Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-13 / 3. szám
UJ IFJÚSÁG A Celöz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Minden törekvésünk célja a szocializmus felépítése és az ember jólétéről és jaiáról való szüntelen gondoskodás. Bratislava. 1954. január 13. Ára 30 fillér. III. évfolyam, 3. sv-ürs Tegyük tartalmasabbá a falusi ifjúság életét Sikeresen teljesítettük a gottwaldi ötéves terv utolsó évét és ezzel az egész ötéves tervet. Ebben a munka- törekvésben a falusi ifjúság, a gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok, kísérleti telepek és felvásárlás dolgozói jelentős eredményeket értek el. Megváltozott falvaink arculata. Ahol öt évvel ezelőtt még a keskeny földek élénk tarkasága váltakozott, ma hatalmas tábla szövetkezeti földeket látunk. Ahol valaha a szegény parasztok tehénkékkel szántottak, ma traktorok zúgnak. A föld, amely valamikor olyan mostohán tartotta el a szegény- és középparasztokat, a becsületesen végzett munkáért, ma bőségesen megjutalmazza a szövetkezeti tagokat. halváinkban a szolgaságtól felszabadított élet tartalmasabb, gazdagabb és örömtelibb lett. A mezőgazdaságban elért eredmények persze falva nkban még nem tükröződnek vissza teljes mértékben. A falusi ifjúság, falvaink CsISz-szervezetei, köztársaságunkkal szemben még sokkal maradtak adósok. Hisz ki más legyen az új haladó munkamódszerek, a kultúra és felvilágosodás terjesztője, ha nem az ifjú földműves, a szövetkezeti tag, az ifjú traktorista, vagy ag- ronómus. Most, mikor elcsendesedett a mezőkön a munka, a szövetkezeti és üzemi szakiskolákban elméletileg lehet felkészülni a magasabb terméshozam elérésére. Gondoljunk csak szüntelenül I. V. Micsurin szavaira, hogy a természettől nem lehet könyöradományt várni, hanem mindent el kell venni tőle. Nem lenne helyes azonban, ha az ifjúság tevékenysége csak a tanulásra korlátozódna. Az ének és a játék nem e természetes megnyilvánulása az ifjúságnak és az örömnek? Miért ne használják ki a CslSz-szervezetek a hosszú téli estéket énekegyüttes és színjátszás begyakorlására. Hisz pro- grammjukkal a becsületes munka után íelv díthatnák az összes dolgozót. Vagy talán a táncmulatságok, bálok, karneválok, a lakodalmak régi népszokásainak felelevenítése, farsangok és más alkalmak nem járulnak-e h<$zzá ifjúságunk aktivizálásához? Mind e mellett az ifjúságnál nem szabad megfeledkezni a sportról és a honvédelmi nevelésről. A Szokol önkéntes sportszervezet osztagaival együttműködve a falvakon mindenütt a gazdag sportprogrammról is gondoskodni kell. Hiszen szánkózást és síkirándulásokat, nagy előkészületek és anyagi megterhelés nélkül lehet megszervezni. A szórakozás és sport mellett nem szabad megfeledkezni azokról a feladatokról sem, amelyek hazánk szocialista építkezésénél előttünk állnak. Még sokat kell javítanunk a mezőgazdaság terén. Nem tagadhatjuk le, hogy mezőgazdaságunk az ipar fejlődése mellett visszamaradt. Ezt a különbséget a mezőgazdaság terén csakis a munka termelékenységének növelésével egyenlíthetjük ki. Nézzünk csak jól körül. Segítsünk az adaptációknál, az EFSz-ek építkezése nél, mint például az istállóknál, sílógödröknél. Nem szabad megfeledkeznünk a falu szépítéséről sem. Gondoskodjunk kultúrházak, sportpályák és közparkok létesítéséről. Tavasszal lehetséges lesz a nemzeti tanácsok, a szövetkezetek és az állami gazdaságok kölcsönös megállapodása alapján szövetkezeti ligeteket ültetni és hársfasorokat, esetleg hársfaerdőket és így megváltoztatjuk falvaink arculatát. Elvtársaink a traktorállomásokon most nagyon fontos feladatot, a gépek javítását végzik, ettől függ a tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkálatok sikeres elvégzése. Itt főleg a CsISz-szervezeteknek és minden fiatal javítónak a csomós módszer megvalósításán kell dolgoznia, valam nt har- colniok kell a módszer megvalósításának feltételeiért és a gépek terv szerinti és időbeli megjavításáért. Némely traktorállomás, mint a homonnai példa arról is meg győz bennünket, hogy ezt a feladatot nemcsak teljesíteni, de túlteljesíteni is lehet. Azon feladatok teljesítése, amelyek a falusi ifjúságunkra és szervezeteinkre az állami gazdaságokon, a traktorállomásokon a munkás- és tanulóifjúságra várnak csakis az aktíva segítségével lehetséges. Az üzemi és iskolai védnökségi együttműködés keretei között rámutathat a tömeg kultúrmunka sokoldalúságára, segíthet énekkörök megszervezésénél, valamint a műsor megválasztásánál. A védnökségi együttműködésnél azonban nem lehet csak a kultúr tömegmunkára és a nevelőmunkára szorítkozni. A termelési feladatok teljesítésénél is segíteni kell, úgy brigádokkal, mint anyaggal és szakemberekkel. Csakis a munkások, földművesek és a tanulóifjúság közreműködésével tudjuk ezeket a feladatokat sikeresen megoldani. A problémák megoldásánál ki kell hangsúlyozni, a falusi aktíva jelentőségéi, amely kell, hogy a ifsISz járási bizottságainak elsőleges segítőtársává váljon. Az ilyen aktíva kiépítéséhez járási és kerületi szerveink használjanak fel minden lehetőséget, mint például a falusi szervezet funkcionáriusainak szemináriumát, az állami gép- és traktorállomások üzemi szervezetét, valanvnt a falusi fiatalság februárra előkészített konferenciáit, fiatal tanítókat, munkásokat és diákokat. Az aktíva munkáját úgy kell irányítani, hogy ezeket a feladatokat a falusi évzáró közgyűléseken, valamint a CsISz üzemi szervezeteiben megbeszéljék és ennek alapján készítsék elő a tervet, melynek alapján kell a feladatokat megvalósítani. A CsISz-nek a falun jelentős feladatai vannak. A Szövetség segítsen a falun a kulturéletet felvirágoztatni, hogy a mezőgazdasági munka örömteli legyen és a mezőgazdasági termelés egyre növekedjen. Minden fiatalember tiszteletbeli feladata, hogy a mezőgazdaságban dolgozzon és kivegye részét hazánk kiépítésében. Ezátal a fiatalság hozzájárt népünk életszínvonalának emeléséhez, a munkás és parasztság és a dolgozó értelmiség között fennálló kötelék megszilárdításához. A Csehszlovák Köztársaság kormánya országos vitára bocsátja a nemzeti bizottságokról szó!ó törvényjavaslatokat Jobb lesz a munka Felsőpélen is Felsüpélre mentein. A falu csendes volt. mintha tftm is lakna ott senki Egy lélek sem mutatkozott az utcán Az EFSz irodája előtt várakoztam vártam a CsISz-tagokat, hogy jönnek e már tagsági gyűlésre. Végre megjelent Gál Zo'tán, a CsISz alapszervezet elnöke. Gál Zoltán elpanaszolta, hogy a szervezet régi elnöke teljesen elha nyagolta az ifjúság nevelését^ A hibá kát nagyon nehezen tudja jóvátenni. A leányok is távoltartják magukat a CsiS; munkától. Van olyan leány, aki azért nem jelenik meg a CsISz tagsági gyű lésein, mert a barátnői nincsenek jelen. Gál Zoltánnak bizony sokat keli dolgozni, amíg helyrejön a szervezet. Néhány’fiatal végre mégis megjelent a gyűlésen, amelyen a Központi Bizottság XI. telje* ülésének a határozatait ismertettük. Sebestyén Lajos a vitában meg is jegyezte, hogy a Központi Bizottság határozatai szerint kell nevelni a felsdpéli ifjúságot is. Akkor majd tevékenykedni, fog a szervezet Továbbá azt is megjegyezte, hogy a szervezeten k'vülállókat is be kell vonni a CsISz munkájába. A jelen'e vők -élénken bekapcsolódtak a vitába nagyon érdekelte őket a Központi Bi zottság határozata. Meg is fogadták hogy mindent elkövetnek a felsüpeli CsISz-szervezet felvirágoztatása érdekében. JENEI JENŐ, Baracska. Polgárok, munkások, parasztok, értelmiségiek! A Csehszlovák Köztársaság kormánya elétek terjeszti országos megvitatásra a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat. Mindkét javaslat elmélyíti a nemzeti bizottságok néppel való kapcsolatának elvét, kifejezésre juttatja a dolgozók demokratikus jogait és vívmányait népi demokratikus köztársaságunkban, a csehek és szlovákok, valamint a többi nemzetiségek egységét és megteremti az előfeltételeket a polgárság legszélesebbkörű részvételére az állami igazgatásban. A nemzeti bizottságok egész működése mélyen érinti az összes dolgozók érdekeit. A kormány ezért elvárja, hogy az összes dolgozók részt vesznek ebben a vitában és hogy a két javaslattal kapcsolatos hozzászólásaikkal és indítványaikkal hozzájárulnak a nemzeti bizottságok munkájának megjavításához úgy, hogy a nemzeti bizottságok jobban teljesítsék feladataikat hazánk gazdasági és kulturális építésében, a dolgozó ember jólétéről való gondoskodásban és a béke biztosításában. A kormány nagy fontosságot tulajdonít az országos vitának, amelyben tevékenyen részt vesznek a népi legszélesebb rétegei a városokban, falvakban, üzemekben, hivatalokban és iskolákban megtartott nyilvános gyűléseken. A kormány a vita irányítására, figyelemmel kísérésére és eredményeinek feldolgozására bizottságot jelölt ki a következő összetételben: a bizottság elnöke — V. Siroky, miniszter- elnök, a bizottság tagjai — A. Novotny, a CsKP KB első titkára, V. Kopecky, miniszterelnökhelyettes és közművelődésügyi miniszter, J. Plojhár, egészségügyi miniszter, E. Slec’htaj építkezésügyi miniszter, J. Kysely, helyi gazdálkodási miniszter és V, Skoda, igazságügyminiszter, a bizottság titkára. Népi demokratikus hazánk, a békevilágtábor szilárd része, amelyet polgárainak erős aktivitása, alkotó kezdeményezése és hazafiassága tesz erőssé, a testvéri nagy Szovjetunióval szoros szövetségben és barátságban halad további hatalmas felvirágzása és boldogsága felé. A Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöksége. Alkotmánytörvényjavaslat a nemzeti bizottságokról A Csehszlovák Köztársaság Nem- zetgyű ése a következő alkotmány- törvényt hozta. 1. § (1) A nemzeti "bizottságok Csehszlovákia dolgozó nepe államhatalmának helyi szervei. M.nt a dolgozók legszélesebb szervezete a kerületekben, járásokban és községekben kifejtett együttműködésükben a munkások, parasztok és a do gozó értelmiség szövetségére támaszkodnak. (2) A nemzet, bizottságok a maguk körzetében a kormány irányelvei és a köztársaság törvényei szerint igazgatják a szocializmus gazdasági és kulturális építését. Rendszeresen gondoskodnak a dolgozók növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb és teljesebb kielégítéséről. M.n- denirányú tevékenységükkel gondos kodnak az emberről és az ember jólétéről, szilárdítják a dolgozóknak a népi demokratikus állam szerveibe vetett biza'mát. 2. i A nemzeti bizottságok kerületi, járás,, városi, körzeti és helyi nemzeti bizottságok. Működésűkben a kor mánynak vannak alárendelve. 3. § (1) A nemzeti bizottságokat a kerület, járás, város, körzet és község (fa u) dolgozó népe háromévi időtartamra választja. A választójog titkos szavazás mel ett általános, egyenlő és közvetlen. A nemzeti bizottságba megválasztható minden olyan po'gár. aki a választhatóság feltételeinek megfelel és 21 életévét betöltötte. (2) A nemzeti bizottságok a dolgozó nép állandó ellenőrzése alatt állnak. • A nemzeti bizottság minden egyes tagja fele’ős a dolgozó népnek és köteles választóinak számot adni működéséről és az egész nemzeti bizottság működéséről. A nemzeti bizottság minden tagja választóinak döntésére bármikor visszahívható funkciójából. (3) A nemzeti bizottságok tagjainak megválasztását és visszahívásának módját törvény szabályozza. 4. § A nemzet, bizottságok igazgatják és ellenőrzik tanácsaik, ügyosztályaik és többi szerveik munkáját, ügyelnek a törvényeknek, a kormány rendeletéinek és határozatainak betartására, őrködnek a polgárok jogai felett, igazgatják a helyi, gazdaság, és kulturális építést és ezzel városainkat és falc vainkat az elégedettség, örömteljes munka és jólét honává alakítják. 5. § A nemzeti bizottságok körzetükben feladataik teljesítésére rendeleteket adhatnak. Az iiyen rendeletek kiadásának föltételeit törvény szabja meg. 6. § A nemzeti bizottságokat a kormány igazgatja, éspedig az a'sóbbfokú nemzeti bizottságot az a felsöbbfokú nemzeti bizottság igazgatja, ame'ynek felelős. 7. § A nemzeti bizottság végrehajtó szerve a nemzeti b.zottság tanácsa. A nemzeti bizottság tagjai köréből választja meg a tanácsot. A nemzeti bizottságok tanácsai alá vannak rendelve a kormánynak, éspedig a tanács egyrészt saját nemzeti bizottságának, másrészt a felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsának van alárendelve. 8. § Ez az alkotmánytörvény kihirdetése napján lép hatályba; a kormány hajtja végre. Az alkotmánytörvény indokolása Államunk, mint népi demokratikus köztársaság új, szocialista típusú állam. Eltérően a burzsoa ál Iámtól, mint amilyen a München előtti köztársaság volt, nem szolgál már a kizsákmányolóknak a dolgozó nép elnyomására és kiszipolyozására, hanem a dolgozókat szolgálja, mint a forradalom vívmányai védelmének és a szocia lista társadalom felépítésének eszköze. A szocialista állam, amint Lenin tanítja, az államhatalom legdemokratikusabb formája. Ez a demokrácia azáltal valósul meg, hogy mind szélesebb néptömegeket kapcsolunk be a közügyek intézésében való aktív részvételbe. Ezt nálunk a nemzeti bizottságok, dolgozó népünk legtömegszerübb szervezetei biztosítják. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta munkásosztályunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt egyre jobban tudatára jött annak, hogy a burzsoázia feletti győzelmet nem lehet betetőzni és megszilárdítani olyan népi szervek szervezetének megalakítása nélkül, amelyekben a dolgozó nép igazi képviselői útján dönt. A kizsákmányolok elleni harcban munkásosztályunk tanult Oroszor szag proletáriatusának győzelmes harcaiból, amely megteremtette a szovjet rendszert mint a politikai szervezetnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában legcélszerűbb formáját. Már 1918-ban sor került' nálunk a nemzeti bizottságok megalakítására, amelyek megkezdték a dolgozók jogos követelményeinek megvalósítását. A burzsoa kormány azonban az áruló jobboldali szociáldemokrata vezérek segítségével felszámolta ezeket a nemzeti bizottságokat, amelyek veszélyeztették a kapitalisták uralmát. A burzsoázia odaadó, bürokratikus rendőri államgépezetet alakított ki magának, amely megbízhatóan védelmezte és szilárdította osztályuralmát a dolgozó nép felett. A hitleri megszállás súlyos idején a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett népünk nemzeti bizottságokat kezdett alakítani, mint a fasiszta betolakodók elleni harc forradalmi szerveit. így jött létre az 1941-es és 1942-es években a forradalmi nemzeti bizottságok széles hálózata, a nemzeti felszabadító harc szerveinek hálózata. A Kommunista Párt kezdettől fogva nemcsak a forradalmi harc szerveit látta bennük, hanem az államhatalom és az államigazgatás jövő szerveit is a felszabadított köztársaságban Ezt a felfogást következetesen hirdette és népszerűsítette. Klement Gottwald elvtárs már 1944-ben rámutatott, milyen szerepük lesz a nemzeti bizottságoknak hazánk felszabadítása
