Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-17 / 21. szám

6

1054 rpÄrrin.c 17

ÚJ IFJÚSÁG

Törvény a nemzeti bizottságokba való választásokról

nincs igazolólapja és a választókörzeti bizottság tagjai nem ismerik öt, a bizottság felszólíthatja, hogy igazolja személyazonosságát.

3. A választókörzeti bizottság a szavazók névjegyzékében külön bejegyzéssel tünteti fel az olyan választó szavazását, aki választói igazolvánnyal jelent meg a szavazóhelyiségben. Az erre vonatkozó bejegyzéseket a választókörzeti bizottság elnöke és titkára írja alá; a választói igazolványokat csatolják.

67. § A szavazólapok előkészítése

1. A szavazólapok előkészítésére kijelölt helyen a választó minden szavazólapon meghagyja annak a jelöltnek a vezeték és keresztnevét, akire szavazatát leadja; áthúzza azoknak a jelölteknek a neveit, akikre nem szavaz. Aztán a szava- zóúrnához lép és beledobja szavazólapját.

2. Az a választó, aki testi hiba, vagy írástudatlanság miatt képtelen maga elökésziteni szavazólapját, a szavazólapok előkészítésére kijelölt helyre egy másik választót is vihet magával, aki helyette előkészíti a szavazólapot.

68. § A szavazóhelyiség rendje

A szavazóhelyiség rendjéért a választókörzeti bizottság elnöke felel. A rend fenntartására irányuló utasításai minden jelenlevőre kötelezőek.

69. § A választás befejezése

Mihelyt eltelik a szavazás befejezésére kijelölt óra. a szavazóhelyiséget bezárják, de mindazok, akik a szavazóhelyiségben vagy előtte tartózkodnak, még leszavazhatnak.

Ezután a választókörzeti bizot* ság elnöke befejezettnek nyilvánítja a szavazást és felnyitja a szavazóurnát.

3. SZAKASZ .

A választások eredményének megállapítása

70. § Ki lehet jelen a szavazatok összeszánilálásánál a választókörzeti bizottságban

Abban a helyiségben, ahol a választókörzeti bizottság összeszámlálja a szavazatokat, a dolgozók szervezeteinek külön erre a célra meghatalmazott képviselői, valamint a sajtó képviselői lehetnek jelen.

71. §. A szavazatok összeszámlálá- sa a választókörzeti bizottságban.

1. A szavazóúrna felnyitása után a választókörzeti bizottság válasz tókerü’etck szerint megszámlálja a szavazólapokat, öszehasondtja a leadott szavazólapok számát azoknak ! a személyeknek a számával, akiknek a választók névjegyzéke szerint szavazólapokat adtak és az ered ményt a választókerületek szerint készített választási jegyzőkönyvekben jegyzik fel.

2. A választókörzeti bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatok össze- számláiásának helyességét.

72. § A szavazólapok elbírálása

1. Érvénytelenek azok a szava, zólapok, amelyek eltérnek az előirt nyomtatványtól.

2. Amennyiben a választók szavazólapján több jeiölt nevét hagyta meg, mint amennyi a választó.

kerületben megválasztható, a szavazatot a szavazólapon feltüntetett sorrendben lévő jelöltre (jelöltekre) leadottnak tekintik.

3. Amennyiben kétségek merülnek fel a szavazólap érvényessé gérői, erről a szavazókörzeti bizottság dönt és döntését jegyzőkönyvben rögzíti le.

73. § A választási jegyzőkönyv

1. A szavazókörzeti bizottság a szavazásról és a szavazatok össze számlálásáról választókerületek szerint kü ön kü'ön jegyzőkönyvet készít két példányban; a jegyzökóny vet a bizottság °lriöke, titkára és többi tagja írja alá.

2 A választókörzeti bizottságnak a szavazásról készített jegyzőkönyvében fel kell tüntetni:

a) a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját;

b) a választókerület vagy a vá- asztókörzet választói névjegyzéké, ben bejegyzett összes választók számát;

c) azoknak a választóknak a szá mát, akik választói igazolvány a apján szavaztak;

d) szoknak a választóknak a szá. mát, akiknek szavazólapokat adtak;

e) a szavazáson részvevő válasz tók számát;

f) az érvénytelennek minősített szavazatok számát;

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyekben va amennyi je lölt vezeték, és keiesztnevét töröl, ték;

n) az egye? időitekre leadott szavazatok számát^

t) a választókörzeti bizottság elé terjesztett közlések és panaszok rövid tartalmát, va'amint feljegyzést arról, hogyan döntött róluk a bizottság.

74. § A választókörzeti bizottság

működésének befejezése

1. A szavazatok összeszámlálása és a választási jegyzőkönyv aiáirá-sa után a választókörzeti bizottság elnöke jelenti a választás eredmé. nyét az egyes választókerületek szerint és a vá asztási jegyzőkönyv egy - egy másodpéldányát haladék talanul elküld-; az illetékes választókerületi bizottságoknak.

2. A választókörzeti bizottság lepecsételi a .eadott szavazólapokat és a választásra vonatkozó más iratokkal, valamint a választási jegyzőkönyv további példányaival együtt elküldi őket megőrzés cél jábó] a járási nemzeti bizottság ta- nácsának.

75. § A szavazatok összeszámlálása

a választókerületi bizottságban

1. A választókerületi bizottságok összeszámolják a szavazatokat és a választókörzeti bizottságok által beterjesztett jegyzőkönyvek alapján megállapítják a választókerü. letben megejtett szavazás eredmé nyeit.

2. Abban a helységben, ahol a választókerületi bizottság összeszámlálja a szavazatokat a dolgozók szervezeteinek err€ külön meghatal. mázott képviselői és a sajtó képvi selői lehetnek jelen.

76. § Jegyzőkönyv a szavazatok összeszámlál ásóról a választókerületi bizottságban

1. A választókerületi bizottság

a szavazatok összeszámlálásáról két példányban jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a bizottság elnöke, titkára és többi tagja ír alá.

2. A választókerületi bizottságnak a szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvében fel kell tüntetni :

a) a választókerület választói névjegyzékében bejegyzett összes választók számát;

b) azoknak a választóknak számát, akik a választókerületben választói igazolvány alapján szavaztak;

c) azoknak a választóknak szá mát, akiknek szavazólapokat adtak;

d) a szavazáson részt vett választók számát;

e) az érvénytelennek nyilvánított szavazólapok számát;

f) azoknak a szavazólapoknak számát, amelyeken törölték az ősz. szes jelöltek vezeték és keresztnevét;

g) az egyes ie öltrfe leadott szavazatok számát;

fi) a választókerü'eti bizottságnak tett jelentések és panaszok rövid tartalmát és feljegyzést arról, hogyan döntött róluk' a bizottság.

77. § A választások eredményeinek kihirdetése a választókerületi bi.

zottságban

A szavazatok összeszámlálásának befejezése és a jegyzőkönyv a áirá- sa után a választókerületi bizottság elnöke kihirdeti a választókerü'étben lefolyt választásik eredményét.

78. § Kit tekintettek megválasztottnak

1 Megválasztottnak számit az, a ielöit. aki a választókerületben leadott összes érvényes szavazatok feénéi többet kapott.

2. A 400-ná) kevesebb lakosú községekben azok.közül a jelöltek közül, akik az érvényes szavazatok felénél többet kaptak az a 9 jelölt tekintendő megvá'asztottnak. akikre a legtöbb szavazatot adták le. Egyenlő számú szavazatok esetében, a jelölteknek a szavazólapon feltüntetett sorrendje dönt.

79. § Megválasztási bizonylat

A választ "kerületi bizottság elnöke a megválasztott jelöltnek bizonylatot ad ki arról, hogy a nemzeti bizottság tagjává választották.

80. § A választási iratok megőrzése

A választási jegyzőkönyv aláírása után a választókerületi bizottság elnöke a jegyzőkönyv egy példányát nyomban elküldi azon nemzeti bizottság választási ' bizottságának, amelynek megválasztására a jegyzőkönyv vonatkozik. A jegyzőkönyv másodpéldányát a többi választási iratokkal együtt megőrzés végett elküldi ur'’?.r.azon nemzeti bizottság tanácsának,

81. S A választóbizottságok határozatképessége

1. A nemzeti bizottsági választásokat vezető választóbizottságok jogérvényesen határozhatnak, ha a tagok felénél többen vannak jelen.

2. A választóbizottság a szavazatok egyszerű többségével dönt; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

82. § Üj választások

1., Ha egyetlen jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél többet, a választókerületi bizottság, ezt kifejezetten lerögzíti a választási jegyzőkönyvben és jelenti az illetékes választábizottságnak. A válasz- tókerülti bizottság egyúttal kihirdeti, hogy a legtöbb szavazatot kapott két jelölt között megismétlik a választást. Ez a bizottság kitűzi az új választásokat, amelyeknek legkésőbb az első választások után 14 napon belül meg kell történniük.

2. A választókerületi bizottság akkor is kitűzi az új választásokat, ha a 400 lakosúnál» kisebb községben 'nem választottak meg kilenc tagot a helyi nemzeti bizottságba' az úi választás alkalmával megválasztják a helyi nem. zeti bizottság még hiányzó tagjait.

3. Ha a vá1 ászt ókerületben leadott szavazatok száma k'sebb mint a választókerületben szavazati joggal bíró választók számának fele. a választókerületi bizottság ezt kifejezetten lerögzíti a választási jegyzőkönyvben és ielenti az ille • tékes választóbizottságnak. Ez a bizottság új választásokat tűz ki,

melyeket legkésőbb 14 nappal az első választások után meg kell tar. tani.

4. Az új választások a választóknak az első választásokon összeal. litott névjegyzéke és a jelen törvény rendelkezései alapján foiyta- tandók le.

83 § Pótválasztások

Ha bármilyen okból megü-esedik a nemzeti bizottság tagjának he. tye, a felettes nemzet bizottság taoácsa. na pedig a kerületi, vagy a központi nemzeti bizottság tagjáról van szó. a kormány pótválasz- tásoka» tűz ki A pótválasztást legkésőbb a nemzeti bizottság tágja helyének megüresedése után 60 napon belül ejtik meg.

84. S A tagság e vesztése

A nemzeti bizottságnak az a tagja, aki elvesztette választhatóságát. elveszti nemzeti bizottsági tagságát is. Tagsága elvesztéséről a mandátumbizoittság javaslatára saját nemzeti bizottsága dönt.

85. §. A választások hitelesítése.

A nemzeti bizottság egyes tagjai megválasztásának érvényességét a nemzeti bizottság hitelesíti első ülésén, mandátumbizottságának javaslata alapján.

VI.

A nemzeti bizottssigok tagjainak visszahívása

86. §

1 A nemzeti bizottság minden egyes tagját bármikor visszahívhatják. ha a választókerület választói erről így döntenek.

2. A nemzeti bizottság tagjának visszahívására tett javaslatot ugyanúgy teszik, mint a jelöltre vonatkozó javaslatot; annak a nem- i reu bizottságnak tanácsához adják j bo, melynek tagját vissza akarják I hiVni.

3 A nemzeti bizottság tagjának visszahívásáról a választókerület választói úgy szavaznak, hogy a választási urnába bedobják a nyomtatott szavazó lapot, amelyen a meg nem felelő szöveg áthúzásával kifejezik, hogy a nemzeti bízott, ság tagjának visszahívása mellett, vagy ellen szavaznak.

4. A 100-nál több választóval rendelkező választókerület nemzeti bizottsága tagjának visszahívására tett javaslatról a választók az illetékes nemzeti bizottság tanácsa által összehívott nyilvános gyűlésen dönthetnek.

5. A nemzeti bizottság tagját visszahívják, ha a szavazati joggal bíró választóknak legalább a féle részt vesz a visszahívásáról történő szavazáson és, ha az érvényes szavazatok felénél nagyobb többségét a visszahívására adják le.

6. A nemzeti bizottság tagjának visszahívására máskülönben e törvénynek a nemzeti bizottság tagján a k megválasztásáról szóló megfelelő rendelkezései vonatkoznak.

VII.

Közös és zárórendelkezések

87. § Központi és területi választóbizottság

1. A nemzeti bizottsági választások fö irányítása és a választások fölött gyakorolt felügyelet a kor mány mellett létesített központi vá. lasztóbizottságot illeti. E bizottság szlovákiai területi szerve a Megbízottak Testületé mellett létesült Szlovákiai Választóbizottság

2. A Központi Választóbizottság elnökét, helyettesét és megfelelő számú többi tagjait a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsál. gának javaslatára a kormány nevezi ki. A Szlovákiai Választóbizottság elnökét, helyettesét és megfelelő számú többi tagjait a Szlovákiai Nemzeti Arcvonal Központi Akciőbizottságának javaslatára a Megbízottak Testületé nevezi ki.

88. § A költségek fedezése

A választások végrehajtásával kapcsolatos költségeket az állam fedezi.

89. § A törvény végrehajtása és hatálya

Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtja a kormány minden tagja.

ßuJeslaw Bierut beszámolója a Lengyel Egyesült Munkáspárt

II. kongresszusán

A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán a- mely március 10-én nyílt meg Varsóban, Boleslaw Bierut mondotta el a központi bizottság beszámolóját

A nemzetközi helyzet részle tes elemzése után a Lengyel Népkö ‘ársaság gazdasági eredményeivé. és a haté.yes terv teljesítésével foglalkozott

Az ország szocialista iparosításának alapvető feladatait

1950—1953-ban alapjában véve sikeresen teljesítettük Lengyel ország az elmaradott agrárországból nagy és egyre növekvő gazdasági potenciállal rendel kezd szocialista ipari állammá vált — mondotta és hangsúlyozta. hogy az ipari termelés

1953-ban 3 6-szorosa vólt \z

1938 évinek. A szocialista ipar

termelésének részesedése az e. gész ipari teimelésben 1953-ban több mint 99 százalék- volt.

Most az a feladat — folytatta Bierut elvtái; — hogy a lehető legnagyol b mértékben megkönnyítsük a mezőgazdasági termelés fejlődését, meggyorsítsuk a közszükségleti cikkek gyártásán k növekedését., valamint a lakások és a kulturális ntezménvek építését és ilyen módon megvalósítsuk a városi °s falusi dolgozók életszínvonalának eme^edését.

Ezután Boleslaw Bierut részletesen foglalkozott a mezílgaz. daság kérdéseivel. Megállapí toíta: míg 1950—1953-ban az ipari termelés 118 %-kat növekedett. addig a mezőga-ídasng termelés mindössze 10 százalékkal. Pártunk — mondotta — a

mezőgazdaság fejlesztésének kérdését egységes egészként veti fel, egyrészt irányt véve a gabonaprobléma és a takar- rrtánybázis problémájának meg oldására, az ipari növények termelésének egyidejű további nö v 'ésí mellett másfelől irányt véve a jószágállomány létszámának és hozamának, — kü'fi- nösen a mindezidáig elmaradott terület, a szarvasmarhaállomqjiy létszámának és hozamának — további növelésére Ezután a mezőgazdasági termelős/övet kezetek egyenletes fejlesztésért h'vta fel a figyelmet.

Meg kell teremteni a feltété, leket ahhoz, hogy 1954—1955- ben a munkások reálbére és. a dolgozó parasztok iöyede'me- át 'agosan 15—20 %-kal növeked jék

A pártról szóló fejezetben Bierut hangsúlyozta: A párt olyan erő volt. amely iránvítot ta a népi hataloft valamennyi szervének, az állarpi és a gazdasági apparátusnak, a társadalmi szervezeteknek a kulturá'is. oktatási intézményeknek a mun kaját

A pártnak jelenleg 1 297 000 tag.ia és tagie'öltje van. A párt tagságának 48.3 %'a munkás — mondotta Bierut — maid a oárt elő't álló feladatokra tért ki.

Beszámolóját befejezve Bo. leslaw Bierut éltette a munkás osztály és a parasztság meg- bonthatat'an szövetségét a Szov. ietunió Kommunista Pártiát, a ' enevel Egyesült Munkásnál tot a lengyel népet és a nép, Lengyelországot,

r

Árleszállítás Magyarországon

A lakossál} életszínvonalának állandó emelését szem ■ előtt tartva a Minisztertanács a hús. és zsiradékárakat március 15- tíll Magyarországon leszállította. Az árleszállítás az összes tőkehúsokat hústermékeket, zsírt, olajat margarint érinti, továbbá kiterjed a húskészételekre és a húskonzervekre.

A hús és a zsír árának leszállítása egy évre számítva mintegy 500 millió forint tiszta megtakarítast biztosit az ország lakosságának Az üzemi élelme, zésnél az árleszállítás következtében jelentkező megtakarítást ' változatlan étkeztetési árak mellett n minőség javítására juráit ják.

Az árleszállítás mértéke, a- mely sok más áruféleséget érint, — legfontosabb árucikkeknél a következő:

9 A zsiradékfélék közül• zsír

14.3 százalék, (küogrammon. keni 5 forint), étolaj 10.5 százalék, margarin 10 százalék.

Sertéshúsnál: oldalas 17.8 százalék, marhahúsnál- 13.5 száza, lék, a szalonnaféléknél 9—10 százalék.

A minisztertanácsnak a hús- és zsiradékfélék leszállításáról hozott nagy jelentőségű határozatát a terv teljesítése és a me. zilgazdaság kollektivizálása tette lehetővé, ■—