédében helyesen és érthetően világított rá a mult burzsoa republika úgynevezett „demokratikus” választá­saira, ahol a szavazati jog is a vagyon­hoz. ranghoz, fajhoz, nemzetiséghez és nemhez volt kötve. Ahol a „demokra­tikus jogok csak papíron voltak meg. Továbbá a kapitalista országok válasz­tási törvényéről beszélt, ahol a válasz­tások körmönfont csalafintaságok­kal. a demokratikus jogok megnyirbá­lásával. sőt sok esetben nyilvános ter­rorral folyik le. Ennek fényes bizonyí­téka Nyugat-Németország. ahol az el­múlt év választásán ágyukat, a rendő­rök jólfegyverzett ezreit rendeltette ki Adenauer bábkormánya a, választók megfélemlítésére. Igv volt ez náluk mindif s így van ma is. De másképp van nálunk. Ezek a fiatalok többnyire már nem emlékeznek a múltra, nem élték át annak szörnyű, keserves napjait S mégis, ha a múltról beszélnek az ar­cuk komorabbá válik, szivük heveseb­ben dobog, s arra gondolnak, hogy nem, nem soha . ! Nem adjuk ezt a hazát a gyilkos martalócok kezébe. Nem akarunk többé özvegyet, árvát, nyomorék embereket, felperzselt fal­vakat. Mi tanulni, dolgozni és boldo­gan gond nélkül akarunk élni. S amikor arra .terült a sor, hogy kit javasolnak a enizeti bizottságba, egy­öntetűen hangzott el: csakis a legjob­bat, aki k* ■'viseli érdekünket, aki a nép igazi fia, aki itt is és a nemzeti bizottságban is derekasan megállja a helvét. Így esett a javaslat Hamar Kálmán elvtársra. Hamar elvtárs Verebély mel­letti kis Küász községben született. Apja Weisz báró úr bérest volt. Mint kis gyerek ő is soka: dolgozott az uradalombal egv pár sovány garasért. Hamar elvtárs is mint sok más bé­resgyerek csak a felszabadulás után tanulhatott. 1945 után. mivel Benes és cinkostársai eltussolták a magyar is­kolák kérdését, Budapestre ment és ott végezte el közéoiskoláit. S amikor 1950-ben pártunk és kormányunk gon­doskodása melleit megnyíltak a ma­gyar közép- és főiskolák, ö is itt foly­tatta tovább tanulmányait. Hamar elvtárs vágya nvndig -az volt, hogy pedagógus lesz. S ez a vágya ma valóra is vált. A edagógiai főiskola »1 végzése után mint segédtanár dolgo­zik a főiskola magyar tanszékén. (te) ^Jövel-menel Száguld a vonat Kanyargós útja tavaszi. verOfényben fürdő selymesen zöldelő vetések közt halad. Szerte az . -szdgban már lázas munka folyik a tavasz leheletét árasztó mezőkön- A robogó vonat zakatolására a mezőn dolgc ók megállnak egy pillanatra, visszaintenek az ablakoknál álló utasoknak s tovább folytatják munkájukat népünk ez évi kenyeréért. Vonatunk sebesen szeli a kilométereket szép hazánk különböző tájai felé. Itt-ott megszakítjuk utunkat, hogy mélyebben bepillanthassunk a hatalmas méretű országépítés egyes fo lyamataiba. A hősi munka és a he- íöíe származó eredmények sok-sok elragadó jelenségével találkozunk, ám utiélményeink között akadnak olya­nok is. amelyekről nem is szívesen veszünk tudomást, amelyek a lázas munka közben elkerültek az illetékesek figyelmét. Beszéljünk most ezekről, hívjuk fel rájuk dolgozóink figyelmét, hogy legközelebbi utunk alkalmával már ne találkozhassunk velük. KOMAROMI KÖRHINTA. Komárom hatalmas hajógyárával új életünk egvik büszkesége Ezzel ma­gyarázható. hogy az észlelhető hiányos­ságokra • sokszor túlérzékenven reagá­lunk A jószágot szerető gazda gon­dossága. aggodalma ez. S ez így is van rendjén A város kellős közepén a lebombázott katonai kórház helyén hatalmas tér van. A romokat már régen eltakarítot ták. ám a téren mindmáig csak a gaz talált otthonra, melyet gyalogutak szelnek keresztül-kasul. Ismeretlenek előttünk a város építésének tervei, azonban nem érthetünk egyet azzal, hogy a szemétdombra emlékeztető ha­talmas tér éveken át csúfítja a vá­rost A tér egyik végén, a járási nemzeti bizottság “nütatének kö/vet'en szom­szédságában, körhinta és hullámvasútra emlékezteti! tákoímánv nyúlt szóra­kozást fiataljainknak. A körhinta ten­gelyét köröskörü! festmények díszí­tik. Ezeken a festményeken mezíte­len' vagv félig mezítelen, magukat ki- nálgató nők láthatók a legkülönbözőbb pózokban. Most nem is e képek mű­vészi értékéről vagv ízléstelenségéről akarunk szólni Ennél sokkal fonto­sabb. hogv a körhintát nagvobb részt fiatalok látogatják Tehát ezeknek a képeknek bizonyos nevelő szerep s iut Milyen hatással lehetnek ezek az •zléstelen képek ifjúságunk szépérzé­kére prköjcsi nézeteire? VÁRÓTEREM A KOMAROMI ÁLLOMÁSON. Komáromba naponta nagyon sok ember utazik Az utazással együttjár a várakozás is. Akinek Kolláromban várakoznia ked az végves érzésekkel fog visszaem’ékezni erre az útjára. Itt váróteremnek egv szűkös, szennves fabódét neveznek. Egy koratavas:: napon nem kaptam szobát, hát ott keltett töltenem az éjjelt néhány sors­társammal egvütt. Az éjtszaka hűvös volt. az ajtót sem lehetett bezárni rossz volt raita a zár. Elgondolkod tani. hánv ember hánv órát kesergett, dühöngött má; itt. A helyiség olyan állapotban volt. hogy a ló gazda a lo vát sem igen vezette volna bele. Érthetetlen hogy a fabódék mellett új épület áll befejezetlenül már évek óta Az illetékesek bizonyéra elfeled­keztek arról, hogv a kényelmes váró­terem is a dolgozó emberről való gon doskodás kérdése HÓVIRÁG ENGEDÉLYRE IPOLYSÁGON Ipolyság egyik mellékutcájában 'd?l sebb nénivel találkoztam, aki zsebken­dőiével könnyes szemét törülgettg. — Kezében _ió nagy kézikosarat tartott- Ezt a nénit az ipolvsági piacon így ismerik: a palásti Katus néni. A ter­mészet adományait, vadvirágot, gom bát szamócát málnát. — hordja ő már hosszú évek óta a piacra. A Pa­lást környéki erdőkben a természet bőkezűen juttat erdei gyümölcsöt gombát pompázó vadvirágokat. Katus néni most is hóvirágcsokrocs­kákat árul. Ám el kellett hagynia s niacot. mert nem volt a nemzeti bi­zottságtól engedélye a hóvirág árusí­tására Katus néni nem tudta megérte ni. miért kell a hóvirágcsokrok árusí­tására írásbeli engedély. Nagyon el- érzékenvedett. hát egv mellékutcába ! vonult hogv kisírja magát Meg tud ; tam érteni az idősebb néni érzéken" I ségét Életének egv részét az erdőben magánvban töltötte Az ilven embe.-ek általában érzékenyebbek. Most pedig feltesszük a kérdést az ipolvsági elvtársaknak: Nincs abban •egy jó adag bürokrácia, hogv a Hó­virág árulására is írásbeli erigedélvre van szükség? ' KENYÉR TlZ KILOMÉTERRŐL. I A Palástról Ipolyság, felé közlekedő autóbuszban beszéltem egy fiatal munkással, aki Palástról Ipolyságra utazott egv kenyeret vásárolni, mert .otthon nem lehet kapni Állítása ize- rint ez elég gyakori eset. mert °a- (dástra Ipolyságról hetenként kétszer szállítanak kenyeret, azt sem megfelel?? mern.viségben. Ha számításba vesz szűk. hogv az útiköltség meghaladja a kétkilós kenyér árát. nem nehéz megállapítani, hogv ez igen drága ke­nyér. Ám még ettől is nagvobb vesz­tes ée az, hogv a sürgős tavaszi mun­kák ideién a dolgozók kénytelenek félnapokat utazgatni. Nem lenne egy­szerűbb. ha mondjuk — hetenként háromszor szállítanának Palástra ke­nyeret? így talán még azt is megold­hatnák. hogv Ipolyságon nem kellene sok esetben száraz, többnapos kenye­ret árulni. Csupán egv kis iáakarat. TYÜKFARM A PARKBAN. Kistúron gyönyörű park veszi körül a kastélyt ahol rövid időn belül kul­túrotthon bölcsőde és napközi otthon nyílik Ebben a szép parkban most tvúkfarm van. A parkot sokkal job­ban ki lehetett volna használni a dol­gozók kultúrigénveinek kielégítésére. A tvúkfarmot pedig bizonyára másutt is el tudták volna hélvgzni. Vagv ta­lán a helvi nemzeti bizottság arra gon­dolt. hogy mindent el kell pusztítani, ami a múlt társadalmi rendszerbe ma­radt ránk, még ha azt fel is lehetne használni a dolgozók javára? A hosz- szú éveken, évtizedeken át épített park megrongálását kultúrbarbanz- musnak is nevezhetnénk. aminek helyrehozása több évet .vehet igénybe. ZSTLKA LÁSZLÓ * \,.ym f Äff SMsiw Pártunk és kormányunk gondoskodásának köszönhetjük, hogy a felszabadu- s ol már annyi handlovai bányász jutott modern szép lakáshoz. Karol Közinek segédfuró Is szén kétszobás modern lakást kapott, ahol megelége­detten, boldogan él együtt családjával. ■ szabadság és egyenlőség évszázadokon át berozsdásodott kapuinak páncélzár­jait. Azóta csaknem 10 esztendő telt el. Hogy mennyire más azóta szép hazánk mennyire megváltozott ha­zánkban a nép élete csak a háború és a Szlovák Nemzeti Felkelés h’lsci tudnák igazán megmondani. De na­gyot néznének, de sokat látnának. Hej de megragadná Fucsík Július a kézé­ből réo kihullott tollát, ki tudja, mi­lyen megrázó erejű vezércikket írna a Rudé Právoban? A felszabadulás óta hazánkban lá­zai munka folyik. Öregek, fiatalok egyaránt kiveszik részüket az új, a boldog haza építéséből. Az elért ered­mények nagyok, nyugati szemmel néz­ve szinte hihetetlenek. Ezek alapján megváltozott a nép élete is. Alapié­ban megváltozott, szebbé, boldogabbá lett különösmódon az ifjúság élete Mindenki hajlama, képessége szerinl foglalja el helyét az új. szocialista tár­sadalom fejlődő életében. Mindörökre elmúltak azok az idők. amikor a p Htika és kultúra világa el volt zárra n szegény, proletár ifjúság előtt. T fjúságunknok minden tekintet * ben megnőttek az igényei A mi ifjúságunk a iól végzett munka után szeret vidáman 'szórakozni, moziba színházba iárni olvasni sportolni sth Termelőm unkájuk tanúimén un1 ? társadalmi tevékenységükkel járásaid­fogaltságunk közepette i< ’~nkev J- deklődnek a saját Jo, •• letükk-l kapcsolatos kérdések iránt. Mint pl. a szerelem iránt, aziránt a nagy. erős felemelő érzés iránt, amely az ember életét qazdaggá teszi, s a? emberi bol­dogság egyik forrását képezi. A szerelem tartalma, ereje és szép­sége a férfi és a nő közötti eszmei kapcsolatok, egymást kölcsönös meg­értésében nézeteik és érdeklődési kö­rük közösségében rejlik Hogy is volt ez nálunk a múltban? A szerelem minden volt. csak szerelem nem! -r A különféle vallások évszázadok, sőt évezredek folyamán azt a felfogást ápolták a nőkről, hogy a férfihez ké­pest a nö alacsonyabbrendű lény. aki nem képes elérni a férfi értelmi fej­lettségi fokát — írja Gorkij a „Nőről" című cikkében- Ezért nem tudott a nemek között az igazi emberi kapcso­lat kifejlődni. Pedig a nagy költők, festők. írók és művészek legszebb műveiket a szere­lem témájának szentelték. A nő előtt a múltban elzárták a kulturális fejlő­dés útját, emberi méltóságát eltirpn- ták. Sőt voltak idők amikor a hűbér-' úr „az első éjszaka jogával” élve a hűbéres újdonsült asszonyát az oltár Hői kastélyába hurcolhatta ahonnan az másnap meggyalázva és meghass ’elenítve tért vissza megalázott tör vény es f ériéhez A szerelem csak a: Hnyomott ősz tahinkban rrxf tehríl „ proletariátus ban lehet 'a p-fbéi reife -jszonit igazi alapja — írta Engels. (Kamikor 1917-ben az orosz nro- ^ ietariátus szövetkezve a paraszt­sággal véglegesen megdöntötte a (ári önkényuralmat, a földünk egyhal - dán szétzúzta a kapitalizmus rozoga pilléreit és a termelési eszközök ma­gántulajdonát köztulajdonává telte. ezzel egyetemben véglegesen biztosí­totta a férfiak és a nők egyenjogú­ságát. A magántulajdon felszámolásá­val felszabadultak az emberek legne­mesebb érzései is. Az ember már nem farkasa a másiknak és érvényre fu­tott az az elv. hogy „egy mindenkiért és mindenki egyért.” A nagy Szovjet unióban a technika és a kultúra ro­hamos fejlődésével új emberek szü­lettek a szovjet emberek, akik új tar­talmat adtak a szerelemnek is. Maji- kovszkv a nagy szovjet költő egyik versében ír a szovjet emberek szerel­méről: „A forradalmak csatái komolyabbak „Poltavánál” és a szerelem hatalmasabb Anvegm szerelménél”. Nemrégen végeztem b? Azsajev: ..Tá­trai: Moszkvától” című könyvének az olvasását. A regény egyik hőse Be ridze mérnök így szól Alekszej Kov- szovhoz ,.Bizonyosan te is hallottad már a múlt embereinek azt a kijelen­tését hogy a mai fiatalság nem tud már igazán Nem igaz Tv dunk mi ion m tni’ inkább ■, hegyeket mozgatjuk meg érte. Erősek vagyunk és a szerelmünk még erő­sebbé tesz.” Ilyen példákkal remeke! a szovjetirodalom, amely sok szépre és jóra tanít bénnünket. Ha a szerelemről beszélünk, nem szabad, hogy megfeledkezzünk a ma­gyar nép nagy költőjéről, aki oly szé­pen és kedvesen tudott írni a szere­lemről. „Fa leszek, ha fának vagy virága Ha harmat vagy. én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy.. • Csakhogy lényeink egvesülienék. Ha leányka, te vagy a menyország, Akkor én csillaggá változom. Ha leányka, te vagy a pokol: / Hogv egvesüliünk. én elkárhozom. I~) e tudnunk kell, hogy a szere- ;em természetes fejlődése álta­lában ahhoz az elhatározáshoz vei‘t, hogy a férfi és a nő egész életére összekapcsolják sorsukat és családot alapítanak. Boldog, örömteli családot. S ez most megvalósulhat. Népi ye- mokráciánk minden ember száméra anyagi megélhetést biztosít. A múlt súlyos gondjai, hogy a férj miből tart­ja el feleségét és családját — már tényleg a múlté. — Ma már nyugod­tan nősülhet a fiatal fiú és nyugod­tan mehet férjhez a fiatal lány nem kell attól félnie, hogyf-Jiogyan tart a majd el családját, mert pártunk >s kormányunk a legmesszebbmenő an. c- gi támogatásban részesíti a fiatal • á- zaspárt Ma már nincsenek csa] idi gondok boldogok a szerelmesek és a házaspárok. KONKOLY LAJOS : ;«t­tti-li.r SZABADSÁG, SZERELEM...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom