Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-10 / 19. szám

1 ül IFJÚSÁG ACsl>r SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Brnt’s'qva. 1 SS.' máif'US 10. Are 30 fillér III. évfolvam 19. r^'írv, Leányok és anyák boldogságáért, a békéért az egéiZ vil STEP HA1ANKBOL Dolgozó nőink a köztársasági elnöknél Már negyedszer hívta meg a köztár­saság ílnöke és hitvese a Nemzetközi Nőnap alkalmából a prága; Várba köz­társaságunk minden kerületéből a dol­gozó nőket. Anezke Hodinová-Spurná. a Csehszlovák Né' izottsán elnöke és a Nemzetgyűlés alelnöke által vezetett 117 tagú küldöttséget Antonín Zápo- tock.y, köztársasági elnök és hitvese. Maria Zápotocká, hétfőn, március 8-án- délelőtt 10 órakor fogadták a prágai Vár tróntermében. A fogadáson részt vettek a párt- és az állam vezető té­nyezőinek felesénei is. A trónterembe való belépéskor a köztársasági elnököt és hitvesét az összegyűlt küldöttek sziv°!vesen üdvözölték. Anezka Hodi- nová Spumá, a Csehszlovák Nőbizott- sáa elr.öke beszámolt a nőknek a múlt évben végzett munkájáról, azután An­tonin Zápotocky, . köztársaság’ elnök intéz ;lt beszédet a küldöttség tagjai­hoz Méltatta a nők Osztályrészét a köz'árs ság építésében és felvázolta azokat a továbib feladatokat, ame­lyek dolgozó nőinkre ez évben várnak. Beszédét viharos taps követte. A prerovi gépüzemek Magyar- ország és [.engvelország részére termelnek A prerovi gépüzemek alkalmazottal a magyarországi aluminiumgyárak ré­szére rotációs kemencéket készítenek a hozzávaló szerkezetekkel együtt. Az űj kemencék gyártásával kiküszöbölik a fúrás és a nittelés hosszú munka­menetét és a szerelési időnek 10—12 százalékát megtakarítják. A prerovi gépüzemeik dolgozói a Magyar Népköz- társaság részére m^g egy komplett ör- lőállomást is készítenek a bauxit fel­dolgozására. A népi demokratikus Lengyelország részére is termelnek. A prerovi mun­kások. technikusok és szerelők érde­me, hogy a Wieck II. új nagy cement­üzemet modem gépekkel szerelik fel. Az üzem legnagyobb gyártmányai közé tartozik az -a két gőzszárltó, amelyet a lengyelországi iaworoznoi villany­üzem részére készítenek. A X. Pártkongresszus tiszteletére A felsőbári EFSz tagjai pártunk X. kongresszusának tiszteletére kötele­zettséget vállaltak, hogy a félévi ser­téshúsbeadást május 1-ig teljesítik és ezenkívül még július végéig az egész évi húsbeedási kötelezettségüknek ele­get tesznek. A beadási kötelezettség­teljesítésen kívül még 100 mázsa ser­téshúst adnak be az év végéig szabad áron. Kötelezettséget vállaltak ”rra is. hogy gabonabeadási kötelezettségüket 300 mázsával túlteljesítik és tavasszal előcs'ráztatott burqonyát ültetnek, hogy ezzel is növelhessék a hek^árho- zamokatz A szövetkezetben működő micsurin-kör keretén belül olyan nö­vényeket termelnek majd. amilyen ed­dig hazánkban ritkaság volt, va'amint gondoskodnak arről is, hogy a? állat- állományuk részére bőséges tekar- mánymennyiséget termeljenek. Béke-üzem A Béke-üzem fiataljai ebben ez év­ben az eddig rosszul működő CsiSz- szervezetet teljesen újjá akarják szer­vezni. Az eddig elhanyagolt két poli­tikai kört megszervezik. A gyűléseket minden hónapban rendszeresen meg­tartják és kultúrprogrammokkal teszik vidámabbá. A tervteljesítés érdekében havonta 4 brigádórát dolgoznak le. Má­jus elsejéig minden tagsági könyvet rendbehoznak és 15 új taggal emelik szervezetük létszámát. ★ Március nyolc; mily egyszerűen hangzik, sremmi különösséget, vagy csodálatosságot nem árul el. És mégis, ha e két szót kiejted, melegség, gyón géd szeretet járja át egész emberi lé­nyedet. Anyádra, feleségedre, nővére idre gondolsz. Ök jutnak eszedbe, u- kiket szeretsz, akik számúi a mindig nyitva van szerető szíved. Anyádra gondolsz, aki életet adott neked. aki féltő anyai szeretettel es gonddal Őrködött álmaid felett. S ti Ián csak akkor hunyta le drága két szemét, ha neked már mindent el­készített. Ha megfoltozta ruhádat, ha másnapra megfőzte az ebédet, mert neki reggeltől estig dolgoznia, mások ra mosni, vasalni és kitudja még hogy mennyi mindent kellett szp- géni/nek csinálnia, hogy te semmiben ne ér ezz hiányt. Anyád, igen ő jut most eszedbe aki soha sem panaszkodott neked, tiki mindig mosolygott reád és csak ak­kor sirt, ha te már a'udtál, akkor h csak úgy, hogy te fel ne ébredj. Mert nem akarta, hogy te is érezd fájdul mait. hogy tudj gondiairól, álmatlan éjtszakáiról. és arról, hogy majd ro­botol csak üzért, hogy neked mindé ned legyen Mert apád nem b’rt any nyit keresni, hogy öt éhes kis szájnál kenyeret, diderqö testükre ruhát, fá zós lábukra cipőt tudton venni. Március nyolc, a Nemzetközi Nő nap. Ma negyvenötödször ünnepelik a világ dolgozó női ezt a napot. Ma * A legmelegebb üdvözlet „A no sugár, csillag és szivárvány . . ime, így jellemzi a nőt égj költő. Hány gyönyörű verset írtak már a nőkről, hányszor örökítették meg őket dalban, hány felejthetetlen női arc nézett ránk a művészek vásznairól, hány merev kődarabba sugalt örök halhatatlanságot a nő alakja. A nő — örök ihlet, a nő pó­tolhatatlan élettárs, a nő — gondos anya, a győzelem, öröm és a szépség jelképe. Az első márciusi napok napsütésével, az éppen most nyíló hóvirágok bimbóival ,kivirágozva ünnepük asszonyaink ünnepüket — a Nemzetközi Nőnapot. Az ébredő természet méltó és illő ke­retet nyújt ehhez a nagy naphoz. A természet is hajnalhasadásá­val köszönti azokat, akik sok-sok éjtszakát átvirrasztanak a bol­dog gyermekmosolyért, akik az otthon melegét alkotják moso­lyukkal és szeretetükkel, akik két kezükkel hordozzák a téglát az új világ kiépítésénél. Mi is beállunk a gratulálok hosszú sorába, hogy az asszo­nyoknak kifejezzük hálánkat és jókívánságainkat. A meleg és szívélyes jókKánság elsősórban is azokat az asszonyainkat, lelki- ismeretes es hős dolgozóinkat illeti meg, akik bátran a férfiak oldalára állták és bebizonyították, hogy már régen elmúltak azok az idők, .-jmikor az asszonyok egész életüket — a külvilágtól el­szigetelten — a háztartási munkákkal bíbelődve töltötték. Ma már nem tűnik különösnek, hogy a nőket a foglalkozások olyan ágai­ban is megtaláljuk, amelyekről azelőtt még csak álmodni sem mertek. Asszony arca nevet ránk a magas emelödaruról, asszony keze int nekünk a traktor, kombájn, villamos, vagy autóbusz kprmánv- kereke mellől, asszony szeme néz vizsgálóan a mikroszkópokba Asszony mosolya üdvözli a gyermekeket a bölcsődékben, óvodák­ban, iskolákban, asszony tart előadást a főiskolai hallgatótermek emelvényén. Sokat köszönhetünk a nőknek azért, hogy a falva­kon oly nagy mértékben meghonosodott és elterjedt a szövetke­zeti gondolat, hogy hazánkban mindig több és több példás EFSz van. És nem becsülhetjük le a nők munkáját az iparban sem, ahol nagy számban alkalmazzák az új munkamódszereket. A nő számára szélesre tárták nálunk a boldog jövő kapujár. Az egész világ visszaemlékezik ma a 37 év előtti események­re, amikor a pétervéri bolsevik bizottság felhívására, a nők kivo-' nultak az utcára, bizonyítékául annak, hogy készek harcolni a háború, a cárizmus és a kapitalista elnyomás ellen. Milyen más­képpen ünnepük ma az asszonyok ünnepét a béke és szabadság országaiban, ahol mindenki számára elég munkalehetőség van, ahol a nő a férfi egyenrangú társa, s a férfiével egyenlő jogai is vannak. * Mily büszkék, öntudatosak, boldogok és elégedettek a ml asszonyaink, mily nagy szeretet sugárzik egyenes tekintetükből! Mily nagy tetteket hajtottak már végre és még mennyi mindent akarnak tenni. S amit akarnak, véghez is viszik! Azért, mert nagy és ragyogó példaként áll előttük — a Szovjetunió asszo­nyainak mintaképe. Az ő utukon, az egyre napsiitöttebb napok építésének útján haladnak a mi asszonyaink is, és erről az útról nem térítheti le okét semmiféle nehézség. Mert tágranyitott szemmel néznek maguk körül, s jól tudják, merre vezet a haladás és szocializmus, és merre a reakció és a tőke útja. Ott, ahol a szegények munkájából és jzzadságcseppjeiből egyes személyek gazdagodnak, szó sem lehet az asszonyok ünne­pének boldog megünnepléséről. Ott, ezen a napon az asszonyok még világosabban látják a rajtuk esett sérelmet és igazságtalan­ságot, csoportokat alakítanak és harci jelszavakkal az ajkukon kivonulnak az utcára. Jól tudják, hogy a következő utcasarok mö­gül rájuktörnek az urak szolgálóinak fegyveres osztagai, hogy vér ömlik, sőt talán még emberélet is áldozatul esik, de nem této­váznak: az igazságos ügyért harcolnak, azért, hogy majd egyszer ők is örömben, boldogságban és megelégedettségben ünnepelhes­sék ünnepüket. Nincs már messze az a nap, amikor győzedelmeskedik az igaz­ság és igazságosság. És akkor a vilíjg minden sarkában valóban nemzetközi nappá válik március 8.-a, a boldog, szabad asszonyok napjává. Ezt köszönhetjük azoknak az asszonyoknak, akik a sza­bad világot építik és akik a szabadságért harcolnak. És ezért, mindezért — hála. Március nyolc negyvenötödször vonulnak fel világ­szerte az anyák és nővérek a zászlók és a transzperensek erdeje alatt, hogy ők is felemeljék szavukat az emberi­ség legdrágább kincse mellett: a bé­ke mellett^ Hogy a földünk .minden részén kiharcolják a nők egyenjogú­ságát. Ma a nők Moszkvában, Budapesten Prágában, Berlinben, Párizsban. Pe­ringben, a világ minden zugában - bár különböző nyelven, de egy érzés­sel — kiáltják, hogy: békét, soha, többé háborút! Ma újra felcsendül a nők hangja hogy anyák, kik szeretitek gyermekei­teket. fojtsátok meg mind azt, akt hazudik, aki háborút szít, aki ösze- fog a nyugati szemétdomb száz mocs­kos ebével. Fenjanban, ahol csak egy pár hó­napja. hogy elnémultak a győkos fegyverek, az anyák milliói tüntetnek a békéért. Csecsemőikkel a karjukon kiáltják, hogy fogjátok le a gyilkos bestiák kezét, szabadságot a világ né­pének! S most Szlovákia Ióvárosában, ami­kor nézem a végtelennek látszó em­beráradatot mely csak úgy özönlik a kiállítási csarnok felé anyám jut eszembe, meg az 1944-es már.eiur nyolcadika Látom anyámat ahogy dagaszt s mel’ette a kemencében ke serves n sistereg a vizes rözse. Én a kistestvéreimmel játszom, amjkor egy pokoli robbanás rezegteti meg házunk rozoga ablakait, majd egy második és egy harmadik. S majd sírás, ordítás ha latszik mindenünnen, mindenki fut le a kertek alá. S az én anyám nem futott semerre. Ügy ahogy volt tésztás kézzel ölelt magához bennünket és állt, várt, csi- tított minket. S azt mondta ha meg kell halni, haljunk meg itt együtt, de ha még egyszer 'újra felragyog■ a szabadság napja, mind a tíz körmünk­kel küzdünk és harcolunk azért, hogy örökké ragyogjon. S tudom, hogy ma neki is az a nap jut eszébe, és egy ködös, őszi reggel, amikor egy vörös csillagú sapkás fia­tal szovjet lány a nyakába borult és kitudja hányszor elmondtál' hogy: március nyolc, március nyolc . . . Már benn vagyok a kiállítási csar­nok neonfénytől ragyogó termében. Körü’öttem ezrek tolonganak. Itt van­nak az apák és a fivérek is. Öregek, fiatalok, gyerekek mind, mind, aki csak békét akar. Fenn a dísztribünön ott ülnek pártunk, dolgozóink, értel­miségünk legjobbjai. A himnuszok és az üdvözlőbeszé­dek után fehérblúzot pionírok piros csokrokkal a kezükben üdvözölték az anyákat. Zúg a taps, felharsan az „éljen a béke” a „nők egyenlősége.” S a város felett már ott libegett az est szürke fátyla, amikor lassan szét­oszlott a tömeg. TÖRÖK ELEMÉR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom