Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-07 / 27. szám

ŰJ IFJÚSÁG----------------------------------------------­A CsISz nyitrai járási konferenciájáról 1954. április 7. Hajdú András zselízi tudósítónk írja : Zselízen megtartották a CsISz járási konferenciáját A zselízi járás ben megtartották e CsISz V. járási konferenciáját. Pionír­csoportok köszöntötték a konferenciát szép énekkari számokkal, szavalókó- russal. Még a csatai ifjúsági csoport énekkaré is eljött köszönteni a kon­ferenciát. Mindez szép és ünnepi volt. Azonban elég hosszan tartott és elvet­te a konferencia „munkaértekezlet” jel'egét, lerövidítette a vita idejét. Fabo elvtárs, a járás vezető titkára beszámolójában igyekezett önkritikeilag feltárni a hiányosságokat, de ez még sem járt teljes sikerrel, mert csupán tény kényt említette meg a hibákat s utána, amikor a hibák kijavításának módjáról, az új feladatokról kellett vol­na beszélnie, röviden, frázisszerüen így oldotta meg: „Ezeket e hibákat az új vezetőségnek kell majd kiküszöbölnie”. Az ideológiai vezeté terén az el­múlt év folyamán nagy mulasztások történtek. A pártiskolázásokon részt­vevő fiatalok száma növekedett; mint­egy 205 fiatal vesz részt a pártisko­lázáson, viszont az ifjúsági tömegek politikai nevelése elmaradt. Az 1953/54- es iskolázási év elején 18 politikai kör kezdte meg működését, ma már azon- ben csak a csatai és a nagysallói cso­portok politikai k re működik. A járási vezetőség tehát elszakadt az ifjúsági tömegektől. Ez az oka a többi hibának is. A járási vezetőség még most sem tanult meg a sajtóval dolgozni. A kul- túrmunka is nagyon lemaradt. A Cse- medok és a CsISz központi problémák még ma sincsenek tisztázva. Elhanya­golták a pionírvezetők nevelését is Ke­veset törődtek az ifjúság sportéleté­vel. Fabo elvtárs beszámolójában megál­lapította ezeket a hiányosságokat, de sajnos nem olyan formában tárta a konferencia elé, hogy lendületes vita után, a részvevők tisztán, vüágosen látták ’olna, hogy a jövőben miként is kell dolgozni, hogy kiküszöbölhessék a hiányosságokat. Mindezek mellett eredményeket is értek el az elmúlt év folyamán. Meg­állapítást nyert azonban, még a tit­kári beszámolóban is, hogy ezek nem annyira a járási bizottság jó összmun­kájának eredményei, hanem inkább e- gyes elvtársaké. A Fucsík-jelvény- szerző bizottság 106 százalékra telje­sítette előirányzott munkatervét. A zselízi gépállomás üzemi csoportja jó munkát végzett, az ifjúsági traktoros- bigádok kitűnő termelési eredményeket értek el. Különösen kitűnt a túrái és tergenyei brigád, ahol mintaszerű ver­seny folyik a kerületi elsőségért. A nagysallói csoport is jól dolgozik, a helyi EFSz vezetősége tíz fiatalt jutal­mazott meg példás munkájukért. Az oroszkai üzemi csoport is jó munkát A természet ifjú meghódítói Ifjú micsurinistáink figyelemre mél­tó eredményeket értek el az elmúlt öt év folyamán. Főleg az elmúlt iskolai év záruk gyönyörű eredményekkel. Az egyes járások iskolái között verseny folyt s az összes járási kiállítások ke­retében adtak számot évi munkájukról. A kiállításokat járási konferenciák kö­vették, ahol a micsurinisták beszámol­tak egész évi tapasztalataikról. Az el­múlt év eredményei, az egymás ta­pasztaltainak átadása és felhasználá­sa- újabb, az eddig' '-nél is nagyobb si­kerekkel kecsegtetnek. Hogyan nyilvánulnak meg ezek a si­kerek? Talán első helyre tehetnénk az új növények meghonosításával folyta­tott sikeres kísérleteket. Nem kisebb jelentőségű a gyümölcsösök létesítése, fásítás és a madárvédelem sem. Az ed­dig elért eredmények még nem általá­nosíthatók. Sok még a hiányosság. Sok iskolában még nem is működik a Mi­csurin-kör. Pedig elképzelhető-e szebb munka a pionírok számára, mint éppen a micsurini munka? Aligha. De bírála­tunk roSfcxtorát fordítsuk ismét a hiá­nyosságok felé. A Micsurin-körök munkájában alap­vető hiányosság az, hogy a CsISz já­rási vezetősége nem nyújt elegendő se­gítséget. Ezt nevezhetnénk a további hiányosságok és nehézségek gyökeré­nek. Ennek következtében egy járásban lehet ugyan több jő kör, azonban ezek egymástól elszigetelten dolgoznak. Nincs meg e körök között a kellő kap­csolat. A járási pionír referensnek kel­lene eT a kapcsot alkotnia, aki rend­szeresen látogatja az iskolákat. E ka­pocs hiányában megesik, hogy e körök egyenként ugyanazokba a hibákba es­nek, nem okulhatnak és nem alkalmaz­hatják egymás tapasztalatait. Nem ele­gendő évente megrendezni e micsuri­nisták járási konferenciáit. A körök kö­zötti kapcsolatnak szorosabbnak, ele­venebbnek kell lennie. A járási pionír­végzett. A farnadiak példás szervező munkával élénkítették fel a község if­júsági életét. A zselízi pionírcsapatok munkáj:- is dicséretre méltó. Hasonló­an a tergenyei és nagysallói pionírok is dolgoztak. ­A beszámoló után vita következett. A felszólalásokon igazán meglátszott, hogy az elmúlt év folyamán gyenge volt ez ifjúság politikai nevelése. Ke­vés volt az önkritika. Kevés volt a jö­vőre vonatkozó terv. Nem beszéltek a politikai iskolázásról, Egyáltalán nem foglalkoztak a pionír-mozgalom problé­máival. Grandis elvtársnő felemlítette, hogy az állami gazdaságok csoportjainál szektáriánus munka fol'úl, de nem részletezte ezt a hibát, nem fedte fel az okát. Csupán szemért vetette a járási titkároknak, hogy eddig csak formai segítséget nyújtottak a csoport­nak. Hozzá hasonlóan Silón elvtársnő, Hornyák elvtárs és sokan mások csu­pán abban látták a hibákat, hogv egyes feladatokat, főleg a szervezés és neve­lés munkáját nem a járási bizottság, nem a pártszervezetek oldották meg helyettük. Helytelen álláspont az ilyen. A járási bizottság és a pártszervezetek segítsége nem helyettesítheti a fiata­lok munkáját. Az ifjúságnak önmagá­nak kell kezdeményező erővel munká­hoz látni, akkor egészen bizonyos, hogy megkapják innen is. onnan is a se­gítséget. Szabó elvtárs helyes önkritikával tárta fel a JNB üzemi csoportjának hiányos munkáját. Megmagyarázta, hogy milyen módon javították meg e csoport munkáját, milyen feladatokat kell még megoldaniuk, hogy csoport­juk teljesíthesse mindazt, amit az e- gész járás elvár a JNB-én dolgozó fia­taloktól. Stuller elvtárs Orosziból a csoport kultúrmunkájárói beszélt és a válasz­tások előtti előkészületekről. Megemlí­tette még a GsISz és a Csemadok köz­ti ellentéteket is, de csupán formailag. „Ellentétek vannak” — állapította meg, de nem beszélt róla továhfr. pedig a Csemadok küldötte, Melczer elvtárs. kérte felszólalásában, hogy az ifjúság helyes politikai nevelése érdekében, tisztázzák a még fennálló ellentéteket. Kender elvtárs. járási párttitkár fel­szólalásában figyelmeztette a konferen­ciát ama, hogy járási méretekben a CsISz elszigetelődött az ifjúsági töme­gektől, más tömegszervezetektől, fog­lalkozzanak tehát a küldöttek ezzel a problémával is. Rámutattott, hogy mennyire mutatkoznak mir az ideoló­giai elmaradottságok jelei a szép ter­melési eredmények mellett és ezen a téren leghiányosabb pont a rsTc;z járási referens egyik iskolából a másikba lá­togatva közvetíti az egyes körök leg­frissebb tapasztalatait is. Jgy nagyon sok hiba. megelőzhetünk. Hiányos irányítás A járás hiányos irányításából fakad a körök bürokratikus módon történő megalakítása és t< vábbi munkája. A múlt év folyamán e. ipolyságí járás egyik iskolájában történt a következő eset. Az iskola épül te előtt szép virá­gos kert van. A tavasz elérkeztével hozzá kellett látni a kert rendbehozásahoz. Micsurin-kör nem- volt, amelynek fe­ladata lett volna a kezdeményezés. így egyszerűen minden előzetes meggyőző munka vagy magyarázat nélkül minden délutánra berendeltek egy osztályt a kertben végzendő munkára. Nem is fel­tűnő, hogy ilyen előzmények után eb­ben az iskolában a mai napig sem mű­ködik a Micsurin-kör. Általánosnak mondható jelenség, hogy a természet megismerése s en­nek a micsurini elveken alapuló átala­kítása a gyermekek számára nagyon kedves és kedvelt dolog. A tömegek bekapcsolása tehát nem is okoz negyob nehézséget, ha erre megfelelő formát találunk. A nehézségek általában a megalakulás után következnek. A leg­fontosabb kérdés, amely elsőnek me­rül fel: „Mi hát a kör teendője?” Pe­dig a vála~z nem is ennyire nehéz. A kör tevékenységének, feladatainak a helyi viszonyoknak megfelelő lehető­ségekből kell kiindulnia. A helyi lehetőségekből kell kiindulni Több iskolában úgy alakult meg a Micsurin-kör, hogy zöldséges kertet lé­bizottságának munkája, tehát foglal­kozzon a konferencia bővebben ezekkel a problémákkal. Sajnos, ez utána következő felszóla­lások többsége Drozdik, Valach, Ko­vács és Pavlik elvtársak, Kiss és Ko­vács elvtásrnők, továbbra is csak cso­portjaik eredményeit látták meg, ar­ról beszéltek és jóformán nem is fog­lalkoztak a felvetett problémával. Egyedül Ferenci elvtárs és Molnár elvtársnő szóltak ez égető kérdések­hez. Ferenci elvtárs az ifjúság hon­védelmi felkészültségének jelenlegi ál­lapotáról beszélt, ismertette a katonai szolgálatra készülő ifjak elméleti és gyakorlati nevelésének lehetőségeit, helyes és bevált módszereit. Molnár elvtársnő, aki egyébként a bukaresti VIT-en is résztvett, konkrét példákkal bizonyítva a gyarmati és ka­pitalista országok ifjús-'ga és a mi le­hetőségeink közötti különbséget, arről beszélt, hogy milyen fontos az ifjúság nevelése. Felszólalásába korántsem frázisszerű „szabvány”-beszéd volt, hanem beszédes valóság. Megdöbbenve hallgatta mindenki > »lnár elvtársnő szavait, amikor a kis iraki diákleány sorsáról beszélt, amikor egy osztrák ifjú üzenetét tolmácsolta. És érdeklő­déssel figyeltek, amikor a mi trakto­ristáink neveléséről szőlt. Elmondta, hogy üzemi csoportjuk miként nevelte Viktoriusz elvtársat, aki a gépállomás büszkesége, aki kerületi méretben is a legjobb traktorista, pedig egy évvel ezelőtt még éppencsak hogy megérde­melte a traktorista nevt, hisz’ nagyon renyhén teljesítette feladatait. Elmond­ta még, hogyan nevelték kiváló trak­toristákká Kassai, Zelabai elvtársajrat, élenjáró brigádokká a tergenyei, túréi ifjúsági brigádokat. A konferencia kiértékelésénél kitűnt, hogy a r .elízi járás ifjúságának van­nak szép munkaeredményei, de 6ok-sok hibát kell még helyrehozni, hogy a já­rás minden ifjúsági csoportja az ifjú­sági tömegek harcos képviselői, nevelő iskolái lehessenek. Ilyen szellemben állították össze az elkövetkezendő évre szóló határozatokat is. Minden cso­portnak megküldik majd, hogy ez e- gész tagság megvitathassa és minél előbb a feladatok teljesítéséhez láthas­son. Mindannyian bízunk abban, hogy az új vezetőség a járás ifjúságával együtt az új határozatok alapján komoly mun­kához lát majd, szem előtt tartva az ifjúság nagy barátjának, tanítójának, Gottwf'd elvtársnek azt a figyelmez­tetését, íely a konferencia jelszava is volt: „Tanuljatok meg gazdálkodni és vezetni!” A CsISz nyitrai járási konferenciáját a legsikerültebbek közé lehet sorozni. A fiatalok munkája a járás' titkár* be­számolója, valamint a felszólalások a- lapján, szinte szemléltetővé vált. A járási titkár beszámolója szerint a já­rási bizottság a leglényegesebb pontok­ra összpontosította a tevékenységét. Ezért főleg a pionímeveiést és az if­júság fokozott eszmei nevelését tar­tották szem előtt, a fiatalságot mozgó­sítják, hogy részt vegven a mezőgaz­daság hasznosságának fokozásában is. Ezt a tényt a vitafelszőlalások is alá­támasztják. Aránylag elég sokan kap­csolódtak be a vitába, de nem akadt olyan felszólaló, aki ne számolt volna be a kultúrmunkáról, a politikai isko­lázásról és arről, hogy milyen munkát fejt ki az ifjúság e helyi EFSz-ben. Ez azt jelenti, hogy a nyitrai járás fiatal­sága alaposan kiveszi a részét a szö­vetkezetek megszilárdításából és nagy gondot fordít a mezőgazdaságra. Pél­dául a ávetoplukovoi küldött még azt is elmondta, hogy új élei alakult ki a faluban, mióta megalakították az EFSz-t. A gép- és traktorállomás azon­ban hibát követett el, amikor csak egy cséplőgépet juttatott a szövetkezet ren­delkezésére. • Ezért késtek a csépléssel és most kérték a gép- és traktorállo­máson dolgozó GsISz-tagoket, hassanak oda, hogy hasonló hiba az idén már ne forduljon elő.. A május 16-i választás előkészületei­vel is sokat foglalkoztak. A nyitrai já­rásban jól folynak a választási előkészületek, mert a fiatalok is bekap­csolódnak ebbe a munkába. A darázsi, tormosi, molnosi a'opszervezetek több községet kultúrbrigáddal látogatnak meg a választási kampány _ alatt. A nyitraújlaki CsISz-szervezet ötventagú kultúregyüttesével vesz részt a válasz­tási kampányban. Azonban nem szabad r agfeledkezni a választás tiszteletére tett kötelezettségvállalásokról sem. Az üzbégi CsISz-tagok a szövetkezet sző­lőültetvényében végeznek majd el je­lentékeny munkát. A mezőkeszi fiata­lok 600 órát dolgoznak le ez EFSz-ben, Csáporon pedig minden CslSz-tag 10 órát dolgozik le a szövetkezetben, 10 órát pedig a kultúrház építésénél. Eb­ből a néhány adatból is láthatjuk, hogy a nyitrai járás fiataljai ugyancsak ké­szülnek a választásra. A járásban a szervezetnek 1200 tag­ja van, ebből 300 lány. Nem mondhat­juk, hóm' ez a számadat kielégítő. Ha tekintetbe vesszük a helybeli szerve­zési nehézségeket és azt is, hogy a tagok a legtöbb községben általában jő! dolgoznak, mégsem elégedhetünk meg ezzel az eredménnyel. A járási bizott­ság és az alapszervezetek aktivistái­nak többet kellene foglalkozni a szer­vezetlen fiatalokkal. Elsősorban küz­deni kel] a burzsoa csökevények ellen és a szervezetlen ifjúságot meg kell győzni, hogy milyen Jcáros kihatása van a régi elavult világnézetnek és hogy csakis a tudományos alapon álló ma­terialista vüágnézet a helyes. A járási bizottság tagjai eddig már 24 ismeret- terjesztő előadást tartottak a szerve­zetlen ifjúság számára, sajnos azon­ban ezek az előadások nem sokat ér­nek, ha az alapszervezetek aktivistái nem foglalkoznak kellőképpen a szer­vezetlen fiatalokkal és ez előadáson szerzett tapasztalatokat nem mélyítik el bennük. A szervezett fiatalok elég szépen látogatják a politikai iskolázást. A járásban 31 tanulókör alakult és 3 alapszervezetnél pedig a SzK(b)P ta­nulóköre működik. A járásban összesen 531 CsISz-teg kapcsolódott be a poli­tikai körökbe. A tanulókörök jől mű­ködnek, a propagandisták is kielégítő munkát végeznek. Nagy hiba, hogy az ifjúsági sajtótermékekre kevés fiatal fizet elő. Pedig a sajtótermékek olva­sása elősegíti a politikai nevelést. A pionírszervezet Nyitraújlakon, Nyitraivánkán, Vicsápapátin és Mojmí- rovcén működik a legjobban. Ezeken a helyeken a pionírok szépen bekapcso­lódtak a hulladékpapír gyűjtésébe és 9.824.— koronát gyűjtöttek Korea megsegítésére. A Micsurin-körök leg­inkább DarázSön, Felsőlapáson és Jani- kovcén fejtenek ki tevékenységet. A fiatal tanulóknak 40.8 százaléka pionír, ami valóban szép eredmény. A CsISz- szervezetek sok gondot fordítanak a pionírszervezetekre. A küldöttek bátran kritizálták a já­rási bizottságot. A nyitraivánkai len­gyár üzemi CsISz-szervezetének kül­dötte azt mondotta többek között, hogy e járási bizottság nem bocsát meg­felelő mennyiségű segédanyagot a po­litikai iskolázás rendelkezésére. A da­rázsi küldött pedig azzal érvelt, hogy a járási bizottság nem ellenőrzi kellő­képpen a politikai iskolázást. A konferencia egyik sötét pontja az volt, hogy a magyar községek küldöt­tei nem szólaltak fel. Nagyon kíván­csian vártuk a gerencsért, berencsi, nagycétényi és az egerszegi küldött felszólalásait, de a felszólalások sajnos elmaradtak. Pedig a magyar szerveze­tek is felmutathatnak eredményeket, csak a küldöttek nem beszéltek róla. Ezek a szervezetek máskor jobban ü- gyeljenek arra, hogy milyen elvtársa­kat küldenek a járási konferenciára. Máskor olyan elvtársakat küldjenek, akik bátrak és el mondják majd az alapszervezet egészévi munkájának e- redményét. A konferenciát a párt részéről Danyö elvtárs, a kerületi pártbizottság kép­viselője értékelte ki. Különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi­nél nagyobb gondot kell fordítani a szervezeten kívül álló fiatalok nevelé­sére és meg kell javítani a CsISz és a többi tömegszervezetek közötti kap­csolatot. Ezt a két alapvető dolgot fontos, hogy szem előtt tartsa az újonnan megválasztott járási bizottság. BAGOTA ISTVÁN tőségét nem szükséges különösképpen hangsúlyozni. Mégis említsünk meg egy példát. A cseh pionírok lapja nem­régiben érdekes adatokat közölt Ha minden pionír egy fát ültetne és arról gondoskodna, ezekből a fákból egy sá­vot alkothatnánk Astól egészen Ág- csernőig. Ebben a sávban három sor­ban lennének a fák egymástól 5 mé­ternyi távolságra. TTa öt év múlva min­den fáról tíz kiló gyümölcsöt szednénk le — az eddiginél ötmillió kg gyümölcs­csel teremne több. Helyi faiskolák létesítése Ám más jelentősége is van a gyü­mölcsösök s főleg a faiskolák létesí­tésének. Ipolyság vidékén például már több év óta kipusztulófélben vannak a barack- és szilvafák. Sokan az időjárás rovására írják fel ezt a jelenséget. A valóság azonban az, hogy a gyümölcs­fák nagyobb részét más vidékekről rendelték. Ezek a messziről érkezett fácskák bizonyára más éghajlati körül­mények között éltek. Az új környezet éghajlati viszonyai szokatlanok, a fák lassan elpusztulnak. Az egyedüli se­gítség, hogy új, az ottani éghajlati vi­szonyoknak megfelelő fajtákat termel­jenek ki. Tehát faiskolákat kell létesí­teni, ahol e helyszínen található dúsan termő vadalma- és vadkörtemagot kell elvetni. Az itt kikelt facsemetéket az­tán a legnemesebb fajtákkal kell be­oltani vagy beszemezni. Csak így biz­tosíthatjuk az egyes vidékek gazdag gyümölcsellátását. Pioníroknak, iskolá­soknak való mujJta. Hiszen mindenki tudja, hogy a most elültetett fáról csak évek r ülve szakíthatnak gyümölcsöt, vagy hűsölhetnek árnyékában. ZSILKA LÁSZLft (Folytatás következik) Öt év távlatából tesítettek. A zöldséget javarészt a nap­közi otthon konyhája számára termesz­tették. Főleg két-három évvel ezelőtt alakult így sok kör, amikor közellá- tasunk hiányolta a zöldségféléket. A következő években az ifjú zöldségter­melőket már nem elégítette ki csupán a sárgarépa, petrezselyem, kalarábé, stb. termesztése. Kezdtek különféle műtrágyák alkalmazásával és különbö­ző növények keresztezésével kísérle­tezni. Az elért eredmények még kíván- csiabbakká tették és további munkára ösztönözték őket. Látták, hogy a kísérle­tezés elméleti tudást is követel. A téli hónapol vt az elméleti ismeretek kiszé­lesítésére használták fel. Kezdtek új növények meghonosításával kísérletez­ni. Ezek a kísérletek már eddig is szép eredményekre vezettek. A lakszakálla- siaknál például m ment csoda szám­ba a három kilós uborka, az apácasza- kállasiek magas olajtartalmú ricinust termeltek, míg a rozsnyói járás mi- csurimstái nagynövésű tököt dinnyé­vel kereszteztek. A nagymegyeri járás iskoláiban gazdag tapasztalatokra tet­tek szert a gyapot termesztése terén. Az efféle kísérletek egész sorát sorol­hatnánk még fel. Sokszor csak ösztönszerű munka A már jől dolgozó körök közül sok ösztönszerű munka folytán, nagyon j sok esetben a kellő irányítás hiányé- | ban jutott el a mostani fokra. Ez az j ösztönszerű fejlődés alapul szolgálhat további munkánk megszervezésében is. I Az első teendő a gyermekek érdeklő­désének felkeltése. Kezdjük apróbb munkával. Az ebből származó kisebb sikerek további munkára lelkesítenek Ezzel szemben ne kezdjünk rögtön nagy dolgokba, mert az ezt követő esetleges sikertelenség elkedvetleníthe­ti az ifjú micsurinistákat. Ne feledkez­zünk meg ez elméleti tudás elmélyíté­séről. Tudományos ismeretekkel fel­vértezve azután hozzáláthatunk na- gyobbméretű kísérletezések megindí­tásához is. Felmerül a kérdés: csak kísérlete­zéssel foglalkozzék a Micsurin-kör? Ez nem feltétel. Foglalkozhat zöldség-, virág- és gyümölcstermesztéssel is. Ár tartsák szem előtt, hogy az ifjú micsurinisták elsőleges feladata az új növények meghonosítása, az eddigi növényfajták gazdagítása különféle nö­vények keresztezésével. Éppen a Mi­csurin-körök és az ott szerzett ta­pasztalatok képezhetik az EFSz-ekben vagy az állami gazdaságokban megin­duló kísérletezések alapját. Ez pedig gyönyörű feladat: szocialista mezőgaz­daságunk felvirágoztatása. Legyen ez a Micsurin-kör munkájának tartalma és célja. A fásítás jelentősége Az utóbbi időben pionírjaink köré­ben mind több szó esik a fásításról. A pionírok már sok-sok fát kiültettek és sok iskolában faiskolát létesítettek. Miben rejlik a fásítás hatalmas jelen­tősége ? A fa értékes nyersanyagot, gyümölcsöt ád, ezenkívül szebbé, kel­lemesebbé teszi környezetünket. Ám nagy szerepe van a nevelésben is. Itt megismételjük az előző cikkben mon­dottakat: a faültetéssel az iskola ul- arát, a községet, hazánk egy részét 'esszük szebbé, gazdagabt'. Ez tehát h haza, a szülőföld, a természet szere­ltére való nevelés i . A gyümölcsösök létesítésének jelen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom